Félegyházi Közlöny, 1995 (4. évfolyam, 1-26. szám)
1995-12-15 / 25. szám
Nyelvészsarok A közhelyes megnyilatkozás mindig hazug: szavakkal, nyelvi formulákkal próbálja meg a mondanivaló, a gondolat silányságát, alacsony színvonalát vagy sokszor teljes hiányát leplezni. A körmönfont fogalmazásba építőelemekként illesztik be az előregyártott, panelszerű kifejezéseket. Lássunk ezekből néhányat! Az elmúlt évtizedek örökségeként számtalan fordulat maradt velünk, s ezek a publicista dolgát (gyorsan, folyamatosan hírt fogalmazni) csábítóan megkönnyíthetik. Vannak még hiányosságok, szembe kell nézni a problémákkal, fel kell vállalni az ügyet, pozitívumok és negatívumok is vannak, javaslattal él a testület felé, töretlen lendülettel dolgozik, a lehetőségek adottak, biztosítani kell a feltételeket, stb. Ugye ismerősek? Mint a teljesség igénye nélkül, az objektív okoknál fogva vagy a szubjektív nézőpontból. Mára teljesedett ki a következő néhány forma divatja: alakul (az időjárás, a politikai helyzet, egy életút - szóval bármi), alulinformált, alultáplált, alulművelt (rendkívül idegenszerű, igénytelen és ízléstelen kifejezések). A politikai nyelvezet számtalan hódító eleme közül ide kívánkozik a csomag, a konszenzus, a jogállamiság, az európaiság, a civil szféra, a vállalkozói szféra, a piacgazdaság, a szociális érzékenység, stb. Ezek már szinte teljesen tartalmatlanná váltak, kiüresedtek, hitelüket vesztették. Hódítanak a következő kifejezések is: stílusosan, pestiesen szólva, egyfajta, valamiféle, igazából, igazándiból, valahol (valahol úgy érzem...), ez vagy az így működik, a történet, a dolog, a probléma, az élet stb. erről vagy arról szól, ez egy dolog, nem igazán - és a többi. Teljesen az új NATO-katonákkal együtt érkező és elterjedő logisztika, logisztikai segítség. A nyilatkozók hazug, álságos és pózoló kifejezése például: én úgy gondolom..., ahol a hangsúly modorosan és idegenszerűen a gondolom szó első szótagjára, s nem az agyra esik. A hirdetések és reklámok teljesen eluralják a nyelvhasználatot is: minden szuper és extra, csúcs minőségű, exkluzív és frekventált stb. Szóval olyan, amit ji,c,m, sznfnf. kihagyni . v,. De a magyar szavakat és az- c'telési. gondolatot' sem szabad kihagyni onnan, ahol csakis ettől várhatjuk, hogy elhiggyék: igazat mondunk? H. Tóth Tibor Százhúsz évig szeretne élni Özv. Czibolya Imréné, városunk polgára, a napokban töltötte be 103. életévét. Ebből az alkalomból köszöntötte őt Ficsór József polgármester, aki virágcsokorral és ajándékkal lepte meg a vidám kedvű idős asszonyt. Büszkén újságolta, hogy még 17 évet fog élni, mivel 100 éves korában orvosa 120 évet jósolt neki, amiből már hármat teljesített. Élete nem volt könnyű, mivel férje 1939-ben betegségben meghalt, fiú gyermeke 1944-ben eltűnt az orosz fronton, akit azóta is sirat. Két lányával végezték el a szőlőmunkát, a jószágnevelést, és minden egyéb munkát a ház körül. Házuk a háború utolsó évében találatot kapott, ami további nehézségeket jelentett, végül eladták és új helyre költöztek. Életében alig volt beteg. Négy unokája és 5 dédunokája van, akik szeretettel veszik körül. Háztartásbeliként már 70 évesen lépett be a szövetkezetbe. 86 évesen egy baleset következtében combnyaktörést szenvedett, de abból szerencsésen felgyógyult, s azóta is egészséges. Bár látása már erősen gyöngül, mégis rendszeresen olvas, és néha még varr is a családnak apróbb dolgokat. Naponta kisebb sétákat tesz a lakásban, jó időben a ház körül. A kárpótlás során földjét visszaigényelte, melyet most az unokák kezelnek. Két leánya nyugdíjas és sokat törődnek idős édesanyjukkal, aki tréfáival és dalaival mindig felvidítja HONISMERETI MOZAIK Félegyháza önállósodott távoli határrésze. Csólyos Félegyháza 1745-ben redimált, vagyis megváltott és külterületéhez csatolt határrészeit képzeletben körüljártuk és visszaidéztük