Félegyházi Közlöny, 1995 (4. évfolyam, 1-26. szám)

1995-12-15 / 25. szám

Nyelvészsarok A közhelyes megnyilatkozás mindig hazug: sza­vakkal, nyelvi formulákkal próbálja meg a monda­nivaló, a gondolat silányságát, alacsony színvonalát vagy sokszor teljes hiányát leplezni. A körmönfont fogalmazásba építőelemekként illesztik be az előre­gyártott, panelszerű kifejezéseket. Lássunk ezekből néhányat! Az elmúlt évtizedek örökségeként számtalan fordulat maradt velünk, s ezek a publicista dolgát (gyorsan, folyamatosan hírt fogalmazni) csábítóan megkönnyít­hetik. Vannak még hiányosságok, szembe kell nézni a problémákkal, fel kell vállalni az ügyet, pozitívumok és negatívumok is vannak, javaslattal él a testület felé, töretlen lendülettel dolgozik, a lehetőségek adot­tak, biztosítani kell a feltételeket, stb. Ugye ismerősek? Mint a teljesség igénye nélkül, az objektív okoknál fogva vagy a szubjektív nézőpontból. Mára teljesedett ki a következő néhány forma divatja: alakul (az időjárás, a politikai helyzet, egy életút - szóval bármi), alulinformált, alultáplált, alul­művelt (rendkívül idegenszerű, igénytelen és ízléstelen kifejezések). A politikai nyelvezet számtalan hódító eleme közül ide kívánkozik a csomag, a konszenzus, a jogállamiság, az európaiság, a civil szféra, a vállalkozói szféra, a piacgazdaság, a szociális érzékenység, stb. Ezek már szinte teljesen tartalmatlanná váltak, kiüresedtek, hi­telüket vesztették. Hódítanak a következő kifejezések is: stílusosan, pestiesen szólva, egyfajta, valamiféle, igazából, igazándiból, valahol (valahol úgy érzem...), ez vagy az így működik, a történet, a dolog, a probléma, az élet stb. erről vagy arról szól, ez egy dolog, nem igazán - és a többi. Teljesen az új NATO-katonákkal együtt érkező és elterjedő logisztika, logisztikai segítség. A nyilatkozók hazug, álságos és pózoló kifejezése például: én úgy gondolom..., ahol a hangsúly mo­dorosan és idegenszerűen a gondolom szó első szó­tagjára, s nem az agyra esik. A hirdetések és reklámok teljesen eluralják a nyelvhasználatot is: minden szuper és extra, csúcs minőségű, exkluzív és frekventált stb. Szóval olyan, amit ji,c,m, sznfnf. kihagyni­ . v,. De a magyar szavakat és az- c'telési. gondolatot' sem szabad kihagyni onnan, ahol csakis ettől várhatjuk, hogy elhiggyék: igazat mondunk? H. Tóth Tibor Százhúsz évig szeretne élni Özv. Czibolya Imréné, városunk polgára, a napokban töltötte be 103. életévét. Ebből az alkalomból köszöntötte őt Ficsór József polgármester, aki virágcsokorral és ajándékkal lepte meg a vidám kedvű idős asszonyt. Büszkén újságolta, hogy még 17 évet fog élni, mivel 100 éves korában orvosa 120 évet jósolt neki, amiből már hármat teljesített. Élete nem volt könnyű, mivel férje 1939-ben beteg­ségben meghalt, fiú gyermeke 1944-ben eltűnt az orosz fronton, akit azóta is sirat. Két lányával végezték el a szőlőmunkát, a jószágnevelést, és minden egyéb munkát a ház körül. Házuk a háború utolsó évében találatot kapott, ami további nehézségeket jelentett, végül eladták és új helyre költöztek. Életében alig volt beteg. Négy unokája és 5 dédunokája van, akik szeretettel veszik körül. Háztartásbeliként már 70 évesen lépett be a szövetkezetbe. 86 évesen egy baleset következtében combnyaktörést szenvedett, de abból szerencsésen fel­gyógyult, s azóta is egészséges. Bár látása már erősen gyöngül, mégis rendszeresen olvas, és néha még varr is a családnak apróbb dolgokat. Naponta kisebb sétákat tesz a lakásban, jó időben a ház körül. A kárpótlás során földjét visszaigényelte, melyet most az unokák kezelnek. Két leánya nyugdíjas és sokat törődnek idős édesanyjukkal, aki tréfáival és dalaival mindig felvidítja HONISMERETI MOZAIK Félegyháza önállósodott távoli határrésze. Csólyos Félegyháza 1745-ben re­­dimált, vagyis megváltott és külterületéhez csatolt ha­tárrészeit képzeletben kö­rüljártuk és visszaidéztük a 250 év előtti városalapító tényezők