A Csonkamagyarország, 1938. január-június (6. évfolyam, 1-26. szám)

1938-01-02 / 1. szám

Jislu inté Segjiiaza, 1938 január 2. ARA 10 FILLÉR VI. évfolyam 1. szám a CSONKAMAGYARORSZÁG Szerkesztőség és kiadóhivatal: XL. kerület Forgách ucca Megjelenik minden héten vasárnap Felelős szerkesztő és kiadó: DR. HORVÁTH ZOLTÁN Előfizetési díjak: Egész évre 500 pengő, félévre 2­50 pengő, negyedévre 1 *30 pengő A KISKUNFÉLEGYHÁZI FÜGGETLEN KISGAZDA-, FÖLDMUNKÁS- ÉS POLGÁRI AGRÁRPÁRT HIVATALOS LAPJA A népi politika jövője* Írta: Eckhardt Tibor Amikor a Független Kisgazdapárt veze­tését átvettem, azt mondottam : a magyar népi politikáért folytatott küzdelem első felvonása a titkos választójog kivívása és most a köz­vetlenül kitűzött cél küszöbéhez érve, még világosabban átérzem ennek az eredménynek a jelentőségét. Nemcsak a népi politika jövője függ ma már a becsületes választójogi rend­szertől, az egész parlamentarizmus, a magyar alkotmányosság jutott volna válságba, sőt csődbe, ha ezt az eredményt nem tudtuk volna kiharcolni. A folytonos erőszakoskodás, a közerkölcsiséget kezdte már ki szerencsétlen országunkban, s a basáskodás szelleme ezer éves berendezkedéseinket készült már-már megingatni. Népi politikánk nemzetfenntartó jelentősége azonban nem merül ki az immár eredményesnek mutatkozó alkotmányvédelem­ben. A titkos választójog kiharcolásával elma­radt politikai fejődésünket fogjuk előbbre vinni s a magyar nemzeti politikát széles ala­pokra fogjuk felfektetni, hogy ennek uralma megingathatatlan legyen. A nemzeti politika akár parlamentáris, akár diktatórikus formák között éljen, mindenütt széles tömegekre tá­maszkodik ma szerte a világon és a magyar nemzeti politika sem zuhant volna bele 1918- ban az októberi forradalomba, ha a népaka­ratot híven kifejező, széles rétegekre támasz­kodó népképviselet állt volna ort azokban a nehéz érákban a belső rend és a nemzet nagy érdekei mellett. A jelenlegi válságos világhelyzetben a nemzeti politika biztonságát és sikerét támasztjuk alá azzal, ha széles ala­pokon építjük fel a magyar parlamentarizmus és alkotmányosság épületét. Természetes, hogy a titkos választójog a népi politika érvényesülésének csak a lehe­tőségét adja meg, abba tartalmat belevinni, a népi politikát egész állami berendezkedésünk­ben, gazdasági, pénzügyi, adó, vám és egyéb politikánkban következetesen megvalósítani az eljövendő politikai korszak központi fel­adata lészen. A népi irányban való átalaku­lásnak valóban ez lesz a második felvonása: a magyar élet átalakítása a dolgozó tömegek érdekében, nemcsak politikailag, de gazda­ságilag is. Széles tömegek jólétére kell fel­építeni nemzeti államunkat, a profitérdekek­kel szemben a munka jogait kell kihangsú­lyoznunk és teljes politikai jogaink birtokába jutván, a népi politikának már a bekövetkező általános képviselőválasztások idejére fel kell állítani azt a konkrét munkatervet, amely a gazdasági, pénzügyi és szociális átalakítást gyakorlatilag megfogalmazza és végrehajtható programmban foglalja össze. A népi politi­kánk nem vágyakat nyilvánító 95 ponttal, hanem olyan munkaprogrammal fog az or­szág elé állani, amely megvalósítható, tartóz­kodik a túlzott ígéretektől, de amit vállal, annak teljesítését becsületbeli kötelességének tekinti. Miként rendet tartottunk a legször­­nyűbb megpróbáltatások közepette is falusi tömegeink között, azértképpen fogunk ipar­kodni rendet, igazi rendet, erkölcsi rendet, belevinni a magyar gazdasági életbe és szo­ciális átalakulásba. Bejelentem, hogy az al­kotmányjogi kérdések rendezése után most már minden erőinket a népi, gazdasági és szociális politika megteremtésére fogjuk fel­használni. Vissza fogjuk szorítani fegyelme­zett tömegeink józan lendületével a nagytőkét az őt megillető szerényebb helyre, ezzel is szolgálni fogjuk az igazi nemzeti politikát. Azok a nagy, sokszor forradalmi átalakulások, amelyek a világháború óta csaknem minden országban végbementek, bolsevizmustól na­­cionalszocializmusig, Roosevelttől Mac­Do­­naldig és Baldwinig mindenütt azt eredmé­nyezték, hogy a kiáltó és bántó egyenlőtlen­ségek a nembéli vágyon és turcialom elosz­lásában