Félegyháza, 1883 (1. évfolyam, 1-51. szám)
1883-01-14 / 1. szám
Az ilyenekkel haladva vegyük kezünkbe városunk boldogíthatása fáklyáját. Állunk a központra. Balkezünkkel nyúljunk le a múltak sötét bányájába, jobbunkat pedig terjesszük ki egy boldogabb jövő felé. • Vetkőződjünk ki a tekintélyek általi kormányzatból s ne hasonlítsunk a gyermekhez, kinek lelke még önállásra nem fejlődött, ki az életről is csak sejtelmekkel bír. Becsüljük azon fér fiainkat, kik a múltakból merített tapasztalásból különbséget tudnak tenni az útválasztásban, melyen együttesen haladva a lakosságot boldogíthatják. Alig kell két és fél évtizedre visszatekintenünk, azon idő tárul fel előttünk, midőn kétségbe esve dőltünk, sorsunk kegyetlen karjai közé, mert a lakosság ügye mikénti elintézése felett még csak gondolkodni sem volt szabad, hanem vakon kellett engedelmeskedni. A lakosságra erővel tukmáltalak tisztviselők, kik áltekintélyöknél fogva — mintha csak a felhőkből csavarták volna le a gyilkoló villámokat — elhitetni akarván azt, hogy amit ők hirdetnek, azok Isten szavai. Ezek megrontott szíveikkel megvonták e város jobblétre juthatását. Persze, az ily reánk tukmált vezetők az akkori kormány kezében olyanok voltak, mint az emlősök; a kormány hízelgett nekik, szemeikbe hunyorgott, csecsebecse rongyokat adott kezeikbe, csakhogy el ne törjön a szájuk, vagy ha sírnak, elhallgassanak. Ezek azután minden nemesebb erős indulat hiányában egyedül a nemtelen s gyáva hiúságnak éltek, eltaszítván maguktól e város lakossága boldogíthatását. Most azonban másként áll: saját választottatok és saját magunk intézhetjük ügyeinket. Az idők megváltoztak, a kotyvasztó idegen szakácsok elüzettek, a pákosztos állatok szétriasztottak, ízletes étkekkel táplálkozhatunk. S hogy az idő megváltozott, nem egyedül magunknak köszönhetjük, mert mi türelmes s jámbor néppé képződtünk, mert ha a fenntebb említett erőszakkal reánk tukmált vezetők piszkáltak bennünket, legfeljebb úgy tevénk, mint a vén banya, ki midőn tejfelét főzés közben macskája megette, csípőjére téve kezeit kerepelt, sopánkodott s szidta a pákosztos állatot, délután azonban a barátságos dörgölődzésre összevissza csókolta. Ismétlem, nem egyedül magunknak és szilárdak, mint a szikla; ne oszoljunk nagyon hasonlítanak a mi cseresznyéinkhez, sok ember meg sem tudná különböztetni azoktól. A kávé magvakat vastag bőrszerű burok veszi körül, melyet pergamennek neveznek. Miután a magvakról a vastag húst eltávolították, a magvakat egy garmadába rakják össze, s ott hagyják míg erjedésnek nem indul; a mozgás nyakot ekkor könnyen lemossák róla és következik a kávé szárítása. A kávészárítás igen fontos eljárás. Ha a kávét a kávét az eső megveri, a babok megszintelenednek, s értékük tetemesen megcsökken. Miért is a munkások szakadatlanul vizsgálják az eget, váljon nem közeledik-e valami esős felhő? Éktelen lárma és zaj keletkezik, ha az ültetvény szárító helyén az értékes pergamen kávé felett fenyegető felhő vonul át. Ha a pergamen teljesen megszáradt, zsákokba rakják, hogy a meghántásra előkészítsék. A meghántás úgy történik, hogy a kávét kerek teknőkbe rakják, amelyekben nehéz hengerek mozognak a kávészemek fölött, és széttörik azoknak burkolatát, anélkül, hogy a kávészemeknek ártanának. Ekkor a kávét osztályozzák, úgy, hogy a nagyobb magvakat külön választják a középnagyságunktól és az egészen kicsinyektől.. Ezt azért teszik, hogy a pörkölés egyenletesen történhessék, mert különben a kis kávészem porrá égne azon idő alatt, mig a flagy kellőleg megpörkölődik. köszönhetjük, hanem országos rázkódásunknak, mely városunk ügyeiben rendelkezhetési jogainkat kezeinkbe adó. Ámde, hogy e virányos ösvényről le ne tántorodjunk, legyünk éberek, tömörek külön tömegekre, s ne hátráltassuk a város boldoggá tétele ügymenetét, hanem iparkodjunk azon, hogy városunk szellemi és anyagi előrehaladásának fejlesztésére mindannyian kezet fogjunk s a közjólét előmozdítása körül se politikai nézetkülönbség, se