Együttműködés, 1984 (8. évfolyam, 1-12. szám)
1984-01-01 / 1. szám
Ai 40 órás munkahét bevezetése Az Ipari Minisztérium az érdekképviseleti szervekkel egyetértésben a 40 órás munkahétre történő áttérés egységes gyakorlatának kialakítása érdekében ajánlásokat tett és feltételeket határozott meg. A bevezetés feltételei között szerepel többek között: A népgazdaság teherbíró képessége azt a követelményt támasztja, hogy a heti 40 órás munkaidő általánossá tétele az iparban önerőből, a gazdálkodó egységek tartalékainak feltárásával, azok hasznosításával, a termelékenység növelésével valósuljon meg. Az önerőből történő megvalósítás során a vállalat jövedelme, pénzügyi, gazdasági helyzete a 40 órás munkahét bevezetése miatt nem romolhat. A kieső munkaidő alap hatását teljes mértékben ellensúlyozni kell különböző — műszaki, szervezési, gazdasági — intézkedésekkel. Az önerőből történő megvalósítás — irányelvekben meghatározott — feltételeinek értelmezése a vállalatok részére teljes önállóságot biztosított. A megvalósítást szolgáló intézkedéseket a gazdálkodó szerveknek sajátosságaikat figyelembe vevő „Program”ban kellett rögzíteniük. A munkaidő további csökkentésének lehetősége nagy feladatok elé állította a vállalat és a gyárak vezetőit. Rövid előkészítő munka után a vállalatvezetés úgy látta hogy az Április 4. Gépipari Műveknél 1984. január 1-től lehetőség nyílik 40 órás munkahét bevezetésére. A bevezetésre és az ezzel kapcsolatos feladatok végrehajtásának előkészítésére vállalati szintű intézkedési tervet adtunk ki a gyárak vezetői részére azzal, hogy a szakszervezet helyi szervével közösen döntsenek a gyári szintű bevezetés időpontjáról. A 40 órás munkahét bevezetésének időpontját a gyárak illetékes vezetői egységesen 1984. január 1-től javasolták és a vállalati „Program” összeállításához szükséges gyári szintű programokat határidőre összeállították a helyi sajátosságok figyelembevételével. A programban foglalt intézkedéseket és terveket munkahelyi értekezleteken, a dolgozókkal ismertettük és vitára bocsátottuk. Élénk viták általában a munkarendek és ehhez kapcsolódó munkaidő beosztások vonatkozásában bontakoztak ki. A vállalat a 40 órás munkahét 1984. január 1-gyel történő beveztésének intézkedését tartalmazó „Programot” október végére jóváhagyásra előterjesztette. A bevezetés vállalati „Programját az Ipari Minisztérium felülvizsgálta, a szakmai szakszervezettel egyetértésben elfogadta és alkalmazását 1984. január 1-től jóváhagyta. A vállalati sajtón keresztül szükségesnek látunk közzétenni néhány adatot és tervezett intézkedést. A heti 40 órás munkahetet önerőből vezetjük be úgy, hogy a megvalósítás során a vállalat jövedelme, pénzügyi és gazdasági helyzete nem romlik. Az alkalmazás első évében a foglalkoztatott létszám 2,3 százalékos csökkenése mellett 2 százalékos termelés-felfutást irányoztunk elő, 4,4 százalékos termelékenység növekedése mellett a kieső 4,8 százalékos mértékű munkaidő-alap ellensúlyozására. Az 1983. december 31-ig heti 30, 36 és 40 órában foglalkoztatott 138 dolgozó munkaideje természetesen nem csökkent, ezért a létszám 95,5 százalékát érintette a munkaidő csökkentés és ebből eredően kétszázezer fizikai és százezer nem fizikai, összesen háromszázezer munkaóra kieséssel számolunk. Munkaidőalap csökkentést ellensúlyozó munkaügyi intézkedésekkel 74 ezer óra, műszaki, technológiai fejlesztéssel 41 ezer óra, beruházás fejlesztéssel 38 ezer óra, szervezési intézkedések végrehajtásával pedig 47 ezer óra megtakarítást, illetve időalap pótlást irányoztunk elő a fizikai állományú dolgozóknál. A nem fizikai állománynál kieső mintegy százezer óra munkaidőalap pótlására többlet munkaórát nem állítunk be, illetve a feladatokat a jelenlegi létszámmal valósítjuk meg, munkaerő-gazdálkodás fejlesztési és szervezési intézkedések végrehajtásával. A heti 40 órás munkahét bevezetését