Félegyházi Hírek, 1989 (2. évfolyam, 1-25. szám)

1989-01-10 / 1. szám

Az 1988-as gazdasági év várható teljesítéséről Kiskunfélegyházán • • Ülésezett a városi Az 1988. évi célkitűzé­sek meghatározásakor a gazdasági — társadalmi stabilizáció, a belső és kül­ső egyensúlyi helyzet mi­előbbi megvalósításának le­hetőségeit kellett figye­lembe venni. A gazdálko­dó szervezetek területün­kön ennek megfelelően egy­re keményebb közgazda- sági és pénzügyi feltételek között tevékenykedtek. A szabályozó rendszer válto­zása következtében a ter­melési költségek tovább növekedtek. A költségve­tési kapcsolatrendszerben erősödött az elvonó jelleg. Az év elején életbe lép­tetett adóreform, az ÁFA, az ehhez kapcsolódó jelen­tős árváltozások sok szem­pontból új feltételeket je­lentettek a gazdálkodó szervezetek, de a lakosság egésze számára is. Ehhez alkalmazkodni időbe telik, s ez önmagában is bizony­talanságok forrása. Kiskunfélegyháza és tér­sége ipari üzemei és szö­vetkezetei termelési érték tervüktől várhatóan 5%- kai elmaradnak. Az árbe­vételi célkitűzéseit mind­két szféra túlteljesíti. Ki­emelkedik a Húsipar 200 milliós és a Habselyem Kötöttárugyár 50 milliós többlete. Az ipar árbevételének 35%-át külföldi piacokon realizálja. Így az export megközelíti a 2,8 milliárd forintot, a tervezettet pedig 5%_kal fogja meghaladni. A Kiskun Cipőgyár árbe­vételének 90%-a, a Habse­lyem Kötöttárugyárénak háromnegyed része, az Áp­rilis 4 GM.-nek kétharmad része származik külpiac­ról. Az összes export közel 60%-át értékesítik nem ru­bel elszámolású reláció­ban. Az átlagot meghala­dó mértékű növekedés várható a Kiskun Cipő­gyárban, az Április 4.GM- ben, a Habselyem Kötött­árugyárban, az Asztalos- ipari Kisszövetkezetben és a Tiszaalpári Háziipari Szövetkezetben. Az ipar eredményessége 60%-kal marad el az elő­ző évitől. Ennek alapvető okai a megváltozott köz- gazdasági feltételekben ke­resendők. Ezzel párosul a munkaszervezés, készlet- gazdálkodás hiányossága. Néhány üzemben a haté­konyság növelése érdeké­ben autonóm munkakap­csolatokat, önelszámoló egységeket hoztak létre, pl. az Április 4. GM_ben, a VSZM-ben, az Asztalos- ipari Kisszövetkezetben. A havi átlagkereset az iparban 7 406 Ft/fő. Az ipa­ri üzemek és szövetkeze­tek 45 millió Ft SZJA-elő- leget fizettek be. A mezőgazdaság teljesít­ményét is jelentősen befo­lyásolták a külső feltéte­lek — adóreform, hitelek korlátozása, időjárás —, de a szövetkezetek arra töre­kedtek, hogy termelési szerkezetük igazodjon a jövedelmezőségi követel­ményekhez és a piaci ha­tásokhoz. összességében a mezőgazdaság eredményes évet tudhat maga mögött. Az üzemi termelési ér­ték itt .is alatta marad a tervezettnek, s így 2 mil­liárd 190 millió Ft körül alakul. A szövetkezetek mérleg szerinti eredmé­nye várhatóan eléri az előző évit, s ennek közel 40%-a a tiszta eredmény. Romlik a gazdálkodás eredményessége. A 100 Ft költségre jutó eredmény elmarad az előző évitől, s várhatóan 6,07 Ft-ban rea­lizálódik. A gazdaságok kö­zötti szóródás nagy, hiszen a legmagasabb érték aPe- tőfiszállási Petőfi Mg. Tsz által jelzett 16,70 Ft. Az 1000 Ft összes eszközérték­re jutó eredményt vizsgál­va megállapítható, hogy szövetkezeteink fele ebben az évben nem tudta elérni a megyei 46 Ft-os átlagot. Az üzembe helyezett be­ruházások értéke több mint 146 millió Ft. Ezek közül a legnagyobb volumenű a Lenin Mg. Tsz által épí­tett aszeptikus gyümölcs- velő üzem. A kalászosok területe 12 953 ha, amelynek 70%- át búza tette ki. A gazda­ságok jó termést takarítot­(Foly tatás a 2. oldalon) Zsúfolt napirend, érde­mi, tartalmas vita, jelen­tős döntések. Ezek a leg­főbb jellemzői a városi ta­nács december 14-én tar­tott több mint 6 órás ülé­sének. Először a VII. ötéves terv eddigi teljesítéséről, vala­mint a további feladatok­ról szóló beszámolót tár­gyalta meg a tanács. Egy rövid összefoglaló nem vállalkozhat a hozzászó­lások, vagy az írásos elő­terjesztés ismertetésére, ezért a testület határoza­tából idézek néhány gon­dolatot. Az oktatási fejlesztések­nél: a középiskolai tan­termek a tervezettnél gyor­sabban megépültek. 