Félegyháza, 1883 (1. évfolyam, 1-51. szám)
1883-05-13 / 18. szám
nek minden kicsiséget dobra és ne nyúljanak avatatlan kézzel egyes családok házkörébe. Ezáltal csak az egyenetlenség keserű magját szórják el, mely bizonyára fanyar gyümölcsöt terem. — Alakuló közgyűlés. Az „ötkrajczáro.. jótékonycélu egylet“ ez év és hó 20-án d. u. 3 órakor a „Korona“ vendéglő nagy termében alakuló közgyűlést tart. Kéretnek mindazok, kik ez ügyet sajátjukká tették, a kitett időben és helyen pontosan megjelenni. — Arckép-csarnok. Alkalmunk volt látni azt a gyönyörű szép arckép gyűjteményt, mely Szőke Antal rajztanár úr fényirdájából nem sokára a „Korzó“ melletti boltsor egyikének falát fogja diszíteni. Szőke Antal tanár úr fényirdájából eddig is teljes dísz és ritka eleganciával ellátott fényképek kerültek ki. Az említett gyűjtemény azonban valamennyit fölülmúlja. — Kimutatás: A helybeli „Petőfi-könyvnyomdai felügyelő bizottsága által f. hó 5-én felvett jegyzőkönyv szerint következő kimutatás létetett: Számadás alá vétetvén a forgalmi napló, mely szerint az april havi bevétel a március havi egyenleggel együtt egész 1883. évi május hó 5. napjáig 1097 frt. 92 kr., mely összeg a készpénz s takarékpénztári tőkékkel teljesen egyezik. Készpénz 49 frt. 98 kr., takarékpénztári könyvecskén 99 frt, népbanki könyvecskén 934 frt., előlegekben 14 frt. 9 kr. Összesen 1097 frt. 92 kr. Kintlevő követelésekben: nyomdai munkák s hirdetésekért 324 frt. 30 kr., be nem fizetett részvények után 486 frt. Főösszeg 1908 frt. 22 kr. Az összes papirértéke leltár szerint 417 frt. 32 kr. — Az egyenleg, a pénzösszeg, kintlevőség, továbbá a papirkészlet összege tesz 2125 frt. 54 krt. — Teherkimutatás: Tartozás 2277 frt. 57 kr. Eszerint a helybeli „Petőfi-könyvnyomda“ az újabban felmerült s a több mint 300 frtnyi nyomdai eszközök beszerzése után is 98 frt. tiszta nyereséget produkál rövid félévi fennállása után, ami egy oly intézetnél, mely egy vidéki városban úttörő, igen örvendetes jelenség. — Bál. Schulhoff Móric a „hazatérő csángókéhoz cimü kávéházában pünköst másnapján jótékonycélú bálát rendez. — Lopások. Csabai Jánosnak szabóhegyi szőlőjéből a múlt hó 29-én virradóra két vasderes paripa-lovat, Sárkány Gáborné Kakas Rozália házától a hó 3-án virradóra 5 vánkost s egy dumát, Ács István puszta-monostori lakos haszonbéres birtokából pedig f. hó 10-én virradóra egy pejkeses szőrű lovat ismeretlen tettesek elloptak. — Rabló támadás. F. hó 21-én éjjel Csányi Flórián vasut melletti tanyáján két rabló jelent meg. Csányi Flórián kint feküdt a tanya előtt s amint a rablók a tanyába értek, azonnal felébredt s a közeli vasúti őrház felé kezdett futni, hogy segítséget nyerjen, de útközben a vasúti töltés melletti vízállásban utolérte az egyik, s ott együtt dulakodtak. Csányi Flórián kezeiből kisiklott s visszaszaladt tanyájába, hol a pitvar ajtót maga után bezárván zsákokkal torlaszolta el magát. Ekkor a rablók az ajtót feszítgetni kezdék, majd az ablakon próbáltak szerencsét s egyre pénzt követeltek, mire az asszony egy pár forinttal teli zacskót dobott ki, melyet kiürítvén visszadobtak. Semmire sem menvén az egyik a padlásra ment, hol átlyukasztotta a padolatot s onnan a szobába lőtt. De a lövés senkit sem talált. A padlásról elveszett egy darab szalonna és négy sonka. Egyéb sikert nem aratván az ablakon dobálták be a feszegetésnél használt saját ásóját és csoroszlyájat s evvel távoztak. — Tűz. F. hó 9-én éjfél után egy és két óra közt Darányi László és társa közös portáju házuknál tűz ütött ki, mely az egész épületet elhamvasztotta. — Mai