Együttműködés, 1985 (9. évfolyam, 1-12. szám)

1985-01-01 / 1. szám

IX. ÉVF. 1. SZÁM Ára: 1,50 Ft 1985. JANUÁR 0R 4G Í. Évindító munkás a Á­GM Központi Gyárában Már hagyomány az Ápri­lis 4. Gépipari Művek kis­kunfélegyházi Központi Gyárában, hogy munkás­gyűléssel kezdik az év első munkanapját. Így történt ez az idén is, január 2-án, az atomerőművi berendezé­seket gyártó műhelycsar­nokban gyűltek össze a gyár dolgozói. Az emel­vényre lépő Szabó Lajos vezérigazgató ezúttal azon­ban nem csak a népes mun­kássereget köszönthette, részt vett az eseményen dr. Romány Pál, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Bács-Kiskun me­gyei pártbizottság első tit­kára és Sztanojev András, a kiskunfélegyházi városi pártbizottság első titkára is. — örömmel szólhatok arról — mondotta többek között a vezérigazgató —, hogy évek óta sikerrel tel­jesíti a kiskunfélegyházi gyár a tervét, s ez a sorozat 1984-ben sem szakadt meg. Sőt, az eredmények kima­gaslóak. A befejezett ipari termelés értéke a tervezett 680 millió forinttal szemben 760 millióra, az árbevétel 700 millió helyett 785 mil­­lió, az export 504-ről 553 millióra teljesült. Az elő­irányzott nyereség 100 mil­lióval szemben várhatóan 135 millió forint lesz. Az átlagkereseteket nem a ter­vezett 4,4 százalékkal, ha­nem 9,5 százalékkal növel­ték. Ily módon a gyárban 1984-ben az egy főre jutó átlagkereset 69 894 forint volt. Szabó Lajos ezután arról beszélt, hogy nemcsak a kiskunfélegyházi gyár, ha­nem a többi üzem, illetve leányvállalat eredményei is jó munkát tükröznek. Ezt igazolják az Április 4. Gép­ipari Művek összesített eredményei is. A vállalat árbevétele a tervezett 1 milliárd 765 millióval szemben 1 milliárd 959 mil­lió forint lett. A szocialista exportot 69 millió, a tőkés kivitelt 20 millió forinttal teljesítette túl. A nyereség 50 millió forinttal több a tervezettnél. Mindemellett a vállalat kollektívája igen sok olyan vállalt kötelezettségének tett eleget, amelyeket nem számokkal mérnek. Igen áldozatos munkát végeztek többek között dolgozóink a Paksi Atomerőmű II-es blokkjának szerelésénél annak érdekében, hogy azt határidőre át lehessen adni. Vagy például szovjet part­nereink kérését is teljesí­tették, amikor atomerőmű­vi berendezések határidő előtti szállítását kérték. Gyárainkban, leányválla­latainknál nagy lendületet adott a tervek sikeres tel­jesítésének az MSZMP XIII. kongresszusa és ha­zánk felszabadulásának 40. évfordulója tiszteletére ki­bontakozott munkaverseny. A szocialista brigádok és az egyéni versenyben lévők sok nehézséget küzdöttek le a termelés folyamatában. Jótékony hatással volt a hatékonyabb gazdálkodásra a leányvállalatok szerve­zése. Nem volt könnyű az el­múlt esztendő, azonban az idei sem ígérkezik köny­­nyebbnek — mondotta a továbbiakban a vezérigaz­gató. — A kül- és belföldi piacokon értékesítési ne­hézségekkel lehet számolni, amit csak versenyképesebb termékkel lehet ellensú­lyozni. Termékeink állandó korszerűsítése, minőségé­nek, gazdaságosságának ja­vítása csak úgy valósítható meg, ha a vállalat egész kollektívája — mindenki a maga posztján — helytáll. Az elmúlt tíz esztendő azt bizonyítja, hogy az Á­GM dolgozói nagy nehézségek leküzdésére képesek. Most is két út áll előttünk, a stagnálásé, vagy a tovább­lépésé. Az elmúlt tíz év alatt több mint kétszeresére növeltük a termelést. Ez­úttal is a továbblépés útját választjuk. Végül Szabó Lajos még két bejelentést tett. Az egyik,hogy az örményesi gyár ez év január 1-től mint az Á­GM leányválla­lata működik tovább, a másik pedig: a félegyházi gyárban január 1-el 5 szá­zalékos bérfejlesztést haj­tanak végre. Ennek felosz­tásával a gyár párt-, gaz­dasági- és tömegszervezetei már foglalkoznak. A munkásgyűlésen fel­szólalt Romány Pál, aki a megyei pártbizottság és a maga nevében köszöntötte a gyár dolgozóit. Hangsú­lyozta, hogy az Á4GM he­lyi