Félegyháza, 1884 (2. évfolyam, 1-30. szám)

1884-01-06 / 1. szám

kélyesbítjük nemcsak,hogy az állapotaink minden ágában annyira­ kívánatos siker mutatkozni fog, ha­nem ezáltal polgártársainknak például szolgálván, a nemzeti jóllét és közvagyonosodás nevezetes té­nyezőivé lenni kiváló lelki örömünk leend. Ezt, tenni és minden tisztes úton közvagyonosodásra törekedni pedig ma már nemcsak nemzeti büsz­keség, hanem a létért való küzdés, a családfen­­tartás is késztet bennünket. Közterh­eink, család­tagjaink igényei majdnem a kielégíthetlenségig fokozódnak már, tehát fokoznunk kell jövedelme­inket is, miből ez igények tisztes kielégítést nyer­nek, és nem szabad az erős szívű polgárnak re­­signatioval a semmit­tevés, a maradiság mámo­rába dobni magát, mert a kérlelketlen végzet el­tapossa, vagy a bűn fertőjébe dobja. Szilárd lélekkel, tántoríthatlan erős akarattal minden ne­hézség elhárítható, legyőzhető. Mert bár újabban, bárha az új iparélet 11 éves fejlődésben van is, még azt mindig nem bírtuk megszokni, s helybeli kis iparosaink sorsuk hanyatlását mindig a szabad iparnak róják is fel. kell hogy az átalános nézet is kifejezést nyerjen, hogy a valódi ok legtöbbször a m­unkátlanság, mértékletlenség és a takarékosság hiánya. Ha gazda közönségünk rész termésről, jószá­gai elpusztulásáról, a csekély jövedelemről beszél, oka ismét nem annyira az idő­járás, mint inkább saját gondatlansága. Nem mondjuk ugyan, hogy ember időt, időjárást előidézhet, teremthet, de azt határozottan mondjuk, hogy észszerű­leg vagyo­nából minél több jövedelmet szedhet, s kellő időben alkalmazott segélylyel és gondviseléssel jószágát legtöbb bajtól megmentheti. Határunk legnagyobb része homokos lévén, hogy vetéseink a szelektől meg védessenek mennyire kívánatos volna, hogy legalább az ország és dűlő utak mente befásuttatnék; s mennyire kívánatos, hogy valahára belátnék már azt, hogy a gazdának lehetőleg oda kell törekednie, hogy a mező­gaz­daságot, a kertműveléssel, a gyümölcs­termelés­sel ugyanazon egy területen egy birtok­testen egyesíteni kell, hogy ha az idő viszontagsága miatt talán egyik nem jövedelmez, hozza meg a hasznot a másik ; tehát egy szóval legyen gazda­ságunk több oldalú. Kiváló fontosságú reánk, s hála Isten né­pünk ezt már belátta — földjeinknek folytonos jó karban tartása, mit nem annyira az itt szoká­sos parlagolás által, a­hol még parlag széna is kaszáltatik, hanem a trágyázás által érhetni el ; és mi által nemcsak termésünket tesszük biztosab­bá, hanem okszerű jó művelés által úgy­nevezett tömeg­termelést is megközelíthetünk vagyis a világ egyéb termelőivel versenyre szá­l­lha­tunk. Kiváló fontosságú tehát a trágya­gyűjtés, a jószág­tartás és minden oly ipari vállalat, mely a mezőgazdaság terményeit itt helyben feldolgozván, hulladékaival ismét egész határok termékenyíté­sére, a barom­tenyésztés felvirágoztatására szolgál. Ezért üdvözöljük mi az eszmét, és annak szóvivőit, a­kik újabban nálunk szeszgyár léte­­­sítésén fáradoznak. Mert bár tagadhatlan, hogy az eddig létesített gyárak és malmok e város népességének anyagi érdekei végett létesíttettek, de egyik sem oly fontos, egyik sem oly soktekini­tek­től pártolandó, mint a tervezett szeszgyár. Mert m­ég egy­részt mező­gazdasági tekintetből megérdemli figyelmünket, amennyiben a krumpli termesztésre