Félegyháza és Vidéke, 1889. január-június (3. évfolyam, 1-26. szám)
1889-01-06 / 1. szám
léle előtt megcáfolhatatlan tanúként áll. És erősen hisszük, hogyha gondolkozásba bocsájtkozik bárki is a mondottak felett, könnyen el fogja ismerni igazságunkat. Mert nem fog haladni soha az a város a vágyó- , mosodás és műveltség útján, melynek elöljárósága, tisztviselői kara nem lát komolyan munkálkodáshoz, melynek társadalmi élete pang; kereskedelme, ipara, mezőgazdasága gyenge alapokon áll s nincs gond fordítva népének nevelésére, a közegészségre, s azokra a tényezőkre, melyek szépségét, tisztaságát, csinosságát előmozdítják és hirdetik haladását mindig szélesb és szélesb körökben. S mert csak ekkor lehet a helyi sajtónak minél több örvendetes dologról és minél kevesebb elszomorító helyi mizériáról szólnia. G0. Legeltetési szabályzat. (Folyt, és vége.) 10. Úgy a helybeliek, mint az idegenek, különösen pedig a szomszéd birtokosok, kik legeltetési jogot váltanak, jószágaikat értve , hogy azok bármi neműek legyenek, s még ha külön pásztorral őriztetnek is, éjji szállásra, vagy ideiglenesen egy nagy jószág után 50 kr. birság-pénz fizetés terhe alatt, ki-be ne hajthassák. Továbbá pedig a pásztorok bérei s egyéb költségek kivetése a tőkegazdák által elkészítve az általános jószágolvasás után, birtokossági jegyző által ellenjegyeztessék, s mondassék ki, hogy a bér egyöntetűsége végett a pásztorok, a mint az már a 14/887. vt. számú indokolt határozattal meg is állapított, hogy minden év vízkereszt napja délutánján, az elnök közbenjötte mellett közössen fogadtassanak fel azon kijelentéssel, hogy a felfogadandók a pusztákról csakis szombaton reggelre jöhetnek haza, s másnap délután már kimenni tartoznak, netalán időközben felmerülő dolgaik elintézhetése végett is az elnökség tudta s beleegyezésével hagyhassák el a pusztát s ezek áthágása esetében esetenként 5—5 frttal büntettessenek, végre a személyekre nézve az illető tizedbeli jószágtartó közbirtokosok határozzanak. 11. Az erdők kímélése tekintetéből a pásztorok és csőszöknek csak is az árvatrágya szedése engedtessék meg, s ezekből a pásztorok nyáron át gyűrendő őszi tüzelő anyagukat a csőszházhoz behordhassák. A trágya és gall elhordása minden kocsi után 5 frttal büntettessék, mely összegnek fele a bejelentőé legyen. 12. A kihajtandó jószágok orvosi megvizsgáltatása iránti intézkedéssel a választmány bízassák meg. 13. A közpásztoroknak 10 írt pénzbirság terhe mellett meghagyassék, hogy cserényeiket telkeken felállítani ne szabadjon. Csakis a csőszök által kijelölendő helyeken, továbbá utasíttassanak a tavaszi kihajtás után 2 hét elteltével a hetenkinti, még a csikós, amint már fennebb is jelezve van, 3 naponkénti forgása, továbbá kötelesek legyenek a gulyások és csordások szeptemberig virradtakor, szeptember 1-én túl pedig az éjjeli legeltetésre, s az ezt nem hozni önhöz. Csak ígérje meg, hogy nyugodtan vár és nem esik kétségbe. A nő szavaiban annyi félelem, annyi szeretettel teli aggodalom vegyül, hogy Kutassy Ákos félig csodálattal, félig kitörni készülő örömmel néz reá. De szép arcza nyugodt, csak a szív gyöngédségének jelét viseli vonásain. Már kiértek az erdőből. A nő még mindig kérőleg tekint a férfira. S az lehajol, megcókolja a búcsúra nyújtott kis kezet s lassan, töredezetten rebegi! — ígérem ! . . . Fogadom ! Aztán társa karcsú termetével ellebeg mellette. Kényes szemekkel néz utána , egy pillanatban egy lépést tesz felé, hogy kitárt karjaiba zárja. De rögtön erőt vesz magán , s csak vonagló ajkai susogják a kedves nevét. — Ilma . . . Ilma ! De az nem hallja. Hogyan is hallaná meg a szerelem susogását ? Az első találkozás óta gyakran összejötek a lombjukat hullató erdei fák alatt, de azt a nőt csak a szánalom, csak a könyörület vezette, hogy vigasztaló szavaival erőt öntsön csüggedő lelkébe. Talán tudta, hogy bátyja úgyis a kétségbeesés örvényébe taszítja. Áldja meg Istene, amit tett vele, azért is ; nem fogja megzavarni élete boldogságát, nem teszi tönkre nyugalmát, megelégedését. Hiszen ha nincs számára kegyelem, miért viselje tovább nyomorult életét? És befordul az erdőbe s alakját elfödi az est mindjobbn leereszkedő sötét árnya . . . Ilma bárónő alig érinti az ízletes estekit. Alig várja, hogy végére érjenek s nem kevésbbé bosszankodik férje étvágyán, ki alig tud kifogyni Henri szakács főztének dicséretéből. Midőn végre egyedül maradnak a szolgák távoztával, felkel székéről s férje mellé lép, ki éppen egy pohár gyöngyöző borral akarja befejezni az estelit. — Jenő, ma van a határidő. Öcséd kétségbeesve várja a hírnököt . . . A kristályüveg szétpattan az ökölbe szorult kéz hatása alatt s a gyöngyöző bor pirosra feszi a mahagónita asztalt. Kutassy Jenő sebzett vadként ugrik fel. — Hallgass ! Hát nem feledted el ? Talán téged kért fel közbenjárónak az a kitagatevő esetről esetre 5—5 frttal büntettessék. 14. Alkalmas magjószágok, vagyis 3-ad fűn túl levő bika, vagy csődör, legeltetési jog váltása nélkül is kihajthatók legyenek, azonban azok tenyészképessége felett az alkalmilag kiküldendő bizottság ítéljen, s esetleg eltávolítása iránt intézkedjék. 15. Az ökör és barmos jószágok, valamint a ménes is, mely utóbbi két fajú jószág egyidejűleg legyen kiverendő, s a választmány által meghatározott idő előtt kihajthatók ne legyenek, s a ménes az év utolsó napjain — tekintet nélkül az időre — haza hajtassék, továbbá pedig ki jószágát a kiszabott idő előtt kihajtja, jószága azonnali elhajtásán túl darabonként 2—2 frttal büntettessék ; végre a birka a járásában egész évben kitartható legyen, mondassék ki azonban, hogy azon birka-falka legeltetési jegye, mely már egyszer kihajtva volt, más jószágra felcserélhető ne legyen élő. Idegenek jószágaikat a helybeli jószágok kihajtása után a választmány által meghatározandó időben és pedig orvosi vizsgálati bizonylat előmulatása mellett hajthassák ki a közlegelőre, mi nélkül a pásztoroknak darabonként 2—2 írt pénzbírság fizetés terhe alatt elfogadni ne szabadjon ; továbbá köteleztessenek az idegenek jószágaikat, tartózkodási helyeikről való elhajtásuk alkalmával, amennyiben ott állatorvos van, ez által is megvizsgáltatni, vagy ennek nem létében illetékes hatósága által igazolni, hogy ott járványos betegség nem uralkodik, feltétlenül még itt is a közbirtokosság állatorvosa által megvizsgáltatni; de azonban ha az idegenek azon kérelemmel járulnak a közbirtokossághoz, hogy jószágaik megvizsgáltatása végett állatorvosunkat — pusztáinkon kívül — saját költségükön kiviszik, ezen kérelmüknek hely adassék — de csakis úgy, ha ez által a közbirtokosságra nézve kellemetlenség nem hárul, s az ez ügybeni intézkedés az elnökségre bizassék ; de ha a jószágok orvosi megvizsgáltatása felsőbb rendelet következtében általánosságban elrendeltetik, ez esetben a helybeliek is kötelesek legyenek azokat megvizsgáltatni, s aki vizsgálat nélkül hajtat ki, s az ilyen jószágot a pásztor is elfogadja, úgy a kihajtató, mint a pásztor darabonként 2—2 frttal büntettessék. 