Félegyházi Közlöny, 2007 (16. évfolyam, 1-48. szám)

2007-01-26 / 2. szám

2007. január 26. Hírek röviden Rendes évi közgyűlését tartja február 27-én 17 órakor a Kis­kun Múzeum Baráti Köre a Kiskun Múzeumban. Az elnöki tájékoztatót követően a tagság beszámolót hallgathat meg a ta­valyi évi munkájáról és az elért eredményekről. A közgyűlésen szó esik egyebek mellett a 2007. év fő feladatairól, külön hangsú­lyozva azt a tényt, hogy idén lesz 10 éves a Kiskun Múzeum Baráti Köre. A jelölőbizottság tagjainak megválasztása után kerül sor a vezetőségválasztás­ra. A rendezvény végén a ta­gok mondhatják el észrevétele­iket, ötleteiket. Még egy hónapja van a félegyházi vágóhídnak, hogy felszerelje a zajvédő falakat. A szakhatóság február 27-én el­­lenezi a határozat végrehajtását. Tiszta környezetért Vidám hangulatban tartotta év végi utolsó találkozóját a Kiskun­félegyházi IPOSZ Autós Szakosz­tálya. Most is, mint minden évben a munka során keletkezett veszé­lyes hulladék szervezett szállítását beszélték át a megjelentek. A ren­dezvényen a szállító cég képviselő­je is jelen volt. Havasi István technológus tájé­koztatójában kiemelten fontosnak nevezte, hogy a firadtolajat újra­hasznosítják olyan gépekbe, amelyek nem igényelnek finom súrlódást Pél­dául mezőgazdasági, ipari présgé­pekbe, de hűtésre is fel lehet hasz­nálni. Azonban nem csak az olaj számít veszélyesnek. Az elektronikai hulladék festékmaradékok festékkel, olajjal szennyezett tégelyek üvegek és szennyezett textíliák is azok, így ezek hasznosítását illetve megsem­misítését is meg kell oldaniuk. A textíliákat általában elégetik de pél­dául a nyomdai textíliák újrahaszno­síthatók, hiszen ezekből le tudják nyerni a festéket így akár 3-4-szer is fel lehet azokat használni. Igaz, hogy nyomdát senki nem üzemeltet a tagok közül, de ha már szóba került fontos megemlíteni, hogy emellett veszélyes hulladéknak minősül még a fénycső is, de azt is újra lehet hasznosítani, legalábbis a külső bur­kot - mondta Havasi István. A szál­lítás mindezeken kívül érinti a fáradtolajat olajszűrőt olajos flakont olajos rongyot olajos földet ami a szerelés során beszennyezi a mű­helyt vagy környék az utca földjét. Mindezzel a környezet megóvása mellett az Európai Uniós követel­ménynek is eleget tesznek. Illetve idén sem maradt el a bejelentkezés a GLN rendszerbe, azaz a Global Location Number számot is meg­kapta minden Félegyházán működő szerelő. December 15-ig kellett leje­lenteni (valamint ötévente kell meg­újítani) az EAN Magyarországnak azokat a telephelyeket ahol veszélyes hulladék keletkezik. Ezzel is tovább erősítve azt a tényt hogy igenis felelősek a környezetükért és annak megóvásáért A szakosztály életében a decem­ber, az év vége a kikapcsolódásé, a kultúráé is. A tagok - több mint 50- en - még karácsony előtt ellátogattak Szegedre, ahol a Liliomfi c. előadást nézték meg a Nemzeti Színházban. Ez azért is örömteli, - mondta Ifj. Dénes László szakosztályi tag - mert ismét bizonyította, hogy kétkezi munkás létükre nem közömbösek a kultúra iránt. Andrási Félegyházi Közlöny Folytatás az 1. oldalról. A második világháború legnagyobb magyar véráldozatot követelő hadműveletének, a doni áttörés 64. évfordulója alkalmából tartott megemlékezést január 12-én Kiskunfélegyháza Város Önkormányzata, a Petőfi Sándor Baj­társi Egyesület és a Móra Ferenc Közművelődési Egyesület. A rendezvény a Kossuth utcai Öreglaktanyánál kezdődött. A meg­jelenteket Szikora István, a bajtársi egyesület elnöke köszöntöt­te. A koszorúk, virágok és mécsesek elhelyezése után a megem­lékezés a felsőtemetői II. világháborús emlékműnél folytatódott. A hősökre Hajagos Gyula, a Szent István Templom plébánosa emlékezett. A tábortüzet Ficsór József polgármester gyújtotta meg. A rendezvény végén az önkormányzat, a civil szervezet képviselői és az elesett hősök hozzátartozói helyezték el a megemlékezés virágait az emlékműnél. Fotók: Gulyás Sándor Épül a Constantinum tornacsarnoka Folytatás az 1. oldalról. Jó ütemben halad a Constantinum Intézmény tornacsarnokának építése. Az építkezés részle­teiről, a munka jelenlegi állásáról a január 22- én megtartott bejárás alkalmával tájékozódhat­tak a helyi és megyei sajtó munkatársai. A háromezer négyzetméter alapterületű léte­sítmény megközelítőleg 1 milliárd forintba ke­rül. A beruházást a Miasszonyunkról Nevezett Kalocsai Iskolanővérek Társulata finanszírozza. Az európai uniós szabványnak megfelelő léte­sítmény elsősorban oktatási célokat szolgál, de