Számunkhoz van mellékelve Isenthal és társa hamburgi váltóház felhívása, melyért minthogy Hamburg állam kezeskedik, ajánljuk a t. közönség figyelmébe. — Lapunk mai számában foglalt id. Heckscher Sámuel-féle hamburgi váltóház szerencsehirdetményét ajánljuk olvasóink figyelmébe. A nevezett ház a nyeremények pontos és gyors kifizetésével általán ismert hitelű, a hirdetményre felhívjuk mindenki figyelmét — ki szerencsét próbálni kiván. — Községi értesítő. A képviselő testület meghívásából a városi tanács részéről közhírré tétetik, hogy a földhordás a II ik. tized sarkán levő homokpartok, az akasztófa lapos környéke és az ott levő sánczokból, továbbá a Kálvária melletti s a csongrádi utón felül levő kigödrösített területek és a szolnoki-féle partok, végre a füves tó környékéből engedtetik meg, a vályogvetés szintén ugyanazon helyen eszközölhető, a téglavetés pedig a Kálvária melletti területen. — Figyelmeztetik a lakosság, hogy aki más helyről, mint a kijelölt helyek, hord földet csak kézi talyigával is, az első esetben 2 frt, második esetben 3 frt bírságban marasztaltatik. A tégla-és vályogverés minden esetben Endre Imre tanácsnoknál bejelentendő, s aki bármely kis részben is nyerészkedésre vezet téglát vagy vályogot, az a tégla ezre után 1 frt 50 krt, a vályog ezre után 50 krt tartozik fizetni a közpénztárba. A saját használatára égetett tégla és vályog után semmi sem fizetendő. A csempészeten ért tégla égettetők a csempészett 20-szoros összegébe birságoltatnak, melynek 15-öd része a feljelentőé lesz. A legeltetésre vonatkozólag pedig figyelmeztetik a lakosság, hogy a nyomás 100 nagy járásra osztatott fel, párja 7ártért Szabó László közpénztárnoknál kapható, hol a legeltési jegyek is adatnak. Aki jegy nélkül legeltet, úgy karikázatlan sertést hajt ki, legszigorúbban fog bűntetteini. — Kéri Sándornak fülöpkei Jakabon Hoffer Adolfné és Bankos Zsigmond szomszédságában levő 44 hold szántóföldje eladó, értekezhetni a helyszínen. — Grand Miklós méhészeti vándortanitó szerdán, e hó 16-án d. e. 10 órakor a méhészet szakszerű kezeléséről a városháza nagytermében előadást tart. A második negyedévi adófizetés ideje elérkezvén, igyekezzék azt mindenki befizetni, mert ellenkező esetben a zálogolás fog ellene foganatba vétetni. Hírek a megyéből. — Pest megye központi választmánya az országgyűlési képviselőválasztók névjegyzékek kiigazítására kiküldött bizottságokba a következőket választotta meg elnököknek: A szentendrei kerületbe: Szabó Sándor, Hoblik Adolf és Baross Pál. A ráckevei kerületbe : Eder Kálmán, ifj. Hettyei János és Szabadházy Andor. A váci kerületbe Vladár Sándor, Szentkirályi Albert és Benkár Dénes. A gödöllői kerületbe: Benicky Antal és Orom János Az abonyi kerületbe: Márton Ferenc, Sárközi Pál, Dorfner Antal és Danielis Károly. A monori kerületbe: Nigrini József és Kovács Gyula. Az alsó-dobosi kerületbe: Halász Zsigmond és ifj. Kegl István. A dunavecsei kerületbe: Földváry József és Szőke István. A dunapatai kerületbe: Goór László, Horváth Imre és Benediktz Aladár. A keceli kerületbe: Darányi Béla, Molnár Eva János és Oszvald János A fülöpszállási kerületbe: Hegedűs Sándor, Szalay Antal és Ertvek Gyula. — A juhtenyésztés emelésének kérdése. A pestmegyei állattenyésztő egyesület utolsó ülésén felmerült azon kérdés, vájjon az egyesület a juhtenyésztés emelését bevonja -e hatáskörébe ? Elhatároztatott, hogy ha valaki eziránt kérdéssel fordul az egyesülethez, hozassék tudomására, hol kaphatók apa-állatok a különböző juhfajokból, de csak szarvasmarha és sertésfajok közvetitésére vállalkozik