17. A közpásztorok köteleztessenek az elhulló jószágok nyúzásához a csőszöket meghívni, s a dögeseteket a bélyeg leírása mellett az elnökségnél 8 nap alatt bejelenteni, mulasztás esetén a jószág értékéig felelőssé tétessenek. 18. Azon pásztor pedig, ki a fenntebbi szabályokat meg nem tartaná s e miatt pénzbírsággal rovatik meg, ez esetben köteleztessenek a tőkegazdák a kiszabott bírságot az illető béréből levonni, s azt a pénztárba befizetni, mulasztás esetén a felelősség őket terhelendi. 19. A puszták időszakonkénti megvizsgálására vagy annak megvizsgáltatása, valamint az egyes vagy az összes falkáknak tetszés szerinti időben leendő egyszeri vagy többszöri felolvasása végett bizottság kiküldésére birtokossági elnök felhatalmaztassék, továbbá pedig az egyes faldott bitang,, az a hazátlan senki? Soha, halálos ágyán sem bocsájtom meg neki, mit családunk ellen, apánk ellen vétett ! S ezzel felrántja az ajtót s befordul szobájába. Ilma hallja, midőn a kulcsot elfordítja a zárban, hogy biztoskva legyen könyörgése ellenében. Tekintete odatapad az ajtóra; lábai alig bírják, míg a legközelebbi székhez tántorog és beleveti magát. S aztán gondolatokba merül. Látja azt a kitagadott bitangot, azt a hazátlan senkit, akit szive űz a kétségbeesésbe, az a szív, mely mindig szeretetért rajongott és még sem talált soha. S melytől most a vérével rokon vér tagadja meg a bocsánatot, elragadva tőle ezzel együtt jogát is, erejét is a léthez, az élet boldogságához. A toronyóra lassan, ünnepiesen kongja el az éjjeli tizenegy órát. Erre felriad a nő. A buja persa-szőnyeg elnyeli léptei zaját, amint lázas sietséggel burkoja be magát köpenyébe s kisiet a terem ajtaján. Néhány percz múlva becsapódik mögötte a kastély rácsozott kapuja s üldözött vadként fut, rohan az éj palástja alatt végig a kavicsos után, be a sötét, halálos csendü erdőbe. — Nem bocsátott meg. De azért eljöttem, mert szeretlek, mert nélküled nem élhetek. Eljöttem, hogy tied legyek örökre, hogy megvigasztaljalak szerelmemmel, te hazátlan senki, te kitagadott, elátkozod ! . . . kák behajtása az elnökség tudtával legyen eszközölhető, miről a pásztorok a csőszök közben jöttével értesittessenek, mely eme intézkedésre a tőke- és kenyeres gazdák felelősség terhe alatt figyelmeztetendők Végre 20. Jelen szabályzat a pusztai csőszök és a felfogadandó közpásztorokkal jegyző utján, több részeiben közhirdetés által közöltetni, egész terjedelmében pedig birtokosság elnöknek kiadatni rendeltessék. Bánhidy Dezső s. k. Bánhidy Gábor s. k. jegyző, alelnök. Kristóf Ferenc s. k. **•* „Te nem bocsátottál meg neki. Én életéhez lánczolom magam, hogy elviselhetővé tegyem neki ezt a szeretetnélküli, megátkozott, meggyalázott életet.