Félegyházi Hírek, 1988 (1. évfolyam, 1-25. szám)
1988-01-19 / 1. szám
■ ■■■■MPH I. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM Ára: 5.0 Ft FCUCZI HÍR£K 1988. JANUÁR 19. Az olvasóhoz ismét van önálló városi újságja Kiskunfélegyházának. Nagy eredmény ez, ugyanakkor nagy felelősség is. Eredmény, mert bizonyítja, hogy a városban a jó és közösségi célok érdekében mindig létrejön az összefogás anyagi, szellemi értelemben egyaránt. Felelősség, mert a lapot nagy várakozás előzi meg, sokrétű az igény, s a szerzők, a szerkesztést magukra vállalók mindenképpen ki akarják elégíteni az igényeket, szeretnének maximálisan megfelelni a várakozásnak. Azért hangsúlyoztuk, hogy ismét van önálló városi újság, mert nem ez az első. Hosszú és kacskaringós Kiskunfélegyháza sajtótörténete, tele dicsérendő vállalkozásokkal és sajnálatos bukásokkal. Száztizennégy évvel ezelőtt, 1874 januárjában jelent meg az első városi lap Félegyháza címmel, négy oldalon, heti egy alkalommal. Élt nyolc hónapot, a gazdasági válság csődbe juttatta Keniczky János laptulajdonost. De aztán újabb vállalkozók és újabb lapok következtek, s azt lehet mondani, hogy kisebb-nagyobb megszakításokkal 1949-ig tartott a folyamat. Aztán jött a „mutáció”, a Félegyházi Közlöny, amely ma is él, a Petőfi Népe különkiadásaként. Mindezt csak azért mondtuk el, hogy érzékeltessük: a városban mindig élénken élt az igény a helyi lap iránt, s ez az igény teremtette meg végül azt az összefogást, amelynek eredményeként a mai naptól kéthetenként egy alkalommal kerül az olvasóhoz a Félegyházi Hírek című városi újság. Milyen lesz ez a lap, miről és kikhez fog szólni? Ez az első és egyetlen kérdés, amely kezdettől foglalkoztatja a szerkesztésben közreműködőket. A válasz lehetne rövid is: jó újságot akarunk készíteni. De milyen a jó újság, mikor mondhatjuk egy városi lapról, hogy jó, tartalmas? Csakis akkor, ha az olvasók — a Kiskunfélegyházán és a környező településeken élő, dolgozó emberek — választ találnak benne azokra a kérdésekre, amelyek érdeklik — érintik őket. S ebben a körben gondolkozva már jóval több, nehezebb munkája van a szerkesztőnek. Mert az embereket szinte minden érdekli, de mindennek a megírását egyetlen lap sem vállalhatja. Tisztázni kell tehát a lap arculatát, profilját. Ez szinte önmagától adódik, hiszen a Félegyházi Hírek városi lap, beleértve ebbe a Kiskunfélegyházához, mint körzetközponthoz tartozó településeket is. Így tehát természetes, hogy a város és a községek életéről, munkájáról, az ott élő emberekről fogunk írni. Olyan ügyekről és eseményekről, amelyek az egész lakosságot, vagy azon belül egy egy termelő, szolgáltató, művelődési közösséget érintenek, tehát közügyek. Szeretnénk folyamatosan bemutatni olyan embereket, akik kitűnnek a munkában, dolgozzanak az élet bármelyik területén. Szándékaink szerint természetesen ápolni fogjuk a város múltját, értékes hagyományait. Bemutatjuk a múzeum kincseit, sorra vesszük — az évfordulók kapcsán — az itt élt, született, alkotásaival ide kapcsolódó személyiségeket: írókat, tudósokat, művészeket. Nagy és fontos feladata a lapnak a várospolitikai kérdésekben történő tájékoztatás, a demokratikus döntések jó előkészítése. Ezt a célt szolgálja majd a közérdekű olvasói levelek közlése és az illetékesek arra adott válaszainak ismertetése, szóljon az út- és járdaépítésről, gáz- vagy vízvezetékről, építési telkekről, határidőkről, tanácsi határozatokról, közlekedésről, óvodáról, egészségügyről stb. Ahhoz azonban, hogy elhatározott szándékainkat megvalósíthassuk, tehát nagyon őszinte, nyílt szellemű, a bírálatot is vállaló újságot tudjunk átadni az