Együttműködés, 1990 (23. évfolyam, 1-12. szám)
1990-01-01 / 1. szám
BÉRFEJLESZTÉS 1990. JANUÁRÉ- TŐL Növeljük a tőkés exportot, több árut a hazai piacra Ülést tartott a Vállalati Tanács December 20-án tartotta 1989. évi utolsó ülését a Vállalati Tanács. Ezúttal is több fontos kérdés megtárgyalására került sor. Elsőként tájékoztatót hallgatott meg a VT az 1989. évi előirányzatok várható teljesítéséről és az 1990. évi előzetes célkitűzésekről. A vezérigazgató a többi között elmondta, hogy korábban az éves feladatok kialakításakor a talponmaradást fogalmaztuk meg legfőbb célként. Azt, hogy legyen munkánk és ne kerüljön a vállalat nehéz pénzügyi helyzetbe. A VT döntéseinek helyességét igazolta az, hogy 1989-ben is sikerült a talponmaradás, sőt jelentős lépéseket tettünk a vállalat jövőjének jobb megalapozása irányában. Mind a szocialista, mind a tőkés exportterv teljesítése sikeres volt 1989-ben. Anyagellátási problémák miatt azonban kismértékű lemaradás mutatkozik a belföldi megrendelések teljesítésében. Pénzügyi helyzetünk az évközbeni kisebb gondok ellenére sem volt rossz, a nyereséget a tervezettnél nagyobb mértékben sikerült teljesíteni. Ehhez jelentős mértékben hozzájárult az, hogy a tőkés exportterv teljesítése a nyereség oldalon a számítottnál nagyobb mértékű volt. SZŰKÜL A SZOCIALISTA PIAC Létszámunk a tervezetthez megközelítően alakult. Ugyanakkor nem hallgathatjuk el, hogy néhány jó szakember — a magasabb jövedelem reményében — elhagyta a vállalatunkat. E kedvezőtlen jelenség megszüntetésére már tettünk intézkedéseket, és ezt a kérdést a jövőben sem hanyagolhatjuk el. Az év folyamán úgy döntött a kollektíva, hogy a szervezetfejlesztés területén ismét lépni kell. Így került sor a kereskedelmi tevékenység fejlesztésére. A döntés helyessége igazolódott, s reméljük a jövőben is eredményeket hoz. Egyre inkább bebizonyosodik, hogy a vállalat tevékenységét valójában a piac méri meg. A vállalatvezetés korábbi döntéseit — tőkés export bővítés, korszerű termelőberendezések beszerzése, stb. — esetenként kritikával illette a kollektíva. Azóta igazolódott a döntések helyessége és követelmény, hogy a jövőben is ezt az utat járjuk. Ami az 1990-es évet illeti: tovább szűkül a szocialista export piac. Azok a vállalatok, amelyek bármilyen ok miatt nem tudnak más piacot szerezni, nehéz helyzetbe kerülnek, és dolgozóikat a munkanélküliség veszélye fenyegeti. Ezért is igen fontos a piaci tevékenység erőteljes fejlesztése. A vállalat 1990. évre a belföldi értékesítés mintegy 30 százalékos növelését, a tőkés export több mint kétszeresére való emelését tervezi, miközben a rubel elszámolású export a felére csökken. A célkitűzés az, hogy jövő évben sem legyen foglalkoztatási gondunk. Feladataink elvégzésében továbbra is számítunk a Gazdasági Munkaközösségekre, s tovább erősítjük a nyereségtermelő képességet, javítjuk az ösztönzési rendszert. Bérpolitikánkban 1990. január 1-jétől 10 százalékos alapbérfejlesztést tervezünk. Ezen belül a vállalat jövedelmezőségét legjobban meghatározó területeken 20 százalékos alapbérfejlesztés válik szükségessé. SZERVEZETI VÁLTOZÁSOK Ezt követően a Vállalati Tanács a jogszabályi változások miatt időszerűvé, illetve szükségessé váló Vállalati Szervezeti és Működési Szabályzat módosítását tárgyalta meg. Ennek során több kérdés és észrevétel hangzott el, melyekre a vállalat vezérigazgatója és munkatársai válaszoltak. Vita alakult ki például azon, hogy az életszínvonal biztosítása vállalati feladat-e? A dolgozói küldöttek aránya milyen legyen a