személyes ellenségeskedés ne vezesse lépteinket, mert ki városa javáért nem birja leküzdeni előítéleteit, avagy eltűrni ellenségeit, hitvány jellem, ki nem érdemli meg, hogy levegőjét szívja. Rázzuk fel az alvó erőket, serkentsük munkára városunk boldogithatásában azt, ki elmaradt; polgártársaink mindegyikét buzdítsuk közjólétünk előmozdításában s tegyük városunk ügyei iránt az érdekeltséget általánossá; mert a ki magát a néptől egészen elkülönzi, az tehetetlenné válik s viszont a polgárok részvétlensége meddővé teszi a buzgó törekvést. Ne csüggedjen el senki, ha akarjuk s kell akarnunk, hogy teljes és összes erővel működjünk városunk boldogságán, annyi jólétre és boldogságra tehetünk szert, hogy városunk valódi kis paradicsommá válhat. Föl tehát Félegyháza város derék polgárai, kik a város boldogkását sziveiteken hordozzátok, kik a város ügye iránt lelkesedéssel viseltettek, kik a tétlenséget nemes önérzettel utasítjátok el. Mutassuk meg, hogy elég érettek vagyunk megragadni mindazt, mi egyéni körülményeink javítása s városunk jövendő felvirágzására szolgál. És e feltett szándék mellett nyújtsunk egymásnak baráti jobbot; mutassuk meg, hogy munkálkodni és fáradni együttesen akarunk ott, hol azt tőlünk városunk boldogsága méltán megköveteli. Ez legyen ezentúl legszentebb kötelességünk, mert e város nekünk nem saját tulajdonunk, hogy azzal öntetszésünk szerint rendelkezzünk : e város őseinkről ránk szállott hitbizomány, melynek közjava felett őrködni tartozunk ; e város jólétéért felelősek vagyunk a történelem birószéke s az utókor megvesztegethetlen ítélete előtt. Legyünk összetartók, hogy e város, melyet őseink nekünk megtartottak s folyvást gyarapítva reánk bocsátottak, mi is megnyugtató önérzettel bocsássuk az utánnunk következő nemzedékre, hogy igy unokáink legalább annyi jót mondhassanak el rólunk, mint a mennyi áldással tartozunk mi őseink dicső emlékének. Végh Ferencz í rásiadónak az 1883. évben leendő kezelésére nézve véleménye a javaslattétel beterjesztésével megbízott küldöttség jelentése. A felolvasott javaslat egész terjedelmében elfogadtatott s annak folytán az 1883-ik évi összes hús- és borfogyasztás után s a pénzügyőri eljárást kívánó szőlőbirtokosoktól járó fogyasztási adó beszedőjéül Horváth Gábor 1200 frt évi fizetéssel kineveztetett, tartozván, a beszedést a pénzügyi szabályok s a részére kiadandó utasítás értelmében eszközölni. Jelentést tevő küldöttség pedig utasíttatik, hogy a városi számvevővel együtt Horváth Gábor beszedő könyvét s kezelési eljárását havonként megvizsgálván, eljárása eredményéről időszakonként tegyen jelentést. A szőlőbirtokosok által fizetendő fogyasztási adó beszedésével, 300 frt évi fizetés mellett Endre Imre tanácsnok bízatott meg. Bemutattatott Vona Mihály és érdektársainak felebbezésük Félegyháza város képviselő gyűlésének 1882. deczember 8-án 174. szám alatt hozott végzése ellen. A kellő időben beadott felebbezés a megye törvényhatóságához felterjesztetni rendeltetett. Olvastatott Pest-Pilis-Solt-Kiskun megye közigazgatási bizottságának 1983/1882 szám alatt hozott, Bajáki János és Szabó Mihály tanitók fizetésének a múltra nézve azon időtől kezdve, mióta illetményük megcsonkítottak teljes megtérítésére, a jövőre nézve pedig az iskolaszék által eredetileg megállapított fizetésük kiszolgáltatására kötelező végzés. Ezen közigazgatási végzés ellen leendő felebbezés benyújtásával Móczár Kálmán t. ügyész bízatott meg. (Folytatása következik.) (Folytatása következik.) Városi közgyűlés, 1882. deczember 211. Elnöklő polgármester megnyitván a gyűlést, felolvastatott a városi tanácsnak a közpénztár kisegítésére 3000 frt ideiglenes kölcsön felvétele iránti előterjesztése. Miután a felolvasott tanácsi előterjesztés folytán meggyőződött a képviselőgyűlés arról, hogy még a folyó 1882. évet illetőleg elodázhatlan fizetéseket kell ez idő szerint tennie a közpénztárnak, egyhangúlag kimondott határozatba ment, hogy a helybeli takarékpénztárból 3000 frtnyi ideiglenes