“ Csak e néhány sort foglalja magában az a kis papírlap, melyet Maurice remegve nyújt a reggel szépségében a kastély erkélyén gyönyörködő Kutassy bárónak. De midőn szeme végig fut rájuk, a tehetetlen düh kiáltása tör ki ajkain ; ma a termete meginog és végig zuhan a márványpadlón mereven, élettelenül. Azt a kis papírszeletet pedig a reggeli szellő elkapja ujjai közül és tovaragadja czikázva, őrült tánczot járva vele. Ipszilon. ÚJDONSÁGOK. — A közbirtokosság ma reggel 9 órakor tisztújító közgyűlést tart. Úgy a tisztikar, mint a nagyválasztmány restauratio alá fog kerülni. Azt hisszük, hogy a tisztújitáson a nyolczaskodó törekvések, melyek újabban a birtokossági gyűléseket is szószátyár gyülekezetekké akarják tenni a komoly haladás rovására, elismerésben nem részesülendőnek s úgy a tisztikar, mint a nagyválasztmány az eddigi marad továbbra is. — „Politikai szemle“ czímű rovatunk e héten térszűke miatt elmarad. Röviden fölemlítjük, hogy a hét legfontosabb és kiemelkedőbb politikai mozzanata gróf Szapáry Gyulának Tisza Kálmán miniszterelnökhöz intézett újévi üdvözlete ; a miniszterelnöknek ez üdvözletre nyújtott általános megelégedést keltő válasza. A miniszterelnök válaszában kiterjeszkedik a külpolitikai helyzetre s azt a háromas szövetség aégise alatt föltétlenül békésnek, s a békét még hosszú időre megőrzhetőnek tartja. — A belpolitika terén főkép a pénzügyekkel, melyek rendezését oly vasmarokkal és buzgalommal kezdte meg s az adminisztráczióval foglalkozik a miniszterelnök, s beszéde hathatós ígéret úgy a financziak, mint az adminisztráczió sürgős javítása s iletőleg végleges rendezése iránt. — A kaszinó ma délután 4 órakor tisztújító közgyűlést tart, melyre a tagok figyelmét ezúton is fölhívjuk. — Fölebbezés a memorandum ellen. Móczár Andor városi számvevő egy hat évre terjedő fölebbezést nyújtott be a napokban ama bizonyos csodabogár ellen, melyet némely fontoskodók memorandumnak neveztek el. A fölebbezés meggyőző érveléssel dönti le a memorandum oszlopait, s mutatja ki, hogy biz’ nem csak egyesek, hanem a képviselő testület mulasztásai is súlyosak és hogy meddő munka a memorandumtól a szerecsent fehérre mosni akarni. Részletesen foglalkozik ezenkívül a számvevő ténykedésével s kronologikus rendben elősorolja mindazokat az aggódó jelentéseket, melyeket a számvevő hosszú idők sora óta a pótadók le nem számolása végett a képviselő testület elé terjesztett. Az érdekes fölebbezés illetékes helyre fog fölterjesztetni , előbb azonban közgyűlés elé kerül, hol némelyek épülésére mindenesetre kívánatos teend, hogy egész terjedelmében fölolvastassék. — „Árpád“ vármegye. Cserényi Géza, Pestvármegye bizottsági tagja — mint az alispáni jelentés ez évi első számában olvasható — indítványt nyújtott be „a nemzet ezer éves fennállásának emlékéül Budapest főváros és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye nevének a honalapító „Árpád“ nevére leendő átváltoztatása iránt.“ Az indítvány az 1886. évi XXI. t.-cz. 48. szakasza énelmében előkészítés végett ki fog adatni a vármegye állandó választmányának. — Váltóhamisitó végrehajtó. E modern nyavalyába esett városunk egyik végrehajtója, Likovszki József is. Nagy Ferencz László rendőrfogalmazó nevére ugyanis, ki egy ideig giránsa volt, ki azonban a további jótállást Likovszkinak felmondta, hamis váltót állított ki s illetőleg hamisitotta a Nagy Ferencz László nevét s az igy kiállított 100 frtos váltót bemutatta a helybeli népbanknál régi tartozása megnyitásakép. A hamisításnak csakhamar nyomára jöttek, s mint értesültünk, a