VT-ben?, vagy hogyan lehet nem vállalati dolgozó VT-tag? Végül is a kérdések döntő többségét a Vállalati Törvény és az azzal kapcsolatos rendelkezések megválaszolják, így ezekre nem térünk ki. Ami az életszínvonallal kapcsolatos kérdést illeti, a válaszban megfogalmazódott, hogy ez nem vállalati feladat, ez állami szintű kategória. Ugyanakkor kétségtelen, hogy a vállalat tevékenysége kihatással lehet dolgozóinak anyagi életkörülményeire. Ismertették azt a rendelkezést, miszerint a Vállalati Tanács tagjai az előző évi egy főre jutó bruttó vállalati átlagkereset tíz százalékának megfelelő öszszegű éves tiszteletdíjban részesülnek. Ha azonban a vállalat mérlege két éven át veszteséget mutat, a következő évben a tagok részére tiszteletdíj nem jár. Igen élénk vitát váltott ki az a napirend, amely nem általában a szervezeti változásokkal foglalkozott, hanem konkrét szervezeti változások végrehajtását célozta meg, 1990. január 1-jétől. Az ÁGM-nél 1989- ben megkezdődött a vállalati stratégiai koncepció kidolgozása. Ennek keretében folyamatban van a szervezet működésének, környezetének vizsgálata. Javaslat készült a szervezet önállóságának fokozatára, új elszámolási és érdekeltségi rendszerre. A változtatásokra vonatkozó komplex anyag véglegesítése hosszabb időt vesz igénybe, így a javaslat a VT elé döntéshozatalra csak 1990-ben kerülhet. Ugyanakkor már most szükségessé váltak olyan szervezeti módosítások, amelyek a teljeskörű szervezetfejlesztési program megvalósítását, illetve az 1990. évi tervcélkitűzések megalapozását segítik elő. Ennek érdekében kerül sor az anyaggazdálkodás folyamatának és szervezetének megváltoztatására és a Közgazdasági Osztály létrehozására. Az előterjesztés fő vonalaiban tartalmazta az új szervezetek feladatait. Ehhez kapcsolódtak a felszólalók kérdései, véleményei és javaslatai. A hozzászólások úgy summázhatók, hogy azok nagymértékben segítették a területi Szervezeti és Működési Szabályzatok elkészítésével kapcsolatos munkálatokat. Felhívták a figyelmet, hogy mire kell különösen figyelni, és sok hasznos javaslat is elhangzott. A változtatásoknak azt kell elsősorban elősegíteni, hogy növekedjen az önállóság, a felelősség és a kockázatvállalás. Feltétlenül biztosítani kell, hogy az új területek Szervezeti és Működési Szabályzatához véleményt mondhassanak az abban közvetve, vagy közvetlenül érintettek. NYUGDÍJAS alapítvány A VT határozatot hozott az anyaggazdálkodási osztály és a közgazdasági osztály létrehozására. Ezzel összefüggésben felhatalmazta a vezérigazgatót, hogy a fenti határozatból következő változásoknak megfelelően, a Vállalati Szervezeti és Működési Szabályzatot a testület ismételt összehívása nélkül módosíthassa, természetesen a VT utólagos tájékoztatása mellett. A Vállalati Tanácsot az egyebek napirend keretén belül a vezérigazgató arról tájékoztatta, hogy szándéknyilatkozatot írt alá az NSZK-beli Löwenbrau céggel a vállalati sörgyár befejezésére, ami szerint 1991. január 1-jétől beindulhat az üzemszerű termelés. A végleges szerződés megkötése 1990. első hónapjaiban várható. Szándékainknak megfelelően, a jövőben komplett sörgyárakat gyártunk és értékesítünk közösen. A továbbiakban Szabó Lajos elmondta, hogy ez évben 305 nyugdíjas között mintegy 400 ezer forint értékű vásárlási utalványt osztottak szét, karácsonyi ajándékként. Ezen túl nyugdíjas alapítvány létrehozását határozta el a vállalat vezetése 3 millió forint értékben. Ily módon 1991-től a kamathozadékból évente egyszer segíteni tudjuk nyugdíjasainkat anyagi gondjaik