kölcsön vétessék fel, oly feltétel mellett azonban, hogy a városi tanács minden törvényes eljárás felhasználásával oda hasson, miként ezen kölcsön a jövő 1883. év első negyedében a pótadó-hátraléknak bahajtása folytán mulhatlanul visszafizettessék. Utasíttatott továbbá a tanács, hogy hasonló és törvénybe ütköző eljárástól óvakodva, mindannyiszor eleve korán tegye meg a szükséges intézkedések iránti előterjesztését, valamint hogy figyelemmel legyen aziránt, hogy a költségvetésben ezentúl csak a biztosan reménylhető bevételek szerepeltessenek. A felveendő kölcsönre nézve pedig úgy intézkedjék, hogy ez közhírré tétessék, mégpedig oly kijelentéssel, hogy szabadságában áll minden adózó polgárnak ez ellen való netalánt észrevételeit 30 nap alatt megtenni, s hogy az annak felvétele a megye törvényhatóságának bejelentessék. Olvastatott az összes hús- és borfogyaszt Pest - Pilis - Solt ■ Kiskunmegye közgyűlése 1883. január 8. A megye főispánja gróf Szapáry István megnyitván az ülést, olvastatott az alispán évnegyedes jelentése, amely a megye közállapotait teljesen megnyugtatónak mondja. Csak a Duna áradása veszélyezteti a partszéli községek jólétét. A pilisi felső, a solti felső és alsó és a pesti felső járásban egyes községek határai egészen víz alatt állanak. Nagy veszélyben van a többi községek között Pócsmegyer is, hol a szolgabiró a padlásokról s a házak tetejéről szedette le az embereket. Az alispán jelentés tudomásul vétele után a belügyminiszter leirata vétetett tárgyalás alá az 1883. évi megyei költségvetés tárgyában, mely szerint ugyanis törülve lett a kért újabb munkaerő költségei, a volt csendbiztosok lakbérilletménye 1883. évi julius 1-ig, a csendbiztosok által lakott megyei épületek bérbe nem adása pedig helytelenittetett. Ezután az állandó, választmány javaslatai olvastattak föl. A közgyűlés elhatározta, hogy egy levéltári segédi állomás a könyvnyomda-alap terhére szerveztessék; az árvaszékhez két dijnek alkalmaztassák s hogy a megye területére kinevezendő 14 közigazgatási gyakornok közül 5 a megye székhelyén, 9 pedig a járási szolgabirák mellett alkalmaztassák s e végből a megye közönsége feliratot intéz a belügyminiszterhez. A járási szolgabírák azon jelentésére, hogy járási börtönök vétessenek bérbe, a közgyűléselhatározta, hogy e tárgyban a belügyminiszterhez felír, addig pedig a községek lesznek utasítandók, hogy börtönhelyiségeiket használható állapotba helyezzék. A Czegléd város és az ottani róm. kath. hitközség között az iskolai földek tulajdonjoga iránt fölmerült vitás ügyben Földváry Mihály alispán elnöklete alatt kiküldött bizottság javaslata, mely szerint az egyezség nem sikerült s az ügy a törvény rendes útjára volna utasítandó, a közgyűlés által elfogadtatott. Ugyancsak egyhangúlag s minden vita nélkül elfogadtatott az állandó választmány javaslata Félegyháza város s az itteni közbirtokosság közti vitás kérdésben is, s igy a 108/882. számú közgyűlési végzés, melylyel a városi közgyűlés egy teljhatalmú bizottságot küldött ki, hogy esetleg per útján is kényszerítse a birtokosságot a másfélmillió értéket meghaladó földbirtokok átadására — feloldatott s a városi közgyűlés uj határozathozatalra utasittatott. A központi választmányban gr. Sládai Gedeon és Hindy Géza lemondása és Tóth Ferencz elhalálozása folytán üresedésbe jött tagságra Földváry Miklós, Fazekas Ágost és L.Kovács Gábor választtattak meg. A megyei árvapénztár pénzkészleteinek 1883. évben leendő elhelyezésére a közgyűlés egyhangúlag a hazai első takarékpénztárt jelölte ki. Olvastatott:az Arany János emlékszobor-bizottság átirata. Örömmel értesült a megye közönsége, hogy a nagy költő emléke éremszobor által fog megörökittetni s megbizta az alispánt, hogy a megye területén indítson gyűjtést s a befolyt öszszeget juttassa a szobor-bizottság kezeihez. Földváry Miklós azon indítványa, hogy a megye közönsége is járuljon 200 írttal a szobor-alaphoz, nem fogadtatott el. A megyei állattenyésztő egyesület választ.