hivatott vidékünk most alig értéke­síthető krumpli termése és rózsa biztos piacra találna, s ha marha hizlaldával össze nei­ kap­csoltatnék is, a lakosságnak eladott moslék által a baromtenyésztést, s ez által a trágya­gyűjtést, szóval egy jó karba hozott határ fel­virágzását elősegíteni lenne hivatva; más­részt kiváló fon­tosságú nemzet­gazdasági szempontból is, mivel a szesz az ipar terén csaknem hason szerepet visz mint a széksó, számtalan iparágnak felviru­­lása a szesznek fogyasztásától tételeztetik fel , és ez ipar termékünkkel még a külföld piacain is könnyen tért hódíthatunk. Oly vállalat ez, mely közvetlenül részvényeseinek hajtja ugyan az első hasznot, de jövedelmezőségében egész határt ré­szesít, a termény eladása által, és a földnek visszaadott trágyábani erő által. Részünkről csak azt kívánjuk, hogy a vál­lalatot tartós siker koronázza. Városi közgyűlés. — 1 SS:». ‚UM'ontlrei­­f»0 — A felolvasott múlt ülési jegyzőkönyv több oldalról kifogásoltatván, miután annak egyes kitételei az elnök által kimondott határozat, sze­rint leendő kiigazítása több időt vett vol­na igénybe, hitelesítésével elnöklő polgármester, Ring Sándor és Mihálovits Béla bízattak meg. Ezután felhívta elnöklő polgármester a képviselő-gyűlés tagjait indítványaik megtételére. Erre Bánhidy István városi képviselő emelt szót a múlt képviselő gyűlés azon határozata ellen, miszerint Molnár L. László indítványára elhatározta, hogy az ivóvizet szolgáltató közkutak befedezvén, szivat­tyúkkal láttassanak el, kérvén­y tárgyat a jövő közgyűlésen újból tárgyaltatni, miután nincs megmondva a jegyzőkönyben, hogy e célra mily összeg lesz fordítható a városi ta­nács által, mely a kutak ily módon való elké­­szíttetésével meg van bízva. — Elfogadtatott. Hisszük, hogy Bánhidy István úr korántsem azon szándékból emelt szót az ivóvizet szolgáltató köz­kutak befedése és szivat­tyúkkal leendő ellátására meghozott határozat ellen, hogy ebből propagandát kiváltván csinálni,eme elmarad­­hatlan intézkedés dugába döntessék vagy csak annak végrehajtása elhalasztást is szenvedjen. Fájdalom! eléggé meggyőződtünk arról, hogy napról-napra türhetlenebbé lesz ivóvizünk ocsmánysága. S hogyha még soha semmiféle járvány sem uralkodott volna városunkban, még akkor is képtelenség volna m­egbet­egülés nélkül meginni azt a párizsi, zavaros, piszkos és bűzös vizet, melyet egy­némely ivóvizes kutaink szol­gáltatnak. Hát most, midiin a leg­veszedelmes­ebb ragályos kór dühöng városunkban ! Nem irtózunk-e attól, hogy közegészség! V­iszonyaink még szomorúbb képet öltenek, s nem félünk-e, hogy bűnös és lelkiismeretlen könnyelműséggel fogunk vádol­ta­tni, ha mit sem törődünk a gondjainkra bízott lakosság egészségével. Ha tehát azt nem akarjuk, hogy a legszomorúbb következmények merüljenek fel, úgy meg kell tennünk minden óvintézkedést s költséget nem kímélve, maradjunk meg a már meghozott határozat mellett. Ugyancsak Bánhidy István az iránt intézett kérdést elnöklő polgármesterhez, hogy adjon arról felvilágosítást, hogy mi okon vannak a ka­pitányi hivatalban-h­alomszállb­a hányva a cseléd­­könyvek . Miután az elnöklő polgármester ez­úttal nem volt azon helyzetben, hogy erre felelhetett volna, a jövő közgyűlésen fogja az interpellációra a kellő felvilágosítást megadni. Táj­ti Gábornak Benkeő Ákos