Félegyháza, 1884 (2. évfolyam, 1-30. szám)

1884-01-06 / 1. szám

tásai szerint a múlt 1883-ik évben Kunfélegyházán született 780 fi- és 711­ leánygyermek. A szülöt­tek összes száma tehát 1491. Ebből 48 törvény­telen. Meghalt összesen 992. E szerint a szülöt­tek száma 499-el múlja fölül a meghaltakat. Há­zasságra lépett 294 pár, jótékony célú adomány, özvegy Koffer Adolfné úrnő a helybe kereskedő ifjak beteg­­ápo­ló egyletének 5 irtot adományozott. — Az állami középipartanoda igazgatósá­gától. A budapesti állami középipartanoda igaz­gatósága felkéri mindazon gyárosokat, géptulaj­­donosokat, és földbirtokosokat, a kiknek vizsgált kazánfűtőkre van szükségük, hogy ilyenek nyerhe­­tése végett hozzá (VIII. Kodzafa utca 28. sz.) fordulni szíveskedjenek. — Virilisták. A választás alá nem eső kép­viselők kiigazított névjegyzékét a folyó 1884. évre, a múlt vasárnap tartott képviselő-gyűlés elfogadván, az első virilista Endre László 1451 frt. 62 krral s a legutolsó Tarjányi Ferenc 117 frt. 85 krral. — Katonai felülvizsgáló bizottságok. A magyar kir. honvédelmi miniszter 1883. é. 56274 . sz. a. körrendeletet intézett valamennyi tör­vényhatósághoz az állandó felülvizsgáló bizottságok tárgyában, mely szerint ezek az 1884-ik évben január hó 3-án, február hó 1-én, március hó 1-én , április hó 1.-én, május hó 1-én és 2-án, június hó­­ 4- én július hó 1-én, augusztus hó 1-én, szeptem-­­ ber hó 1-én, október hó 6., 7., továbbá 21­ és 21-­­ én, november hó 3-án és 4-én, végre december­­ hó 1-én fognak egybegyülni A szegedi felü­lvizsg­­­gáló bizottság polgári elnökévé, kinek hatósága­­ alá Félegyháza város sorozó kerülete is tartozik , Pálffy Ferenc kir. tanácsos és Szeged sz. kir.­­ város polgármestere neveztetett ki. A fennemlitett­­ miniszteri rendelet a felülvizsgálati költségeknek­­ némely törvényhatóságok részéről való aránytalan­­ mértékű szaporítása ellen fordul és utasítja az­­ illető közegeket, hogy ily fölösleges költségek­­ elhárítása tekintetéből a felülvizsgálandó egyéne­­i­ket lehetőleg együttesen vezettesse a felülvizsgáló­­ bizottság elé. Az 1884. évi rendes fasorozás váro­sunkban folyó év március hó 1. 3. 4. és 5-ik s a kis­kun alsó járás területén ugyancsak március hó 6. 7. 8. és 10-ik napjain fog megtartatni. — Értekezlet. Az 1885-ik évben Budapes­ten tartandó országos kiállítás tárgyában Félegy­háza város albizottsága a múlt évi december hó 30-án tartotta a 2-ik értekezletét, melyen Molnár István elnök felhívta a jelenlevőket, hogy akik az országos kiállításra bárminemű iparmű tárgyat szándékoznak kiállítani, azok a tárgy minőségét és mennyiségét minél előbb bejelentsék annál is inkább, minthogy az ipartárgy megnevezése s annak kiállíthatása végett, igénybe veendő helyek megjelölése, a térdíj megállapítása végett elkerül­­hetlenül szükséges. A rendes határidőben­ beje­lentés szükséges azért is, mert a kiállítandó tár­gyak minőségét és mennyiségét a kecskeméti fiókegyletnek is be kell jelenteni, nehogy a ren­­­­des határidőt elmulasztva a kiállítók magasabb­­ térdíjat legyenek kénytelenek fizetni. Ennek­­ tudomásul vétele után az értekezlet az elnök s abbeli indítványát, miszerint egy szőkébb körű bizottság feladata lene az eszmét terjeszteni s befolyásukkal oly egyéneket nyerni meg a kiál­lítás ügyeinek, kik a kiállításra szép és hasznos iparművekkel és nemes terményekkel díszítenék­­ a kiállítási teret — egyhangúlag elfogadtatott,­­ ezen szűkebb körű bizottság tagjaiul: Molnár­­ István elnöklete alatt Csornai János, Holló József, Feuer Mihály, Osza György, Nagy András, Ku­ruc József, Tajti Gábor, Bakos Sándor, Bánhidy István, Nagy János és Dobák Ferenc választat­tak meg. — A helybeli ,,keresk. ipar hitelintézet és népbank“ az elmúlt 1883 évi üzlet­évet nem re­ményű­ szép eredménynyel zárta le. Mint kezdő pénzintézet az első üzletévben 1. 