Félegyházi Közlöny, 2009 (18. évfolyam, 1-30. szám)

2009-06-18 / 18. szám

Megjelenik ingyenesen Kiskunfélegyháza közigazgatási területén 2009. július 31. A Petőfi Emlékbizottság különkiadása Közlöny Kedves kiskunfélegyháziak! Köszöntöm Önöket 2009. július 31-e alkalmából, amikor Petőfi Sándorra emlékezünk, immár 160 éve. "Ez a város születésem helye..." - íja Petőfi Sándor a Szülőföldemen című költeményében 1848 júniusában Félegyházán. Minden gyermekkori emléke a Kiskun­sághoz kötötte, az igazi gyermekéveket Félegyháza jelen­tette számára: S mi büszkék vagyunk erre! Az akkori fél­egyháziak is, azóta is, s ma is! A 2008-2009-es jubileumi évekre - Petőfi Sándor szüle­tésének 185., halálának 160. évfordulója alkalmából - megalakult kiskunfélegyházi Petőfi Emlékbizottság min­dent megtett azért az elmúlt két esztendőben, hogy Kis­kunfélegyháza városa, s annak polgárai méltók legyenek nagy költőnk múltjához. Kiskunfélegyháza kezdeményezésére megalakult a Bács- Kiskun Megyei Petőfi Emlékbizottság, melynek ülésein rendszeresen büszkélkedve számolhattunk be a városunk­ban történő jubileumi eseményekről. Büszkék vagyunk arra, hogy Köllő Miklós alkotása, a fél­egyházi Petőfi-szobor 2008 nyara óta újra az eredeti pom­pájában tündökölhet a város főterén! Büszkék vagyunk arra, hogy Kiskunfélegyháza az egyetlen város nemcsak Magyarországon, de a világon is, ahol minden családban jelen van Petőfi Sándor, hiszen minden családhoz eljuttat­tuk a Petőfi Sándor 30 legszebb versét tartalmazó kötetet 2008 karácsonyán. Büszke lehet arra Kiskunfélegyháza, hogy a Petőfi téren nemcsak a költő szobra újult meg, hanem új padok kerül­tek a térre, s 2009. március 15-ére a padok támláira vésve felkerültek a költő legszebb sorai is. Az idézetek végig­­olvasása néhány percet vesz igénybe, de feltölt mindany­­nyiunkat Petőfiből, magyarságtudatból, hazaszeretetből. Olvassuk, s olvastassuk, mert nagy szükség van erre 2009-ben is Magyarországon, Kiskunfélegyházán. S büszkék lehetünk arra is, hogy elkészült a félegyházi Petőfi-séta, olvasmányos információs kiadvánnyal, térképpel, amely végigvezeti a félegyházi Petőfi-emlékhe­­lyeken a városunkba látogató érdeklődőket, így, ha valaki Kiskunfélegyházára látogat, láthatja, hogy ennek a város­nak fontos Petőfi Sándor, s büszkék vagyunk, ha csak nyomdokába is léphetünk a XXI. században. A Petőfi Emlékbizottság számára a logisztikai hátteret biztosító városi könyvtár sok-sok munkája érdemelte azt ki, hogy Petőfi-díjban részesülhetett Kiskunfélegyháza, a Petőfi Sándor Városi Könyvtár. De azt hiszem, a díj fényét nem csökkentve el kell azt mondani, hogy számunkra a legfontosabb, hogy Kiskunfélegyházán a­ Petőfi-tisztelet, a Petőfi-kultusz újra régi fényében pompázhat.­­ Ma, azt hiszem, büszkék lennének ránk a kiskunfélegyházi Petőfi-kutatók: 2008-ban díszpolgári címet kapott Juhász István tanár úr, vagy a Petőfi szülőhelyvita elindítója, élharcosa, Pásztor Ferenc, aki 2009-ben posztumusz dísz­polgári címet kapott, vagy dr. Mezősi Károly, vagy akár Fekete János Petőfi-kutatók, helytörténészek Számos kiadvány jelent meg, sok-sok előadás, ren­dezvény emlékezett meg Petőfi Sándorról, életéről Kiskunfélegyházán ebben a két esztendőben. Díszes emléktáblát, bronz emlékműveket avattunk, s kép­viseltük városunkat nemcsak a megyében, de az ország számos Petőfi-megemlékezésén, sőt a határainkon túl is: Ausztriában, Felvidéken, Erdélyben. A