Félegyháza, 1883 (1. évfolyam, 1-51. szám)
1883-01-14 / 1. szám
Hiányába egyhangúlag megválasztattak: Roth Ignácz, B.Molnár Sámuel, Halász Zsigmond, Bossányi István és Latinovics Albert. Olvastatott ezután Budapest főváros átirata az 1848-49. évi szabadságharcz emlékének a fővárosban érczszobor által leendő megörökítése tárgyában. A közgyűlés örömmel vett tudomást a főváros e tárgybani kezdeményezéséről s a maga részéről 1000 frtot szavazott meg a státusok pénztárából a szabadság szoborra. O r s z á g-V i 1 á g. Baj van az országban, baj van az országon kívül, baj van mindenütt a világon. Sajátságos, hogy az emberiség sorsának mérlege akként van felállítva, hogy az egyik serpenyő, melylyel a baj méretik, mindig alantabb áll a másiknál, mely azt a kis boldogságot tartja, amit örömnek, jóllétnek és megelégedésnek nevezünk. No, de írva van: baj és szomorúság nélkül nem érne az élet semmit; ez az, ami fűszeressé teszi az életet s erőt ad a boldogság elviselésére. Talán megfordítva áll a dolog! ? — mondhatná valaki. Meglehet. Erre már az birna helyes feleletet adni, aki soha teljes életében nem ismerte a bajt még csak árnyalatban sem. Legnagyobb baj az országban ez idő szerint az árvíz, mely a felső megyékben a legnagyobb mértékben dúl, pusztít és ront mindent. Embert, állatot, semmisít meg, vagyont tesz tönkre, hogy a nyomor, ínség és szenvedés annál nagyobb legyen. Megdagadt a Duna, Rába, Rábcza és még sok kis és nagy folyó. Kicsi lett nekik a szűk meder, melyben egyébként igen kényelmesen elférhetnének. Számtalan községet több nagyobb és kisebb várost pusztított már el kisebb-nagyobb mértékben az árvíz. De leginkább Győr megye az, hol magának a városnak is egy része s mintegy 50 falu jutott már Szeged sorsára. Szörnyű pusztulás képe van mindenütt. A jeges hullámok a háztetőkig érnek. A lakosság menekül merre tud s oda, a hol életét legalább biztosítva véli, mert mását már úgy is elvesztette. Győrben több mint 7000 menekült van, kik kenyér és télviz idején menhely nélkül állanak, kik nyomor- és ínségben szenvednek. A város már nem bírta őket ellátni a napi élelmezéssel sem, a közadakozást kellett kérelmeznie. Maga a király a miniszterelnök által 2000 frtot küldött a szerencsétlenek részére. A szép példát eddig az első magyar általános biztosító társaság 2000 firt, az első győri takarékpénztár szintén 2000 frt beküldéssel utánozták. Ezeken kívül országszerte megindultak az adakozások, hogy a szerencsétlenek legalább már most az éhenhalástól meg legyenek óva. Érzi ezt a bajt Poroszország is, hol különösen a Rajna mellékén levő városok és faluk szenvednek irtóztató károkat az árvízveszedelem által. Berlinben éjfélekig tanácskoznak Bismarcknál a miniszterek az árvízveszélyről. Legközelebb 600 ezer márkát osztatott ki Vilmos császár az árvízkárosultak között. Egy törvényjavaslat szerint pedig három millió márkát készülnek megállapítani az árvíz által sújtott szerencsétlenek részére. Francziaország elvesztette legnagyobb emberét, Gambettát, aki mint diktátor megmentette országát a szégyentől, gyalázattól, a gyávaság, tehetetlenség vádjától, aki megmentette a franczia köztársaságot, a kitől még ellenségei is elismerték azt, hogy ő volt egyedüli megmentője Francziaországnak. ő volt a világ első nagy embere. Gambetta épen akkor halt meg, mikor az új év született s amerre vitte a gyászhírt a villamos sodrony, mindenütt mély megdöbbenést, részvétteljes sajnálatot keltett. Európa első kultúrnemzetének mély gyászában, legnagyobb fájdalmában az egész művelt világ osztozik. Muszkaországnak is meg van a maga baja, ha ugyan bajnak nevezhető az, hogy a majdnem három millió főnyi katonaságot még mindig kevesli, és hogy a czár koronázása