Együttműködés, 1988 (12. évfolyam, 1-12. szám)
1988-01-01 / 1. szám
XII. ÉVF. 1. SZÁM 1988. JANUÁR 0-1 461T1 AZ ÁPRILIS 4. GÉPIPARI MŰVEK DOLGOZÓINAK LAPJA Munkásgyűlés az ÁGM Központi Gyárában Kiskunfélegyházán az Április 4. Gépipari Művek Központi Gyárában az év második munkanapján kora reggel az I. sz. üzembe siettek dolgozóink, ahol Szabó Lajos vezérigazgató köszöntötte a munkásgyűlés résztvevőit. Külön üdvözölte a körünkben megjelent dr. Szabó Miklóst, az MSZMP Bács-Kiskun Megyei Bizottságának első titkárát, Sztanojev Andrást, a Kiskunfélegyházi Városi Pártbizottság első titkárát, dr. Kardos András városi tanácselnököt. A vezérigazgató először az 1987. évi terv teljesítéséről tájékoztatta a jelenlévőket. Elmondta, hogy árbevételi tervünket 1165 millió Ft-ra teljesítettük, ami 103 százalékos teljesítésnek felel meg. Ezen belül a tőkés export tervet is túlteljesítettük. A tervszámok közül mintegy 60 millió Ft-al csökkent eredménytervünk a szabályozók módosítása következtében. Az ismert okok — elsősorban anyaghiány — miatt évközben nem mindig volt zökkenőmentes a termelés menete. Az elért eredmények mögött megfeszített munka folyt 1987 évben — kiváltképpen december hónapban. A nehézségeken azonban felülkerekedett dolgozó kollektívánk, s a sikerekhez nagymértékben hozzájárult, hogy a hibakeresés, a másikra mutogatás helyett az egymás segítése volt a jellemző. Megdicsérte Kruppa Gyula kereskedelmi osztályvezetőt, Solymosi Ferenc művezetőt, a fiatalokból álló tervező, szerkesztő gárdát, a MEO-t, a csomagotókat, a szállítást. Megköszönte a gazdasági, társadalmi vezetőknek, minden dolgozónak eredményes munkáját. A továbbiakban szólt az 1988. évi célkitűzésekről, amelyek megvalósítása nem lesz könnyebb, sőt még nagyobb feladatok várnak a kollektívára. Az árbevételi tervet 1200 millió Ft-ra, ezen belül a tőkés exportot legalább 100 —110 millióra kell jó minőségben teljesíteni. A terv rendkívül feszített, de a vállalat kollektívájának szakmai tudására, szorgalmára építve megvalósítható. A megnövekedett feladatok teljesítéséhez jó egészséget, sok sikert kívánt valamennyi dolgozónak a vezérigazgató. Ezután dr. Szabó Miklós, az MSZMP bizottságának első titkára lépett az emelvényre. A megyei és a városi pártbizottság nevében köszöntötte a munkásgyűlés résztvevőit. Hagyomány már megyénkben, hogy az itteni munkáskollektíván keresztül köszönti a megyei pártbizottság a megye munkásságát — mondotta Szabó Miklós. — Mostanában sokat halljuk, hogy 1988 másmilyen év lesz, mint a korábbiak. Szerencsére azonban jó néhány olyan kollektíva van Bács-Kiskunban, mint az itteni amelyeknek csupán a megkezdett folyamatokat kel továbbfejleszteni. A vezérigazgató már vázolta a feladatokat. Kívánom — mondotta dr. Szabó Miklós —, hogy 1988. évi célkitűzéseiket sikerrel váltsák valóra. Bujdosó Imréné Dr. Szabó Miklós, az MSZMP Bács-Kiskun Megyei Bizottságának első titkára köszönti a megyei és a városi pártbizottság nevében a munkásgyűlés résztvevőit. Együttműködés ,a szovjet VIINIBIOTECHNIKAI Intézet és az ÁGM Leányvállalatai között Az „Április 4.” Gépipari Művek Kutató-Fejlesztő Leányvállalata és a Biotechnika Tudományos Egyesülés egy ideiglenes nemzetközi műszaki tudományos kollektívát hozott létre. Feladatként többek között a biológiai levegőtisztító blokkok kísérleti mintadarabjainak gyártását tűzték célul. A tudományos csoportban szovjet részről a VIMIIBIOTECHNIKAI Intézet szakemberei vesznek részt, ezen kívül aktív támogatója és segítője a témának a Bio-Innokord Közös Vállalat. A közelmúltban az érdekelt felek a Kutató-Fejlesztő, valamint a Hidroplasztik Leányvállalatnál tartottak megbeszélést és kötöttek megállapodást. Szovjet részről a küldöttség vezetője, J. J. Gyerbenyev, a műszaki tudományok kandidátusa a VIIII Biotechnikai Intézet tudományos igazgatóhelyettese volt. A megbeszéléseken részt vett még: dr. Leonyidovna Motina tudományos főmunkatárs, a műszaki tudományok kandidátusa, Z. G. Medvegyev kandidátus laborvezető és A. A. Szarumov az információs osztály vezetője, alapszervi párttitkár. Magyar részről a témáktól függően a Kutató-Fejlesztő és a Hidroplasztik