történeti össze­függéseit és sommáztuk őseink emberi alkotó tö­rekvéseinek máig ható ér­tékeit. Történeti forrásainkból kitűnik, hogy már a meg­váltás kezdetétől szűknek bizonyult a kizárólag ál­lattenyésztéssel és a föld­műveléssel foglalkozó lakosság eltartására a meg­váltott föld, annyival in­kább, mert a megváltási összeg, illetve azok rész­leteinek fizetésére felvett kölcsönök kamatainak visszafizetése az új tulaj­donostól szinte erőt meg­haladó erőfeszítéseket igényelt. Már 1749-től kez­dődően Szentlászló, Kisz­­szállás, Péteri, Kömpöc, Pálos, Orgovány és Szarik puszták váltakozó, idősza­kos bérletével próbáltak terheiken könnyíteni. Köz­ben kísérletet tettek arra, hogy újabb földtulajdon szerzésével napi gondjaik feloldása mellett jövőjüket is kellően alapozzák, így fogalmazódott meg Félegy­házától 35-40 km-nyire fekvő viszonylag távoli kun puszta, Csólyos megszer­zésének gondolata. A Maj­­.wr alatt, (félről lévő sovány, lufi TI(w^mEtoTIfts/alv dali füves térség a félegyháziak jelentős jöve­delmi ágának, a marhate­nyésztésnek­ kínált alkal­mas területet. Többszöri kí­sérlet után 1753-ban sike­rült a vételi szándékukat megvalósítani. Csólyos pusztát 6000 forintért meg­váltották. Galambos puszta másik felének 1758-ban történt megvásárlásával fe­jeződött be véglegesen Fél­­egylujza és pusztáinak redempciója, amely teljes­ségében - a Nagyvendég­lővel együtt - 34850 rajnai forintot tett ki. A megváltás korábbi birtokarányos módját meg­változtatták. Csólyos puszta redempcióját pótlék alak­jában vetették ki az eredeti redemptorokra (megváltók­ra), vagy azok jogutódaira, csakhogy nem birtokaik arányában, hanem váloga­tás nélkül, egyre-másra. A redempció kifizetését te­kintve így szinte áttekint­hetetlen helyzet alakult ki. Ennek érzékeltetésére né­hány adat: telepes őseink részéről nem történt annyi redikálás (megváltás), hogy a teljes váltságösz­­szeget egyszerre ki tudták volna fizetni, ezért az egyénileg nem jegyzett ré­szeket közös birtoknak hagyták meg s annak meg­váltására kölcsönöket vet­tek fel; elköltözések és elhalálozások következté­ben jelentős birtokváltozá­sok történtek; a közös kezelés, egyetemes törlesz­tés, a nyomasztó pénzvi­szonyok, elhúzódó telek­könyvi rendezések hosszú évtizedek múltán teljesen összekuszálódtak, a birtok­­viszonyok majdnem átte­­kinthetetlenekké váltak. Ez a zavaros helyzet Ferenc­­szállása puszta felosztása kapcsán kialakult társadal­mi feszültségben a forra­dalmi forrpontig eljutott. A lakosság és a középbirto­kosság közötti bonyolult ügy vitái, birtokperei a múlt század 90-es éveikig elhúzódtak s 1895-ben Csólyospuszta felosztásá­val záródtak le véglegesen, ha nem is megnyugtatóan. A helytörténeti források: Gyárfás István, Mezősi Ká­roly, Pesty Frigyes és má­sok Csólyost mint közép­kori kun települést említik. Legrégibb névalakja a Csó­­lyosszállása­ Csólyosszállás tökéletesen beleillik a kör­nyező kun települések (Ma­­rosszállás, Kempecszállás, Homokszállás, Ferencszál­­lás) jellegzetes település­név-csokrába. A Csólyos­­­szállás név első tagja minden bi­zonnyal személynév. A második köznévi tag bir­tokosszerkezetű kapcsolata is erre mutat, ezt erősíti. Pesty Frigyes gyűjtemé­nyében /1864/ a névfejtést fél mondattal elintézi: „...nevének eredete nem tudatik...” Kiss Lajos /1988/ a Csólyos név ere­­deztetésében „talán török, közelebbről kun” személy­névre megy vissza. Legú­jabban Fodor Ferenc: Csólyos és Pálos puszta története című tanul­mányában kísérletet sem tesz a helynév eredetének megfejtésére.