A Csonkamagyarország, 1938. január-június (6. évfolyam, 1-26. szám)
1938-01-02 / 1. szám
Jislu inté Segjiiaza, 1938 január 2. ARA 10 FILLÉR VI. évfolyam 1. szám a CSONKAMAGYARORSZÁG Szerkesztőség és kiadóhivatal: XL. kerület Forgách ucca Megjelenik minden héten vasárnap Felelős szerkesztő és kiadó: DR. HORVÁTH ZOLTÁN Előfizetési díjak: Egész évre 500 pengő, félévre 250 pengő, negyedévre 1 *30 pengő A KISKUNFÉLEGYHÁZI FÜGGETLEN KISGAZDA-, FÖLDMUNKÁS- ÉS POLGÁRI AGRÁRPÁRT HIVATALOS LAPJA A népi politika jövője* Írta: Eckhardt Tibor Amikor a Független Kisgazdapárt vezetését átvettem, azt mondottam : a magyar népi politikáért folytatott küzdelem első felvonása a titkos választójog kivívása és most a közvetlenül kitűzött cél küszöbéhez érve, még világosabban átérzem ennek az eredménynek a jelentőségét. Nemcsak a népi politika jövője függ ma már a becsületes választójogi rendszertől, az egész parlamentarizmus, a magyar alkotmányosság jutott volna válságba, sőt csődbe, ha ezt az eredményt nem tudtuk volna kiharcolni. A folytonos erőszakoskodás, a közerkölcsiséget kezdte már ki szerencsétlen országunkban, s a basáskodás szelleme ezer éves berendezkedéseinket készült már-már megingatni. Népi politikánk nemzetfenntartó jelentősége azonban nem merül ki az immár eredményesnek mutatkozó alkotmányvédelemben. A titkos választójog kiharcolásával elmaradt politikai fejődésünket fogjuk előbbre vinni s a magyar nemzeti politikát széles alapokra fogjuk felfektetni, hogy ennek uralma megingathatatlan legyen. A nemzeti politika akár parlamentáris, akár diktatórikus formák között éljen, mindenütt széles tömegekre támaszkodik ma szerte a világon és a magyar nemzeti politika sem zuhant volna bele 1918- ban az októberi forradalomba, ha a népakaratot híven kifejező, széles rétegekre támaszkodó népképviselet állt volna ort azokban a nehéz érákban a belső rend és a nemzet nagy érdekei mellett. A jelenlegi válságos világhelyzetben a nemzeti politika biztonságát és sikerét támasztjuk alá azzal, ha széles alapokon építjük fel a magyar parlamentarizmus és alkotmányosság épületét. Természetes, hogy a titkos választójog a népi politika érvényesülésének csak a lehetőségét adja meg, abba tartalmat belevinni, a népi politikát egész állami berendezkedésünkben, gazdasági, pénzügyi, adó, vám és egyéb politikánkban következetesen megvalósítani az eljövendő politikai korszak központi feladata lészen. A népi irányban való átalakulásnak valóban ez lesz a második felvonása: a magyar élet átalakítása a dolgozó tömegek érdekében, nemcsak politikailag, de gazdaságilag is. Széles tömegek jólétére kell felépíteni nemzeti államunkat, a profitérdekekkel szemben a munka jogait kell kihangsúlyoznunk és teljes politikai jogaink birtokába jutván, a népi politikának már a bekövetkező általános képviselőválasztások idejére fel kell állítani azt a konkrét munkatervet, amely a gazdasági, pénzügyi és szociális átalakítást gyakorlatilag megfogalmazza és végrehajtható programmban foglalja össze. A népi politikánk nem vágyakat nyilvánító 95 ponttal, hanem olyan munkaprogrammal fog az ország elé állani, amely megvalósítható, tartózkodik a túlzott ígéretektől, de amit vállal, annak teljesítését becsületbeli kötelességének tekinti. Miként rendet tartottunk a legszörnyűbb megpróbáltatások közepette is falusi tömegeink között, azértképpen fogunk iparkodni rendet, igazi rendet, erkölcsi rendet, belevinni a magyar gazdasági életbe és szociális átalakulásba. Bejelentem, hogy az alkotmányjogi kérdések rendezése után most már minden erőinket a népi, gazdasági és szociális politika megteremtésére fogjuk felhasználni. Vissza fogjuk szorítani fegyelmezett tömegeink józan lendületével a nagytőkét az őt megillető szerényebb helyre, ezzel is szolgálni fogjuk az igazi nemzeti politikát. Azok a nagy, sokszor forradalmi átalakulások, amelyek a világháború óta csaknem minden országban végbementek, bolsevizmustól nacionalszocializmusig, Roosevelttől MacDonaldig és Baldwinig mindenütt azt eredményezték, hogy a kiáltó és bántó egyenlőtlenségek a nembéli vágyon és turcialom eloszlásában