Félegyházi Hiradó, 1897 (3. évfolyam, 1-51. szám)
1897-11-28 / 48. szám
6 FÉLEGYHJ HÍRADÓ 18®7. november 28. A közönség köréből. Köszönet nyilvánítás. A „Báró Hirsch Mór“ jótékonysági és önsegélyző egyesületnek ezúttal hálás köszönetet mondok azon jótéteményekért, melylvel engem az alapszabályokban biztosított jogaimban részesített. Ugyanis boldogult férjem csupán egy évi tagsága után a százötven frtnyi halálozási segélyt a központ nekem hiány nélkül kifizette, ami által — az egyéb valóban humánus kedvezményeket, amelyben családommal részesülök, ezeket fel sem említem, — ezúttal hálám és köszönetem ezen emberbaráti intézetnek csak ismételni tudom. Félegyházán, 1897. november hó. Özv. Rosenthal Dávidné sí. Weisz Mária. KÖZGAZDASÁG. A rétek ápolása. Sok gazda azon hitben van, hogy a rétek ápolásra nem szorulnak, nem is törődnek ilyformán rétjeikkel — különösen azokkal, melyeket maga a természet hozott létre — semmit se, úgy gondolkozván, hogy ha már a természet adománya az, felesleges annak sorsáról gondoskodni. Hogy mi a következménye a mulasztásnak, legjobban észreveszszük azt akkor, ha öszszehasonlítunk ily rétet egy olyannal, melyet a törekvő gazdának munkálkodó keze érintetlenül nem hagyott. Míg ez utóbbin a jó minőségű füvek változatos gazdasága a legszebb fejlődésében gyönyörködteti a szemlélőt, addig az előbbin silány, elcsenevészett, gazdaságilag csekély értékkel bíró növények éktelenkednek. Eléggé sajnos, hogy sok helyütt van ez így. Elfelejtik gazdáink azt a régi köz- mondást, hogy „a rét a szántóföld anyja“. Ha rossz a rét, ha el van az hanyagolva, rossz és kevés lesz a takarmány; rossz és kevés ármányával állatállományunk is hitű marad, az nem fog jó és elegendő fát produkálni s ezt a szántóföld érzi . Határozottaitélendő tehát az oly gazda, ki rétjéval sem törődik ; elitéendő annyival isabb, mert nem veszi figyelembe, hogy igazi jó rétet semminemű mesterségeltormány sem képes pótolni. Hogy rétjeit jó állapotban tarthassuk, a küvetk szabályokhoz kell alkalmazkodni . Kora tavaszi, mihelyt a vegetatió megengedi, alkabszuk a fogast, vagy a rét koronát. Előnditjuk ezáltal a levegőnek a talajba jutását, mi a növényzetnek csak előny válik ; kevesbbítjük a réti növényzetetés a túl mértékben ellepett mohok mertségét, ami szintén a talaj és levegőzötti közlekedést segíti elő; s régi megsértjük a réti növényzet gyöktörzs, miáltal csak erőteljesebb fejlődésre szönöztetnek. Gondoskodja a hóviz mielőbbi elvezetéséről, mely hőhatása által válhat károssá. Egyengessük a vakandtúrásokat s töltsük ki az esetes mélyedéseket, mely munkálatokkal a kaszálásnál mutatkozó hátrányoktól szakülhatunk meg. Pótoljuk a tájból kivont tápanyagok mennyiségét,nemt e nélkül a növényzet meg nem éllene. Nagy fontosságú munkálat ez, merhelyes keresztülvitelétől függ a hatástékonysága. A különböző trágya anyagok közül egyrészt a kompot, másrészt és főkép az egyoldalű trágya az, mely igazi réttrágyául tekinthető, mindkettő használhatóságát nagyban önli a könnyű kezelhetőség. A kompotot, mely különböző állati és növényi nyagok keverékéből áll, rendszerint őszszl kell kiszórni, s a rétet a rákövetkező tauszon jó erősen megfogásolni. Az egyoldal trágyákat részint őszszel, részint tavasszal szórjuk el. Réteken legnagyobb jelentséggel bírnak ezek közül a foszfor és káli trágyák. A foszfortrágyák közül a Thomassalakot csak őszszel alkalmazzuk kát. holdanként 3—4 g. mennyiségben, a szuperfoszfátot pedig elhinthejük őszszel ép úgy, mint kora tavaszszal, s belőle kát. holdanként 200-250 klgot számíthatunk. Az elhintés után a rétet jó erősen megfogásoljuk. A növények káli szükségletét vagy közönséges hamuval fedezzük, vagy káli só alakjában, mely különösen vizenyősebb réteken igen jó hatást fog mutatni. Aki trágyalevelet nem alkalmaz, az chilisalétromot is vásároljon, mert a réti növényzetnek nitrogén szükséglete is nagy. A chili salétrommal való trágyázás különösen indokolt lesz ott, hol a réten kevés a pillangós virágú növény, mint pl. a heresése. Az elmondottakból látható, hogy nagyon kevés az a munka, mit a rétek igényelnek, és ez okból igen könnyen kivihető azok végrehajtása. A szerkesztésért felelős és lap tulajdonos Szente József. »y •- * ZT. ‰, H 'HSG2 rr áT n- 3 : — N O * era v ·5 3 -;=r a’p to ~ S l *r < -“ 3£i5íiSSa.:?5Í!3|aj'& « ~ »3 2.s=-g g-o íij = 3 tSrs rCLM Sí 2 ? ? 5* 3 w Ü ir iZTÍ r =: ^ 99 5 P ~ o ~ - -J {T P xi o “ f c- ~ “ " ttí N ^ p 03 3 . P c: _ c rn 3 ■is g-5-Sl -='i S -S-M — s 5.23. o g -' w <x yc A 03 . O CS* vv.) 21 > 7 7 w 1$» >•£►E* mm Molnár Bániéi cserépkályha és terrakotta épületdisz-gyára Nagy-Szőrösön. Van szerencsém a nagyérdemű közöség becses figyelmébe ajánlani saját gyártmánya : cserépkályháimat, kandallót, takaréktűzhelyeimet, (terrakotta) épületdiszeket stb., melyek a legjobb anyagból készülnek s úgy a kályhák, mint a takaréktűzhelyek a rendeltetési helyen szavatosság mellett adatnak át. «— Raktár Nagy-Kőrösön; az üzlethelyiségben áruim megtekinthetők. A nagyérdemű közönség becses pártja-500—.......gálát kéri tisztelettel MOLNÁSI DÁNIEL.