­­ A korai helynév második, köznévi tagja, a szállás, a ’betele­pedett kun nemzetség he­lye’ főnévnek felel meg. A középkori Csó­­lyosszállás település a tö­rök hódoltság idején elpusztult. Csólyos pusztát a XVII. században és a XVIII. század elején sze­gediek használták. Később a kecskemétiek bérletében találjuk. A 6704 kat. holdas területet 1753-tól megvál­tott pusztaként Félegyháza távoli határrésze lett, ame­lyet közös legelőként hasz­nosítottak 1895-ig, a puszta felosztásáig. A pusztaosztás, ez a ne­vezetes, közérdeklődést le­kötő, régen várt esemény 1895. szeptember 19-től 21-ig a helyszínen ment végbe, de nem a forradalmi földosztás keretei között, hanem a közigazgatási és törvénykezési hatóságok irányítása és ellenőrzése mellett. Mérnöki terv sze­rint a pusztát 26 dűlőre osztották föl és 106 bir­toktestet hasítottak ki be­lőle. A felosztás sorshú­­zásos módszerrel bonyolí­tották le s tették a lehe­tőségig tárgyilagossá és jogszerűvé. . A birtokbaadás után a szomszédos községek (Kömpöc, Kistelek) földvá­sárlói lepték el a határt és anyagi lehetőségük sze­rint válogattak a feltörésre váró gyepföldek, legelők kínálatából. ...És művelés alá vették a szűzföldet, amelyet eddig még ekevas nem érintett. Tanyák so­kasága épült a tájon az egyéni boldogulást kereső emberek szorgalmának, helyhezkötődésének beszé­des jeleként. A távoli határrészünk pusztai emberei élték a maguk sajátos életét, ke­resték azokat a lehetősé­geket, amelyekkel kultu­rális-, egészségügyi-, köz­­igazgatási ellátásban a köz­ponthoz jobban fölzárkóz­hatnának. A kibontakozás útját járva már a század­­fordulón felmerült közigaz­gatásilag a közelebbi központhoz, Kiskunmajsá­­hoz való átcsatolás törekvő szándéka is. 1903-1904- ben sikertelen tárgyalások folytak a szomszédos Pálos pusztával való egyesülésről és községalapításról is. Csólyos és Majsajakab puszták ésszerűnek látszó cseréjében Félegyháza és Majsa önkormányzata nem tudott megegyezni. Mivel még nem voltak meg az önálló község alapításának feltételei, a Belügyminisz­térium 1910. április 23-án nem engedélyezte azt. Az újabb önállósági törekvést 1940-ben a közelgő háború hiúsította meg. A második világháború után Csólyos és Pálos ér­dekelt gazdái határozottan kifejezték azt a lakossági óhajt, hogy a két puszta egyesítve alakuljon önálló községgé. Kérelmüket 13 pontba foglalt indoklással megküldték a Belügymi­nisztériumnak. Az Ideigle­nes Nemzeti Kormány belügyminisztere 91479 /945. IV. számú rendele­tével megengedte a két puszta önálló községgé ala­kítását. Csólyos és Pálos egyesült puszták önálló községi életüket 1945. jú­lius elsején kezdték meg. Július 22-én az alakuló ülésen a képviselői gyűlés a helynév megválasztásá­ban a helyi képviselők által javasolt Magyarfalva, Csa­­baháza nevek helyett a belügyminiszteri ajánlást, a Csólyospálos nevet fogadta el, megőrizve az új köz­ségnévben az egyesült puszták történeti értékű ne­veit. — A Csólyos, mint félegyházi határrésznév ma már csak emlék. Fekete János Braunfels, Kiskunfélegy­háza testvérvárosa, jövőre július 12- 15-ig ünnepli fennállásának 450. évfor­dulóját. A Kossuth Lajos Szakmunkásképző és Szak­­középiskolát kérték fel az ünneplő város vezetői, hogy az ünnepek alatt egy régi szakmát, annak min­den szakmai fogását mu­tassák be a helyszínen. Reicher József igazgató erre Soós László cipész szakoktatót és Sárkány At­tila III. éves cipész tanulót kérte fel, hogy képviseljék városunkat a szakmai be­mutatón. A mesternek és tanítványának a régi, ha­gyományos eszközökkel kell több pár cipőt készí­teni, amivel a cipőkészítés különböző fázisait fogják bemutatni. A rendezők már most megkezdték a felkészülést, ami akár példaértékű is lehet a jövő évi Kiskun Napok programjának összeállításához. Képünkön a mester és tanítványa. Kaptafával Braunfelsbe SZILVESZTERI FUTÁS December 31-én délelőtt 11 órakor a Kossuth utcán SZILVESZTERI FUTÓVERSENY lesz. Nevezés: a Polgármesteri Hivatal aulájában. Nevezni lehet: 1-10 éves korig. Táv: 800 méter 10 éves kortól. Táv: 2000 méter. Nevezés díjtalan. Díjazás a befutás sorrendjében. A legidősebb, a legfiatalabb, a legnépesebb család, a legötletesebb jelmezesek külön díjazásban részesülnek. A verseny után tombola­­a rajtszám egyben a tombolaszám is. Mindenkit napvan cal-­t7»rotottal „X.- „ —.x-£~

Next