még mindig nem történhetett meg. Most a legközelebbi napokban ismét kiadatott a legmagasabb czári parancs a koronázási előkészületek megtételére nézve, de oly megjegyzéssel, hogy sokba ne kerüljön, mert kell a pénz másra: az erődítések és vasúthálózatok építésére s a katonaság újjászervezésére. Törökországban meg a szultán szenved nagy bajban. Pedig már Egyptomban is kezdenek a dolgok rendes kerékvágásba jutni. De magában Konstantinápolyban sincs felszínen oly dolog, mi miatt Abdul Hamid életét félthetné. De azért mégis folytonosan retteg a szultán s annyira körülvéteti magát katonasággal még akkor is, midőn a nép szive előtt kell a meséba mennie, imáját végezni, hogy lehetetlen volna más valakinek még csak közelébe is juthatni. Baj van tehát itt is, baj van mindenütt a világon. — Értesítésül. A „Petőfi-könyvnyomdarészvénytársaság“ által dúsan berendezett és a legújabb betűnemekkel ellátott nyomda működésének megkezdése óta el lévén hárítva városunkban mindazon körülmény, mely egy helyilapnak pontos megjelenésében akadályul szolgálhatna, most már azon örvendetes tényt vagyunk szerencsések a nagyérdemű közönségnek szíves értésére hozni, hogy a „Félegyháza“ minden vasárnap rendesen fog megjelenni, úgy hogy helyben már a kora reggeli órákban minden előfizetőnek házhoz vive, vidékre pedig postára téve megküldhető lesz. — Szivák Iván a „Félegyháza“ szerkesztésétől megvált, kedves ígéretét bírjuk azonban arra nézve, hogy lapunkat gazdagítani fogja szives közreműködésével. A jelen szám már Honthy László felelős szerkesztő szerkesztése mellett jelent meg. — A deczember 19-én az óvoda javára megtartott hangverseny eredménye: Befolyt 104 frt 80 kr. Erre volt kiadás 42 frt. Tiszta bevétel 62 frt 80 kr. — Felolvasás, a negyedik felolvasó estély fhó 20-án, szombaton, esti 6 órakor fog megtartatni a helyb. tanitóképző-intézet zenetermében. Ez alkalomra dr Horpáczky B. orvos úr vállalkozott felolvasást tartani a közegészségtan egy részéből. Az ezután következő estélyek két hetenként fognak megtartatni a szokott helyen és órában. Felhívjuk rájuk a tisztelt közönség figyelmét. Zajzon Dénes, a felolvasó egyesület elnöke. — Jég-Sport. A korcsolyázók nagy örömére f. hó 6-án oly erősen fagyott, hogy a jégpálya már másnap megnyitható volt. A kellemes szórakozást nyújtó, lelket-testet egyaránt edző jégsport megnyitásán számosan vettek részt a hölgyek közül is. Ott láttuk Csák Kálmánné, Krökner Edéné, Szvitek Lajosné, Bogáromi Jánosné, Szerelemhegyi Tivadarné, Mihálovits Terka úrhölgyeket, Kukányi Gizella, Simonides Matild, Szabó Ilka, Bánhidy Berta és Adél, Zámbó Emma, Endre Gizella és Szidónia, Bauer Gizella és Anna, Molnár Terka, Benkeő Gizella és Anna, Kocsis Juliska és Fazekas Vilma kisasszonyokat. — Statisztika. Az 1882. évben a félegyházi róm. kath. egyház kebelében született 764 fiú- és 701 leánygyermek, összesen 1465. Meghalt 416 férfi és 428 nő, összesen 844. Eszerint a szülöttek közül a férfi 348, a nő 273-mal több, mint a meghaltak száma. Az összes szaporulat 621. Házasodott összesen 310 pár. A meghaltak közt 90 éves volt 5, 80 éves 11, 70 éves’38, 60 éves 49, 50 éves 38. Legnagyobb volt a halálozás az 1—5 évesek között. Halva született 36 fiú és 23 leánygyermek. — A kunfélegyházi közbirtokosság a múlt évi december hó 17-én tartott közgyűlésében elhatározta, hogy azon birtoktesteket, melyeket már korábban egyezségileg is a város használatába bocsátott, addig is, míg a város és a közbirtokosság között vitássá vált ügyben a megye közgyűlése határozni fog — a város használatában hagyja. —Iskolaszék! ülés. A helybeli iskolaszék f. hó 11-én rendes, ülést tartott, melyen a vasárnapi, illetve ismétlő iskolai ügyben azon