megoldásában. A VT kegyelettel emlékezett meg Ipacs Lászlóról, a Vállalati Tanács tagjáról, aki 1989. szeptember 7-én elhunyt. Végezetül Szabó Lajos vezérigazgató megköszönte a Vállalati Tanács minden tagjának 1989. évi eredményes tevékenységét. Sávolt József I Mérlegen a múlt esztendő Változó szemlélettel „Az 1989-es esztendő egysor újszerű problémát vetett fel. Mindazonáltal az Április 4. Gépipari Művekeredményes évet zárt. Még akkor is, ha a tervmutatók némelyike nem teljesült.” Röviden így értékelte Mészáros Sándor gazdasági vezérigazgató-helyettes a múlt évet, ám a kép ennél sokkalta érdekesebb, árnyaltabb. Éppen ezért részletesen ismertetjük a december 12-én vele folytatott beszélgetést. (A dátum megjelölése jelen esetben azért fontos, mert a nyilatkozó akkormég nem ismerhette az egészen pontos adatokat.) BŐVÜLŐ TŐKÉS EXPORT — Először arra kérem, a számok tükrében vegyük górcső alá 1989-et! — Árbevételünk 70—80 millióval elmarad a tervezettől. Főként belföldön könyvelhetünk el szerényebb bevételt annál, mint amire számítottunk. Ebben egyébként a már szokásossá vált alapanyag-ellátási gondok és a külföldről érkező dokumentáció beszállítási késedelmek is szerepet játszottak. A szocialista exportnál ugyancsak tapasztalható kisebb mértékű lemaradás. A nyereség mindezek ellenére növekedett, sőt többszöröse az előirányzottnak. — Az okok részletes kifejtése előtt tekintsük át az adatokat! — A befejezett termelés tervezett árbevétele 975 millió forint volt, ami 900—905 millió körül alakul. Ebből a tőkés exportot 18—20 millióval sikerült túlszárnyalnunk, ám a szocialista kivitelben ötmilliós a lemaradásunk. Belföldön 90 millióval kevesebbet kaszíroztunk az előirányzottnál. A nyereség viszont a tervezett 5—15 millió helyett 45 millió forint körül várható. — Kiváltképpen ez az utóbbi szám nagyon mutatós. De felmerül a kérdés: nem terveztek önök túl óvatosan a nyereség dolgában? — Érte ilyen kritika a vezetést, de én azt mondom, hogy a tervkészítés időszakában még nem kalkulálhattunk számtalan olyan tényezővel, amelyik végülis segített elérni ezt a jó eredményt. — Nos, akkor menjünk sorjában! Miből adódott ez a jelentős nyereség? — A legnagyobb tétel a KUN-SÖR Kft számviteli rendezése. Ez a gazdasági társaság műszaki fejlesztés keretében végezte a beruházást. A kft megalakulásával megszűnt a régi gazdasági társaság, s ezért le kellett zárni a műszakifejlesztési témaszámot. Az eszközöket az alapítók vagyonként bevitték a kft-be. Ez tehát egy elszámolástechnikai eredmény-gyarapodás. Hátránya viszont, hogy valóságos „pénzbevitel” nincs mögötte. Ugyanakkor az eredményszintünket jelentősen megnövelte. Ugyancsak nyereség gyarapító tényező — és ebben külön kiemelném a termelési kollégák szerepét — a termelési készletek csökkentése. Ennek mértéke elérheti akár a 100 milliót, aminek finanszírozási, hitelezési, kamatmegtakarítási vonzata növeli az eredményt. Ehhez járult hozzá anyagköltségeink kedvező alakulása. Már meglévő, raktáron fekvő anyagok felhasználásával olcsóbban tudtunk termelni. Ráadásul olyan időszakban, amikor jelentős anyagáremelés ment végbe a világpiacon, miközben leértékelték a forintot. — No igen, ám ez többlet élőmunkát követelt. — Kétségtelen, de az jóval kevesebbe került, mint az anyag. PÉNZT HOZOTT A PÁLYÁZAT — Egyéb tényezők? — Az előbb már említettem, hogy a tőkés exportunk meghaladja a tervezettet. Részt veszünk egy normatív export-pályázatban, amelynek olyan a rendszere, hogy a többlet tőkés kivitelt honorálja. Tehát ez is többlet nyereséget