A Csonkamagyarország, 1934. január-június (2. évfolyam, 1-25. szám)

1934-01-07 / 1. szám

Kiskunfélegyháza, 1934. január 7. Ára 10 fillér II. évfolyam 1. szám A KISKUNFÉLEGYHÁZI FÜGGETLEN KISGAZDA-, FÖLDMUNKÁS- ÉS POLGÁRI AGRÁRPÁRT HIVATALOS LAPJA Szerkesztőség és kiadóhivatal: II., kerület Forgách ucca Megjelenik minden héten vasárnap Felelős szerkesztő és kiadó: DR. HORVÁTH ZOLTÁN Előfizetési díjak : Egész évre 5­0 pengő, félévre 2­50 pengő, negyedévre 1­­30 pengő BETHLEN és ECKHARDT írta: Szakács Andor országgyűlési képviselő A most elmúló — reméljük utol­só — trianoni esztendő csodálatos tü­neménnyel zárul. Az ország törvény­hatóságai együttesen és egyszerre sza­vaznak hálát és köszönetet gróf Beth­len Istvánnak és Eckhardt Tibornak a revízió javára Londonban tett föl­becsül­hetetl­en nagy szolgálatukért. Első eset Trianon óta, hogy az ország hivatalos közvéleménye nem pártállás szerint taksálja az érdemet s a rendszer atyja mellett elismerésben részesíti a rendszerrel belső viszony­latban szemben álló ellenzéki politikust is. Természetesen ezt a kívánatos és örvendetes tárgyilagosságot nagyban elősegíti, hogy a közös nagy nemzeti cél jegyében történt; a revízió kérdése igazán az a front, ahol egységben­ kell minden magyar embernek felsorakoz­nia. S ha minden magyar ember hála­telt szívvel érez London felé, amely már másodszor áll mellénk nagy szo­­rongattatásainkban, ugyanoly őszinte hálával adózik a két magyar politikus iránt is, akik ezt a hajlandóságot szi­lárd meggyőződéssé és új világakarati tényezővé érlelték. Érdemük egyformán nagy, időre és értékre nézve valódi ikersiker. Szabad legyen mégis egy mozza­natra rámutatnunk, jövő időkre szóló tanulság gyanánt. Bethlen István min­denesetre előnyösebb pozícióban in­dult, vele volt tízéves miniszterelnök­ségének presztízse, imponáló hatása annak a ténynek, hogy a maga tízéves uralmával, éppen egy forradalmi zűr­zavarból kiemelkedve, a legszilárdabb és legállandóbb kormányt jelentette Európa elmúlt évtizedében, amely idő­közben más országok, a legbiztosabb helyzetűek is folytonos kormányválto­zásokat, sőt rendszer- és államforma­változásokat szenvedtek át. Bethlen tehát mint elismert és fémjelzett euró­pai államférfin lépett az angol politi­kai világ elé. De mivel jelentkezett a világ ugyan, nagy szinterén Eckhardt Tibor? Hazájában elnyert magas hi­vatalos pozícióival legkevésbé sem; úgy jött, mint magánember, semmi mással nem támogatva, mint amit a saját, fényes egyénisége nyújthatott: istenadta nagy politikai zsenijével és felkészültségének éppoly alapos, mint ragyogó sokoldalúságával. Bethlent­ap~ Városi közgyűlés A város képviselőtestülete 1934. évi első rendes közgyűlését január 2-án, délután három órai kezdettel tanotta. A városatyák elég szép számm­al gyűltek­ össze. Feltűnő volt, hogy azok a képviselők, akiket a múlt évi legutóbb tartott rendes közgyűlésen kisor­soltak, majdnem teljes számban megjelentek, úgy látszik, hogy abból indultak ki, hátha nem kerülnek már vissza, azért addig is ki­élvezik magukat. A tárgysorozaton összesen csak 24 tárgy szerepelt, azért a közgyűlés még­is délután 5 óráig tartott. Fontosabb tárgyak a következők voltak: Pest megye kisgyűlése tudomásul vette, hogy a város a szenkuti állomás mellett szer­dai napokon hetivásárt engedélyezett. Mielőtt ezen hetipiacok megtarthatók lesznek, a ke­reskedelmi miniszter hozzájárulására is szük­ség van, azért az iratait ott­ felterjesztették. Polgári vadásztársasággal 1933 aug. 1-től 1937 aug. 1-ig évi 250 pengő haszon­bér mellett megkötötték a haszonbérleti szer­ződést. A Kiskun­felegy­ház­­vn- a társulat ha­­szonbérét, mivel a területük a szegedi és a csanyi út között 233 hold területtel megnö­­vekedett, 1934 február 1-től évi 27 pengővel felemelték. A 25 drb. gazdasági munkásház tulaj­donosai, akik 1913-ban a várostól ezen há­zakat azzal vették, hogy 30 év alatt letörlesztik, azt kérték, hogy a hátralévő 9 évi törlesztést a város engedje el. Miután a város erre vo­natkozó tartozását értéktelen papírpénzzel fizette vissza, a közgyűlés a kérelemnek helyt adott. 