Félegyházi Közlöny, 2006 (15. évfolyam, 1-26. szám)

2006-01-06 / 1. szám

2006. január 6. PC TÜKÖR - számítógépes játék és felhasználói programajánló Játékleírás: Need For Speed: Most Wanted 1. rész Az elmúlt két évhez hasonlóan 2005. év vége is új Need For Speed játékot hozott a karácsonyfák alá. A sorban 9. NFS szakít az Underground 2. játékmenetével, de csak azért, hogy megidézze a Hot Pursuit részek értékeit. A Most Wanted tehát újra egy rendőrös NFS, de tényleg csak ennyi lenne a változás? Az elmúlt években megjelent Underground címekből emeltek át egyáltalán bármit az új részbe a készítők? Tényleg büntet az új grafika? Nos a válaszok a sorrendet tartva: nem, igen, igen. Mindezekről bővebben olvashattok a PC­ Tükör 2006-os első két szá­mában. Sokan emlékszünk még a Need For Speed széria, debütáló, 1994-ben kiadott első részére, mellyel a kiadó/fejlesztő Electronic Arts egy csapásra megváltoztatta az arcade autósjátékokról kialakult, akkor­tájt nem túl fényes vélekedést. A több milliós eladást produkáló cím folytatása, egy pillanatig sem volt kétséges, így a játék további részei rendre követték egymást a kilencvenes évek közepétől. Kezdetben, csupán csak sorszámokat kaptak az új NFL játékok, (Need For Speed 2, Need Fors Speed 3) majd jöttek az alcímezett epizódok, a Hot Pursuit: High Stakes, a Porsche Unleashed, a Hot Pursuit 2, ezeket követte a stílust is részben megváltoztató Underground és annak 2004-es folyta­tása az Underground 2. Ha valaki, egy évvel ezelőtt megkérdez arról, hogy szerintem lesz-e új NFL rész 2005. év végén, (az utóbbi 3. rész rendre decemberben került kiadásra.) egy hangos igennel válaszolok, hozzáfűzve, hogy bizony valószínűleg az Underground menetelése fog folytatódni. E teóriám, már természetesen régen megdőlt, (egy tesztre kapott játszható alpha verzió alapján) ha olvastátok a PC­ Tükör novem­beri számait, akkor azt is tudjátok miért. Előre bocsátva, most legyen elég annyi, hogy a széria 9. része a számtalan tartalmi és technikai újításnak köszönhetően, nem tekinthető az Underground 2. folytatásá­nak, bár szent igaz, talán első látásra, mindenkinek az NFSU2 fog eszé­be jutni az alkalmazásról. FAQ Tekintettel arra, hogy jelen állás szerint már bárki számára elérhető az NFSMW, a játékról parázs fórumozások folynak, szinte minden magára is valamit adó internet oldalon, volt módom átnézni, hogy vajon az alkalmazás kapcsán mi foglalkoztatja leginkább a játékos társadalmat. Áttekintve a legtöbbször felmerült kérdéseket, az NFSMW fő témája a gépigény, ezen belül is a grafikai beállítások ügye. Milyen videó kár­tyával indul el egyáltalán a Most Wanted? Milyen Vga típussal lehet elérni a legtökéletesebb látványt az új NFL-ben? Stb. Minimum Mielőtt belemennénk a videokártya típusok taglalásába, egy dologra szeretnélek benneteket emlékeztetni. Szerintetek volt már úgy, hogy egy frissen piacra került NFS játék rögtön minden konfiguráción futott maximális grafikai beállításokkal? Ugye, nem! Az Electronic Arts ter­méke, ha nem is olyan mértékben, mint a Half-Life, vagy a Doom széria, de mindig is megelőzte korát, kiadáskor csak a high-end konfi­gurációkon volt futtatható teljes pompájában. A sorozat ezen, megjele­nítéshez kötődő jellemzője a 9. résszel sem változott meg döntően, így, nem sok értelme van a “magas” gépigény miatt sírni a Most Wanted kapcsán sem; tudomásul kell vennünk, hogy korunk PC-s játékipara és a hardware gyártók, közös, jól felfogott érdekeik mentén, már jó egy évtizede összefonódtak. Ez nem is meglepő, ha belegondolták, hogy nincs is annál szebb dolog, mint egy karácsonyra kapott új játék kap­csán január elején rohanni a legközelebbi hardware boltba új alkatré­szeket venni hozzá. A fejezet végére gombot varrva, a játék hivatalos minimum gépigénye: P IV 1.4 Ghz CPU, 256 MB RAM, 3 GB HDD, 32 MB VGA, DirectX 9c. Optimum A Most Wanted már játszható,­­nagyobb kompromisszumokkal ugyan­­egy 2 GB-os CPU-val 500 MB Ram-al kiépített konfiguráción, egy 64 MB-os Ati 95xx-as vagy egy GeForce 4-es szériához tartozó Nvidia kártyán. A mai magyar “középkategóriás” játékgépekben működő Ati X800 GTO és GeForce 6600 GT-s videó kártyákkal már szinte minden megjelenítéshez kötődő opciót maximumra, illetve high-ra állíthatunk, kivétel ez alól Full Screen Anti-Aliasing, és a Shadow Detail értékeket, melyek közül az utóbbi még a 6800GT-ket és az Ati X850-eket is két vállra (értsd alatta: 30 fps alatti átlag frissítés) fekteti. A helyzet ebben az esetben az, hogy a megszámlálhatatlan tereptárgynak, utcabútornak, és növényzetnek köszönhetően, a dinamikus napszakváltás hatására az NFSMW annyi valós időben keletkező árnyékot tud generálni a térké­peken, hogy attól, a ma használatos (megfizethető árú) 3D gyorsítók többsége egyszerűen besokal. Folytatás a következő számban. C5 Kiadó/fejlesztő: Electronic Arts / EA Canada, Honlap: www.eagames.com/official/nfs/mostwanted/us/home.jsp. Rendszerkö­vetelmények: P­SV 1,5 Ghz CPU, 256 MB RAM, 3 GB HDD, 32 MB VGA, DirectX 9c, Hasonló játék: Need For Speed Underground 2. Kategória: utcai autóverseny, Megjelenés: 2005. november 24. KÖLYÖKKÖZLÖNZ Kedves gyerekek! Vajon milyen nevet rejtettünk el? KON Lapunk ajándékát egy üveg kölyökpezsgőt Kovács Tamara (Kksháza) nyerte. Jutalmát szerkesztőségünkben (Kksháza, Kazin­czy u. 1.) veheti át. Félegyházi Közlöny 5. oldal Isten csodái Kiskunfélegyházán A fent említett csodák egy nagyszerű jóté­konysági rendezvényen öltöttek testet váro­sunkban december 9-én este. Ekkor rendez­ték meg a rekecsini csángó magyar iskoláért gyűjtés gálaműsorát a művelődési ház szín­háztermében. Egyik csoda az az őstehetségű csángó asszony, aki először énekesként hódította meg Magyarország azon helyeit, ahol eddig fellé­pett, majd a képzőművészetben szökkent szár­ba és nyílt ki teljes virágjában a benne rejlő tehetség. Akik részt vettek a kiállítás megnyi­tóján az aulában, azoknak nem kellett különösebben magyarázni, kik is azok a csángók, s miért kell minden pillanatban egy emberként az ügyük mellé állni. A szé­pen kimódolt mondatok, a szívbemarkoló sorok helyett, azonban minden­nél hitelesebben hangza­nak azok a szavak, me­lyekkel maga Petrás Má­ria vallott népéről.... A moldvai Diószénben születtem. Nálunk, a fa­luban imádságos haran­gozással kezdődött a nap, és avval is ért véget. A családok gazdagságát 8- 10-12 gyermek jelentet­te. Az ötévestől a legöre­gebbekig mindenkinek nélkülözhetetlen szerepe volt. Hétköznap azért dol­gozott az ember erővel és szorgalommal, mert előt­te állt egy-egy ünnep. Az emberek kitisztították a lelküket, életüket, házaikat, istállóikat, óljai­kat, kertjeiket, falujukat. Megbocsátottak egymásnak, misére men­tek szép, ünneplő ruhában, és délután felke­resték egymást. Az ünnepek nagy örömben teltek. Mindent meg tudtak teremteni maguk­nak, úgy, hogy nem voltak senkinek szolgái. Tudták, hogy mi a rendje a világnak, mert a nap, a hold, a csillagok, az idő járása és a mélységes istenhitük útbaigazította őket. Akár­mit nem cselekedtek, akármit nem ejtettek ki a szájukon. Névtelen szentek között nőttem fel, akik a seregnyi gyermekkel körülvéve tudtak énekelve fonni, szent gyönyörűen hímezni. Varázslatossá tudták tenni azt a nehéz világot. Böjttel és imádsággal, Szűz Mária erejével elmesszítették a testi-lelki bajokat. Az ő képü­ket szeretném példaként a világ elé tárni. Ezek a sorok, ezek a mondatok tiszták és egyértelműek, és mélyről jöttek. (Mindezek hallatán, látva életünk mindennapjait, elgon­dolkozhatunk, hová tűntek ezek a mondatok innen a Kárpát medencéből?) Petrás Mária úgy magyar, ahogyan mi. Azaz, egy pillanat! Népe évszázadokon át ro­mán közegben élt és él. Szülei neve is kissé idegenül cseng a mi kifinomult fülünknek Miklós Nyica és Petrás Vazul. Iskoláit csak román nyelven végezhette és mindössze 14 éve adatott meg neki az a lehetőség, hogy megtanuljon magyarul írni és olvasni. Szóval olyan magyar ő, mint mi, de mégis egy kicsit többet kellett el­viselnie ezért, mint nekünk. A Teremtő olyan képes­séggel áldotta meg, amely évtizedekig lappangott ben­ne, de amikor kellett, ami­kor megérett az idő, elő­bukkant. Az általános isko­la után elektroműszerész lett, majd az esti gimnázi­umban villant meg a talen­tuma a brassói népfőisko­la grafikai szakán. Ezután egy gyárban kapott mun­kát, mint dekoratőr. A sors ekkor kezdte becsukni előt­te az ottani kapukat, de csak azért, hogy kinyisson egy másikat, ami­kor egy csángó küldöttség tagjaként Budapestre érkezett 1990 nyarán. Ekkor figyeltek fel rajzaira, és nyomban meghívták a Nem­zetközi Előkészítő Intézetbe, ahol először is megtanult írni és olvasni magyarul. A Sors a helyére tette, a tér kitárult előtte, s 1991-ben felvették a Képzőművészeti Egye­temre, ahol 4 év múlva jelesre diplomázott, s ugyanezzel a lendület­tel folytathatta a tanu­lást a Mesterképző­ben, melyet kitünte­téssel fejezett be. A diplomamunkája egy 3 m magas és 2 m széles kerá­mia volt, amely a dévai Fe­rences kolostorba került. Oda, amelynek híres lakója Böjte atya a csángóknak épít isko­lát! Mintha a Gondviselés keze villant volna meg. A csángó népből kiemelt egy Petrás Máriát, ráébresztette küldeté­sére, aki a művészete mellett népe szószólója is lett! 1997-ben volt az első önál­ló, jelentős kiállítása, melyet eddig több mint 90 követett szerte az országban és kül­földön. Eddigi pályafutása során hosszú utat tett meg térben és időben Petrás Mária. Fel­ismerte, népe eddig úgy ma­radt meg, hogy nagyon erősen kötődött Iste­néhez, s továbbra is csak úgy kerülheti el vég­zetét, ha nem löki el magától a szeretet Istenét. Nem véletlen tehát, hogy té­maválasztása a Bibliához kötő­dik, kizárólag ilyen témákat dolgoz fel alko­tásaiban. Amikor az aulában azt a ki­állítási anyagot elrendezték, mintha falusi kis templomok ad­venti meghitt hangulata költö­zött volna az épületbe. A nézelődőt csendre intette, kényszerítette a művekből áradó áhítat, különös életérzés, amelyet az ebben a felpörgetett világban élő ember egyre kevésbé tud már felfogni. Pedig az a csend tudott beszélni. Szólt a múltról, s a jelenről, egy sok szenvedést átélt, vihar tépte népcsoportról, de azok a plaszti­kák elsősorban létünk isteni csodájáról, a sze­­retetről, a hitről meséltek valami egészen különös módon. Meséltek sugárzó arcú csángó Máriákról, akik bol­dog mosollyal ringatják ölük­ben a gyermeket, az An­gyali Üdvözlet titok­zatos, bensőséges in­timitásról, a Szent Család zárt, összetar­tozó szeretetburkáról, de még a keresztről való levétel fájdalmas drámájáról is. A kiállítás műfajilag elsősorban dombor­műveket ölelt fel, egy­­nézetű, falra akasztha­tó plasztikákat, me­lyek síkból kidombo­rodó, gyönyörűen építkező formák voltak, s ahol vagy egy ovális, vagy téglalap, kereszt illetve csúcsos tetejű, gömbölyű fülke ké­pezte a hátteret. Az ebből for­málódott figuráknak elsősor­ban a ruha redők megformá­lásával adott jellegzetes tar­tást, mozdulatot. A redők, a gyűrődések könnyed hul­lámvonala minden művén tetten érhető volt, s ez okoz­ta, hogy az alakok nem föld­höz ragadt nehézkes embe­rek lettek, hanem kecsesen, könnyedén mozdultak. És még valami volt nagyon jelleg­zetes ezeken a figurákon. Ha az arcokat figyelték, első pillanatban naiv bájt éreztek a jelenlévők, de to­vábbi szemléléskor a becsukott szemű, bol­dog mosolyó nőalakokról, jóval több áram­lott, mint az emberi naivitás. Sokkal inkább egy isteni erőnek a boldog birtokosai voltak ők. A Lélek arcai néztek ránk, egy más di­menzióban lévő, sugárzó képmások voltak, akik csordultig teltek szeretettel, hittel, s akik­nek nem árthattak sem a századok viharai, sem a jelen kor elkeserítő helyzete. Ha kapcsolatot keresnénk a művészettörté­netben ezekre az ábrázolásokra, akkor a tre­cento és a quattrocentóig kell visszamennünk időben. Azok a mesterek tudtak hasonló gyö­nyörű arcú, átszellemült Madonnákat, nőala­kokat teremteni. Két fő téma köré csoportosíthattuk Petrás Mária megjelenítéseit, az egyik az anya-gyer­mek feldolgozása, a gyermeket óvó, körbefo­gó, körülölelő anyai test eredeti megkompo­­nálása. Ebben ott voltak azok az egyszerű csán­gó asszonyok, akik sok gyermeket nevelnek, akik nagyon sokat dolgoznak és imádkoznak, szenvednek és szelíden szolgálják családju­kat. A másik jelentősebb feldolgozás a család témája. A szamárháton menekülő Szent Csa­lád alakjában ugyan­így ott érződött az égbe emelt gyermekre büszkén, mégis alázat­tal tekintő szülői féltés, mint azon csángó csa­ládok légköre, ahon­nan Petrás Mária is jött. A kiállítás uralkodó színe a komor barna volt, a föld színe, a ki­égett agyag festetlen, szürkésbarnája, mely­re jöttek a meleg szí­nek, a vörösek, a zöl­dek pasztellben és ár­nyalatokban, de oly­kor megcsillant az arany színe is, mintha a keleti művészet is adta volna magát a művek­hez. Remek kontrasztot jelentett az a matt barna és a színes felületek egymásmellettisége, ugyanakkor tökéletes egyensúlyt is teremtett. És megtaláltuk a részletek gazdagságát, a for­mák kerekdedségét és lezártságát is. Petrás Mária egy csoda, de emellett Jel is, Jete népének, népünknek. És Sütő András nyomán tudjuk, hogy a Jel fontos, mert aki megmarad, az a Jelhez igazodik. A másik csoda, aki mindvégig jelen volt,­­de csendessége és szerénysége miatt csak a róla áradó Erőt érezhették meg mindazok, akik akkor részt vettek a művelődési ház rendezvé­nyén­­. Böjte Csaba ferences atya aki eddigi tevékenységével kivívta a jóérzésű emberek szeretetét, tiszteletét nemcsak Magyarorszá­gon, de sokkal inkább ott, ahol erre a legna­gyobb szükség van, a Kárpát medence keleti felében. Annál nagyobb dolog advent idején kevés van, mint két ilyen lelkű embert látni és meg­tapasztalni a belőlük áradó Erőt. Kiskunfél­egyházának ez megadatott 2005 december havában. Rosta Ferenc

Next