Félegyházi Közlöny, 2000 (9. évfolyam, 1-26. szám)
2000-02-11 / 3. szám
6. oldal Programajánló Móra Ferenc Művelődési Központ, Gergely Róbert és Végvári Ádám tart lemezbemutatót Valentin Nap alkalmából február 14-én 18 órától a színházteremben. A Filharmónia bérletsorozat soron következő előadásában február 24-én 15 órakor Káltai Márk és a Kecskés együttes lép fel. A Makói Grafikai Művésztelep alkotóinak munkáiból nyílt kiállítás február 8-án az aulában. A tárlat február 23-ig tekinthető meg. Gubcsi Tibor festőművész képeiből nyílik kiállítás február 17- én 17 órakor a galériában. Szántó Tibor fotóiból láthatnak ízelítőt február 25-től a művészetbarátok az aulában. Iparosok Székháza: A Kender zenekar lesz a vendége február 18-án, a 18 órakor kezdődő Gulyás László féle táncháznak. Kiskun Múzeum: Kincsek az út alatt címmel Wicker Erika régész tart előadást február 14-én 17 órai kezdettel a Félegyháza környéki ásatásokról. Városi Könyvtár: A farsangi néphagyomány jegyében rendeznek játszó- és fonóházat február 12-én 9-12 óra között a Gyermekkönyvtárban. Szent István koronázása és szentté avatása címmel Talapka István az Ótemplom plébánosa tart előadást február 17-én 18 órakor a Hattyúházban. Pályázati figyelő Városi Könyvtár szolgáltató rovata Soros Alapítvány pályázatai: 1. Betegjog, betegcsoportok néven pályázatot hirdet a betegek jogainak érvényesítését, valamint a krónikus betegek szervezett önsegítését és sorstársi segítését célzó programok támogatására. A pályázók köre: jogi személyek, civil szervezetek, sorstársi- és önsegítő csoportok. Határidő: április 14. 2 East-East program. Célja: a Közép- és Kelet- Európában lezajlott változásokat követően a program segítséget kíván nyújtani abban, hogy az egyidejűleg több országot érintő, együttműködésen alapuló kapcsolatok kiépítésével gyakorlati megoldásokat keresni a társadalmak előtt álló komplex problémákra. A 2-3 oldalas angol nyelvű pályázatokat folyamatosan várja az alapítvány. 3 Települési egészségterv elkészítése. Célja: a közösség életminőségét és egészségét javító programok megvalósításának támogatása. Beküldési határidő: március 31. XII. Nemzetközi Irodalmi Pályázat. A FAOSZ pályázata a hazai és külföldön élő magyar szerzők részére. Célja: hozzájárulni a millenniumi ünnepségek méltó megünnepléséhez. Műfaja: líra, kispróza, jelenet. Beadási határidő: június 5. Pro Renovanda Cultura Hungáriáe Alapítvány Karácsony Sándor Emlékére Szakalapítvány pályázata. Célja: a helyi művelődési igények kielégítésre, a hagyományok ápolására, újraélesztésére szerveződött közösségek, egyesületek, csoportok, alkotóműhelyek tevékenységének támogatása. Benyújtási határidő: április 6. A Természetjáró Fiatalok Szövetsége „Bemutatkozunk” címmel természetjáró fiatal csoportok részére hirdeti meg pályázatát, azzal a céllal, hogy ezen csoportok tevékenységét megismertesse, rangját, szakmai elismertségét erősítse. Pályázhatnak közösségek. A nevezési határidő: február 29. A pályázatokról részletesen tájékozódhat a Városi Könyvtár pályázati lapjaiból. Kállainé Vereb Mária ja&:házi,,Közlö 2000. február 11. „Keserédes kiállításmegnyitó” Lassan 10 éve annak, hogy a Móra Ferenc Művelődési Ház akkori igazgatója - Fenyvesi István - jó kapcsolatot épített ki a dél-alföldi régió művészeivel, művészi csoportjaival. Ennek a baráti kapcsolatnak egy újabb bizonyítéka a február 8-án megnyílt „Válogatás a Makói Művésztelep grafikai anyagából” című kiállítás a művelődési ház aulájában. Bizony nagyon tanulságos egy ilyen tárlattal szembekerülni a szakmabelieknek. Egyrészt, mert vajmi keveset tud egy átlag félegyházi polgár arról, hogy ott a délkeleti végeken, a mai magyar határ mellett milyen művészeti tevékenység folyik?! Másrészt, mert a kiállítás láttán kiderül, hogy az érdeklődő néző az 1980-90-es évek magyar grafikájával találja magát szemközt. Az előzőekben leírtak miatt talán érdemes röviden foglalkozni a makói művésztelep történetével. Az előzmények az 1920-as évek közepére nyúlnak vissza, amikor a romantikus lelkületű Rudnay Gyula érkezett tanítványaival a Maros partjára, hogy nyaranta művésztelepet varázsoljanak a közösségek iránt fogékony városkába. Ezt a szellemet élesztette újjá az 1970-es években, amikor különböző művészeket hívtak Makóra belföldről, a Vajdaságból, Erdélyből. 