1934 január 1-től az évi törlesztéseket nem kell fizetni s az ezen időpontig felmerült hátralékokat pedig perköltségtől mentesen 5 év alatt kamat nélkül törleszthetik. A képvi­selőtestület határozatát a m. kir. földmivelés­­ügyi miniszterrel hozzájárulás céljából köztik, mert a munkásházak építése annak idején az ő segítségével történt. Károlyi János színigazgatónak a vigalmi adót elengedték. Horváth Gergely városi adótiszt azt kérte, hogy az általa betöltött adótiszti állás irnoki próbálták Londonban, Eckhardot pedig fölavatták a világ jelesei közé. S ezt a mi nagy magyar politi­kusunkat, a szebb magyar jövő egyik legígéretesebb tényezőjét nem is olyan régen, a pártelfogultság sötét korsza­kában idehaza üldözőbe vették s még a politikai életből is kiközösítették, csak azért, mert belpolitikai és gazdasági kérdésekben nem hajolt meg a kor­mányfölfogás előtt, hanem független nézeteket merészelt nyilvánítani! A ma­gyar parlamenti életből egy fél évtize­den át számkivetve volt az az Eckhardt, aki — mint Londonban mondták — díszére válna az angol parlamentnek is! Ez az a momentum, amelyre fi­gyelmeztetni akarunk. Idehaza a belső állássá minősítessék át. Ezen ügyben hosszú vita volt. A bizott­ság a kérelem megtagadását, ezzel szemben dr. Horváth Zoltán a kérelem teljesítését in­dítványozta. Dr. Horváth Zoltán utalt arra, hogy leg­utóbb Para Mózesnak is hasonló kérelmét teljesítették, azért az egyenlő elbánás elve és a méltányosság is azt kívánja, hogy a köz­gyűlés most se döntsön máskép. Poór Lajos és dr. Tóth József a bizott­ság javaslatát támogatták. Ezzel szemben dr. Horváth Zoltán ja­vaslata mellett Tóth Károly, dr. Bencsik Sán­dor, ifj. Ónodi Károly,­­ Kovács Dezső foglal­tak állást. A szavazás eredménye az lett, hogy túlnyomó szótöbbséggel dr. Horváth Zoltán indítványát fogadták el. Szemerédy Pál alszámvevőnek és neje született Sáfrán Erzsébet napidíjasnak 3—3 heti szabadságot engedélyeztek. A vágóhídi és jéggyári gépészt 1934 január 1-től havi 60 pengő fizetés, lakás, fű­tés és világítás mellett, bár üzem nincs, meg­hagyták, mert a drága gépek őrizet nélkül nem maradhatnak. Lukács Jenő fakereskedő által haszon­bérelt fatelep haszonbérleti szerződését 1934 szept. 29-ikétől további 6 évre évi 500 pen­gő haszonbérért meghosszabbították. Alsó-galambosi gazdakör 100 pengő segély megszavazását kérelmezte. Dr. Horváth Zoltán megkérdezte az elő­adót, hogy milyen célból kérik ezen segélyt. Ő úgy tudja, hogy az a bizonyos népház, ahol a gazdakör állítólag működne, már két éve be van zárva. Oda senki sem jár. Ott semmi­féle kultur előadások nincsenek. A gazdakörnek még tagjai sincsenek. Ha kimu­tatják, hogy az alsó­ galambosi gazdakör ed­dig miféle működést fejtett ki és ezzel a 100 pengő segéllyel mit akar, úgy a segélyt meg­fogja szavazni, de így vaktában nem hajlandó az adózók zsebéből egy fillért sem megsza­vazni. A tárgyat rendesen készítsék elő és úgy hozzák ide. Az előadó válaszolt: Ahol elnök van, ott bizonyára tagok is vannak. Bizonyosan politikai versengésnek és hatalmi fél­tékenységnek sohasem volna szabad odafajulnia, hogy a hatalom lenyak­­tilózza a kiemelkedő főket, ha azok általában nemzeti értéket jelentenek, a lenyaktilózza csupán azért, mert saját külön házi ügyeinkben nem ha­jolnak meg szolgailag előtte. E kettő különben sem fér össze: — az igazi politikai kiválóság éltető levegője nem a pártkarám fülledt légköre, hanem a szabad tér, a pusztai szél. És utó végre is: a nemzeti politika magasabb érde­kei szempontjából bizonyos elemi lo­jalitásnak mégis csak kell lenni azok között, akik — voltak, vannak és — lesznek!

Next