A Csonkamagyarország, 1937. július-december (5. évfolyam, 29-52. szám)
1937-07-18 / 29. szám
Kiskunfélegyháza, 1937 junus 18. ARA 10 FILLÉR V. évfolyam 29. szám a CSONKAMAGYARORSZÁG A KISKUNFÉLEGYHÁZI FÜGGETLEN KISGAZDA-, FÖLDMUNKÁS- ÉS POLGÁRI AGRÁRPÁRT HIVATALOS LAPJa aaBMgBBBsamBHawRBa^a Szerkesztőség és kiadóhivatal, III., kerület Forgách ucca Megjelenik minden héten vasárnap Felelős szerkesztő és kiadó: DR. HORVÁTH ZOLTÁN Előfizetési díjak: Egész évre 5'0 pengő, félévre 2'50 pengő, negyedévre 1’30 pengő Miért nem kapott rendkívüli ideiglenes házadómentességet Kiskunfélegyháza? A napilapok április havában azzal a híradással szolgáltak, hogy a képviselőház pénzügyi bizottsága azon városok jegyzékét, amelyeknek a m. kir. pénzügyminiszter a rendkívüli ideiglenes házadómentességről szóló 1929. évi XXIX. tc. 6. §-a alapján házadómentességet engedélyezett, a képviselőháznak bemutatta. Egészen természetes, hogy erre a kiskunfélegyházi háztulajdonosok és építőiparosok is felfigyeltek. Azért természetes ez, mert a háztulajdonosok kevesebb adó mellett az építkezésre könnyebben határozzák el magukat, az építőiparosok pedig ebből kifolyólag könnyebben jutnak munkához. Úgy a háztulajdonosok, mint az építőiparosok a kedvezményben részesült városok nevei között Kiskunfélegyházát hiába keresték. Pedig, csak hogy a szomszédos városokat keressük, benne van Cegléd, Nagykőrös, Kiskunhalas, Kecskemét stb. Különösen a nagy munkahiánnyal sújtott építőiparosok nem tudtak Kiskunfélegyháza kimaradásába belenyugodni. Előbb az ipartestülethez fordultak, ahol mindent elkövettek, hogy az ügyről bizonyosságot szerezzenek. Miután azonban az ipartestület által igénybevehető hivatalos út igen hosszadalmasnak bizonyult, az építőiparosok küldöttsége dr. Horváth Zoltán országgyűlési képviselőt kereste fel. Országgyűlési képviselőnk, mint mindenkinek jogos kívánságát, úgy az építőiparosok panaszát is a legnagyobb megértéssel fogadta és megígérte, hogy tőle telhetőleg mindent el fog követni. 1937 május 26.-án dr. Fabinyi Tihamér pénzügyminiszterhez levelet intézett, amelyre a miniszter az állami költségvetés tárgyalása és külföldi távolléte miatt csak július 2.-án, az alábbi levélben válaszolt: Magy. Kir. Pénzügyminiszter. Budapest, 1937. évi julius hó 2.-án. Nagyságos Dr. Horváth Zoltán urnak, országgyűlési képviselő Budapest. Igen tisztelt Barátom! Hivatkozással 1937. évi május hó 26.-án kelt nagybecsű leveledre, melyben aziránt érdeklődtél, hogy Kiskunfélegyháza megyei város mely oknál fogva nem részesült az 1929 :XXIX. t. c. 6. §-a alapján rendkívüli ideiglenes házadómentességben tisztelettel értesítelek, hogy a város a rendkivüli ideiglenes házadómentesség engedélyezését annak idején nem kérte és így ilyennek engedélyezése tárgyalás alá sem kerülhetett, mert a hivatkozott törvényhelyhez fűzött utasítás (1) bekezdése szerint városrendezési célokból rendkívüli ideiglenes házadómentességet csak az érdekelt város részéről tett előterjesztés alapján lehet engedélyezni. , Fogadd kérjek kiváló tiszteletem őszinte nyilvánítását. Dr. Fabinyi Tihamér: Országgyűlési képviselőnk ezen levél tartalmán nagyon meglepődött. Egy darabig azon tűnődött, hogy a város elöljárósága annak idején miért nem kérte a háztulajdonosokra és az építőiparosokra egyaránt fontos rendkívüli házadómentességet. Miután azonban fontosabbnak tartotta, hogy a hiány lehető legrövidebb idő alatt pótoltassák, hogy az építkezés nagyobb tempóval megindulhasson, személyesen felkereste a pénzügyminisztert és kérdést intézett hozzá, hogy a mulasztás pótolható-e még? A pénzügyminiszter a válaszában kijelentette, hogy Kiskunfélegyháza által eléje terjesztendő kérelmet a legjobb akarattal fogja tárgyalás alá védetni. Értesülésünk szerint dr. Horváth Zoltán országgyűlési képviselőnk a pénzügyminiszter válaszáról dr. Ring József polgármestert azonnal értesítette. Csak úgy mellesleg megjegyezve, mi építőiparosok mégis csak kiváncsiak volnánk, hogy a rendkívüli házadómentesség engedélyezését kinek a mulasztásából nem kérelmezte Kiskunfélegyháza városa? Egy építőiparos. „Te nagy konyhádba helyzed embered...