1977-től már kimondottan grafikusok érkeztek a telepre, s az akkori modern grafikai stílus, a transzavantgárd világa, a kísérletezgetés szabadsága e tájékon tért hódított, és biztosította a magas művészi színvonalat. 1980-as évek végére a telep túlnőtte önmagát, majd az addigi világ lassan megszűnt. Ezután ismét „nemzetközi” alkotókat láttak vendégül. Ez a tárlat városunkban meglepetést, csodálkozást esetleg értetlenkedést fog kiváltani, pedig a rendezők igyekeztek a 10 művész alkotásait úgy összeválogatni, hogy tükrözze a művésztelep fénykorának főbb jellegzetességeit. A képsor intellektuális alapállású, alkotóik közeledtek a multimedialitáshoz és a gondolkodó grafikát művelték. Fő erősségük a fotó, a fotó transzformációja, de megjelenik a nyomtatott szöveg is. A jó műhelyháttér nyomán tudták a nagyipari sokszorosító grafikai eljárást ilyen magas szinten megvalósítani, s egyben tanúi lehetünk a grafikák színesedésének. A fotó, az akcióművészet elemeivel, az időtényezőt hangsúlyozták, ezáltal új tartalmi elemekkel gazdagították ezt a műfajt. Ezekkel a megoldásokkal a történelmi idő és a szubjektív idősíkok egymásba csúsznak, tünékeny létünkre emlékeztetnek miközben kozmikus képzetet, a végtelenség érzetét keltik. Láthatjuk tehát hogyan szabadultak ki a 80-as években a művészek gondolataik szűk köréből, amikor technikát és lehetőségeket kaptak. A sok jeles alkotó közül talán a legnagyobb nevet emelném ki. Banga Ferenc grafikusművész, akinek sokat sejtető című (Semmi sem az, aminek látszik) sorozata a legjobban hordozza a gondolatiságot. Eddig volt az „édes”. A „keser”? Hát azt bizony sikerült megint Kiskunfélegyházának produkálnia azzal, hogy egy olyan - jelentős - tárlat nyitódott városunkban, ahol három (!) fő volt a megnyitón. Ami leginkább szomorú, hogy egy olyan kisvárosban, ahol több mint 40 fő vallja magát alkotónak, és működik egy Holló László kör, s ahol egymás kiállításaira virágcsokorral „illik” érkezni, mindössze egyetlen egy félegyházi művész tartotta fontosnak a megjelenést a magyar grafika jelentős egyéniségeinek képei előtt. Rosta Ferenc Látogatás Morell Mihály műhelyében Bátran kijelenthetjük, hogy az országban kevés az a nagyobb, de főleg az a kisváros, amely annyi neves alkotóművészt adott már eddig is Magyarországnak, a világnak, mint Kiskunfélegyháza. A Holló László, Szántó Piroska, Kovács Ferenc fémjelzett alkotói sorban ott találjuk Morell Mihály nevét is. Ő ugyan nem városunk szülötte, a történelem vihara sodorta városunkba a családját, a vajdasági Zomborból. A gimnáziumi éveit Szántó Piroska osztálytársaként végezte, majd az intézet legendás rajztanárát, Bíró Bélát helyettesítette egy rövid ideig. A tehetsége Budapestre vitte, ahol elsősorban a filmszakmában, majd a szobrászatban vívott ki országos hírnevet. A 87. életévét taposó fiatalos lendületű művész az elmúlt héten látta vendégül műtermében Kiskunfélegyháza város küldöttségét. A Lehel utcai lerobbant bérház második emeletén lévő alkotói szentélyben a polcokon sorakoznak a barátok, filmrendezők, filmes szakemberek, munkatársak portréi, s mellettük a jellegzetes morelli figuratív alkotások tekintenek le szigorú rendben a betérő vendégekre. A bronz döbbenetes orgiája. Miután megcsodáltuk az ismert, de még inkább a kevéssé ismert remekműveket, a művész úr egy teljesen új, eddig kevésbé előtérben lévő műfajban mutatta meg legújabb alkotásait. Megismerhettük a fény és a tér festőjét! Ahogy bemutatta az elkészült képeit, egy igen érdekes, kozmikus világkép bontakozott ki a vásznakon. Ezeken az alkotásokon a művész belső világa volt a meghatározó. A színekből, elsősorban a lilák és árnyalataiból indul ki, és olyan konstrukciót valósít meg a formákkal ötvözve, mely az élő természetet sugallja. A festett formák illetve ki nem formált absztrakt alakzatok kavarognak, keringenek a kozmikus végtelenben. A műveket nézve úgy tűnt, mintha zenét hallgattunk volna. Morell Mihály képein a zene van jelen látható módon, a legkülönbözőbb formákban és színekben. Egy nagyszerű hangulat, amely megnyitja a végtelent az ember számára. Ezekből az absztrakt formákból egy kiváló tartalmi és formai harmóniát teremtett. A rövid két óra gyorsan eltelt, s olyan élményben volt részünk, mely keveseknek adatik meg, láthattuk egy nagy művész síkkal-térrel való kompozíciós játékának minőségi szinten való megvalósulását.