Leányvállalat több vezető munkatársa segítette elő a megbeszélések sikerét. A Bio-Innokoord Vállalatot dr. Hegyi Mária nemzetközi gazdasági szakértő osztályvezető képviselte. Fülöp Árpád a Kutató- Fejlesztő Leányvállalat témavezető főmérnök helyetese elmondta: „Az első nap áttekintettük a megállapodást, mely a levegőtisztító blokkok fejlesztésével, mintadarabok gyártásával függ össze. A Kutató-Fejlesztő Leányvállalat az elméleti feladatokban és az irányításban, míg a Hidroplasztik Leányvállalat a munka gyakorlati kivitelezésében venne részt. Elkészítettük az „Együttműködési munkaprogram”ot, melyet részletesen elemeztünk. Az ebben foglaltak elméleti és gyakorlati feladatait a kitűzött határidőre megvalósíthatónak tartom.” Az elméleti feladatok egyeztetését követően, másnap a delegáció Nagykanizsára a Hidroplasztik Vállalathoz látogatott. A vendégeket Kosa Antal igazgatóhelyettes és Somogyi András technológiai osztályvezető fogadta. Kosa Antal tájékoztatta a vendégeket a Leányvállalatnál folyó munkákról, a környezetkímélő berendezések fejlesztésének területeiről. Ezt követően a program gyárlátogatással folytatódott. Nagy érdeklődés nyilvánult meg a vendégek részéről a műanyag alkatrészek, csőkötések, szűrők, berendezések gyártása iránt. Több kérdést tettek fel a műszaki fejlesztéssel, kutatás helyzetével kapcsolatban. Somogyi András véleménye: „A Hidroplasztik Leányvállalat képes arra, hogy a munkaprogramban szereplő reá eső feladatokat határidőre teljesítse. Úgy ítélem meg, hogy a kétnapos megbeszélés valamennyiünknek nagyon hasznos volt és egy új hatékony munkakapcsolat alapjait sikerült megteremtenünk.” J. J. Gyerbenyev tapasztalatait a következőképpen foglalta össze: „Az elmúlt két napban sokat és hatékonyan dolgoztunk. Mi első alkalommal vagyunk az „Április 4” Gépipari Művek Leányvállalatainál. Az itt látottak alapján elmondhatom, hogy sokkal több terület kapcsolható össze az érdeklődésünk körében mind azt indulásunkkor gondoltuk.” Dr. Hegyi Mária: — „A Bio-Innokoord Vállalat is segített abban, hogy ez a megállapodás és munkaprogram létrejöjjön. Úgy ítélem meg, hogy a szovjet fél bizakodva tekint a folytatás elé. Sőt az együttműködést és a kapcsolatok fejlesztését gyorsítani szeretné. Közös vélemény szerint 1988. I. negyedévében sor kerülhet a levegőtisztító blokkok szűrőházainak kísérleti gyártására. Horváth József A megmérettetés éve 88 Ismét vége egy dolgos évnek, megint új évet kezdünk. Ez a világ rendje, mondjuk, mert az idő múlik és minden változik. Mégis az év fordulója ünnep. Egyrészt mert búcsúzunk és számot vetünk. Felidézzük az esztendő fontosabb állomásait, elemezzük a kudarcokat, s méltatjuk az eredményeket. Ilyenkor tudjuk meg, milyen csodálatos érzés, ha sikerekről lehet elszámolni összességében a magunk lelkiismeretével közös dolgainkról. Másrészt ünnep azért is, mert ilyenkor szép terveket szövögetünk, reménykedünk, hogy jövő évben jobb lesz, s hogy másként cselekszünk, új lappal indítunk és megfogadjuk, hogy másként élünk, dolgozunk. Az ünnepi asztal ismét gazdag volt. Teljesítettük, amit célként kitűztünk, közösen elterveztünk. Sok mindenben előreléptünk, fejlődtünk. Bizonyságot tettünk magunknak, s a kishitűeknek is —, hogy nincs lehetetlen, hogy többre is képesek vagyunk, mint gondoltuk. S azt is tényként és jóleső érzéssel állapíthatjuk meg: az emberi összefogás, az egységes akarat mindig átsegít a nehézségeken. Mit hozott 1987? Az indulás nehéz volt. Külső és belső körülmények tették azzá. Az állandósult importhiányt tetézte a hazai alapanyagellátás megbízhatatlansága. Az ütemes termelésnek ezen kívül sokszor gátat vetett a piaci kereslet, a szűk keresztmetszetek kialakulása, az élőmunka, az igényesebb termékösszetétel éppúgy, mint belső szervezetlenségünk gyengéi — vagy mint az előzőeken kívül Nagykanizsán — az emberi tényezők is. A vállalati kollektíva erejét, hitét és egységét azonban ezek a gondok csak próbára tették, de ki nem kezdték. S bár minden jó, ha jó a vége — tartja a közmondás — nem kívánunk magunknak az idén hasonló feszültségeket és kiélezett termelési feltételeket, mint amit 1987 hozott. Nem