Félegyházi Hírlap, 1995 (1. évfolyam, 1-7. szám)
1995-10-06 / 1. szám
4. oldal PROGRAMAJÁNLAT Móra Ferenc Művelődési Központ Az állandó programok mellett október 10-én szabadidőruha vásárlásra invitál a művelődési központ. Október 11-én ruhavásárt tartanak, 12-én a bőrkabátokat lehet olcsón vásároli, 14-én pedig a lábbeliket Gyerekeknek! Október 10-én 10.30 és 14 órakor a HOLL Együttes szórakoztat benneteket!! Műsoruk címe: A Bolond kalapja. Hajtogassunk együtt! Hallottatok már az Origamiról? Ez a japán kifejezés papírhajtogatást jelent. A világon több ezren hódolnak ennek a „szenvedélynek”. Rengeteg érdekes és furcsa modellt találtak már ki az ügyeskezű emberek. Ebből láthattak ízelítőt október 24-28-ig a művelődési központban. Origami Szakkör első találkozásának időpontja 1995. okt. 26-án (szombat) 9 óra. Hajtogatni szerető felnőttek jelentkezését is várjuk e napon 10 órakor egy rövid megbeszélés erejéig Blues Októbertől újra indul péntekenként a művelődési központban a Crossroods Blues Klub porgramja. Havonta egy koncert, a többi foglalkozáson felváltva blues és jazz lemezbemutatók. Várjuk a régi tagokat és az új érdeklődőket 18-20 óráig. Nosztalgia Koós János és Dékány Sarolta október 30-án lép fel a Petőfi Moziban. Az előadóművészek közreműködői: Havasy Viktor és Kertész Zsuzsa. Feketén-fehéren E hó 14. napján, a művelődési központ sakk klubjában nyílt, egyéni versenyt rendeznek. Petőfi Sándor Városi Könyvtár Nyitvatartási Idő: Felnőtt részleg: Szent János tér 9. tel.: 361-429 hétfő, kedd, péntek: 8.00 - 17.30-ig szerda, csütörtök: 12.00-17.30-ig szombat: 8.00-12.00-ig Zenei részleg: hétfő-péntek: 13.00-17.00-ig szombat: zárva Gyermekkönyvtár: Petőfi tér 2. tel.: 361-449 hétfő-péntek: 10.00-17.30-ig szombat: 8.11-12.00 -ig Levelet kaptunk... Tisztelt Főszerksztő Úr! Édesapám dr. Kiss Ernő Pál közismert és köztiszteletben álló személyisége volt Kiskunfélegyházának. Családjával együtt 1967-ben került a városba és 1979-ig terjedő időben köztisztviselőként a városházán dolgozott. Munkájával, magatartásával a város lakói megbecsülését és szeretetét vívta ki, amiről magam is több alkalommal meggyőződtem. Ennek leghétköznapibb megnyilvánulási formája volt az, amikor vele a város főutcáján sétáltam, az emberek sokszor megszólították, beszélgettek vele az üdvözlésen kívül. Mint jogász, az igazgatási osztályon dolgozott és nemcsak az adott konkrét ügy elintézését, megoldását tartotta szem előtt, hanem jogi segítséget is nyújtott az ügyfeleinek. Zömmel az ő munkavégzését jelentette a Petőfi Lakótelep kisajáítási munkálatainak nehéz és felelősségteljes előkészítése, lebonyolítása. Édesapámat igaz két évvel halála után, családjával egyetemben nagy megtiszteltetés érte szülővárosától, Hajdúböszörménytől. A városi önkormányzat Édesapámat a város díszpolgárává fogadta. Úgy gondolom, Édesapám ismertségére tekintettel, erre vonatkozóan lapjukban indokolt a város lakóit erről tájékoztatni. Édesapám életútjáról röviden el kívánom mondani, hogy Hajdúböszörmény városának főjegyzője volt 1945-47. között és rövid ideig megbízott polgármestereként is dolgozott. Az ő munkájának is köszönhető Hajdúböszörmény városában az élet megindítása, a közigazgatás megszervezése. A Rákosi korszakban természetesen a mellőzés jutott osztályrészéül. Az 1956-os forradalmi események ismét a város életének középpontjában találják. A közellátás megszervezése is feladata volt. 1957-ben rendőri felügyelet alá helyezték, majd mintegy fél éven keresztül börtönbüntetést töltött. Kiszabadulása után még kb. 10 esztendeig nem tudott jogi végzettségének megfelelő munkakört kapni. 1967- ben került Kiskunfélegyházára, dr. Varga Jenő megyei tanácselnök támogatásával, aki hajdúböszörményi illetztőségű volt és ismerte Apámat, munkásságáról és demokratikus magatart FÉLEGYHÁZI HÍRLAP 1995. október 6. Vezetőváltás az I. sz. postahivatalban 36 éves pályafutás ért finiséhez szept. 