állása iránt tett interpellációjára kijelenti elnöklő polgár­­mester, hogy ő már felhív­ta Benkeő Ákost arra nézve, hogy mikor szándékozik elfoglalni hivata­lát, s miután nevezett nyilatkozata már hozzá be is érkezett, a legközelebbi közgyűlésen fog e tárgyban előterjesztést tenni. Vona Mihály felemlíti, hogy a III. tizedbeli iskolahelyiség épülete új tulajdonos kezébe men­,­vén át, jónak látná, ha a közgyűlés eleve gon­doskodnék arról, hogy ott maradhat-e tovább is az illető tanu­l, vagy pedig más helyről kell a városnak gondoskodnia. lttasíttatott az iskolai helyiség­szerzésre már kikü­ldve levő bizottság, hogy a jövő közgyűlésre tegyen arról jelentést, hogy az új háztulajdonos hajlandó-e az épületet továbbra is átengedni a városnak iskolahelyiségül avagy nem. Ezután áttért a közgyűlés a napirendre . Molnár István polgármester arra kérte a képvi­selő testületet, hogy a tárgysorozatban a 1­. he­lyen kitűzött előterjesztése a csíDO Zrt. cukor- és söradónak kölcsön útján leendő fedezése iránt — vétetnék első rendben tárgyalás alá, hogy az erre hozandó határozat értelmében azonnal eljárhasson, miután már ezen tartozását régest le kel­lett volna a városnak fizetnie. Ezután előadta, hogy a •')K­(K) Zrt. még ugyan mind ez ideig nincs kiróva az illető kereskedő- és korcsmárosokra, de úgy hiszi, hogy ez egy hónap alatt meg fog történni, s akkor a kölcsön azonnal fedezhető lesz. Azért kéri a közgyűlést, hogy a kölcsön felvételét, annál is inkább, minthogy az igen rövid időre lesz felveendő, s visszafizetésére biztos összege van a városnak határozná el, ne­hogy a városra nagyobb kár k­áromoljék, s ne­hogy úgy legyen, mint 1877 és 78-ban, hogy állam­i adóvégrehajtók küldessenek a város nyakára, kiknek költségei tetemes összeget tennének ki. Vona Mihály beleegyezik abba, hogy a kért kölcsön felvétessék, hanem miután a mu­lasztás egyesek hibájából eredt, azt kívánja, hogy a költséget fizes­se az, akinek mulasztásából eme baj bekövetkezett-Mihálovits Béla arról kíván biztos tudomást nyerni, hogy mennyi idő alatt lesz behajtható a kérdéses összeg, s miért nem lett az eddig az illetékre kiróva. Erre elnöklő polgármester előadja, hogy a kérdéses összeg kirovásával Mócár József adó­ügyi tanácsos volt megbízva, hogy mi okon nem teljesítette egész a mai napig, azt csak ő mond­hatja meg. Annyit tud, hogy a kirovás többször meg lett kísértve általa és a pénzügyőri biztos által, de az nem sikerült. Most már az egyéni kirovás helybenhagyás végett a pénzügyőri biz­tosnál van, s hiszi, hogy a napokban onnan vissza fog érkezni s egy hónap alatt a kérdéses összeg behajtható lesz. Több oldalról történt felszólalás az iránt, hogy az egyéni kirovást Mócár József tanácsnok mért nem teljesítette a kellő időben, s miután többen rosszlásukat fejezték ki ez ellen, elhatároz­tatott, hogy a kért kölcsön felvetessék, Mócár József meg adjon a jövő közgyűlés elé nyilatko­zatot arról, mi okon nem teljesítette a kérdéses összeg kirovását. Beterjesztetett a városi virilis képviselők névjegyzékének a jövő 1884. évre von­tkozó összeállítása. A felolvasott névjegyzék elfogad­tatván, annak elsőrendben leendő összeállításával a bizottság megbizatott. És az ekként meghitele­­sitendő névsor kifüggesztése elhatároztatott. Tárgyaltam­ a felülvizsgáló bizottság jelen­­tése több rendbeli