a 250 év előtti városalapító tényezők történeti összefüggéseit és sommáztuk őseink emberi alkotó törekvéseinek máig ható értékeit. Történeti forrásainkból kitűnik, hogy már a megváltás kezdetétől szűknek bizonyult a kizárólag állattenyésztéssel és a földműveléssel foglalkozó lakosság eltartására a megváltott föld, annyival inkább, mert a megváltási összeg, illetve azok részleteinek fizetésére felvett kölcsönök kamatainak visszafizetése az új tulajdonostól szinte erőt meghaladó erőfeszítéseket igényelt. Már 1749-től kezdődően Szentlászló, Kiszszállás, Péteri, Kömpöc, Pálos, Orgovány és Szarik puszták váltakozó, időszakos bérletével próbáltak terheiken könnyíteni. Közben kísérletet tettek arra, hogy újabb földtulajdon szerzésével napi gondjaik feloldása mellett jövőjüket is kellően alapozzák, így fogalmazódott meg Félegyházától 35-40 km-nyire fekvő viszonylag távoli kun puszta, Csólyos megszerzésének gondolata. A Maj.wr alatt, (félről lévő sovány, lufi TI(w^mEtoTIfts/alv dali füves térség a félegyháziak jelentős jövedelmi ágának, a marhatenyésztésnek kínált alkalmas területet. Többszöri kísérlet után 1753-ban sikerült a vételi szándékukat megvalósítani. Csólyos pusztát 6000 forintért megváltották. Galambos puszta másik felének 1758-ban történt megvásárlásával fejeződött be véglegesen Félegylujza és pusztáinak redempciója, amely teljességében - a Nagyvendéglővel együtt - 34850 rajnai forintot tett ki. A megváltás korábbi birtokarányos módját megváltoztatták. Csólyos puszta redempcióját pótlék alakjában vetették ki az eredeti redemptorokra (megváltókra), vagy azok jogutódaira, csakhogy nem birtokaik arányában, hanem válogatás nélkül, egyre-másra. A redempció kifizetését tekintve így szinte áttekinthetetlen helyzet alakult ki. Ennek érzékeltetésére néhány adat: telepes őseink részéről nem történt annyi redikálás (megváltás), hogy a teljes váltságöszszeget egyszerre ki tudták volna fizetni, ezért az egyénileg nem jegyzett részeket közös birtoknak hagyták meg s annak megváltására kölcsönöket vettek fel; elköltözések és elhalálozások következtében jelentős birtokváltozások történtek; a közös kezelés, egyetemes törlesztés, a nyomasztó pénzviszonyok, elhúzódó telekkönyvi rendezések hosszú évtizedek múltán teljesen összekuszálódtak, a birtokviszonyok majdnem áttekinthetetlenekké váltak. Ez a zavaros helyzet Ferencszállása puszta felosztása kapcsán kialakult társadalmi feszültségben a forradalmi forrpontig eljutott. A lakosság és a középbirtokosság közötti bonyolult ügy vitái, birtokperei a múlt század 90-es éveikig elhúzódtak s 1895-ben Csólyospuszta felosztásával záródtak le véglegesen, ha nem is megnyugtatóan. A helytörténeti források: Gyárfás István, Mezősi Károly, Pesty Frigyes és mások Csólyost mint középkori kun települést említik. Legrégibb névalakja a Csólyosszállása Csólyosszállás tökéletesen beleillik a környező kun települések (Marosszállás, Kempecszállás, Homokszállás, Ferencszállás) jellegzetes településnév-csokrába. A Csólyosszállás név első tagja minden bizonnyal személynév. A második köznévi tag birtokosszerkezetű kapcsolata is erre mutat, ezt erősíti. Pesty Frigyes gyűjteményében /1864/ a névfejtést fél mondattal elintézi: „...nevének eredete nem tudatik...” Kiss Lajos /1988/ a Csólyos név eredeztetésében „talán török, közelebbről kun” személynévre megy vissza. Legújabban Fodor Ferenc: Csólyos és Pálos puszta története című tanulmányában kísérletet sem tesz a helynév eredetének megfejtésére. A korai helynév második, köznévi tagja, a szállás, a ’betelepedett kun nemzetség helye’ főnévnek felel meg. A középkori Csólyosszállás település a török hódoltság idején elpusztult. Csólyos pusztát a XVII. században és a XVIII. század elején szegediek használták. Később a kecskemétiek bérletében találjuk. A 6704 kat. holdas területet 1753-tól megváltott pusztaként Félegyháza