kívánjuk azt, hogy decemberre maradjon annyi termelési feladat, mint ami máskor egy negyedévre is elég. Ne engedjük, hogy tétovázás, a döntések elhúzódása is szűkítse a rendelkezésre álló átfutási időket. Végül is az eredmények megérdemelt sikerként könyvelhetők el. Siker volt, hogy a népgazdaság kedvezőtlen helyzete ellenére összességében nőtt a termékeink piaci kereslete, a termelés növekedési üteme pl. Kiskunfélegyházán meghaladta a 15 százalékot, s az árbevétel áttörve az évi 1 milliárd forint rekord nagyságot, közel 1,2 milliárdot ért el. Igazi siker a vállalat exporteredménye is. A tőkés export túlteljesítése Budapesten, örményesen, Nagykanizsán vagy Kiskunfélegyházán nemcsak a vállalat eddigi rekordjának (249,0 millió Ft) megdöntését, s a 254,0 millió Ft elérését jelenti, illetve hozzájárulást az egyensúly javításához, netán jelentős többlet ösztönzési keret megszerzését vezetőknek és szakembereknek, ám sokkal inkább egy szemlélet áttörését, hogy végre elhiggyük: a mi szakmai szintünkön minden egység képes a legigényesebb nyugati piac követelménye szerint, határidőre és jó minőségben gyártani. Siker, hogy ezzel bázist teremtettünk a további évekre is. Megszoktuk a paksi sikereket is, az ez évi elismerést és a sikert csak egy körülmény teszi mértéktartóvá, hogy a nagy paksi feladat egyelőre befejeződött, s ki tudja mikor folytathatjuk az 1000 MW-os egységek építésével. S mondjuk ki, kevesen számítottunk az éves problémák ismeretében a nagykanizsai vezetés és kollektíva végső összefogására és sikeres évzárására. De azt se hallgassuk el, hogy a többlet eredményekkel arányosan több bértömeg jutott a vállalati kasszába, s ebből az egyéni teljesítményeknek megfelelően, terven felül több pénz került minden dolgozó borítékjába is. Megköszönöm a vállalat minden dolgozójának, vezetőjének, a szocialista brigádoknak, a politikai és társadalmi vezetésnek, aktivistáknak, a Vállalati Tanács tagjainak az éves eredmények érdekében kifejtett áldozatos munkáját. Mit várhatunk 1988-tól? Erre nem könnyű választ adni. Az biztos, hogy munkánk lesz, több is mint korábban. Ez jó, biztonságot ad, garanciát arra, hogy a vállalat munkaerő-megtartó képessége erősíthető. Az is biztos, hogy az erőforrások belső feltételei időben megteremthetők. Ez nem jelenti azt, hogy nincs szükségünk minden egységünknél, több jó szakmunkásra, mérnökre, vagy nem kell beruházás, új gép, eszköz, netán több hazai és import alapanyag. Ezek megszervezése azonban főként rajtunk múlik. Nem kell senkinek, — ha teljesítménye változatlan marad — attól tartania, hogy nettó jövedelme csökken. A sokat hangoztatott bruttósításra a vállalat felkészült, s rendelkezik a hozzá szükséges forrásokkal, vagyis megőrizehető, sőt fokozható az eddig elért jövedelmi szint. A központilag megállapított bérfejlesztés mértéke még növelhető a tőkés export átlagon felüli bővítésével. Hogy ezt nem adják olcsón? Igaz, de gondoljuk végig: vállalunk-e több áldozatot, fegyelmezettebb munkát, minőséget, rugalmasabb alkalmazkodást, ha ettől függ életszínvonalunk — megszokott életvitelünk, fogyasztásunk, családunk, közérzetünk — megtartása? Ezt nem kötelező vállalni mindenkinek. Viszont, aki vállalja —, s ezt szükségesnek tartom vállalni — az tudja: nemcsak saját magának, de a vállalatnak, s közvetve az egész magyar gazdaságnak is hasznára cselekszik. A szabályzók tovább szigorodnak. Kevesebb nyereség realizálható. Ma csak azt tudjuk — mivel sok a bizonytalanság —, hogy örülni kell minden kis nyereségnek is. Ez ugyan nem jó, de minden rosszban van valami jó is. Orientál, utat mutat, merre menjünk, mit tegyünk, hogy több legyen. 1988 tehát különös és nehéz évnek ígérkezik. Meg fog mérni bennünket, minősíteni fogja teljesítményüket, s úgy gondolom bázist fog jelenteni a jövő évek célkitűzéseihez is. Remélem, hogy 1988-ról végül is egy év múlva azt összegezzük: soha rosszabb ne legyen. Bíznunk kell tehát a kollektíva tudásában és munkaszeretetében, amely 1987 sikerének is meghatározója volt. Kívánok a vállalat dolgozóinak, vezetőinek nagyon boldog, sikerekben gazdag, új esztendőt! Szabó Lajos . .. vezérigazgató