A Csonkamagyarország, 1935. január-június (3. évfolyam, 1-27. szám)
1935-01-06 / 1. szám
Szerkesztőség és kiadóhivatal: HI., kerület Forgách ucca Megjelenik minden héten vasárnap KÉPES MELLÉKLETTEL EGYÜTT A KISKUNFÉLEGYHÁZI FÜGGETLEN KISGAZDA-, FÖLDMUNKÁS- ÉS POLGÁRI AGRÁRPÁRT HIVATALOS LAPJA Felelős szerkesztő és kiadó: DR. HORVÁTH ZOLTÁN Előfizetési díjak : Egész évre 5-0 pengő, félévre 2’50 pengő, negyedévre 130 pengő .................. ..............................1 1 Eckhardt Tibor a választójogi reformról A független kisgazdapárt tagjai nagy számban gyülekeztek szerdán délben a Mária Valéria utcai központi párthelyiségben. Ott voltak a párt öszszes képviselő tagjai, azután a fővárosi és vidéki szervezetek vezetőemberei szinte valamennyien, hogy az újév alkalmával Eckhardt Tibort, a párt vezérét üdvözöljék. Zúgó éljenzés fogadta a pártkor üléstermében Eckhardt Tibort, akit Tildy Zoltán ügyvezető alelnök üdvözölte a párt és a különböző szervezetek nevében, közvetlen szavakkal. Eckhardt Tibor hosszabb beszédben köszönte meg az üdvözlést. Hangoztatta, hogy ez a nap nemcsak évforduló, hanem politikai fordulópontot is jelent, majd a következőket mondotta : " A legnagyobb horderejű kérdések jelenleg a külpolitikában szerepelnek. A legutóbbi események megmutatták, hogy a jelenlegi nemzetközi alapon, a békeszerződések alapján Európa nem tud eljutni a békéhez. Hamis ürügy alatt a magyarság ellen irányuló katonai, politikai és gazdasági blokád mellett új erkölcsi blokádot akartak létesíteni ellenünk és ezzel küzdelemre kényszerítettek bennünket. Ezek a kísérletek most az új esztendőben is a fejünk felett fognak lebegni. Ebben a helyzetben a legnagyobb megfontoltsággal kell kitartanunk a magunk nemzeti politikája mellett, amely nem lehet ellentétes az általános európai érdekkel. Másik kötelességünk a veszedelmek láttára az, hogy bent az országban ne csak a formai rendet tartsuk fenn, hanem a valóságos erkölcsi, politikai és gazdasági rendet, megteremtsük a magyar nép megélhetésének, fejlődésének, a népi erők fokozásának lehetőségeit. Nem szűkreszabott pártegység keretében tartjuk elérhetőnek azt a nemzeti egységet, amely ehhez szükséges, hanem abban, hogy különböző pártok találkozni tudjanak egymással a nagy nemzeti érdekek önzetlen, becsületes szolgálatában. Predomináns jelentőségű ebben a tekintetben a választójogi reform kérdése. Tíz évvel ezelőtt hozták meg a választójogi törvényt és el kell ismerni, hogy ez a törvény nem teremtett közmegnyugvást. Ez a törvény egyenes folytatása volt annak a hibás politikai gondolatnak, amely Tisza Kálmán óta mind a mai napig fenntartotta a maga rendszerét, papíron adván jogokat, de a gyakorlatban nem engedve érvényesülni azokat. Láttuk, hogy a közigazgatás, amelynek pártpolitikától mentesnek kellene lennie, energiáit túlnyomó részben pártpolitikai szolgálatok teljesítésére, jutalmazására, vagy ami még visszataszítóbb, ártatlan becsületes magyar polgárok példátlan politikai üldözésére fordította. Ez a rendszer változatlanul folyik ma is. A közigazgatás hovatovább öncél gyanánt kezeli a választópolgárok meg nem engedett terrorizálását, sőt korrumpálását. Ebbe azonban nem törődhetünk bele, mert a magyar jövő legnagyobb veszedelme a közigazgatás és egész közéletünk lesülyedése a Balkán nívójára. A Független Kisgazdapárt ezért vívja évek óta a legélesebb harcot a közigazgatás politikai lecsúszása ellen. Vagy