“ Irta: ABA LUKÁCS A múlt heti számunkban láttuk, hogy idegfeszítő vigináját éljük a véres nagy napoknak. Várjuk a hajnalhasadást és félve sejtjük, hogy a föld sarkai megrázódnak azon a hajnalon. A tudományt, melynek pedig teremtőrendek hivatása minél szélesebb rétegekben elültetni a tudás csirát, sok helyén a világnak ma arra használják, hogy mindazt, amit évezredek hangyaszorgalmú kutatásai kivirágoztattak, lerombolják, elterüljék a föld felszínéről. Az európai kultúra, mely az egész világra kiterjedő sugárzással osztja világosító fényeit, az emberi gonoszság szakadékába dől, ha idejekorán nem emeli fel tiltó szavát a kulturnemzetek egyetemessége. Oroszországban olyan intézményes támadás van folyamatban, hogy szükségszerűen a kultúra teljes pusztulását vonja maga után. Mert hiába a csodaszerű gépi, ipari fejlődés, ha a lélekben épen az ellenkező hatás érvényesül : a rombolás. Hogyan alkosson az ember maradandót, mikor a lélek, ami örök, elveszti hitét és bizalmát az örökkévalóságban. Márpedig a kultúra nem évek, évtizedek, hanem évszázadok és évezredek gyümölcse s boldogító szépsége. Hogy ez kifejlődhessen, szükséges a múltba vetett bizalom, a jelen munkája és a jövőbenyúló reménység. A materialista elvek ezt azonban nem ismerhetik el, mert létükben lennének ezáltal veszélyeztetve, így szinte önkéntelenül adódik, hogy a materialista elveken álló (roskadozó) Oroszország kultúrát nem teremthet. De ezt csak akkor fogják belátni, amikor már a meglévőt lerombolták. Nem rémlátás ez, azt bizonyítják a nagyon megcenzúrázott híreink, amik Oroszországból kiszivároghattak. Hátha még pontos és részletes képet nyerhetnénk a „forrongó pokol "-ból. A Katolikus Nevelés 1933 márciusi száma rövid hírt közölt, mely arról értesít, hogy a kémiát az istentelen mozgalom szolgálatába állították. Nem elégszenek meg azzal, hogy a jövő háborúja elképzelhetetlen borzalmakat fog produkálni a kémia mankóján, hanem már segítségül hívták arra is, hogy a létekből kiirtsanak, kiégessenek segítségével minden szépet, nemeset és emberit. A vallás szemükben vörösposztó. Minden eszközt felhasználnak, hogy minél előbb még az izmagját is kiirtsák. Kirchner Gyula Oroszországot járt vegyészmérnök írja: „A szovjet vallása a vallástalanság.“ Igen, neki is van vallása. Vegyük azonban sorra — példaképen — milyen eszközzel mesterkednek. Agitátorok járják a városokat, falvakat és előadásaikon bizonyítják, hogy Jézus Krisztus nem Isten, sőt csaló, aki az egyszerű kémia segítségével éveken át szédítette a buta népet. Ilyen bevezető után megkezdődik Jézus Krisztus csodáinak bemutatása. Kána csodája, Krisztus a vizet borá változtatja. Egy pohárba vízszinti nátronlugot öntenek és ezt phenolphtaleinbe mártott üvegpálcával megkeverik, hirtelen vörössé válik e folyadék. (Fölösleges leírni a szemfényvesztést, mellyel valószínűbbé teszik „csodájukat“.) Az egyiptomi csapások. A víz vérré válik. Vízfehér rhodonamonoldatba egy csöpp színtelen vaskloridot kevernek: sötétvörös vasrodomiddá válik. Veronika kendője. Egy fehér kendőre előre színtelen érc-sóoldatot kennek emberiarc formára. Megszárítják, majd színtelen hígított kennátriumoldatba mártják. Az előzőleg