emellett lehetőséget biztosít sport és kulturális rendezvények lebonyolítására is. A háromezer négyzetméteres alapterületű épületkomplexum­ban a nemzetközi szabványnak megfelelő torna­csarnokon kívül helyet kap egy huszonkét férő­helyes mélygarázs, egy negyvennégy férőhe­lyes kollégiumi szárny, és egy vízforgató beren­dezéssel ellátott tanmedence is. A tornacsar­noknak egyelőre nem lesz fixülőhelyes lelátója, de az épület úgy készül, hogy a “hiányosság” a későbbiekben pótolható legyen. A tervek szerint a létesítmény építése 2008 augusztusá­ra fejeződik be. Az­­épületkomplexum becsült éves működési költsége 30 millió forint lesz. - gulyás - Száz éve született Mezősi Károly Folytatás az 1. oldalról Dr. Mezősi Károly születésének századik évfordulója tiszteletére ren­dezett megemlékezést a város önkormányzata, a Móra Ferenc Közmű­velődési Eg­yesü­let, a Petőfi Sándor Gépészeti Szakközépiskola és a Petőfi Sándor Alma Mater Társaság január 15-én, az egykori igazga­­tó-pedagógu sírjánál, az Alsótemetőben. Az esemény emléküléssel folytatódott a Petőfi Sándor Gépészeti Szakközépiskola épületében, ahol a megjelenteket Tóth Gyuláné igazgató köszöntötte. Bevezetőt mondott Fekete János helytörténész, majd ezután Mezősi Károly - akit Félegyháza tett tudóssá címmel dr. Praznovszky Mihály, a Magyar Irodalomtörténeti Társaság főtitkára tartott előadást a résztvevőknek. Az ülés után a szakközépiskola Mezősi emléktáblájánál, Ficsór József polgármester emlékező szavai után, diákok és megjelentek helyezték el virágaikat, koszorúikat. Kép és szöveg:­­vas- 3. oldal Hagyományőrzés Kiskunfélegyházán “Hol sírjaink domborulnak” Most, hogy a Doni áttörés 64. évfordulójára emlékeztünk, felvetődött bennünk néhány gondolat halottainkról. Az emberiség létének szerves része a temetkezési kultúra. Ha valaki meghal, kisebb-nagyobb pompával rendezett szertar­tás közepette kerül nyughelyére. Ezután eltelik 25 év, mely egyharmad emberöltő. A Felsőtemetőben járva feltűnnek a régi sírok, és azokon a felirat. Csak két példát említünk. 1. Mártonffy Ernő 1919-ben vezetőként dolgozott a városért. A román csapatok a bevonu­lásukkor elfogták és kiutasították a városból. 1920-ban letartóz­tatták és a városi bíróság börtönébe szállították. Az ítélethir­detés előtt - máig tisztázatlan körülmények között - ismeret­lenek behatoltak cellájába, megkínozták és orvosi segítséget megakadályozva, hagyták elvérezni. Díszsírhelye a ravatalozó mellett van. Mívesen megmunkált sírkövén a “LEJÁRT SÍR­HELY” felirat látható. 2. Dr. Gátfalvy Ferenc orvos alezredes, kitüntetett életét a korábbi idők sírjaira jellemző hosszú sírfel­irat sorolja fel. Eszerint részt vett Erdély, Délvidék, Felvidék visszacsatolásában és 1942-ben az oroszt harctéren hősi halált halt. Hamvait hazahozták és itt külön történt eltemetése. Obeliszkjén a felirat: “LEJÁRT SÍRHELY”. Tisztelt Lokálpatrióták, Hagyományápolók! A temetőinkben sok olyan sírhely van, amely olyanok emlékét őrzi, akik a városért saját szakmájukért sokat tettek. Temetőtörténeti ér­tékű sírok, kovácsoltvas kerítések, kripták vannak még. Nem biztos, hogy unokáink is látni fogják. Lassan rákerülhet mind­egyikre a felirat: “LEJÁRT SÍRHELY”. Ha így, s eddig őrződik meg dr. Gátfalvy Ferenc orvos alezredes emléke, hogyan várhatjuk el határainkon túl elesett bajtársaink, rokona­ink sírjának gondozását? A Felsőtemetőben a Második Világháborús Emlékmű kör­nyékén is sok elesett katona sírkeresztjén a felirat olvashatat­lan. Nehogy ezekre is felkerüljön a “LEJÁRT SÍRHELY” felirat és felszámolásra kerüljenek, mert a törvényrendelet előírja. Míg lehet, nem késő, addig kell tennünk valamit síremlékeink megőrzésére. Mi a Petőfi Sándor Bajtársi Egyesület Katonai Hagyo­mányőrzői elhatároztuk, hogy az Alsó- és Felsőtemetőben nyugvó bajtársaink sírhelyeit lefényképezzük és diafilmre rög­zítjük. A hozzátartozó nélküli, elhanyagolt sírokat az őszi hónapokban rendbe tesszük. Katonai Hagyományőrzők: Magosi Ottó, Sárdi Tibor, Varga M. László Mintegy 500 mázsa ömlesztett napraforgóhéj gyulladt ki, egy fémvázas fóliával borított színben Kiskunfélegyháza kis­­területén január 19-én, a hajnali órákban. Az erős szél hatására több méter magasságban terjedő izzó parázsfelhő alakult ki, amely meggyújtotta a közelijén lévő tanyaépületet és a mellette álló melléképületet. Az oltást nehezítette a viharos időjárás. Az esethez hat város tűzoltóságát riasztot­ták, tíz gépjárműfecskendő és harmincöt tűzoltó dolgozott a helyszínen.

Next