távoli határrésze lett, amelyet közös legelőként hasznosítottak 1895-ig, a puszta felosztásáig. A pusztaosztás, ez a nevezetes, közérdeklődést lekötő, régen várt esemény 1895. szeptember 19-től 21-ig a helyszínen ment végbe, de nem a forradalmi földosztás keretei között, hanem a közigazgatási és törvénykezési hatóságok irányítása és ellenőrzése mellett. Mérnöki terv szerint a pusztát 26 dűlőre osztották föl és 106 birtoktestet hasítottak ki belőle. A felosztás sorshúzásos módszerrel bonyolították le s tették a lehetőségig tárgyilagossá és jogszerűvé. . A birtokbaadás után a szomszédos községek (Kömpöc, Kistelek) földvásárlói lepték el a határt és anyagi lehetőségük szerint válogattak a feltörésre váró gyepföldek, legelők kínálatából. ...És művelés alá vették a szűzföldet, amelyet eddig még ekevas nem érintett. Tanyák sokasága épült a tájon az egyéni boldogulást kereső emberek szorgalmának, helyhezkötődésének beszédes jeleként. A távoli határrészünk pusztai emberei élték a maguk sajátos életét, keresték azokat a lehetőségeket, amelyekkel kulturális-, egészségügyi-, közigazgatási ellátásban a központhoz jobban fölzárkózhatnának. A kibontakozás útját járva már a századfordulón felmerült közigazgatásilag a közelebbi központhoz, Kiskunmajsához való átcsatolás törekvő szándéka is. 1903-1904- ben sikertelen tárgyalások folytak a szomszédos Pálos pusztával való egyesülésről és községalapításról is. Csólyos és Majsajakab puszták ésszerűnek látszó cseréjében Félegyháza és Majsa önkormányzata nem tudott megegyezni. Mivel még nem voltak meg az önálló község alapításának feltételei, a Belügyminisztérium 1910. április 23-án nem engedélyezte azt. Az újabb önállósági törekvést 1940-ben a közelgő háború hiúsította meg. A második világháború után Csólyos és Pálos érdekelt gazdái határozottan kifejezték azt a lakossági óhajt, hogy a két puszta egyesítve alakuljon önálló községgé. Kérelmüket 13 pontba foglalt indoklással megküldték a Belügyminisztériumnak. Az Ideiglenes Nemzeti Kormány belügyminisztere 91479 /945. IV. számú rendeletével megengedte a két puszta önálló községgé alakítását. Csólyos és Pálos egyesült puszták önálló községi életüket 1945. július elsején kezdték meg. Július 22-én az alakuló ülésen a képviselői gyűlés a helynév megválasztásában a helyi képviselők által javasolt Magyarfalva, Csabaháza nevek helyett a belügyminiszteri ajánlást, a Csólyospálos nevet fogadta el, megőrizve az új községnévben az egyesült puszták történeti értékű neveit. — A Csólyos, mint félegyházi határrésznév ma már csak emlék. Fekete János Braunfels, Kiskunfélegyháza testvérvárosa, jövőre július 12- 15-ig ünnepli fennállásának 450. évfordulóját. A Kossuth Lajos Szakmunkásképző és Szakközépiskolát kérték fel az ünneplő város vezetői, hogy az ünnepek alatt egy régi szakmát, annak minden szakmai fogását mutassák be a helyszínen. Reicher József igazgató erre Soós László cipész szakoktatót és Sárkány Attila III. éves cipész tanulót kérte fel, hogy képviseljék városunkat a szakmai bemutatón. A mesternek és tanítványának a régi, hagyományos eszközökkel kell több pár cipőt készíteni, amivel a cipőkészítés különböző fázisait fogják bemutatni. A rendezők már most megkezdték a felkészülést, ami akár példaértékű is lehet a jövő évi Kiskun Napok programjának összeállításához. Képünkön a mester és tanítványa. Kaptafával Braunfelsbe SZILVESZTERI FUTÁS December 31-én délelőtt 11 órakor a Kossuth utcán SZILVESZTERI FUTÓVERSENY lesz. Nevezés: a Polgármesteri Hivatal aulájában. Nevezni lehet: 1-10 éves korig. Táv: 800 méter 10 éves kortól. Táv: 2000 méter. Nevezés díjtalan. Díjazás a befutás sorrendjében. A legidősebb, a legfiatalabb, a legnépesebb család, a legötletesebb jelmezesek külön díjazásban részesülnek. A verseny után tombolaa rajtszám egyben a tombolaszám is. Mindenkit napvan cal-t7»rotottal „X.- „ —.x-£~