27-én a kiskunfélegyházi I. sz. Postahivatalban. Először Szabó Sándorné hivatalvezető Almási Antalt, a pálmonostori hivatal vezetőjét, Almási Antalnét, a pálmonostori hivatal dolgozóját, Balogh Istvánnét, a kiskunfélegyházi hivatal dolgozóját. Kürtösi Lászlót, a kiskunfélegyházi hivatal kézbesítőjét nyugállományba helyezte. Ezután Gyimesiné dr. Ecsedi Sarolta igazgató asszony búcsúztatta Szabó Sándornét 36 évi postahivatali munka után, nyugdíjbavonulása alkalmából. Az igazgató asszony szavai alapján Szabóné munkáját a kiváló utánpótlásnevelés, a céltudatosság, becsületesség, és a megbízható vezetői tudás jellemezte. Tudását 8 évig az I. sz. Körzeti Postahivatal vezetőjeként is kamatoztathatta. Az igazgatóság képviselője kitüntetésben részesítette Szabó Sándornét és reményét fejezte ki, hogy az új hivatalvezető, Bicskeiné Csányi Mária elődjéhez méltó módon irányítja majd a hivatal munkáját. Szabó Sándorné elmondta: 36 évvel ezelőtt nagyon nehéz volt átlépni a hivatal küszöbét, de most még nehezebb lesz. D. Gy. „A térkép szélén” Csipkéskúton éreztem magam A Bükki Nemzeti Parkban történt, hogy egy kirándulás alkalmával eltévedtünk autóinkkal. A betonút egyszer csak véget ért, s egy lótenyésztő telepre, Csipkéskútra jutottunk be. Egy idős, eléggé dadogós bácsit találtunk csak. Nagyon meg volt szeppenve szegény. Látszott rajta, hogy igen ritkán találkozhat idegenekkel. Bármely helyszínt (települést, hegycsúcsot stb.) kérdeztük tőle, semmire nem tudott válaszolni. Hol vagyunk kedves bátyám? - kérdeztük végül jobb híján. Ijedtében szegény még azt sem tudta megmondani. Valahogy így jártam a minap, a Bankfaluban, amikor a Pacsirta utcát kerestem. 12 helyen érdeklődtem. Vagy nem tudták, vagy küldözgettek rendesen, az iskolától a Bankfalu innenső feléig, míg végül is egy órás biciklitúra és egy kedves fiatal szőke hölgy jelölte meg a helyes irányt. A legfeltűnőbb tájékozatlanságot (vagy rosszindulatot) az a házaspár árulta el, kik a Pacsirta utca szomszédságában folyó építkezésről irányítottak el majdnem a Tőserdőbe. Fölmerült bennem a kérdés: rajta van e a Bankfalu a város térképén. tásáról. Édesapámat családjával együtt Hajdúböszörményből, szülővárosából a diktatúra elüldözte. Most a város, igaz halála után 2 évvel, díszpolgárává fogadta. Az oklevél átadására Hajdúböszörmény városában 1995. szeptember 13-án került sor. Édesanyám megbízásából üdvözlettel: dr. Kiss Ferenc. Kecskemét, Petőfi S. u. 11.1. 19. * Sporttörténelem Kiskunfélegyházi Testedzők Köre Legalább két év kellett ahhoz, hogy a csapat megtalája az igazi nevét. Sokkal előbb volt játékra alkalmas fociegyüttes, mint az elfogadott név. Ugyanis már 1921-ben megalakult egy gárda a helyi 48-as Függetlenségi Népkör Vigalmi Bizottsága néven. Ezt a nevet azonban a DLASZ (Szegeden működő MLSZ déli alszövetsége) a politikai színezete miatt nem fogadta el és vele együtt a nevezésüket sem, így továbbra is különböző meghívásoknak tesznek eleget. Ezek során megnyerik a Hadro- kupát, majd a következő évben a vándorserlegként kiírt Stefánia trófeát. 1923-ban megszületik a KTK név és elfogadják nevezésüket is. DLASZ a kerületi 11. osztályba sorolja be őket 1924- től. Az összeszokottság eredménye, hogy az első évben megnyerik a bajnokságot és a következő évben már első osztályban szerepelnek. A hazai mérkőzéseket az 1919-ben épült lövöldei pályán játszák, melynek körülkerítését és az ülőpadjait a KTK vezetői és játékosai készítik el. A kezdő csapat megközelítően a következőkből állt: Kiss József, Pázsit János, Lantos Béla, Mikó József, Csillag István, Lantos József, Holló Lajos, Takács József, Vass Mihály, Pálfi József Darányi Andor, Csillag Lipót, Blázsik Lajos, Fridrich Károly, Szabó Dezső, Jaksa József, Edző: Sztanek J. A vezetőség tagjai: dr. Katona Sándor intéző, Csillag Lipót pénztáros, Szabó János, Soós Imre, Szegő Imre, Gellért János, Sweiger János. Az 1925-ben megjelent MLSZ kiadványában a KTK mint a Déli kerület I. osztályú csapata szerepel. Több mint húsz éven keresztül komoly csapattá kovácsolódott. A 40-es évek vége felé már megpályázta a bajnokságot. Előbb kétszer alig maradt le, majd 1950-ben végre siker koronázta az erőfeszítést, és bajnok lett! Az akkori versenykiírások szerint még osztályozó mérkőzéseket is kellett játszania. Ez ugyan rosszul indult - mivel az első mérkőzést elvesztették-, de innen már két győzelem elég volt, hogy négy csapat közül az első legyen és városunk gárdája bejusson az NB II-be. Már az osztályozók előtt felmerül a csapat nehéz anyagi helyzete, rendezetlen DLASZ adóssága, és az eljövendő NB II-es szereplés költségeinek előteremtése. A KTK is, a város és a helyi gépgyár akkori vezetői úgy látták, hogy a fenti gazdasági nehézségek megoldása, rendezése érdekében szükség van egy biztosabb, állandó anyagi háttére, így merült fel az a megoldás, hogy a gépgyáron belül működő Vasas SK legyen a labdarúgás gazdája. Ezt indokolta az a tény is, hogy a KTK játékosainak zöme már a bajnokság megnyerése előtt is a gépgyárban dolgozott. Az osztályozókon közreműködő Polgár Gyula (harmincszoros magyar válogatott) edző is. Az NB II-es mérkőzéseket újból a lövöldei KTK pályán (ma Honvéd pálya) rendezték meg. Három évi sikeres szereplés után sajnos el kellett búcsúzni a magasabb osztálytól. A csapat az NB 111-ban folytatta további szereplését. Kiss Jenő * Petőfi-emlékkiállítás a Petőfi-házban A kiállítás keddtől-szombatig naponta 10-14 óra között látogatható tárlatvezetéssel. Csoportok előzetes bejelentkezése a gyermekkönyvtárban (Petőfi tér 2.) Tel.: 361-449 Új úton indulhatnak Hosszú évek, mondhatni évtizedek elképzelése valósulhat meg azzal, hogy 24 millió forintos központi támogatással, nettó 34 millió forint összköltséggel jövőre elkészül a Bugacpuszta-Móricgát közötti 2610 méter hosszú és 6 méter burkolatszélességű öszszekötő út. Az itt élők és az érintett önkormányzat tenniakarását bizonyítja a jelentős saját önkormányzati hozzájárulás és az, hogy az elmúlt egy évben 3 pályázatot nyújtottak be. A Miniszterelnöki Hivatal, a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium és a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium közös támogatását sikerült megnyerni ezen gazdasági, közlekedéspolitikai és idegenforgalmi szempontból egyaránt fontos beruházás mellett. Az első pályázat minden közös erőfeszítés ellenére sikertelen volt pénzügyi források hiánya miatt, de bizakodásunk jogosságát bizonyította dr. Lotz Károly miniszter úr alábbi levele: „dr. Garai István országgyűlési képviselő Budapest Tisztelt Képviselő Úr! Örömmel értesíthetem, hogy az immár harmadik alkalommal figyelmembe ajánlott Bugacpuszta-Móricgát közötti összekötő út építése ügyében a támogatásról döntést hozó tárcaközi bizottság 1995. szeptember 12-i ülésén kedvező döntést hozott, miszerint az útépítés 24 millió forint támogatásban részesül. A pályázatot benyújtó önkormányzat hivatalos értesítést kap, amely a támogatás felhasználásának feltételeit tartalmazza és a továbblépésben is segítséget nyújt. Kívánom, hogy a tervezett útépítés sikerrel megvalósuljon és a közúti kapcsolat jelentős javulásától a térségben remélt kedvező hatások valóban segítsék a telpülések lakóinak életét. Budapest, 1995. szepteber 25. Szívélyes üdvözlettel: dr. Lotz Károly közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter” A fentiek értelmében megteremtődik a közvetlen összeköttetés Jászszentlászlón keresztül Bugacpuszta és a majsai üdülőkörzet között, ami az egész régió gazdasági felemelkedését szolgálhatja a várhatóan növekvő idegenforgalmi bevételek által. dr. Garai István országgyűlési képviselő