100.000 forintot meghaladó forgalmat eredményezett, a­mely kö­rülmény mindenesetre igen örvendetes eredmény a szép kilátásoknak elébe néző pénzintézetnek. A nevezett intézet igazgatósága f. évi január hó 5- én tartott igazgatósági ülésén elhatározta, mi­szerint üzlet forgalmát növelje, és a közönség pártfogását is minél előzékenyebben jutalmazza a betétei utáni kamat­lábat 6°/0-r­e e­m­e­l­t­e. Ajánljuk a közönség bizalmát méltán megérdemlő intézetet a tőkepénzes közönség fi­gyelmébe. — Irtózatos bosszú. Vígan lobogtak az apró viaszgyertyák lángjai a karácsonyfán, boldogság sugárzott a család minden tagjának arcán. Egy­­­szerre kopognak az ajtón, s egy szegényesen öltözött fiú lép a szobába. „Ezt a dobozt Anna kisasszony számára hoztam“ — dadogd a fiú. A fiatal mennyasszony vőlegényéhez fordul: ,, Elfo­­gadhatom az ajándékot*­“ „Miért nem?“ Talán egy szellemes meglepetés. „Ki küldi?“ „Nem tudom nevét. Egy sápadt asszony jött a mamához, s megkérte, hogy elküldhessen.“ „Egy sápadt asszony? — kiált a vőlegény — milyen volt?“ De a fiú már távozott. Mély csend volt a szobá­ban. A menyasszony azonban bátran kinyitja a dobozt . . . egy siker és a szülök az elájult meny­asszonyt ápolják. Midőn ez kinyitja szemét, borzad­va fordul el a vőlegénytől. A dobozban egy mirtusz koszorúval övezett halotti koponya feküdt . . . mellette egy cédulán e szavak: „A boldog menny­asszonynak a szerencsétlen elhagyott.“ Ember szarvasmarha. A kalkuttai kiál­lítás rendezőségéhez Rajahabaiből a következő levél érkezett: „Uraim van szerencsém önöket értesíteni, hogy egy férfi van a birtokomban, a kinek a homlokán szabályszerű szarv nőtt. Szán­dékozom őt kiállítani a kalkutai kiállításon s kérem értesíteni engem, hogy minő díjazást nyerek érette.“ — A rendezőség azonban elha­tározta, hogy a szóban forgó egyén a „szarvas­­marhák“ rovatába tartozik s tehát műtárgyak és gyártmányokból rendezett kiállításra fel nem vehető. —­ Halálozás. Fejes Kálmán, f. hó 4-én, életének 31-ik évében hosszas betegség után el­huny­t. A szerkesztőségünknek is megküldött gyász­jelentés a következő: özv. Fejes Kálmá­n­­n­é szül. K­a­n­y­ó Rozália saját, valamint kiskorú gyermekei Kálmán és I­d­a, továbbá Fejes Bertalan az összes rokonság nevében fájdalommal teli szívvel jelentik a felejthetlen jó férj, illetve apa­ és testvérnek F­e­j­es Kálmánna­k folyó évi január hó 4 én, életének 31-ik, boldog házasságának 7-ik évében hosszas betegség után történt gyászos elhunytak A boldogult hült tetemei folyó hó 6-án délután 3 órakor fognak az alsó­ sírkertbe örök nyugalomra helyeztetni. Az engesztelő szent mise áldozat folyó hó 5-én délelőtt 8 órakor lesz az ó-templomban a mindenség Urának bemutatva] Béke poraira, áldás emlékére! — A félegyházi állami tanitó­képző-intézet az 1885. évben Budapesten tartandó országos kiállí­tásra 2 négyzet­méter területű helyen csontvá­zakat, rombfa­részeket, tömött madarakat, iromány példányokat stb. cikkeket fog kiállítani. Megyei választmányi ülés. A folyó hro­t 14 én és következő napjain tartandó évnegyede a rendes bizottsági közgyűlést megelőzőleg — a megyei á­ran­d­ó v­á­l­a­s­z­t­m­á­n­y f. h­ó 7- é­n d. e. 10 órakor, a megye székházénak kis termében illést tart.