olvasóknak, szükséges a városban és a környező községekben élő, az íráshoz hajlamot és szükséget érző emberek közreműködése: várjuk az olvasók leveleit, észrevételeit, javaslatait, az olyan írásokat, amelyek „nyomdafestékért kiáltanak”. Mert a jó újságnak az is jellemzője, hogy legtöbb olvasója egyben munkatársa is. Köszöntjük tehát mai olvasóinkat, holnapi munkatársainkat. G. S. Maratoni teremfoci Karácsony előtt játszották le a Darvas József általános iskola tornacsarnokában az immár másodízben megrendezett 24 órás focimérkőzést, amelyet a Club 84-Móraváros gárdája 220—196 arányban nyert meg a Lakótelepi SE I—II ellen. Képünkön a két csapat játékosai. (Sportösszeállításunk a 4. oldalon.) (Farkas Tibor felvétele) Új tanácselnök városunkban A nyugdíjba vonult dr Dobos Ferenc helyett január 6-án tartott ülésén dr Kardos Andrást választotta meg elnökének a Városi Tanács. Dr. Kardos András 1947-ben Kiskunfélegyházán született, kereskedő családban. Általános iskolai tanulmányait szülővárosában, a középiskolát Szegeden végezte. 1971-ben szerzett jogi diplomát a Szegedi József Attila Tudományegyetemen. Rövid ideig a Bács- Kiskun Megyei Tanácsnál dolgozott, majd 1974 november végéig a Kiskunfélegyházi Vörös Csillag Mg. Tsz-ben volt jogtanácsos. 1974. december 1. óta a Kiskunfélegyházi Városi Tanács dolgozója. 1974-től 1980-ig az Igazgatási Osztály vezetője volt a tanácsnál. Az 1980-as választásokon tanácstaggá választották meg, a tanácstestület pedig 1980. június 16-i ülésén elnökhelyettesévé választotta. 1985-ben újjáválasztották tanácstagnak és elnökhelyettesnek. Mostani elnökké választásáig ezt a funkciót töltötte be. Az MSZMP-nek 1972 óta tagja. Eddigi munkáját több kitüntetéssel ismerték el. Kardos elvtárs nős, felesége kozmetikus. 2 fiúgyermekük van. Megválasztásához gratulálunk. Munkájához erőt, egészséget kívánunk. GÁTÉR, KUNSZÁLLÁS, PÁLMONOSTORA Mit vár a tanácselnök 1988-tól? A múlt évben is a leggyakoribb téma volt a lapokban a nehézzé vált gazdasági helyzet, s vezető helyét bizonyára tartja még egy ideig. Azonban az új esztendő mindenképpen új korszakot jelent a népgazdaság történetében — reményeink szerint fontos lépéseket teszünk a stabilizáció útján, a kibontakozás felé. A cél érdekében áldozatokat is vállalni kell: a tanácsi gazdálkodóknak például le kellett mondaniuk az állami pénzek egy részéről. Hogyan érintették az államháztartás hiányának csökkentésére hozott intézkedések a kis településeket? Ez is tükröződik azokban a válaszokban, amelyeket Gátér, Kunszállás és Pálmonostora tanácselnökétől kaptunk. Kérdésünk: Ön mit vár 1988-tól? Urbán Istvánná, Gátér: — Községünk területét és lélekszámát tekintve a legkisebb Kiskunfélegyháza város vonzáskörzetében A VII. ötéves terv időszakára 1,5 kilométer szilárd burkolatú út kiépítését, 400 méter vízhálózatbővítést és két általános iskolai tanterem megépítését irányoztuk elő. A tervidőszak első évében elkészült az út, 1987-ben pedig a vízhálózatbővítés Az 1988-as évben nem lesz könnyű pénzügyi helyzetben a tanács. Meg kell kezdenünk a tanterembővítést, ennek anyagi fedezetét a tanács e célra tartalékolt pénze, a megyei tanács céltámogatása és a teho biztosítja. Lakossági társadalmi munka bevonásával fel kell újítanunk a legrégebben épített és igen elhasználódott gyalogjárdáinkat. Községünk 1987-ben bekapcsolódott az országos távhívó hálózatba. Reméljük, hogy a posta fejlesztési lehetősége 1988-ban megengedi, hogy a lakosság telefonigényét legalább részben kielégítse, ugyanis a községünkben egyetlen magántelefon sincs. — Összegezve: az 1938-as év igen nehéznek ígérkezik, de reméljük, hogy fegyelmezett