gyára nemcsak a város, hanem az egész ország éle­tében is fontos szerepet ját­szik. Ezért arra kérte a gyár kollektíváját, hogy jó minőségű, korszerű gazda­ságosan és pontos határ­időre készített termékkel szolgálják az idén is a nép­gazdaság érdekeit. Ez egy­ben az üzem minden dol­gozójának egyéni érdeke is, hiszen ez érvénybe lépett szabályozók alapján bére­zésük is munkájuk minősé­gétől függ. Romány Pál vé­gül a gyár és az egész vál­lalat kollektívájának jó egészséget, eredményes munkát kívánt az idei cél­kitűzéseik megvalósításá­hoz. Nagy Ottó Dr. Romány Pál beszél a munkásgyűlésen A munkásgyűlés résztvevői Tervszerű fejlesztések Az Ipari Minisztérium információkat kért gyárunktól a hazai vízgépészeti gyártás továbbfejlesztéséről, vala­mint a takarékos vízfelhasználást szolgáló gépekre, berendezésekre, szerelvényekre vonatkozóan. A Hidro­­plasztik Leányvállalat részletes műszaki és tervjavasla­tot készített, az említett témák körébe tartozó berende­zések gyártásának fejlesztésére. Ezek: — ipari műanyag szerelvények, — Standard és speciál ioncserélő berendezések, — vegyszeradagoló szivattyúk, — vízforgató szűrők, — mérésirányító technikai berendezések, a hasznos anyag visszanyerő berendezések. A felsorolt fejlesztési témák meghatározóak lesznek a jövőben a Hidroplasztik Leányvállalatnál. SZABÓ LAJOS elvtárs az Április 4. Gépipari Művek vezérigazgatója KISKUNFÉLEGYHÁZA Kedves Szabó Elvtárs! Az 1984-es év végéhez közeledve megköszönöm a Kollektíva ez évi munkáját, hozzájárulását ipa­runk fejlesztéséhez, népgazdasági feladataink teljesítéséhez. Minden dolgozónak, a szocialista brigádok ve­zetőinek, tagjainak, a politikai és társadalmi szervek vezetőinek, aktivistáinak, a műszaki­gazdasági vezetőknek kívánok boldog új évet, további eredményes munkát, erőt, jó egészséget az 1985. évi feladatok teljesítéséhez, a VI. ötéves terv sikeres befejezéséhez, VII. ötéves tervünk megalapozott előkészítéséhez. Kapolyi László ipari miniszter A siker rajtunk múlik z új év kezdetén a vállalat gazdasági, politikai és társa­dalmi vezetői, valamint a magam nevében őszinte nagyrabecsüléssel köszön­töm vállalatunk minden dolgozóját, kedves nyugdí­jasainkat és lapunk minden olvasóját. Köszöntöm bará­tainkat, szovjet és lengyel munkatársainkat. Külön szeretettel gondolok azokra, akik hazánktól távol dol­goznak, s jó munkájukkal öregbítik vállalatunk hír­nevét. Tisztelettel emlékezem meg azokról a munkatár­sainkról, akibe nem érhették meg velünk az új eszten­dőt, akiket a munka hősi halottaiként, fiatalon, ne­héz szívvel kellett elbú­csúztatnunk és azokról is, akik egy teljes életút végén távoztak körünkből. Az új esztendő eleje a számvetés ideje. Bár a vég­leges és pontos adatok számbavétele az elkövet­kező napok feladata, az teljes biztonsággal megálla­pítható, hogy a párt XIII. kongresszusának sikeres előkészítése, valamint ha­zánk felszabadulásának 40 éves évfordulójára indított munkaverseny olyan lendü­letet adott, amellyel eddigi eredményeink jelentős túl­szárnyalása vált lehetővé. A vállalat — ezen belül minden termelő egysége külön-külön is — árbevé­teli tervét, export tervét, nyereség tervét, a gazdál­kodás minden mennyiségi és minőségi mutatóját tel­jesítette, illetve túlteljesí­tette. Kevesebb baleset volt, lényegesen csökkent a ki­eső munkanapok száma. Eleget tettünk kiemelt nép­­gazdasági feladatainknak, teljesítettük paksi szerelési feladatainkat, eleget, tet­tünk szovjet barátaink ké­résének az atomerőműi be­rendezések termelésének terven felüli növelésével. A központi gyár árbevétele mintegy 20 százalékkal nö­vekedett, s megközelíti a 800 millió forintot, míg a vállalat árbevétele eléri a bűvös 2 milliárd forintos határt, s ha mindehhez hozzávesszük, hogy teljesít­ményünkkel arányosan nőttek a vállalat érdekelt­ségi alapjai — és terven felül a kollektíva jövede­lemszintje