a központnál, az Energetikai és az örményesi Gépgyárnál a napi munkaidő csökkentésével valósították meg. Nagykanizsa város déli területén levő gyárak 1984. január 1- vel nem tértek át a heti 40 órás munkaidőre. Itt a helyi Volán olyan menetrend változást nem tudott végrehajtani, amellyel a napi munkaidőt tudták volna arányosan csökkenteni, ezért a hét végi (péntek) munkanapot 2 órával csökkentették átmenetileg, a Nagykanizsai Gépgyárban. A munkaidő kezdések és befejezések idejét a gyárak saját hatáskörükben alakították ki, melyeket a VKSZ 1984 évi módosítás függelékeiben szabályoznak. A fizikai állományú dolgozóknál — a külső szerelők és az örményesi Gépgyár kivételével— munkaidőn kívül adjuk a munkaközi szünetet. A nem fizikai állományú dolgozók részére a műszak megszakításával, 20 perc munkaközi ebédidő szünetet biztosítunk. A 40 órás munkahétre való áttéréssel a dolgozók bére nem csökkenhetett, ezért — a havidíjasoknál a havi alapbérek nem változtak — az órabértételeket pedig a munkaidő-csökkenés arányában növeltük. A 40 órás munkahét bevezetése során cél volt a központi előírások szigorú betartása, a társadalmi és egyéni érdekek összehangolása és a kedvező feltételek megteremtése. Ezt szolgálta az érintettek döntésbe való bevonása, a gyárak önállóságának biztosítása, a jogos igények elismerése. Előbbieken túl a heti 40 órás munkaidő bevezetésére vonatkozó „Program” benyújtásakor a vállalat gazdasági és társadalmi szervezeteinek vezetői a dolgozók nevében is garanciát vállaltak a programban rögzített intézkedések végrehajtására és azok eredményességére. Móczár Mihály munkaügyi osztályvezető Előzetes adatok az elmúlt évről VÁLLALATUNK tavaly nehéz külső és belső feltételek között végezte gazdasági tevékenységét, azonban a gondok ellenére is teljesítettük a főbb tervmutatókat. Az 1983. évi gazdálkodást befolyásoló tényezők részletes elemzésére természetesen a mérlegadatok birtokában kerül majd sor. Ezúttal csupán a tervteljesítés számszerű előrejelzésére szorítkozunk. Előzetes adatok alapján vállalatunk az árbevételi tervet 101,8 százalékra, a bruttó termelési érték előirányzatot 101,0 százalékra teljesítette. A nem rubel elszámolású export árbevétel a tervezett szinten alakul. A bázishoz viszonyítva 2,7 százalékkal emelkedik a szocialista export árbevétel, de nem éri el az előirányzottat. A tervtől való elmaradást elsősorban az import anyagok késedelmes beérkezése okozta. Az 1984-re áthúzódó berendezések a szerződés szerint az I. negyedév végéig kötbérmentesen szállíthatók. A vállalat várhatóan túlteljesíti nyereségtervét. Az előirányzottnál magasabb nyereség eléréshez hozzájárult a FM revízióval összefüggő elszámolások végrehajtása. A termelési készletek kronologikus átlaga a tervezett szint alatt marad. A FOGLALKOZTATOTTAK létszáma a bázishoz viszonyítva 3,3 százalékkal csökkent. Ezen belül a fizikai létszám 4,3 százalékkal, a nem fizikai létszám 2,3 százalékkal alacsonyabb. Az Energetikai Gépgyárban a vállalati átlagot meghaladó mértékű (7,2 százalékos) a létszám csökkenése. Az 1983. évi mutatók kedvező alakulása a tervezett 3 százalékon felül további 1 százalékos bérszínvonal fejlesztést tett lehetővé. Anyag- és energiatakarékossági tevékenységünket a költségcsökkentő intézkedési terv alapján végzzük. Anyagtakarékossági célkitűzésünket a terv szerint teljesítettük, energiamegtakarítási tervünket pedig túlteljesítettük. A termelésirányítás területén alapvető törekvésünk volt a telephelyek közötti szakosodás kiszélesítése, illetve a termelési kooperáció bővítése. Ennek megfelelően a központban folyik a csőfalgyártás, az Energetikai Gépgyárban pedig a szegcsavargyártás. Az örményesi Gépgyárban létrejött az atomerőművi gépgyártás kezdeti feltételrendszere. Javult a termékszelekció, kialakultak a gyárak közötti termékmegosztás keretei. A vállalatnál 48 vállalati gazdasági munkaközösség működik, 489 fővel. A munkaközösségekkel kapcsolatos tapasztalatok pozitívak. Segítették a szűk keresztmetszetek feloldását és esetenként többlet kapacitást hoztak létre. BERUHÁZÁSAINK alapvetően a központi kutatás-fejlesztési programokhoz kapcsolódó fejlesztő, illetve szinttartó jellegűek voltak. A központban a forgácsoló kapacitás bővítő beruházás, örményesen az atomerőművi gyártás alapfeltételeit megteremtő beruházás, Nagykanizsán az alkalmazástechnikai laboratórium építése jelentett kiemelt feladatot. Vállalatunknál jelenleg 160 brigád, 1621 fővel vesz részt a szocialista versenymozgalomban. A szociaista brigádok a gazdasági munkára tett vállalásaik teljesítésével jelentősen hozzájárultak célkitűzéseink megvalósításához, emellett 20 ezer óra társadalmi munkát végeztek. AZ ÉV FOLYAMÁN a vállalat gyáraiban öt kommunista műszakot tartottunk. A bevételt nyugdíjasok és mozgássérültek támogatására, lakásépítési alap növelésére, valamint ifjúságpolitikai célokra használtuk fel. A vállalat 1983. évi tevékenységét értékelve megállapítható, hogy alapvető célkitűzéseinket teljesítettük. Mészáros Sándor terv- és stat. pv. Thermogenerátortól az atomerőművi gyártásig Az örményesi Gépgyár gyártmányainak 75—98 százalékát 1981-ig a thermogenerátorok különféle típusai alkották. Nyomástartó edény gyártással csak kis volumenben, nyomáspróbákon túl nem futó vizsgálatokkal foglalkoztunk. 1981 közepén a gyárunk — az olajválságból eredő thermogenerátor piac csökkenése miatt lényegesen kevesebb megrendelést kapott. A munka-ellátottság biztosítása, a munkaerő megtartása érdekében üzemünk ekkor vállalkozási készségét jelentette be rozsdamentes anyagból készült magas műszaki és vizsgálati igényű nyomástartó edények gyártására. AHOGYAN ELKEZDŐDÖTT... A rozsdamentes anyagból való gyártást még abban az évben 3 darab fluidizációs szárító gyártásával kezdte meg. Ezt a következő évben további 19 követte. Már 1881-ben konkrét valósággá lett az igazi rozsdamentes nyomástartó edény: a plasztifikátor. A gyártásnál olyan technológiákat, technikai és vizsgálati eszközöket kellett meghonosítani, amelyeket azelőtt dolgozóink csak szakkönyvekből — vagy még abból sem — ismertek. A feladat végrehajtása sok szakemberünknek okozott álmatlan éjszakákat, de végül is a Központi Gyár gépi és szakmai segítségével sikerült előre lépnünk. 1982-ben 63 darab hőcserélőt gyártottunk. Ezekkel az átvevők teljesen meg voltak elégedve, 1983-ban további 274 darab különféle nyomástartó edényt, hőcserélőt, tartályt, cseppfogót készítettünk. Közben megteremtődtek a technikai feltételeik, kialakult a szakembergárda, megszereztük a tapasztalatokat. Mindez már némi továbbfejlesztéssel alapja lehetett az atomerőművi gyártásnak, így értékelte ezt a vállalat vezetése is, mikor 1983 elején a megnövekedett atomerőművi berendezések iránti igények kielégítésére az örményesi Gépgyárnak is lehetőséget adott a gyártásra. A gyár vezetése február 11-i értekezleten 1983. IV. negyedévében 20 ezer normaóra kapacitást vállalt atomerőművi berendezések gyártására. AHOGYAN FOLYTATÓDITT ... Az atomerőművi berendezéseik örményesi gyártásának megvalósítását a vállalat vezetése is fontos feladatnak tartotta, ezért a felkészülésre feladat- és ütemtervet készített, melyet beruházásra fordítható pénzeszközzel is megtámogatott. A gyártásra való felkészülés megkezdődött, párhuzamosan szakmai felkészítéssel és állóeszközök beszerzésével, létesítésével. Az atomerőművi gyártásnál azokra a szakemberekre és dolgozókra számíthattunk, akik a plasztifikátor gyártásban megszerezték a szakmai tapasztalatokat kiegészítve további vállalkozó dolgozókkal. Szakembereink részére május-június hónapban a Központi gyári előadókkal tanfolyamot szerveztünk, melyen 32 szakember, 15 fizikai csoportvezető és dolgozó ismerkedett meg az atomerőművi berendezések műszaki előkészítésének, gyártásának