szerencsétlen végrehajtó áfájától már fel is függesztetett s ellene a bünfenyitő vizsgálat megindittatott. — Fölkérettünk a következő sorok közlésére. „Mindazon igen tisztelt szülőknek, kik az újévre csekély személyemnek oly kedves és váratlan meglepetést szereztek, ezúton is forró köszönetet mondok. Legyenek meggyőződve a tisztelt szülők arról, hogy ezen elismerés és kedvezés nem fog elbizakodottá tenni, hanem kétszeres erőt nyújt kisdedeik szeretett neveléseikhez. Ez alkalommal nem mulaszthatom el, hogy Banczay Mariska kisasszonynak ne fejezzem ki hálás köszönetemet abbeli szívességéért, hogy a kisdedek karácsonyi munkájához a szines papírokat ajándékozá. Kunfélegyháza, 1889. január 3. Kalitzky Cornélia s. k. oklv. kisdedóvónő.“ — „Köszönet-nyilvánítás. Tisztelettel alólirott elmulaszthatlan kötelességemnek tartom, hogy ifj. Steinsz Ágoston gabnakereskedő urnak 10 frt adományáért a helybeli kisdedóvó nevében ezúton is köszönetet mondjak. Kunfélegyháza, 1889. január 3. Bajáky János óvó-egyleti pénztárnok.“ — Iparhatósági megbízottakul az ipartörvény értelmében az 1889. évre a következők választattak meg a városhoz. Takáts Mihály, Radátsi Béla, Pesznik János, Ifj. Toll Ignácz, Kenderesi János, Kurucz József, Móczár József, Peregi István, Szomor Aurél, Koncz János, Darányi József, Bálint Károly, Elek István, Banczai József, Frank Henrik, Swájczer Adolf, Goda Antal, Svéd Mór, Svácsik Imre, Tamási Károly. A szolgabirósághoz: Tajthi Gábor, Pelyva Mihály, Zsigmond Konrád, László Pál, ifj. Kiss László, Malnár Antal, Steiner Béla, Katona Sándor, Balkó László, Molnár Gábor, Smidl Gyula, Dluhopolszky János, Rázsovits Zsigmond, Heinrich György, Nagy Gyula, Váradi Zsigmond, Makai István, Makán József, Sándor István, Czimer Lajos. — Bál. A helybeli kereskedő-ifjak f. hó 26-án a korona-szálló termében tánczmulatságot rendeznek. A bálbizottság, melynek élén Feuer Béla áll, mindent elkövet, hogy a mulatság minél kedélyesebb s fesztelenebb legyen. —■ A Budán felállítandó honvédszobor bizottsága uj aláírási iveket bocsájtott ki. A szobor, mely a dísztéren, hol jelenleg a Hentzi szobra áll, fog emeltetni. Az emlék felállítására eddig 21,869 frt 16 kr. gyűlt be, mely azonban még nem fedezi a költséget, mert az Zala György jeles művészünk tervezete szerint 38.500 frtba fog kerülni. A hiányzó összeg beszerzésére országszerte gyűjtő ivek bocsájtattak ki s az iveken begyült öszszegek Lévay Henrik, báró Liptay Béla és Szénási Sándor szoborbizottsági tagokhoz küldendők be. — Városunkban is forognak ily gyűjtő-ivek. — Felhívjuk az adakozásra lapunk olvasóit s a szives adományokat annak idején hirlapilag nyugtázni fogjuk. — A kun-félegyházi m. kir. posta- és távirdahivatal 1888. évi forgalma. Jövedéki bevétel 15,156 frt 89 kr., ebből 4290 drb feladott táviratra 2119 frt 25 kr., esik a bérkezelt távirat darab száma 4891 drb, a közvetített darab száma 84 drb , 17,993 drb utalvány fizettetett be 724,476 frt 46 krral, 6618 drb utalvány fizettetett ki 269,991 frt 46 krral, 198 postatakarékpénztári befizetés 1546 frt 55 krral, 70 postatakarékpénztári kifizetés 1095 frt 79 krral fordult elő. Postai megbízással beérkezett 420 drb okmány, váltó kereskedelmi utalvány, számla, nyugta 14,185 frt 76 krral. Postával továbbíttatott 4212 drb hírlap. A kiskun-alsójárási