eredményezett. Segített a cégünknél egyre markánsabban megjelenő kereskedelmi szemlélet. Ezáltal anyageladások útján is sikerült némi haszonra szert tennünk, összességében tehát ezek voltak azok a tényezők, amelyek nyomán jócskán meghaladta a nyereség a tervezettet. Származott valamiféle hasznuk ebből a dolgozóknak? — Az Á4GM vezetése úgy döntött, hogy ezt a többletet egy úgynevezett 13. hónapi fizetéssel honorálja a dolgozóknak, összesen 9,3 millió forintot osztottunk fel, ami azt jelenti, hogy egy-egy ember átlagosan több mint kilencezer forintot vihetett haza karácsony előtt. Ez persze az átlag, amin belül az illetékes vezetők differenciálhattak. EGÉSZSÉGES DOPPING — Eddig a '89-es esztendőben történteket idéztük fel. A továbbiakban szóljunk néhány szót a jövőről is! Lát-e esélyt a fejlődésre? — A továbblépés szempontjából bíztatónak látom a termékszerkezetünkben bekövetkező változást. Az egyre nyereségtelenebbé váló szocialista export részarányának radikális csökkentését. Bizakodásra adhat okot vállalati szervezeti működésünk felülvizsgálata is. Az elképzelések szerint olyan elszámolási, érdekeltségi rendszert alakítunk ki, amelyben a növekvő önállóságú szakterületek teljesítménye határozza meg az ott elérhető jövedelmeket. Én olyan vállalatot képzelek el, amelyet okosan gondolkodó vezetők irányítanak, akiknek azonos az érdekeltségük, és ahol a felelősség is megfelelően decentralizálható. Hiszem, hogy ezen a területen jelentős tartalékokkal rendelkezünk. Elindultunk már ebbe az irányba úgy, hogy a nagy vállalati előnyöket is érvényesíteni akarjuk. — Ön tehát — ha jól értem — a kisebb egységek mellett tör lándzsát, mivel itt hatékonyabban ki lehet építeni az érdekeltséget is? — Nézze, az biztos, hogy amikor egy szűkebb kollektíva tagjai tisztában vannak azzal, hogy a náluk elért eredmények közvetlenül megjelennek majd a fizetési borítékjukban, akkor sokkal többre képesek. Egészséges dopping ez valamennyi résztvevőnek. A mai korban én ezt a megoldást tartom igazságosnak. Elmúlt már az az idő, amikor valaki felszólalhatott a termelési tanácskozáson, hogy nagyobb jövedelemre tart igényt — anélkül, hogy emögött, tényleges teljesítmény állna. Én a tisztes verseny híve vagyok, és örülök, hogy végre elindultunk ebbe az irányba. Gaál Béla Mikulásünnep Félegyházán December 6-án az Április 4. Gépipari Művek ifjúsági szervezetének tagjai műsoros Mikulás ünnepséget rendeztek a Kiskunfélegyházi Szakmaközi Művelődési Ház klubtermében, ahová a gyerekek névre szóló meghívót kaptak. A műsor első részében Pongrácz Mária tanárnő vezetésével a Darvas Téri Általános Iskola 7/A osztályának bábcsoportja szórakoztatta az apróságokat. Az előadás végén a gyerekekkel együtt, énekekkel hívták a kedves Télapót, aki nemsokára megérkezett. Zsákjában mindenki számára akadt meglepetés. Viszonzásul a gyerekek verseket mondtak, énekeltek és ígéretet tettek arra, hogy jövőre még engedelmesebbek és szorgalmasabbak lesznek. A bátrabbak elmesélték a Télapónak, hogy milyen ajándékokat kaptak még, milyen mesét szokott apuka elalvás előtt mesélni. Kisvártatva búcsúznia kellett a Télapónak, hiszen még sok kisgyerek várta izgatottan, de kért mindenkit, hogy maradjanak és nézzék meg együtt a Tom és Jerry című videofilmet, fogyasszák el az üdítőket, a ropit és fejezzék be az asztalokra helyezett kifestők színezését. A gyerekek (és bevallom, mi felnőttek is) nagyon jól éreztük magunkat ezen a bensőséges, vidám hangulatú ünnepségen. Dénes Margit Puszi a Télapónak Pintér Bettitől. (Keresztesi István felvétele)