­­ A vadászati adónak és a hadmentességi­­ díjnak, a legtöbb adót fizető bizottsági tagok­­ névjegyzéke összeállításánál való beszámíthatósága " iránt kérdés merülvén föl, a belügyminiszter­­ kimondotta, hogy nevezett adó­nemek, a virilis névjegyzékek összeállításánál alapul szolgáló egye­nes állami adók közé nem tartoznak, tehát mint ilyenek be nem számíthatók. Úgy­szintén nem számítható be a pénzintézeteknél elhelyezve levő tőkéből befolyó jövedelem utáni adó sem. — Közigazgatási bizottsági ülés. Megyénk közigazgatási bizottsága f. hó 1- én tartja meg ja­nuár havi rendes ülését, amelyen a lefolyt év második feléről szóló közigazgatási bizottsági je­lentés fog előterjesztetni. — Mennyit nő a nap januárban ? Január hó­­ én a nap 7 óra 50 perckor kel és 4 óra 18 perckor nyugszik le ; 31-én felkel 7 óra 39 perc­kor és lenyugszik 4 óra*1­7 perckor; vagyis 1-én a nap hossza 8 óra 28 perc s az éj hossza 15 óra 32 perc, 31-én pedig a nap hossza 9 óra 18 perc s az éj hossza 14 óra 42 perc. Tehát a nap január hóban 50 perccel vagyis majdnem egy órával nő.­­ Iszonyú rablógyilkosság történt a múlt év december hó 29-én virradóra a szegedi külte­rületen, a szatymazi országút alsó részén. Hegedűs János szatymazi fiatal gazda szombaton hajnalban tanyájáról kocsin a városba indult, hogy itt a hetivásárban egy szép hízott sertést eladjon. A hízón kívül magával vitte a bugyellárisában­k összes pénzét, 120 frtot; az a szándéka volt, hogy ezt a pénzt meg a hízóért nyerendő összeget a takarékpénztárba teszi. Még sötét volt, mikor He­gedűs kihajtatott a tanya udvarából. — Virradat­kor több tanyai kocsi jött arra s az abban ülő gazdáknak a tanyától alig három dűlőre föltűnt, hogy az országúton egy kocsi keresztbe van állítva s mellette egy élő lény sem látszik. A kocsihoz érve, attól mintegy 20 lépésre a szántó­földön egy fekvő ember mozdulatlan alakja tűnt föl előttük; egy rész szűr volt rávetve s úgy látszott, mintha aludnék. Minthogy azonban kiáltásukra nem mozdult, hozzá siettek s a rosz takarót leemelték róla. Iszonyú látvány tárult szemeik elé. — Hegedűs János feküdt ott ketté hasított koponyával, vértől elborítva, arca tele súlyos ütések nyomaival. Még volt benne valami kis élet, az ajkszélei rángatóztak, mintha beszélni akart volna, de mire kocsijára vitték, kiszenvedett.­­ A sertés ott maradt a kocsin a jó téli subával együtt, a rablóknak csak a pénz kellett. A holt­testet a múlt év december hó 30-án a városi kórházba hozták s fölboncolták. Vadász p. kapi­tány a legerélyesebb nyomozást indította meg, de eddig sikertelenül.­­­ A 1885-ik évben tartandó országos kiál­lítás céljaira Versee város 2000 frtot szavazott meg mely összeg arra fog fordittatni, hogy a szegény sorsú iparosoknál megrendelések tétes­senek és ily képen ezeknek is mód nyujtassék a kiállításban leendő részvételre. Versee város határozata követésre méltó példa gyanánt szolgál­hatna. —► Megyénk ifjúsága által a magyar szent korona országai vörös kereszt egyesületének pest­megyei fiókjai javára február hó 6-án a vigadó dísztermében rendezendő zártkörű bál díszes meg­hívóit a már mind szétküldötték s a már is tapasz­talható érdeklődés után ítélve, a bál egyike lesz a legsikerültebbnek. A rendező bizottság elnöke Benicky Lajos központi jegyző, alelnökök: gr. Teleky József, Patay József és Földváry Miklós, pénztárnok Tahy István, ellenőr ifj. Földváry Mihály, jegyzők ifj. Bitskey Kálmán és Rudnyánsz­­ky László és 52 bizottsági tag. Az új adótörvényt a pénzügyminisztérium, hogy az adózó közönség által olcsón megszerez­hető legyen külön lenyomatban kiadta. E példá­nyok minden kb­. adóhivatalnál 10 krért megsze­rezhetők. — Kinevezések: Gróf Szapáry István főispán ur ő nagyméltósága az 1883. évi december hó 20-án tartott megyei tisztújító közgyűlésen De. Szi­vák Imrét tiszteletbeli