gazdálkodással feladatunknak eleget tudunk tennni. Makány Ferenc, Kunszállás: — Elsősorban békét várok, amelyre az elmúlt időszakban lezajlott szovjetamerikai csúcstalálkozó után nagyobb esélyünk van. Másodsorban minél nagyob anyagi támogatást a község részére, amellyel talán pótolni tudnánk azt a lemaradást, amely fennáll jelenleg falunkban a környező községekhez képest. Harmadszor pedig azt várom, hogy a lakosság többet tegyen egészsége megóvása érdekében, s ennek kapcsán még több egészséges gyermek és felnőtt népesítse be Kunszállás és Fülöpjakab utcáit. De visszatérve a realitások talajára szeretném, ha elképzeléseink, amelyeket a község fejlesztése érdekében lakosaival együtt kidolgoztunk, minél előbb valósuljanak meg: a posta és a rendőrség épületének befejezése, ennek során a crossbar telefonrendszer beüzemelése; a fülöpjakabi részen az új orvosi körzet kialakítása; minél több utca legyen kikövezve, minél előbb fel tudjunk építeni egy új kultúrházat. Tisztában vagyunk az elkövetkezendő év nehézségével, de azt várjuk a kormányprogramtól, hogy annak végrehajtása következetes lesz. Várom olyan rendelkezés kibocsájtását, amely még jobban megszigorítja a munkaképes emberek munkába állítását. A segélyek bérben realizálódjanak — ez a személyes véleményem. — Végül azt várom a jövő évtől, hogy be fogják jelenteni kormányszinten: az ország gazdasági helyzete pozitív irányban változott. Laczkó Róbert, Pálmonostora: — Pálmonostora Bács- Kiskun megye 114 települése közül a dinamikusabban fejlődők között foglal helyet. Az alapellátás minden ágazatban biztosított, ehhez rendelkezésre állnak a személyi és tárgyi feltételek. A község komfortfokozata, s ezzel lakosságunk közérzete állandóan javult. 1986-ban bekapcsolódtunk a nemzetközi távhívásba, 1987-ben a község belterületi lakosságából 170 családnak vált lehetővé a gázfűtés. Mivel ez utóbbi jelentős anyagi áldozatvállalást jelentett, kezdettől fogva nagyobb körültekintést, odafigyelést, meggyőzőbb párbeszédet igényelt az érintettekkel. Jelenleg leginkább az foglalkoztat, hogy a leszűkült tanácsi pénzeszközök mellett, és a lakossági életszínvonal csökkenésével, hogyan tudjuk megvalósítani a VII. ötéves tervünk 1988-ra tervezett fejlesztéseit. Befejezésre tervezett a község vezetékes gázellátásának II. üteme, mely az áremelkedések miatt több anyagi áldozatvállalást követel a lakosságtól. Meg kell oldanunk intézményeink földgázhálózatról való fűtését. Halaszthatatlanná vált a vízműkapacitás növelése, mivel a 25 éve működő törpe vízmű műszaki állapota állandóan romlik, a vízigény viszont növekszik. A főbb célok mellett ügyelni kell intézményeink szintentartására. A községi önkormányzat bővülésével hasonló gondok foglalkoztatják lakosságunkat is, mivel céljainkat közösen alakítottuk ki. A megvalósítást befolyásolja az emberekben kialakult bizonytalanság, kétkedés a jövőt illetően. Az embereket az inflációtól való félelem hatja át. Csak tárgyilagos, hiteles tájékoztatással lehet feladataink teljesítését elősegíteni. Óvni kell magunkat a szélsőségektől. Nem dramatizálni kell helyzetünket, hanem lelket önteni az emberekbe, s az értelmes célokra mozgósítani őket. A közérdekre nézve létfontosságúnak tartom a cselekvő szembenézést a reális helyzettel és a kellemetlen feladatokkal egyaránt, önbizalom, közéleti bátorság, nyíltság, nyitottság az emberi kapcsolatokban. A nap minden órájában tegyük dolgainkat, hogy kitűzött terveinket a kormányprogram célkitűzéseivel egyezően valósítsuk meg. Ehhez kívánok minden magyar állampolgárnak, szűkebb közösségünk tagjainak jó egészséget, békés, boldog új esztendőt! A. Tóth Sándor