is — akkor nem lehetünk elégedetlenek. El­lenkezőleg, ezek az eredmé­nyek büszkeséggel tölthetik el dolgozóink szívét annál is inkább, mert becsületes és kemény munka révén, nehéz körülmények között születtek. Befejeztük az anyaválla­­lati irányítási rendszer ki­építését. Az 1984-ben ön­álló gazdálkodás útjára in­dított öt leányvállalat mű­ködése igazolta az elvárá­sokat. Gyorsult az innová­ció, javult a versenyképes­ség, az együttműködési készség, erősödött a helyi kollektívák összekovácsoló ereje, javult a közös cselek­vési egység. Bebizonyoso­dott, hogy a nemzetközi ke­reskedelmi és piaci kapcso­latok szgnálása, a nehezeb­bé vált gazdasági helyzet ellenére is lehet sikeresen dolgozni. Beigazolódott, hogy előbbre jutni, tovább­fejlődésünk távlatait meg­alapozni csak szellemi és alkotó erőtartalékaink moz­­gosításával vagunk képe­sek. Sikerünket jórészt e tartalékok mozgósításának köszönhetjük. Mindezekért köszönete­­met fejezem ki minden szorgalmas munkatársam­nak, a teljesítményüket fo­kozó munkásoknak, a szo­cialista brigádok tagjainak, a túlmunkát végzőknek, a túlmunkát vállalóknak Az 1984. év eredményei köteleznek! Köteleznek mindannyiunkat arra, hogy a mércét még magasabbra emeljük, s 1985 a vállalat továbbfejlődésének, egy minőségileg új gazdasági időszaknak a kezdete, le­gyen. Az 1985. évi terv cél­jai és feladatai ezért egy új növekedési pálya kitűzését kell hogy megalapozza, amely azonban nem köve­tel tőlünk az eddigiektől eltérő, másfajta tevékeny­séget. Továbbra is alapvető feladatunk marad a terme­lési szerkezet korszerűsíté­se, a termelés hatékonysá­gának javítása, az anyag­­gal-energiával való takaré­kosság, a nem rubel relá­ciójú import mérséklése, a vállalkozói tevékenység erősítése és kiterjesztése, szervezetünk korszerűsíté­sének lezárása, a paksi feladatok folytatása, a tő­kés export fokozása stb. Mindezeket azonban más szellemben és más módsze­rekkel kell végezni, mint ahogy eddig tettük. Ugyan­is ami eddig elegendő volt, az holnap kevés lehet. Nincs másról szó, mint ar­ról, hogy cselekvőbbek le­gyünk. Olyan fogalmakkal kell szótárunkat bővíteni, mint a versenyképesség, az alkalmazkodóképesség, ve­zetői készség és rátermett­ség, a rugalmasság, az in­novációs készség. S nem szabad mindezek érvénye­sítésénél elhanyagolni a küzdőképesség, a szívósság fejlesztését sem. Az új szabályozó rendszer kedvez azoknak, akik a verseny­­pályán a magasabb ered­ményekért való küzdelme­sebb utat választják. Válla­latunk adottságai jók, lehe­tőségeink biztatóak. Biztos vagyok abban, hogy kollektívánk felké­szültsége és becsületes munkája 1985-ben is sike­reket eredményez. A több­höz azonban úgy gondolom másra is szükség van. Min­dennapi munkánkban ezért erősítsük a kölcsönös bi­zalmat. Felülről lefelé, alul­ról felfelé, minden szinten. Csak a bizalom légköre ad­hat több erőt a közös mun­kában, a nehézségek leküz­déséhez. Bizalomra épül az új vállalatirányítási forma bevezetése, a válla­lati tanács létrehozása is. A bizalmat erősítjük, ami­kor a párt vezető szerveit választjuk, amikor nagy tervekkel készülünk pár­tunk XIII. kongresszusára. A bizalom erősítése az egység erősítésével gazda­gítható. Egységre van szük­ségünk a cselekvésben, a gazdasági-, politikai-, tár­sadalmi életben és a mun­kában egyaránt. Egységben van az az erő, amely közös­sé teheti a döntéshozatalt, mozgósíthat a végrehajtás­ra, átsegíthet a nehézsége­ken. S ha mindezekhez kap­csolódik felelősségérzetünk is, a saját munkánkért, egymásért, a jobb termék­ért, a magasabb teljesít­ményért, szociálpolitikai kötelezettségeinkért, politi­kai­, gazdaságpolitikai cél­jaink megvalósításáért, akkor előbbre juthatunk. A siker rajtunk múlik! Ehhez kívánok minden lenniakaró munkatársam­nak, a vállalat dolgozó kol­lektívájának eredményes új esztendőt, jó erőt és egészséget. SZABÓ LAJOS vezérigazgató

Next