A Csonkamagyarország, 1939. január-június (7. évfolyam, 1-26. szám)
1939-01-01 / 1. szám
nak, ellenben az alföldi részen a szőlőterületek a 7. rovatban az „immunis homoktalaj szőlő“ talajhoz, esetleg a 8. rovatba jelölt „szőlőművelésre kiválóan alkalmas“ egyéb homoktalajt szőlő tartoznak és csak kivételesen a 9. rovatban megjelölt „síkfekvésű kötött talajú szőlő“ talajhoz. A szőlőtalajnak a megfelelő rovatba való bejegyzése nemcsak azért fontos, mert a helytelenül történt bejegyzés pénzbüntetést von maga után, hanem azért, mert a hivatkozott törvény 23. §-ának 7. bekezdése alapján felújítási tilalom alá esnek, illetve a törvény 25. §-a értelmében borértékesítési járulék fizetésére lesznek kötelezve a 9. rovatba tartozó szőlőterületek. A kérdőívvel egyidőben kötelesek a hivatkozott rendelet 77. §-a 1. bekezdésében foglaltak szerint bejelenteni az illetékes községi (városi) elöljáróságnál azok a szőlőbirtokosok, kiknek közvetlenül termő (direkttermő) amerikai fajtákkal betelepített szőlőterületük van. A bejelentésben fel kell tüntetni az ilyen szőlőfajtákkal betelepített szőlőjének nagyságát, annak a dűlőnek a nevét és telekkönyvi helyrajzi számát, amelyekben a közvetlenül termő amerikai fajtákkal telepített szőlő fekszik. Bejelentési kötelezettség alá esnek azok a közvetlenül termő amerikai szőlőtőkék is, amelyek nem összefüggően, hanem elszórtan vannak európai (hazai) fajtájú szőlők közé telepítve. Ez utóbbi esetben az ingatlan területének megjelölése helyett a közvetlenül termő amerikai szőlőtőkék számát, vagy azoknak legalább megközelítő számát kell bejelenteni. A közvetlenül termő Othelló-fajtával betelepített szőlőterületek nem esnek bejelentési kötelezettség alá. Azok, akik a fenti határidőben a felsorolt (kérdőív), közvetlenül termő (amerikai) szőlő, bejelentéseknek nem tesznek eleget, kihágást követnek el, ami pénzbüntetéssel jár. A hivatkozott rendelet 69. §-a lehetőséget nyújt, kellő indokolás mellett mindazoknak, akik 1929. év után engedély nélkül szőlőt telepítettek, hogy 1939. évi február hó 28-ig szabályszerűen terjesszék elő kérelmüket az engedély nélküli szőlőtelepítés utólagos engedélyének elnyerése iránt. Miután utólagos engedélyt a földművelésügyi miniszter csak azok részére adhat ki, kik a jelzett határidőig kérelmüket előterjesztik, ajánlatos, hogy engedély nélkül telepített szőlőjüket a kiirtás veszélyének a határidő elmulasztása miatt ne tegyék ki és mielőbb nyújtsák be a kérvényüket az illetékes m. kir. szőlészeti és borászati kerületi felügyelőségnél. A kérvénynek szabályszerű és egyöntetű előterjesztése végett célszerű a községi (városi vagy hegyközségi) elöljáróságnál s. em. 3. ajtó alatt mielőbb jelentkezni, hol a szükséges adatokat és egyéb felvilágosítást megszerezhetik. A kérvények 2 pengős okmánybélyeggel látandók el és az illetékes felügyelőséghez megküldendők. Az utólagos szőlőtelepítési engedély iránti kérelem előterjesztése alól mentesek azok, kik 1929. év után 1000 négyszögöl területen telepítettek szőlőt, miután semmi szőlőjük sem volt, vagy meglevő szőlőjüket 1000 négyszögölre egészítették ki. Kiskunfélegyháza, 1988 december 29. 2 Dr. Tarjányi polgármester h. FÉLEGYHÁZI MEZŐGAZDASÁGI KFT. címen, budapesti székhellyel új baromfi- és gyümölcskiviteli exportvállalat alakult. A cég törzstőkéje 30 ezer. A kft. tagjai Bölönyi József egyetemi magántanár, Horváth Sándor kiskunfélegyházi birtokos, Feitschel Béla egyesületi igazgató, Ludvig Viktor nyugalmazott tábornok, Tarnóczy Tivadar nyugalmazott hadbiztos-tábornok. A korlátolt felelősségű társaság ügyvezetője Feitschel Béla lett, akinek vezetésével, a folyamatban levő cégbejegyzés után, az exportvállalat megkezdi működését. A CSONKAMAGYARORSZÁG 1939. január 1 Hegyközség alakuló közgyűlése Óriási érdeklődés mellett folyt le a december 27-én délelőtt 10 órára összehívott hegyközség alakuló közgyűlése. Dr. Táby László gazdasági tanácsnok, elnök az ülés megnyitása után előadta, hogy ma a hegyközség alakulása ügyében — a megjelentek számára való tekintet nélkül — dönteni kell. Ha a közgyűlés a hegyközséget nem alakítaná meg, úgy a hegyközség elnökét, bíráját, húsztagú választmányát és a hegyközségi tanács kiküldöttjét, a törvény szerint, az alispán nevezi ki. Az elnök szavazásra tette fel a kérdést, hogy a jelenlévő szőlőbirtokosok akarják-e a hegyközséget megalakítani, vagy nem. A hegyközség megalakulása mellett mintegy tizen, míg ellene a többi összes jelenlévők tiltakoztak. Az elnök a szavazás eredménye szerint kihirdette, hogy Kiskunfélegyháza város szőlősgazdái a hegyközség megalakítását