6 új általános iskolai tante­remben és 4 átalakított tanteremben kezdődhetett meg a tanítás. A vízműbővítés beruhá­zása a tervezett ütemhez képest elhúzódik. A VII. ötéves tervben előirányzott 140 tanácsi bérlakás építése nem va­lósul meg. A most átadott 34 ifjúsági garzonlakás fel­épülésével befejeződött az állami lakásépítés ebben a tervidőszakban Kiskun­félegyházán. Az intézmények működ­tetésénél az ellátás színvo­nalát nem sikerült meg­őrizni. A tanács megállapította: A fejlesztési tervben meg­határozott beruházások kö­zül 106 szociális bérlakás, 75 piaci értékesítésű lakás, a 24 ágyas fogadó, a mó- ravárosi orvosi rendelő, a könyvtár, a művelődési ház nagytermének, a vá­rosi tévé stúdiójának és a 200 fős nyári úttörőtábor megépítésének fedezete nem áll rendelkezésre. Az intézményi gazdálko­dás terén a szigorú taka­rékos gazdálkodás mellett új módszereket kell beve­zetni a bevételek növelé­sére. A téma tárgyalása kapcsán sürgetően vetették fel az E—75-ös út várost elkerülő szakaszának mi­nél előbbi megépítését. A tanács határozatával kérte az országgyűlési képviselő és a megyei tanács köz­benjárását az egyébként minisztériumi feladatkörbe tartozó építés megkezdése és gyors befejezése érdeké­ben. Második témaként a ke­reskedelmi ellátottság hely­zetéről és további felada­tairól tárgyalt meg beszá­molót a tanács. Hangsúllyal esett szó a peremkerületek ellátási gondjairól, ame­lyet egyaránt nehezít az érdekeltség hiánya és a nem kielégítő bolt ellátott­ság. Az ellátás javítása egyedül tanácsi eszközök­kel sajnos nem valósítható meg. Ismételten megerősí­tette a tanácstestület azon elhatározását, hogy a ke­reskedelmi szakmunkás képzés helyi megoldását kéri. Harmadik napirendje a tanácsülésnek a tanácstes­tület és népfrontbizottság együttműködésének érté­kelése, ennek kereteit ösz- szefoglaló megállapodás felújítása volt. Az együtt­működésben rejlő további tanács lehetőségek kihasználásá­nak szükségessége mellett is eredményes az a kap­csolat, amely a két testü­let, illetve dolgozóik, aktí­váik között van. A partne­ri viszony fenntartása mel­lett a formális elemek el­hagyásával kell a munkát tovább javítani. Ezt követően a lakásel­osztás és lakásgazdálkodás feladatait tartalmazó ta­nácsrendelet módosítást fo­gadott el a tanács, amely­ben meghatározta az ifjú­sági garzonlakások elosztá­sának feltételeit, felemelte a szociális bérlakásra való igényj ogosultság jövede­lemhatárait. Nem fogadta el viszont azt az előterjesz­tést, amely az állami bér­lakás leadása esetén fize­tendő térítés felemelését javasolta, ezért Kiskunfél­egyházán a továbbiakban is háromszoros térítés fi­zethető az állami bérlakás leadásáért. A tanácstestület ötödik napirendjében megállapí­totta jövő évi munkatervét, illetve tudomásul vette a vb. munkatervét. Személyi kérdésekben is döntött a tanács. Tudomásul vette Szabó Ferencné a 33. sz. tanácstagi választókerület tanácstagja lemondását, aki a bankfalui választókat képviselte. Helyette a jö­vőben Fekete István látja el a tanácstagi feladatokat, aki eddig póttanácstag volt. A végrehajtó bizottság tagjának Dobosné dr. Pa- tyi Máriát és Máttyásy Fe­rencet választotta meg a tanács. I. J. A 40 éves szövetkezet sikerei A Kiskunfélegyházi Asz­talosipari Kisszövetkezet fontos szerepet tölt be a város életében. Fejlődésé­nek állomásairól megemlé­keztek az elmúlt hetekben, amikor a szövetkezet fenn­állásának 40. évét ünnepel­ték. Jelenleg közel 100 dol­gozójuk van, akik köze­pes szintű géppark segít­ségével igen színvonalas és keresett termékeket ál­lítanak elő. Fő termékük a „Félegy­háza 87” Rusztikus szek­rénysor, melyből évente 400 garnitúrát készítenek. Fő munkidőben még a„Li- via” szekrénysorból 230 garnitúrát, a Félegyháza 85” szekrénysorból pedig 920 garnitúrát készítenek évente. Ebben az évben utoljára még 120 garnitúrát készí­tettek a „Félegyháza 86” szekrénysorból, amelyet 1989-ben már nem gyárta­nak. A délutáni műszakban ágyneműtartók, íróaszta­lok, gépíróasztalok, tár­gyalóasztalok, irattári szek­rények, komódok és háló­szoba garnitúrák készül­nek, természetesen a bú­torkereskedelmi vállalat megrendeléseinek és az üzem kapacitásának meg­felelő mennyiségben. Ausztria számára tovább­ra is exportálnak bútoral­katrészeket megrendelésre. Távlati terveikben sze­repel az egyre népszerűbb Rusztikus szekrénysor eset­leges tőkés exportja is, mi­vel érdeklődés már van iránta. A januári bútor­vásáron Kölnben bemu­tatják az itt készült komó­dokkal együtt. Ha az ex­portlehetőség létrejön, gon­dolni kell az egyes gépso­rok modernizálására is. A jelenlegi géppark biz­tonságos működéséről ki­tűnő szakemberekből álló tmk-s brigád gondoskodik. Az utánpótlás nevelése is fontos feladat, hiszen je­lenleg is 26 tanulót képez­nek az asztalos szakmára. Kép és szöveg: Némedi László

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék