Együttműködés, 1977 (1. évfolyam, 1. szám)

1977-11-01 / 1. szám

I. ÉVFOLYAM 1. SZÁM *LZ ÁPRILIS 46IPIMRI MŰVEL OOItIIDINLK LAPJA* 1917-1945-1977 L­­at évtizede, hogy a Nagy Ok­­**­tóberi Szocialista Forradalom győzelme megrengette az addig megingathatatlannak tűnő kapitalis­ta világot. Már akkor, 1917 őszén (és azóta is oly sokszor) hangoztatták a tőkés ideológusok, hogy mindaz, ami Oroszországban történt és történik, kizárólag orosz ügy. De az akkori világ proletárjainak, parasztjainak és gyarmati sorban tengődéinek többsége érezte vagy tudta, hogy az orosz bolsevikok győzelme nem ma­radhat csupán Szovjet-Oroszország belügye. A Nagy Októberi Szocialista For­radalom az emberiség legjelentősebb forradalma. Új fejezetet nyitott a világtörténelemben. Megnyitotta a kapitalizmusból a szocializmusba va­ló átmenet korszakát. 1917. november 7-én (a régi orosz naptár szerint ok­tóber 25-én) megszakadt a világkapi­talizmus—világimperializmus össze­függő láncolata, s létrejött a világ el­ső munkás—paraszt állama. Szovjet- Oroszország, majd rövidesen a szov­jetköztársaságok egyesülésével a Szovjetunió — amely akkor és most a forradalmi erők, a béke, a haladás és a szocializmus ügyének kipróbált, biztos támasza és önzetlen segítője az egész világon. A nehéz polgárháborús évek után a fiatal szovjet államnak a saját gazdasági gondjaival kellett megbir­kóznia. És amikor azt mondhatta volna sokat szenvedett állampolgá­rainak, most már valóban jól és bé­kén élhettek — eredendő ellensége, a fasiszta hitleri Németország had­üzenet nélkül megtámadta. A tényeket megtanultuk. Húsz­millió szovjet ember élete és mérhe­tetlen károk népgazdasági és szemé­lyi javakban. És mérhetetlen mér­tékű károk emberi emlékekben és a műkincsekben. A tényeket megtanultuk. A Vörös Hadsereg Berlinben fejezte be a há­borút. Ebben amerikaiak, angolok és franciák segítették, de vitathatatlan, hogy a legtöbb áldozatot a Szovjet­unió hozta. Az a Szovjetunió győzte le a fa­sizmust, amely a hitleri orvtáma­dásból alig fölocsúdva kinyilatkoz­tatta: »egy nép nem lehet fasiszta«. Nem fasiszta a vele hadban álló Né­metország népe, és nem fasiszta a Hitlerrel szövetséges, hivatalos Ma­gyarország népe. így történt, hogy a szovjet hadsereg magyarországi ka­tonai hadműveleteit nyomon követte a magyar nép felszabadulása. S a felszabadítók nemcsak az idegen megszállókat és hazai bűntársaikat űzték ki az országból, hanem sza­baddá tették az utat, kedvező lehe­tőséget teremtettek a magyar nép belső forradalmi és haladó erői, a magyar demokrácia számára is. Mindezt a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme tette lehetővé. Ezért nem lehet egymástól elvá­lasztani 1917. november 7-ét és 1945. április 4-ét. Ezért említjük mindket­tőt először dolgozó népünk ünnepei­nek sorában. V­­állalatunk valamennyi dolgo­­­zó­ja számára nagy felelősséget és megtiszteltetést jelent az a tény, hogy április negyedikét, felszabadu­lásunk napjának dátumát vállalati névként viselhetjük. Ebben a dá­tumnévben benne van mindaz a sok harc és szenvedés, amin a Szovjet­unió népei 1917. és 1945. között ke­resztül mentek, és benne van az a sok segítség és támogatás, amit a felszabadítástól napjainkig a magyar népnek adtak. És benne van az a százezer magyar internacionalista, aki a polgárháború kemény éveiben a fiatal szovjet államért harcolt, és benne van népeink megbonthatalan barátsága. Munkánk közben szinte naponta tapasztaljuk, hogy mit jelent szá­munkra a Szovjetunió szövetsége, testvéri barátsága. Országaink között a kétoldalú kapcsolatok kiszélesed­tek. Átfogják a politikai, gazdasági, kulturális együttműködést. Ezek a kapcsolatok jól szolgálják mindkét országnak és népének, népeinek ér­dekeit. A Szovjetunió — ez köztudott — legnagyobb gazdasági partnerünk. A Szovjetunióból kapjuk a legfonto­sabb energiahordozók és alapanya­gok döntő többségét, az ipar mű­szaki színvonalát is emelő komplett berendezések jelentős hányadát. A Szovjetunió nagy tételű megrende­(Folytatás a 2. oldalon) Zsoldos Sándor munkája. 1977. NOVEMBER

Next