főszolgabirói hivatal ügyforgalma 1888. évben. Érkezett4672 drb, elintéztetett 4665 drb, maradt hátralék 7 drb, az elmúlt félévben a járás területén született 638, meghalt 446, szaporult 192. A személy- és vagyonbiztonság egy rablógyilkossági esetet kivéve általában kitűnő volt. Tüzeset 4 fordult elő. — Öngyilkossági eset 2. Véletlen haláleset 6. Az aratás és szüret eredménye középszerű. Az őszi vetések állása silány a szárazság miatt. A gazdasági állatok egészségi állapota kielégítő volt, kivéve Alpár és Majsa községeket, ahol a sertések közül több elhullott. — Színészet. Az a csekély számú közönség is, mely eddig látogatta a színházat s „szuszszal“ tartotta az igazgatót, belefáradt. Minél tovább maradnak városunkban Thália papjai, annál kevesebben mennek az előadásra, tehát hiába vár Szabadhegyi valami „jó“ estére, mely kirántaná a deficitek tömkelegéből. Jobban teszik, ha felszedve sátorfájukat, elmennek oda, hol derültebb az ég, indul a határ s jobb volt a közönségre s jobb lesz az ő zsebükre az aratás. Az elmúlt héten két újdonságot is szilire hozott, Szabó Imre urat is felléptette s megénekeltette, mégis alig volt annyi a bevétel, hogy az igazgató megvacsorálhatott volna belőle — hát még a többiek ! Szombaton a Peleskei nótárius, a vidéki színigazgatók cassa-darabja adatott Szabó Gábor jutalmára, igen kis számú közönség előtt. Szabónak négy szerepe is volt (Othello, Szegfű Bandi, vasasnémet és mexicói vőlegény) s mindannyiban derekasan megfelelt feladatának. Váradi Anna (Desdemona) jeles alaklást nyújtott, Várkövi a nótárius serepét jóizű humorral játszotta. A többiek is megállták helyüket. Az előadást egy kis intermezzo is zavarta, a 2-ik felvonás végén ugyanis a függöny a felbocsájtásakor lezuhant s a hevesen tánczoló vasasnémetek közül egyet majd agyon zúzott. Vasárnap Abonyi Lajos „Magduska öröksége“ czimü népszínműve került színre, nálunk először. Ormy Georgette ujonan szerződtetett primadonnának kellett volna Pákái Magda szerepét játszani, azonban a kisasszony betegsége miatt nem érkezhetvén meg, szerepét Csókáné vette át, kinek többször kellett volna énekelni, de mélységesen hallgatott. Jobb is volt így. Meglátszott rajta, hogy nem neki való szerepet kapott, sehogy sem tudta magát parasztikus helyzetébe beleélni. Szabadhegyi (Pattantyús Pergő Péter csendbiztos) még aligha látott csendbiztost, nem hogy jól tudta volna azt alakítani. Békésy Bana Sándor szerepében gyenge volt. Szabó Gátugró János futóbetyárt pompásan alakította. Sok tapsot kapott Virágné, Grünhut Aurél csárdás felesége, ki kitűnő komikummal, jeles jargonnal és kifogástalan kedélylyel adta szerepét s a közönséget mindvégig derült hangulatban tartotta. Ez este legérdekesebb mozzanata mindenesetre Szabó úr fellépte volt, ki az első felvonás után magyar dalokat, a ratodik felvonás után pedig a Säckingeni trombitás czimü dalműből ifj. Werner bucsudalát énekelte s érczes, szép csengésű hangja sok megérdemelt tapsban részesült. Különösen tetszett az operai részlet, melyet meg is kellett ismételnie a közkívánatra. Kedden a „Sátán leánya“ czímű bohózat, mely szintén újdonság a félegyháziak előtt, került előadásra, igen hálás s tapsokkal nem fukarkodó, de kis számú közönség előtt. Várady Emma (Petki Klára) routinirozott játékával, kedves elevenségével mindvégig lekötötte