lecsökkentek, kiegyenlítődtek, igazságosabbakká és szociális szempontokból efogadhatóbbakká váltak. Egyedül szerencsétlen országunkban fokozódott a bántó és veszélyes egyenlőtlenség privilegizált nagy vagyonok és nyomorgó falusi tömegek között. Ez az eltolódás a nagytőke javára, soha oly rohamosan nem folytatódott Magyarországon, mint éppen az új ezredévnek nevezett korszak idején. Pedig ez a mulasztás kétszeresen súlyos, mert a kötött gazdálkodás korában következett be, amikor az államhatalom a legtöbbet tehette volna az orvoslás érdekében, s a parlament valóban már 1931-ben meg is adta a kormányzatnak mindazt a gazdasági és pénzügyi rendkívüli felhatalmazást, amely egy ilyen átalakítás eredményes és gyors megvalósítása érdekében egyáltalán szükséges lehet. Már az előző kormány lényegileg diktatórikus jogokkal rendelkezett, de azokat erre a jó célra sohasem vette igénybe, hanem párt és egyéni monopóliumot iparkodott kiépíteni és e közben elnézte a szociális ellentétek további fokozott kiéleződését, a vagyon és jövedelemelosztás aránytalanságának folytatólagos rosszabbodását, így nőtt magasra a tömegek türelmetlensége és elégedetlensége, s ma valóban ott tartunk az utolsó óránál, amikor még józan megoldások és alkotó elgondolások megvalósíthatók, s az erőszakoskodásra való hajlamosság becsületes népi gazdaságpolitikával levezethető és építő irányba elterelhető. Népi politikánk harmadik felvonása is világosan áll előttünk, s ez külpolitikai célkitűzéseinknek az eddiginél erőteljesebb szolgálatából áll. Politikailag kiegyensúlyozott, gazdaságilag fejlődőképes nemzet tud csak eredményes és aktív külpolitikát folytatni, s ha sokszor türelmetlenül sürgettem és sürgetem a népi átalakulást, úgy ezt főleg azért teszem, mert az idő nekünk dolgozik. Közel két évtized telt el már a világháború óta és nemzeti célkitűzéseinkből még semmit sem valósítottunk meg. Sorvadó, szegényedő életünkkel szemben gazdagodó paraszt országok nőnek fel körülöttünk, melyek között itt a Duna völgyében vezető szerepünket nem fogjuk tudni megtartani, ha népi politikánkat nem tudjuk sikeresen kifejleszteni és gazdasági, erkölcsi és nemzeti erőinket nem tudjuk ezeréves múltunkhoz méltó módon tovább fejleszteni és érvényesíteni. Ezért dolgozom minden erőmmel azon is, hogy a politikát nemzeti hadseregünktől távoltartsam, mert külpolitikánk eredményessége, hadseregünk fejlődésétől, annak katonai és erkölcsi értékétől függ elsősorban még akkor is, ha háborúra nem kerül sor. Hadseregünk katonai értéke azonban megköveteli a politika teljes kikapcsolását és szükségessé teszi, hogy nemzeti hadseregünkben minden hazafias párt egyformán bízzék, annak fejlesztése érdekében minden áldozatot vállaljon és lelkes odaadással szolgálja annak érdekét minden vonatkozásban. Külpolitikánk és katonapolitikánk is megköveteli a népi irányt, s a múló kormányok és politikai helyzetek közepette célkitűzésünk változatlanul a trianoni békeszerződés revíziója marad. E kegyetlen, reánk kényszeriltt szerződésnek nemcsak a katonai korlátozásai tarthatatlanok, de területi rendelkezései is igazságtalanok, s aki békét akar Európában és a Duna völgyében, annak tudomásul kell vennie azt, hogy az eljövendő népi irányú magyar politika első és legszentebb kötelességének a trianoni szerződés területi rendelkezéseinek a megváltoztatását tekinti, a magunk érdekében elsősorban, de azért is, mert ez az előfeltétele a szomszéd népekkel való barátságos együttműködésnek. A távol keleti súlyos helyzet összefogásra kell, hogy késztesse az európai népeket, új megállapodásokra, sőt új békekonferenciára van szükség, ahol a megújhodó magyar nemzetnek teljes politikai, erkölcsi és gazdasági felkészültséggel kell megjelennie, hogy biztosítsa végre népünknek az őt megillető helyet a nap alatt. *) Ezt a cikket a Független Kisgazdapárt országos vezére még a választójogi javaslat nyilvánosságra hozatala előtt írta, amikor még a javaslat jogfosztó intézkedései nem voltak ismeretesek. bekebelezés mellett városi és mezőgazdasági ingatlanokra Magyar Általános Takarékpénztár R.-T. kiskunfélegyházi fiókintézete (a városházával szemben)