számadások megvizsgálása tárgyában. — Tudomásul vétetett. Olvastatott a számvizsgáló bizottság jelentése a városi közpénztár bevehetetlen követelései m­egál­la­pi­tá­sát s leírása tárgyában. — A jelentés­ben kitüntetett bevehetetlen követelések pon­tonként megállapittatván, leírásuk eszközöltetett. H 1 K­ E K. — Felhívás előfizetésre. Lapunk jelen számával második évfolyamába lépett. A „Petőfi­­könyvnyomda-részvénytársaság“, melynek kiadá­sában lapunk megjelenik, továbbra is fenn kívánja tartani e helyi lapot, s kész még anyagi áldozatot is hozni, csakhogy városunknak legyen egy orgá­numa, mely anyagi­ érdekeink előmozdítója, üdvös reformok terjesztője, a kulturális viszonyok fej­lesztője és a társadalmi téren üdvös eredmények létesítője volt a múltban, s ez kíván lenni a jövő­ben is. Egy év nem nagy idő, mégis sokat kellett kü­zdenünk, még idáig is el bírtunk jutni. Az in­dolencia s egyéb fontos akadályok nem csekély mértékben hatottak működésünkre s ha mindezek dacára a II. évfolyamba is át bírtunk jutni, ez azok érdeme, akik az ügy iránti buzgóságuknál fogva lapunkat pártolták. Mert tudták velünk együtt, hogy szellemi és anyagi érdekeinknek képviselete csak előnyére válik oly szépen fejlődő s virágzásnak indult városunknak. Hogy men­­­­nyiben töltöttük be hivatásunkat , arról leg­nagyobb tanúbizonyságot adhat egy évi mű­ködésünk. — Mi nyugodtan alávetjük magun­kat előfizetőink bírálatának, mely bármilyen szi­gorú is legyen, azt nem tagadhatják meg tőlünk, hogy működésünket a teljes jóakarat s becsületes törekvés kisérte, melylyel igyekeztünk a magunk elé kitűzött feladatnak megfelelni. Senkit szemé­lyében meg nem sértettünk; kerültük a párt-­­ vallásfelekezet színezetét; egyeseknek úgy, mint kasztoknak szolgálatába sem nem állottunk, sem nem tömjéneztü­nk senkinek. Mert lapunk nem egyes személyekért áll fenn, és nem párt, vagy vallásfelekezetiek az érdekek, amelyekért szavun­kat felemeltük. Lapunk városunké; városunk ér­deke az, amely kezeinkbe adta a tollat s ennek géniusza vezérelte azt mindannyiszor, valahány­szor városunk igaz ügye kívánatossá és szüksé­gessé tette azt, hogy ugy tegyünk, amint tettünk. Mint városunk egyetlen orgánuma, lapunk mindenkor a tisztesség fegyverével és argumen­tumával küzdött. Megvetve az intrigyát, a szen­vedélyes érdekeket úgy, mint a szenvedélyes gyűlöletet s mellőzve a személyes rokonszenvet , csupán a meggyőződés által vezéreltette ma­gát ténykedésében. A „Félegyháza“ iránya jövőre sem fog változni. Mert csakis ezen az ala­pon fejleszthető tovább lapunk ügye, s csakis ezen az alapon hisszük megszüntetni ama indo­lenciát, melylyel eddigelé kü­zdenünk kellett. Midőn jelen előfizetési fel­hí­vásunkat kibo­csátjuk, arra kérjük lapunk barátait, hogy azt pártolni s mennél szélesebb körben terjeszteni szíveskedjenek. Az előfizetés helyben házhoz hordva s vidékre küldve, három hónapra 1 frt., félévre 2 frt., egész évre 4 frt. — A „Félegyháza“ ez évi első számát törzselőfizetőinken kívül azoknak is megküldte kiadóhivatalunk, akiket a múlt évi karácsonyi számunkkal megtisztelt. Ennek folytán Felkérj­ük t. olvasóinkat, hogy lapunkat pártolni, arra előfi­zetni s minél tágasabb körben terjeszteni szíves­kedjenek. — Népesedési mozgalom. A ka ufó légy házi rom. kath­. plébánia hivatal anyakönyvi kimma-

Next