határozatot hozta, hogy kerestessék meg a városi hatóság az iránt, hogy az ismétlő iskola-kötelezettek szülői s az iparos tanonézők munkaadói közül mindazok, kik még be sem íratták gyermekeiket, vagy tanulóikat és kik a beiratást ugyan már eszközölték, de gyermekeiket, illetve tanonczaikat az iskolába rendesen nem küldik, intessenek meg, hogy a törvény értelmében iskolaköteles gyermekeiket illetve tanonczaikat az ismétlő iskolába beíratni s oda rendesen járatni kötelesek, mert ellen esetben a törvény szigora fog ellenök alkalmaztatni. A szóba hozatott népiskolai szolgaállás szervezése tárgyában szintén a városi elöljáróság fog megkerestetni, mire nézve Mocsáry Gerő iskolaszéki elnök nyert megbízatást. — A kunfélegyházi 48-as kör f. hó 7-én tartotta meg tisztújító közgyűlését. Elnökké Kocsis Sándor, alelnökké Vona Mihály, másod. alelnökké Malár Pál, főjegyzővé Cserényi Géza, jegyzőkké Hegedűs Imre és Almásy Sándor, pénztárnokká Szabó Mihály, ellenőrré Lajos László, könyvtárnokká pedig Tajti Gábor választottak meg. A pestmegyei állattenyésztő egylet f. hó 5-én tartotta meg alakuló közgyűlését. Az alakuló gyűlést, melyen a tagok nagy számmal jelentek meg Földváry Mihály, Pestmegye alispánja nyitotta meg. Eddigelé 96 község lépett az egyletbe 7690 írttal s van ezen kivül az egyletnek 32 alapitó tagja, kiknek alapítványi összege 2500 frtot tesz. Elnökül báró Podmaniczky Géza, választmányi tagokul: Beniczky Gábor, Benedikty Gyula, Dánielisz Károly, dr. Darányi Ignácz, Farkas Elek, Ifj. Hajós József, Harkányi Frigyes Halász Jenő, Horváth Ignácz, Karsai Albert, báró Leffert Antal, Módos Sándor, Majthényi István, Szabó Sándor és Vigyázó Sándor, titoknokká pedig Tahy István választattak meg. A folyó hó 8-án tartott megyei közgyűlés egyhangúlag s minden vita nélkül elfogadta az állandó választmány javaslatát a város és a közbirtokosság közti vitás birtokkérdésben, s így a 108/882. számú közgyűlési végzés, melylyel a városi közgyűlés teljhatalmú bizottságot küldött ki a vitás kérdésnek megoldására — feloldatott s a városi közgyűlés új határozat hozatalra utasittatott. — Ügyforgalmi kimutatás. Kunfélegyháza rendezett tanácsú város ügyforgalma az 1882. évben következő volt: Közigazgatási ügy. Az 1881. évről maradt hátralék: 35 darab. Az 1882. évben érkezett: 6362 db. Összesen : 6397 db. Elintéztetett: 6382 db. Hátralék maradt a f. évre: 15 db. Rendőri ügy. Az 1881. évről maradt hátralék: 4 db. Az 1882. évben érkezett: 1921 db. Összesen 1926 db. Elintéztetett: 1923 db. Hátralék maradt a f. évre 2 db. Kisebb polgári peres ügyek. Az 1881. évben maradt hátralék: 4 db. Az 1882. évben érkezett 1921 db. Összesen: 1925 db. Hátralék maradt a 1. évre: 2 db. — Személyi hir. Vranesevics Emil százados és Szertics György főhadnagy a városunkban állomásozó 2-ik honvéd zászlóaljhoz lettek áthelyezve. — Választások. Pest-Pilis-Solt-Kiskun megye központi választmányában a f. hó 9-én folytatólagosan , tartott közgyűlésen Földváry Miklós, Fazekas Ágost és L-Kovács Gábor lettek az üresedésbe jött tagságra megválasztva. — Jegyzői szigorlatot tettek f. hó 3-án Benkeő Ákos árvaszéki igtató-kiadó és Lövey Gyula városi írnok. — Az 1848-49 évi szabadságharcz emlékének a fővárosban emelendő szoborra Pest- Pilis-Solt-Kiskunmegye 1000 frtot szavazott meg. — A közbirtosság f. hó 2-áig tartotta meg tisztújító közgyűlését. Elnökké Ring Sándor, alelnökké Tarjányi József, jegyzővé Bánhidy Dezső, pénztárnokká Ring György, ügyészszé Tóth Endre, állatorvossá Kelemen János, erdőfelügyelővé Almásy György választottak meg. A helybeli olvasókör a múlt vasárnap tartotta meg tisztújító közgyűlését, nagy számú tag jelenlétében. Elnökké megválasztatott Bánhidy Ferencz, alelnökké