s ezek nemesítését támogatja. —" Uj jegyzők: Pestmegye központi választmánya a választmányi jegyzőségről lemondott Hindy Géza helyébe Földváry Miklóst és Farkas Ágostont választotta meg. — Lótenyésztési jutalomdíjak kiosztása. Pest megye a lótenyésztés emelésére a jutalmakat ez évben Monoron e hó 27-én, Tasson pedig augusztus 15-én fogja kiosztani. I. dij anyakancákra 6, 3, 2 és 1 db arany. II. dij hároméves kancacsikókra 4, 2 és 1 db arany. III. dij kétéves kancacsikókra 3, 2 és 1 db. arany- IV. dij egyéves kancacsikókra 2 és 1 db arany. V. dij három- és kétéves méncsikókra 4, 2 és 1 db. arany. A kiosztás alkalmával az állam részére méncsikókat fognak vásárolni. Hírek az országból. — A „Bánfalvavidéki méhészegylet“ a jövő hó 2. 3. és 4-ik napjain Hód-Mező-Vásárhelyen tartja meg a harmadik alakulás tisztújító s nyolcadik közgyűlését, méhészeti kiállítással egybekötve. A rendező bizottság a gyűléskor jótékonycélú táncvigalommal egybekötött sorsjátékot is rendez, az erre szánt nyereménytárgyak a kiállítási tárgyakkal együtt e hó 31-éig küldendők be. A kiállítás a „Népkert“ben leend, melynek jutalmazandó tárgyai: 1.) Élő méhek. 2.) Méhlakok, 3.) Méhészeti eszközök. 4.) Méhészeti termények. Jutalmak: arany és ezüst pénzek, oklevelek. A kiállítás lehet minden a méhészet körébe eső eszköz, ha jelentéktelennek, látszik is. Jelentkezhetni Bánfalván Mihályi Ágoston pénztárnoknál, a kiállítás ideje alatt, a kiállítási helyiségben, egyibeti titkárnál, vagy Lázár István elnöknél. — A félegyháza-csongrádi vasútügy. Csongrád város megkötötte a szerződést Hieronimy Károly vasútigazgatóval egy félegyháza-csongrádi szárnyvonal kiépítésére. A feltétel szerint Csongrád a maga határában ingyen földet tartozik adni ; Kisszállása szintén tartozik ingyen földet adni és kap egy felrakodót s az esetre, ha az osztrák-magyar állam-vaspálya társulat Congrádtól a tiszaiföldi révig építené ki a vasútat, köteles Csongrád a jelenleg országaiul szolgáló gátjait a társulatnak átengedni; a társulat pedig köteles ennek vízfelöli oldalát téglaburkolattal ellátni, egyszersmind a gát mellett a mentett oldalon országutat sajátítani ki. A szerződés a vasúttársulat és Csongrád város képviselő-testülete jóváhagyásának föltétele mellett köttetett meg. — Tisza Kálmán az uj megyerendezésről. Midőn a napokban Pest vármegye küldöttsége Tisza Kálmán belügyminiszternél megjelent, hogy a megye közönségének s az érdekelt községeknek a tervbe vett elszakitás elleni kérvényét átnyújtsa , Földváry Mihály alispán, a küldöttség vezetője hangsúlyozta beszédében azt az élénk resensust, melyek az elszakítási tervek a megye egész közönségénél, de különösen az érdekelt vidékek lakosságánál előidéztek. Utalt arra az alispán, hogy ezt az illető községek, melyek a jelen állapottal s a közigazgatás menetével meg vannak elégedve, épen nem óhajtják, de ezt magasabb országos érdekek sem teszik szükségessé. Hogy továbbá ezen újabb rendezés a megyének egész szervezetét s az új törvény alapján épen most rendezendő háztartását teljesen felforgatja. Kérte a belügyminisztert, hogy Pest megyét mai állapotában hagyja meg, további bizonytalanságnak és újabb rázkódtatásoknak ne tegye ki. Majd a küldöttég többi tagjai — Bossányi László, dr. Szivák Imre — részéről is a legélénkebben hangsúlyoztatok az a mélyreható megdöbbenés, sőt elkeseredés, kiemeltettek azok a hátrányok és visszásságok, melyek különösen Félegyháza városát és vidékét abban az esetben sújtanák, ha — a szállongó hírek szerint — nem is Szegedhez, hanem Szentes Székhelylyel Csongrád megyéhez csatoltatnának, hová semmi közlekedésük sincs s a fővárostól, mint természetes gravitacionális súlypontjuktól elvonva s a Tisza folyót, mint természetes határt nem respektálva, a megyei közéletben való részvétel reájuk nézve teljes lehetetlenné tétetnék, amit pedig ez az előhaladt s igen magas adót fizető indusztriozus népfaj nem érdemel stb. Erre Tisza Kálmán válaszában kiemelte, hogy nem ismerheti ugyan el azt, hogy Szegednek megyei székhelylyé való tétele nem képezne országos érdeket, mindamellett nem zárkózik el az elől sem, hogy ennek dacára is lehetnek, sőt vannak is magasabb állami tekintetek, melyek a kérdés megoldása körül különös óvatosságot parancsolnak. Ezekhez képest ő — igy fejezte be beszédét — mindezeknek szem előtt tartásával fogja a kérdést tanulmányozni s e szempontból fogja annak idején a most benyújtott kérvényeket is figyelme tárgyává tenni. Közgazdaság. A jégkárbiztosítást kultiváló intézetek legnagyobb része, mint az előző években, úgy a folyó évben is valószínűleg oda fog törekedni és már az idény kezdetén minden rendelkezésére álló eszközt mozgásba fog hozni arra nézve, hogy ezen üzletág minél nagyobb terjedelmet öltsön. S hogy e czélját elérje, nem okulva a múlt évek keserű tapasztalatain, ez évben is mellőzni fog minden okszerű számítást s szolgálat és ellenszolgálat közti helyes arányra való tekintet nélkül, egyedül az isteni gondviselésbe vetett hittel űzi tovább a veszélyes elemmel rendszerint gyászosan végződő játékát. De hát e veszélyes játék már gyakorlattá vált s e gyakorlatot az illető intézetek mint rendszerint, úgy most is azzal indokolják, jobban mondva mentegetik és pedig nem csak saját köreikben, hogy a küszöbön levő idény jelentékenyebb zivatarok és jégesők, tehát nagyobb veszedelem nélkül fog elmúlni. Szemben az intézetek ezen optimizmusával, mely által számos mezőgazda félrevezetve könynyen elkövethetne azon kár esetén helyrehozhathatlan mulasztást, hogy vetéseit biztosutatlanul hagyja, évek során át szerzett tapasztalatok és pontos megfigyelések alapján állíthatjuk, hogy a folyó 1883-ik évben a múlt évek sűrű, jéggel vegyes csapadékainál is aránytalanul gyakoribb jégesők lesznek. Habár a tudomány által még nincs is teljesen felderítve, de tapasztalati tény, hogy ezen években, melyek elején nagyobb számú napfoltok észleltettek, rendszerint nagy és intenzív zivatarok is voltak. így, hogy csak a legutóbbi évek példáit említsük, az 1879. és 1880-iki években napfoltok nagyobb mennyiségben voltak észlelhetők és ezen években ismételve oly intensiv jégverések fordultak elő, mineket évtizedek óta nem láttunk. Az 1881. és 1882-iki évek kezdetén napfoltok csak szórványosan mutatkoztak s ezen jelenséghez fűzött feltevésünket a biztositó társaságok ezen években elért kevésbbé kedvezőtlen üzleti eredményei ismét és eléggé igazolták. Múlt év december és folyó év január és február havában ismét gyakrabban, nagy, puszta szemmel is látható napfoltok észleltettek; a tapasztaltak után tehát nem jogosulatlan azon feltevés, hogy a vetés fejlődési és aratási időszakban ez évben is jelentékeny csapadékok és zivatarok lesznek. Hogy a napfoltok és az időjárási viszonyok minő okozati összefüggésben állanak egymással, azt döntsék el a szaktudósok; nekünk ezúttal célunk csak az volt egyrészt figyelmeztetni a biztosító intézeteket, hogy a küszöbön levő jégkárbiztosítási idény üzleti eredményeit illetőleg vérmes reményeket ne tápláljanak, másrészt pedig inteni mezőgazdáinkat hogy a nem épen kedvező prognoszikonnal szemben vetéseiket jégkár ellen biztosítani el ne mulaszszák.