és vizsgálatainak fortélyaival. Augusztusban a hat legjobb minősítésű hegesztőnk szerzett jogosítványt atomerőművi berendezések hegesztésére. Október közepére saját rezsis beruházásban elkészült egy 380 négyzetméteres csarnok, berendezve szűrőpatron gyártásra alkalmas gépi berendezésekkel és eszközökkel. Ezen túl 2,5 millió forint értékű gépi berendezés és vizsgálati eszköz érkezett, ami lehetővé teszi a minél kisebb társgyári kooperációval való gyártást. Ezek után elmondhatjuk, hogy az atomerőművi gyártás alapvető feltételei megteremtődtek érményesen. A plasztifikátor gyártás tetemes csúszása miatt azonban a gyártás csak későn indulhatott el, így nem a feltételeken múlott, hogy 1983. IV. negyedévében gépgyárunk az atomerőművi berendezések gyártásában 3 pozíció darabolási és forgácsolási munkáin nem jutott túl. A bizonyítás 1984 évre maradt. AHOGYAN SZERETNÉNK ... Az atomerőművi berendezések gyártásából 40 millió forintot terveztünk 1984 évre. Ennek elérése gyárunk jövedelmezőségének emelése és a bérfejlesztési lehetőségeink megteremtése miatt kulcskérdés, tekintettel az elérhető magasabb nyereséghányadra. Ezt tudják dolgozóink és középvezetőink is, s meggyőződésünk, hogy mindent elkövetnek a tervek megvalósítására. Nem elég azonban a lelkesedés, kell a megfontolt józan ész és szükség lesz még a központi gyár szakmai segítségére is. Hiszünk abban, hogy az elmúlt évek erőfeszítése — a kockázatvállalás a minőségi ugrásra — meghozza a gyümölcsét és gyárunk el fogja érni célját. E koncepció és bizalom jegyében ülésezett 1983. december 12-én a vállalat és az örményesi Gépgyár gazdasági és társadalmi vezetősége. Többek között áttekintették a gyár gyártmánystruktúráját, s a távlati koncepciót is meghatározták. Az atomerőművi berendezések gyártásánál cél a 80—100 millió forintos évi gyártási volumen elérése. A feladat nagy, a feltételek biztosítottak, sőt ezeket még tovább is fejlesztik. A többi már a gyári kollektíván múlik. Az örményesi dolgozók az elmúlt 15 évben többször is megmutatták, hogy össze tudnak fogni a cél megvalósításáért — most is ezt várjuk. Szarka Albert termelési főmérnök Kerületi párt-vb ülés A Magyar Szocialista Munkáspárt Budapest, XI. kerületi Végrehajtó Bizottsága 1983. november 9-én kihelyezett ülést tartott az Energetikai Gépgyárban. Az ülésen részt vett Ormándi János, a kiskunfélegyházi városi pártbizottság titkára, Füredi Imre a vállalati pártbizottság titkára, Szabó Lajos vezérigazgató, dr. Katzer Károly gyárigazgató, valamint az Energetikai Gépgyár párt végrehajtó bizottságának tagjai. A politikai testület értékelte a művek Energetikai Gépgyárának az 1980-as pártértekezlet óta végzett munkáját. A kerületi végrehajtó bizottság határozatában megállapította: a pártértekezlet óta eltelt időszakban az Energetikai Gépgyár és pártbizottsága eredményes tevékenységet végzett. Dinamikusan növekedett a nem rubel elszámolású export. A gyár eredményesen vette ki részét a Paksi Atomerőmű építéséből. A pártszervezet tervszerűen, folyamatosan dolgozik, érvényesül az alapszervezetek önállósága, megvalósul a párt politikai irányító szerepe. Az elmúlt időszakban fejlődött a gyári szervezet és belső ösztönzési rendszere, de a műveken belüli érdekeltség mai rendszere nem ösztönzi kellően a gyárat — lehetőségeivel összhangban álló — gazdálkodási és vállalkozási tevékenységre. Felhívta a végrehajtó bizottság a pártszervezet figyelmét arra, hogy nyújtson még több segítséget a gazdasági tevékenységgel kapcsolatban megfogalmazott vállalati és gyári tennivalók megvalósításához. A kerületi végrehajtó bizottság támogatja a gyári önállóság fokozását, a differenciáltabb és hatékonyabb érdekeltséget teremtő szervezeti rendszer létrehozását célzó kezdeményezéseket. Ezt a kerületi párt vb a művek vezetésével, valamint az Ipari Minisztérium illetékeseivel közölte. Thár Péter PB-titkár