mit szóljunk ahhoz, hogy a csendőrséget, a belső rend fenntartásának legfontosabb eszközét, gonosztevők üldözése helyett ellenzéki választók megfélemlítésére használják fel. A magyar közigazgatást és a magyar csendőrséget meg kell szabadítanunk ezektől a tehertételektől. Ez állított szembe minket a régi rendszerrel, ez kötelez arra, hogy lecsúszás bomlasztó erejével szemben a magyar tradíciókhoz ragaszkodjunk, a pártatlan közigazgatás követelésével kezdjünk a jobb magyar életért. Ugyanekkor tudjuk, hogy a titkos választójognak is vannak veszedelmei. Az első nagy veszély az, hogy sok apró párt, sok személyes érdek és a nagykapitalizmus erői nagyobb szerephez jutnak, megbontják az erős, stabil kormányzás alapjait, politikai anarchiát idéznek fel, aminek következménye pedig mindig a diktatúra. A bölcs kormányzás alapja az, hogy a rendet összhangba kell hozni a szabadsággal. Minél több rend és minél több szabadság a legfontosabb célkitűzés. Mi meg akarjuk őrizni és növelni akarjuk a magyar nép szabadságjogait, de mindenekfelett biztosítani akarjuk az ország rendjét is. Mindenkor ennek a célkitűzésnek jegyében végeztük munkánkat és ezzel jelentősen A ^ «»,»' -- «»■ rir ■ -* ii-/* -i- -.’! _■ . .. f-M* •*. m hozzájárultunk ahhoz, hogy ez a nép a legnehezebb időben is megőrizze nyugalmát. A tapasztalatok óvatossága késztetnek bennünket. El kell fogadnunk bizonyos korrektívumokat, de ezek nem irányulhatnak a megadott jogok kijátszására, papíron kreált jogok elkobzására, hanem csak intézményes korrektívumok lehetnek. Az országnak és a nemzetnek szüksége van stabil kormányzó többségre és kormányra a megválasztott törvényhozótestület együttlétének ideje alatt. Szükség van erre azért, hogy a kormány komoly munkát végezhessen és előkészíthessen csak hosszabb idő alatt megvalósítható programokat is. Ezért ellenzem azt, hogy apró pártok, melyek mögött nem állanak tömegek, vagy pártok formájában szervezkedő egyéni érdekek megbontsák a nemzet nagy rétegeinek belső kohézióját, egységét, Így jutott el Németország a diktatúrához, a munkaképtelen parlament útján és így jártak más országok is. Mi ezt akarjuk elkerülni s ezért fogadjuk el a stabil kormányzást biztosító korrektívumokat. Ugyanekkor kijelentem, hogy nem vagyunk kaphatók svindlire, humbugra, nem vagyunk hajlandók arra, hogy közvetett, elektoros rendszerrel az eddiginél is nagyobb lehetőségét adjuk meg a befolyásolásnak. Arra sem vagyunk hajlandók, hogy a jelenlegi törvényhatóságok által választott bármilyen számú delegátust bebocsássunk a képviselőházba. Ezzel a törekvéssel szemben a legélesebb harcot vesszük fel. A mai törvényhatóság szereplését kielégíti a felsőház, az alsóházban való szereplésük súlyos alkotmányjogi hibát jelentene, amely nagy harcoknak, sőt forradalmi jelentőségű meghasonlásoknak volna kiindulópontja. Mindezekről a kérdésekről ismételten megbeszélést folytattam Gömbös Gyula miniszterelnökkel és kijelenthetem, hogy a nagy elvek tekintetében teljes egyetértésre jutottam vele. Ez nem azt jelenti, hogy a kidolgozott kormányjavaslat egész szövegét ismerem és annak minden részleteit mindenben elfogadtam volna, csupán azt jelenti, hogy a nagy elvek és gondolatok tekintetében kettőnk felfogása között hajszálnyi különbség sincs. Ez az elvi egyetértés biztosítéka annak, hogy a most következő hetekben a nemzeti érdeket kielégítő, becsületes megoldást várhatunk, amely sorsfordulatot jelent