kiskunfélegyházi Petőfi Emlékbizottság kezdemé­nyezte július 31-e Petőfi Emléknappá nyilvánítását a Magyar Országgyűlésnél is, de a Parlament elnöke, Szili Katalin ezt többször is elutasította, így a kiskunfélegyházi képviselő-testület május 7-én egyhangúlag Petőfi Emlék­nappá nyilvánította július 31-ét. Ehhez csatlakozott még május hónapban a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés is. 2009-ben, Petőfi Sándor halálának 160. esztendejében első alkalommal Petőfi Emléknapként emlékezünk július 31-én. Ezen alkalomból került kiadásra e külön kiadvány, amelyben emlékezünk jeles költőnkre, az emlékévek eredményeire. Azt gondolom, hogy a Petőfi Emlékbizottság közel két­éves munkája méltán biztosította a kiskunfélegyháziak­­nak, hogy emelt fejjel, büszkék lehessenek városunkra, Kiskunfélegyházára és Petőfi Sándorra. A sikerek örömében, a múlt emlékezetének fényében fogadják szeretettel ezt a kiadványt, s jöjjenek 2009. július 31-én, hogy együtt emlékezzünk Petőfi Sándorra. Azt kívánom mindannyiunknak, hogy mindig teljes szív­vel tudjuk megünnepelni a közös múltat és a reményeink szerinti közös jövendőt. A jövő mindig arra van, amerre még nem jártunk, de menni szeretnénk. Ez az út sosincs készen, meg kell építeni. A jövőbe az tud eljutni, aki veszi a bátorságot, hogy elinduljon egy olyan úton, melyen ko­rábban senki sem járt. Az összefogás, az új irány segíthet ebben. A jövő emberei azok lesznek, akik megteremtik a jövőt, a reményt Félegyházának, Magyarországnak. Higgyünk a szemünknek, olvassuk le a történelem üzenő­faláról amit szóval, tettel, vérrel az 1848-as magyarok ne­künk írtak oda: ,Jelerjük vállalni, hogy magyarok vagyunk, merjünk a jövő emberei lenni.” Juhász Gyula sorai emlékeztessenek bennünket az 1849- es fehéregyházi csatára, s ne feledjük, sokan ma is ott vívják meg a magyarság csatáit: „És ki feledné, hogy erdélyi síkon Tűnt a dicsőség nem múló egébe Az ifjú és szabad Petőfi Sándor! Ő egymaga a diadalmas élet, Út és igazság csillaga nekünk. Ha őt fogod követni gyászban, árnyban, Balsorsban és kétségben, ó, magyar, A pokol kapuin is győzni fogsz, S a földön föltalálod már a mennyet! ” (Juhász Gyula: Trianon) Isten áldja, és tartsa meg Kiskunfélegyháza minden polgárát ezen a szép ünnepen, hozzon nekünk a jövő békességet és boldogulást! Kapus Krisztián, a Petőfi Emlékbizottság elnöke Petőfi Sándor emlékére július 31-én Petőfi Sándor halálának 160. évfordulójára emlékezik a vá­ros július 31-én. A Petőfi Sán­­dor-emléknap programja délu­tán öt órakor kezdődik a Blaha Lujza téren, a költő szobránál. A koszorúzást követően a résztvevők a Langaléta Garabonciások katonatoborzó játéka mellett vonulnak végig a Kossuth utcán a Kiskun Múzeumig. A folytatásban a Langaléta Gara­bonciások interaktív előadását láthatja a közönség, majd meg­tekintheti az „Ilyen tavasz csak egy volt életemben ” című kiállí­tást. A központi ünnepségnek a Petőfi tér ad otthont. Köszöntőt mond Rausch Sándor, a Bács- Kiskun Megyei Közgyűlés alelnöke. A Petőfi-emlékéveket Ficsór József polgármester zár­ja le. Ünnepi beszédet mond dr. Hermann Róbert történész. Az emléknap a Móra Ferenc Művelődési Központban a Fél­egyházi Táncszínház „Avagy virág vagy te, hazám ifjúsága? " című előadásával zárul. Az emléknapot Kiskunfélegy­háza Város Önkormányzata, a Petőfi Emlékbizottság, a Móra Ferenc Művelődési Központ Ifjúsági és Közösségi Ház és a Kiskun Múzeum szervezi.

Next