Baksai Elek, jegyzőv Dobák Ferencz, pénztárnokká Osza György, könyvtárnokká Szirmai Rudolf. — Felhívás: A „Kunfélegyházi Petőfikönyvnyomda-részvénytársaság“ részvényesei felhivatnak az igazgatóság által, részvényeik után járó második részlet lefizetésére, miután a 15 napi határidő a holnapi nappal lejárand. — Mennyit nő a nap január hóban? Január 1-én a nap hossza 8 óra, 24 percz volt, 31-én pedig 9 óra és 25 percz lesz , tehát a nappal e hónapban 1 óra és 1 perccel növekszik. — Rendőri hírek, l . a 1 o p & s. f. hó 12-én virradóra Mogyoró Ferencz I. t. házától 4 drb maglúd lopatott el. — Feltöréses lopás. Január 5-én virradóra Feuer Ede kereskedése állítólag befeszittetvén, onnan 70 frt körül levő készpénz lopatott el. Az erőszaknak azonban se az ajtón, se a lakaton semmi nyoma sincs. — Sertés-lopás f. hó 6-án virradóra Ring Sándor ferenczszállásitanyáján az ott lakó Nagy Gábor kárára egy sertés lopatott el. — A tyúk is kikaparja. Kis Miklós itteni lakos a II. és III. tizedben a ajtók és ablak táblák lopásával már egész iparszerűleg foglalkozott; Herédi István csizmadia-segéd és Gácsi V. Károly társaságában, legutóbb múlt év decz. 30-án este Goldstein Hermann boltajtaját vitték el, de ezen rajta veszítettek s mindhárom elfogatván, a helybeli kir. járásbíróságnak átadattak. — Tsz. Január 6-án d. u. 3 órakor Iványi János és István IV. t. 1500 népsorszámu házánál levő istálló kigyuladván, leégett. — Lapunk jelen számát kiadó hivatalunk mindazoknak megküldötte,kiket mutatvány szántunkkal megtisztelt s kik még ez ideig előfizetéseiket avagy tí megrendeléseiket a lapra nem eszközölték. Második számunk azonban, már csak azoknak lesz megküldhető, kik annak megjelenésig lapunkra az előfizetést avagy megrendelést eszközölni fogják. A megrendelések helyben Klökner Ede könyvkereskedésén kívül eszközölhetők még kiadóhivatalunkban (Heinrich György-féle iusz), ig tartóinknál, kik szívesek voltak a gyűjtést elvállalni és a lapkihordónál, vidéken pedig lejczélszerűbben postautalványon. MOZAIK. Török levelek keresztényekhez. Ha egy török, arab stb. általában az, ki Izlám hitet vall, kereszténynek levelet ír, a levélpapiros alsó szögletéből egy darabot leszel. Ezen szokásnak az oka a következőkben rejlik: a mozlim vallás szerint Maehfud vagyis az isteni titkok könyve tökéletes négyszögű. Négyszögletű papíron tehát „hitetlen“-nek írni, egy volna a mozlim vallás megsértésével; ez okból szokták a levélpapírt megcsonkítani, miáltal a levélpapír szabálytalan ötszöget képez, s így a muzulmán vallásos érzelme sértetlen marad. Miért fizetik a minisztert? Egy előkelő perzsa hölgy bizonyos jogügyben Kosra perzsa király Buzurgemhir nevű miniszteréhez fordult tanácsért. Buzurgemhir, ki a hölgy ügyében magát semmiképen nem tudá tájékozni, sajnálattal jelenté ki, hogy tanácsot ez ügyben képtelen adni, s az ispaháni jogtudósokhoz utasítá őt. A hölgyet a tudatlanságnak ezen beismerése boszantván, haragosan igy válaszolt : „Valóban sajnálom uradat s királyodat, kinek ily tanácsadói vannak, mert ti, mint látom, nem tudtok semmit“. „Ami azt illeti“ mondá a miniszter nyugalommal „tudd meg hölgyem, hogy a király csak azért fizet, amit tudok , de amit nem tudok, azért nem ad egy fillért sem.“ Sajátságos hódolat. Az 1740-ik év körül élt Stockholmban egy öreg ezredes, ki még XII-ik Károly alatt is szolgált. A napnak minden reggelén, midőn felkelt s imáját elvégező, nyugodtan magára ölte egyenruháját, felkötő kardját, megtörte egy pisztolyt s azt ezen szavakkal : „Nagy királyom, III-ik Károly tiszteletére' az ablakon keresztül kilövé. .. Ezen ceremónia után ismét teljes nyugalommal veté le egyenruháját, kardját, s a reggeli elköltéséhez ült. . ... .