tiszti fő­ügy­éssz­­é ; Molnár Lászlót t. aljegyzővé ; Mócár Kálmánt és Huszka Dezsőt t. al­ügyészekké; Gulyás Andort t. szolga­­bíróvá, Kelemen Jánost t. állatorvossá nevezte ki. — Az idei farsang 20 nappal hosszabb lesz, mint a tavasi volt. — Szobor Tisza Lajos grófnak. A királyi biztosság megszüntetése alkalmából Szeged város köztörvényhatósága uj év napján díszközgyűlést tartott, melyben elhatározta, hogy Tisza Lajos gróf képét lefesteti, diszalbum­ot készíttet emlékül, végül emlékére szobrot emel. — Rövid hírek: K i­r­á l­y h*Ő felsége Tisza Lajost a szegedi királyi biztosi állástól felmentette, s az államnak tett kiváló szolgálatai s különösen Szeged város rekonstrukciója művé­nek sikeres végrehajtása körül szerzett kitűnő érdemei elismeréséül neki és egyenes törvényes utódainak a magyar grófi méltóságot adományozta s megengedte, hogy a „Borosjenői“ nemesi elő­­neve mellé a „Szegedi“ előnevet is felvehesse. — K­e­c­s­k­e­m­é­t város reform, egyház-taná­csa egyhangúlag Szász Károlyra adta szavazatát az üresedésben levő püspöki szék betöltését ille­tőleg. — K­ö­r­m­e­n­ti­e­n (Vasmegye) herceg Batthyányi Ödönné leánynevelő-intézetet állít föl. — I­f­j. g­r­ó­f Iz­á­d­a­y Gedeon utódául Fehér­vári­ Géza tábornokot és honvédelmi államtitkárt, Baross Gábor közlekedésügyi államtitkárt és Teleki Sámuel grófot emlegetik.— S­z e­g­e d­e­n most tartóztattak le egy Kis Szabó Miska nevű hírhedt betörőt, ki Ráday idejében m­ár 12 éves korában be volt csukva. —­Egyik bécsi újság száz aranyat tűzött ki a legszebb női fejre. —­ M­i­s­k­o­l­c­o­n jelenleg 314 csizmadia és 73 suszter van. — 15 ott író­­i­é­r, aki 1849-ben Aradon kivégezte a magyar szabadságharc tizen­három vértanúját, a múlt év december hó 3-án Brü­nnben meghalt. — A s­o­r­o­k­s­á­r­i posta­­rablók még ma sem kerültek kézre. — A l­i­­p­ó­t m­ e­z­e i őrültek intézetének női­ osztálya különféle női kézimunkákat,­­férfi-osztálya pedig könyvkötői munkákat, szalmafonású gyékényeket, kaptárokat és a méhészethez tartozó egyéb esz­közöket fognak az 1885-ki országos tárlaton kiáll­­­itani. — Versee vidékén a farkasok nagyon elszaporodtak és rendkívül garázdálkodnak. — L e v d e n németalföldi városban egy asszonyt fogtak el, aki az utóbbi öt évben tizenhat embert megmérgezett azért, hogy a temetkezési egyesü­leteknél felvehesse a haláluk után járó összeget. — Az újvidéki szerb szekeresek a múlt hó 29-én Knezsevits Emil katonát, szóváltásból eredt verekedés közben késsel agyonszurkálták. — O­r­o­s­z-L e­n g­y­e l o r­s z­á g­b­a­n egyik leinbergi lap jelentése szerint több ezer ember betegedett meg pestisben. — Húszezer dol­lárt ajándékozott a brazilia császár Lacerda tanárnak, ki a kigyómérget fölfedezte. —­ A m­a­­g­y­arországi tanítók árvaházára a múlt évben 6693 frt. 5 kr., a tanítónők menedékhá­­zára pedig 1085 frt. 20 kr. folyt be. — O­r­o­s­­h­á­z­á­n Kupán György a csen­dőrség vezetője agyonlőtte magát.­­— T­ritsch Leó bécsi tőzsde üzlet tulajdonos 19,608 írttal megszökött. — A bolg­á­r nemzetgyűlés megszavazta a kormány­nak azon javaslatát, mely az alkotmány módosí­tására vonatkozik. E javaslat értelmében 45 tag­ból álló első kamara és 100 tagból álló képvisel hibát fog alakíttatni Bulgáriában. — A­z a­n­g­o­l­ kormány elhatározta, hogy­ Szudán visszafoglalá­sára (Afrikában) nem küld ki hadsereget és a khedivének tanácsolni fogja, hogy ő engedje át egész Szudánt a máhdinak. Minthogy azonban az ál-próféta hívei mindig jobban szaporodnak s magára Egyiptomra is veszedelmesek kezdenek lenni, Anglia utóbb is kény­telen lesz katonaságot küldeni Afrikába, hogy a kairói helyőrséget

Next