lecsökkentek, kiegyenlítődtek, igaz­ságosabbakká és szociális szempontokból efogadhatóbbakká váltak. Egyedül szerencsét­len országunkban fokozódott a bántó és ve­szélyes egyenlőtlenség privilegizált nagy va­gyonok és nyomorgó falusi tömegek között. Ez az eltolódás a nagytőke javára, soha oly rohamosan nem folytatódott Magyarországon, mint éppen az új ezredévnek nevezett kor­szak idején. Pedig ez a mulasztás kétszere­sen súlyos, mert a kötött gazdálkodás korában következett be, amikor az államhatalom a legtöbbet tehette volna az orvoslás érdekében, s a parlament valóban már 1931-ben meg is adta a kormányzatnak mind­azt a gazda­sági és pénzügyi rendkívüli felhatalmazást, amely egy ilyen átalakítás eredményes és gyors megvalósítása érdekében egyáltalán szükséges lehet. Már az előző kormány lénye­gileg diktatórikus jogokkal rendelkezett, de azokat erre a jó célra sohasem vette igénybe, hanem párt és egyéni monopóliumot iparko­dott kiépíteni és e közben elnézte a szociális ellentétek további fokozott kiéleződését, a vagyon és jövedelemelosztás aránytalanságá­nak folytatólagos rosszabbodását, így nőtt magasra a tömegek türelmetlensége és elége­detlensége, s ma valóban ott tartunk az utolsó óránál, amikor még józan megoldások és al­kotó elgondolások megvalósíthatók, s az erő­szakoskodásra való hajlamosság becsületes népi gazdaságpolitikával levezethető és építő irányba elterelhető. Népi politikánk harmadik felvonása is világosan áll előttünk, s ez külpolitikai cél­kitűzéseinknek az eddiginél erőteljesebb szol­gálatából áll. Politikailag kiegyensúlyozott, gazdaságilag fejlődőképes nemzet tud csak eredményes és aktív külpolitikát folytatni, s ha sokszor türelmetlenül sürgettem és sürge­tem a népi átalakulást, úgy ezt főleg azért teszem, mert az idő nekünk dolgozik. Közel két évtized telt el már a világháború óta és nemzeti célkitűzéseinkből még semmit sem valósítottunk meg. Sorvadó, szegényedő éle­tünkkel szemben gazdagodó paraszt orszá­gok nőnek fel körülöttünk, melyek között itt a Duna völgyében vezető szerepünket nem fog­juk tudni megtartani, ha népi politikánkat nem tudjuk sikeresen kifejleszteni és gazda­sági, erkölcsi és nemzeti erőinket nem tud­juk ezeréves múltunkhoz méltó módon tovább fejleszteni és érvényesíteni. Ezért dolgozom minden erőmmel azon is, hogy a politikát nemzeti hadseregünktől távoltartsam, mert külpolitikánk eredményessége, hadseregünk fejlődésétől, annak katonai és erkölcsi érté­kétől függ elsősorban még akkor is, ha há­borúra nem kerül sor. Hadseregünk katonai értéke azonban megköveteli a politika teljes kikapcsolását és szükségessé teszi, hogy nem­zeti hadseregünkben minden hazafias párt egyformán bízzék, annak fejlesztése érdeké­ben minden áldozatot vállaljon és lelkes oda­adással szolgálja annak érdekét minden vo­natkozásban. Külpolitikánk és katonapoliti­kánk is megköveteli a népi irányt, s a múló kormányok és politikai helyzetek közepette célkitűzésünk változatlanul a trianoni béke­szerződés revíziója marad. E kegyetlen, reánk kényszeriltt szerződésnek nemcsak a katonai korlátozásai tarthatatlanok, de területi rendel­kezései is igazságtalanok, s aki békét akar Európában és a Duna völgyében, annak tudo­másul kell vennie azt, hogy az eljövendő népi irányú magyar politika első és legszen­tebb kötelességének a trianoni szerződés te­rületi rendelkezéseinek a megváltoztatását tekinti, a magunk érdekében elsősorban, de azért is, mert ez az előfeltétele a szomszéd népekkel való barátságos együttműködésnek. A távol keleti súlyos helyzet összefogásra kell, hogy késztesse az európai népeket, új meg­állapodásokra, sőt új békekonferenciára van szükség, ahol a megújhodó magyar nemzet­nek teljes politikai, erkölcsi és gazdasági felkészültséggel kell megjelennie, hogy biz­tosítsa végre népünknek az őt megillető he­lyet a nap alatt. *) Ezt a cikket a Független Kisgazdapárt országos vezére még a választójogi javaslat nyil­vánosságra hozatala előtt írta, amikor még a javas­lat jogfosztó intézkedései nem voltak ismeretesek. bekebelezés mellett városi és mezőgazdasági ingatlanokra Magyar Általános Takarékpénztár R.-T. kiskunfélegyházi fiókintézete (a városházával szemben)

Next