nem óhajtják, így az alakításra vonatkozó iratokat az alispánhoz terjeszti fel. Az Országos Társadalombiztosító Intézet mindenhatósága előtt ma már meghajolnak úgy a mankadók, mint a biztosítás előnyeit élvező munkavállalók, mert tíz esztendős tapasztalataik után rájöttek, hogy egyebet úgysem tehetnek. Éppen ezeknek tudatában kell tehát szóvá tenni azt a cseppet sem méltányos eljárást, amit az OTI egyik kerületi pénztára tanúsít a közelében fekvő 40 ezer lakosú város 900 főnyi iparosságával szemben. Olyan szívességet kértek a szóbanforgó város iparosai hivatalos szervük, az ipartestület útján az OTI-tól, ami egy fillérrel sem károsítaná meg az intézményt, s nem csorbítaná a tekintélyét csupán az iparosokat mentesítené sok felesleges időtékozló szaladgálástól és jelentene nekik többféle okból bizonyos kis előnyt. Általánosan ismert dolog, hogy az iparosok alkalmazottaikat úgy az ipartestületnél, mint az OTI-nál záros határidőn belül kötelesek be, illetve kijelenteni változás esetén. Azok az ipartestületek, amelyek mint OTI megbízottak is működnek, el is végezik a kétfajta bejelentést az iparosok megelégedésére egy utánjárással egy füst alatt. Bajok és kellemetlenségek csak ott vannak, ahol, mint ezen a helyen is, az OTI olyan valakire bízza az ügykezelést, aki az ipartestülettől kilométeres távolságra lakik, s az iparosoknak, vagy alkalmazottaiknak órákat kell eltölteni a két irányban végzett úttal, mire mindkét bejelentési kötelességet teljesítik. Udvarias kérelem ment tehát 900 kisiparos megbízásából az OTI említett kerületi pénztárához, hogy engedje meg az ipartestület hivatalának, hogy a munkakönyvekbe és kijelentésével együtt az OTI be és kijelentéseket is eszközölhesse teljesen díjtalanul, s az így összegyűjtött lapokat naponként, vagy kétnaponként eljuttathassa a helyi megbízotthoz. Az idő pénz, magyarázta az indokolás, a kötelező napi 8 órás munkaidőt ki kell az iparosoknak használni, de az ipartestületnek egyébként is törvényszabta kötelessége, hogy tagjait minden ügyes bajos dolgában segítse és támogassa, s ne engedje a felesleges időpazarlást. Az OTI kerületi pénztára azonban rövid uton, két mondatban elintézte ezt a 900 önálló iparost és vagy kétezer alkalmazottat érintő fontos kérdést avval, hogy nem tehet eleget a kívánságnak, mert ezt az ügyviteli szabályzat nem egedi! A paragrafus tehát nagyobb hatalom, mint egy népes város összes iparossának érdeke. Egy alkalmazott be, vagy kijelentésével továbbra is eltölthet órákat a napi 8 órás munkaidő korában az illető város iparossága, mert valaki, aki az életet nem látja a zöld asztaltól, rosszul alkalmazta az OTI ügyviteli szabályzatában a paragrafust. BMMMMfflMBBBBi Előzékenyebb is lehetne ügyfeleivel szemben az OTI! KISKUNFÉLEGYHÁZA ÉS VIDÉKE HITELSZÖVETKEZET mint az Országos Központi Hitelszövetkezet tagja [Szapári utca 2. szám. - Saját ház] IGAZGATÓSÁGA mezőgazdasági KISHITELAKCIÓ keretében igen olcsó kamat és méltányos feltételek mellett folyósít kölcsönöket kisgazdák és mezőgazdasági munkások részére és egyben értesíti Kiskunfélegyháza és vidéke közönségét, hogy betéteket felmondás nélküli visszafizetés mellett a legmagasabb kamat mellett gyümülcsöztet. HÍREK ELŐFIZETÉSI FELHÍVÁS! Felhívjuk T. Olvasóink szives figyelmét azon körülményre, hogy 1939 január 1-ével új előfizetési év nyílik. Előfizetési dij egész évre 5.5 P, félévre 250 P, negyedévre 230 P. Kedvezményként minden előfizetőnknek negyedévenként egy apróhirdetést díjmentesen közlünk. Egyben felkérjük igen tisztelt régi előfizetőinket, hogy előfizetésüket megújítani szíveskedjenek. Tisztelettel a KIADÓHIVATAL. oooOOO ooo Boldog újévet kíván lapunk előfizetőinek, olvasóinak és munkatársainak a KIADÓHIVATAL. Orvosi dir. Dr. Novoszel Ferenc belgyógyász január 2-án megnyitja rendelőjét gróf Tisza István u. (Tábi-féle házba) Thury gyógyszertár mellett. Virilis meghatalmazások. Dr. Tarjányi Iván dr. Tarjányi Bélát és Molnár Á. Imréné Novoszei Jánost bízta meg virilis jogának gyakorlásával. — Szabó József borkereskedő, aki virilis jogon lett képviselő, választott jogáról lemondott, igy helyette, mint soron következő póttagot Szabó István kárpitost hívták be. Adományok az elaggott iparosok segélyezésére. Az Ipartestület Bálint Károly segélyalapja javára a következő újabb adományok érkeztek: Ferencsik Sándor spt. pénztárnok és Geller Henrik műszerész 5—5 pengő, Cipész Közszállító Csoport 450 pengő. Farkas Antal csizmadiamester a segélyakcióra pedig 2 pár új fiúcsizmát adományozott. Sporthír: Kern Imre szöv. játékvezetőt II. fokú játékvezetővé léptették elő.