Félegyházi Hírlap, 1997 (3. évfolyam, 1-25. szám)
1997-01-10 / 1. szám
1997. január 10. FÉLEGYHÁZI HÍRLAP 3. oldal A zúzmó felfedi titkát (folytatás az 1. oldalról) Környezetünk megmentésének feladata az eddig szerzett tapasztalatok alapján gyermekeinkre hárul majd, s még szerencse, hogy néhány példa azt mutatja, ők vállalják is ezt a feladatot. A Platán Utcai Általános Iskolában például olyan gyerekekre bukkantunk, akik egy speciális „zúzmóskála” segítségével rendszeresen ellenőrzik a Móraváros és a környék légszennyezettségét. Rokolya Szilvia 6/b és Gémes Péter 6/a osztályos tanulók Meizl Ferenc igazgató biztatására kezdtek aktívan foglalkozni a környezetvédelemmel, s ma már ott tartanak, hogy szívesen tekintenék ezt a tevékenységet akár hivatásuknak is. Lapunk kérdésére elmondták, a zúzmóskála használata rendkívül egyszerű. Különféle színű és fejlettségű zuzmók fényképe látható egy kartonon sorrendbe állítva az alapján, hogy milyen szennyezettségű levegőben érték el állapotukat. Egyszerű összehasonlítással kideríthető, hogy a lakásunk falán, egy fa törzsén vagy egy sírkövön található zuzmó milyen levegőt kényszerül elviselni velünk együtt. A két „zöld” ifjú szabályos értekezéseket készít megfigyeléseiről. Megállapították például, hogy a Kiserdőben a levegő kén-dioxid-koncentrációja 170 mikrogramm köbméterenként, ami szennyezettnek mondható. A Parkerdőben már leveles és porhanyós kéregzuzmót is találtak, ami azt jelenti, hogy itt tisztább a levegő. A skála alapján városunk közepesen szennyezettnek számít. Az iskola egyébként csatlakozott az Egészségesebb Iskolákért Program Európai Hálózatához - tájékoztatott Meizl Ferenc. Ennek a programnak kifejezett célja, hogy a felnövekvő nemzedéket egy más szemlélet alapján egészséges életmódra nevelje, aminek alapvető eleme az egészséges környezet megteremtése, megóvása. Így kerülhetett a zúzmóskála a gyerekek kezébe, ami kis lépés, de annál reménykeltőbb és hatékonyabb lépés egy elviselhetőbb, lakhatóbb világ kialakítása felé. Gajdics Ottó Közalapítvány létrehozásáról határozott Félegyháza képviselőtestülete legutóbbi ülésén a helyi közművelődés támogatására. Az alapítvány a helyi kezdeményezéseket, a művelődéspártoló és művészeti tevékenységet folytató közösségek, egyének támogatására hivatott. A 750 ezer forintos induló tőkéhez mindenki hozzáteheti a közművelődés támogatására szánt forintjait. A közalapítvány nyitott, bármely magyar és külföldi állampolgár, jogi személy, valamint közösség csatlakozhat. A rendelkezésre álló összeg felhasználásáról kilencfős kuratórium dönt, mindenkor pályázatok alapján. M Q r) 7 Q ÍT 1/ a ír a c iyi a 7 7 a I a U £ a IL + IV v V C 5 III C JL JL v I CZ7 J Az elmúlt időszakban igen sok szó esett arról, hogy a fiatalok lakáskérdését nagyon nehéz megoldani, szülői segítség nélkül elképzelhetetlen. Viszont a héten sokan a postaládánkban találhattunk egy szórólapot, amiben a lakástakarékpénztárakra hívja fel a figyelmet. Mit is jelent egyáltalán ez az újabb intézmény? - kérdeztük Kiss Ferenctől, az OTP Bank Rt. kiskunfélegyházi vezetőjétől. - A lakás-takarékpénztár tulajdonképpen lehetővé teszi, hogy alacsony kamatozású lakáshitelekhez jussanak a lakást szerezni vágyók. A lakás-takarékpénztárral kötött szerződéskor minimum havi ezer forintos előtakarékosságot, természetesen ezt mindenki a saját anyagi lehetőségei szerint határozhatja meg. A megtakarítás és az alacsony kamatozású hitel a törvény előírása szerint csak 4 év előtakarékosság teljesítése után vehető igénybe. Vegyük például, hogy ha valaki előtakarékosságot vállal és teljesít, akkor az első megtakarítási évben 40%-os, a későbbiekben évente 30%-os állami támogatás illeti meg. A törvény az állami támogatásra évi maximum 36 ezer forintot határoz meg, aminek a feltétele az első évben 7500 Ft, a további években pedig 10 ezer forint havonkénti befizetését feltételezi. Négy év után felvehető a megtakarítás, a kamatok és az állami támogatás teljes összege, ami 630 ezer forintot jelent. De emellett a lakáshelyzet javítására további lehetőség is van, mégpedig az előzőekben említett összeggel azonos nagyságú vagy azt maximum 20 százalékkal meghaladó összegű, hosszú lejáratú 6 százalékos kamatozású hitel, ami nagy különbség a jelenlegi 32% + 2%os hitelkamattal szemben. Ez tehát azt jelenti, hogy a megtakarítás mellett egy alacsony kamatozású hitelt is igénybe lehet venni, és ez az eddigi hitellehetőségekkel szemben óriási előnyt jelent. - Mire lehet ezt a lakástakarékossági hitelt felhasználni? - Telekvásárlásra, lakásépítésre, lakásvásárlásra, közművesítésre, lakáscserére, lakásbővítésre. Tehát már eleve tágabbak a lehetőségek, mint az eddigiekben. Az új lakás, ház építésénél viszont az ún. szociálpolitikai támogatást, mostani nevén lakásépítési támogatást is emellett fel lehet vennie azoknak, akik még eddig ezt nem tették. Igaz viszont, hogy ennél még továbbra is él a kikötés, hogy csak új lakásépítésre igényelhető. Vannak viszont olyan esetek is, amikor a lakásprobléma megoldásának kérdése nem várhat négy évig. Mit tehetnek azok, akiknek most lenne szükségük a csak négy év múlva esedékessé váló hitelre? Természetesen erre is van megoldás, az OTP megelőlegezi a négy év után esedékes összeget, igaz, piaci kamatozás mellett, de nem a hitelt kell fizetni és a kamatokat, hanem továbbra is a vállalt betéteket, és amikor elérkezik a négy év, akkortól ismét átalakul az eredeti előtakarékossági szerződésben meghatározott feltételekre. - És mi történik akkor, ha a négy év alatt annyira megváltozik a szerződéskötők anyagi helyzete, hogy a szerződésben vállalt fizetési kötelezettségét nem tudják teljesíteni? - Természetesen ennél az előtakarékossági formánál is lehet szüneteltetni a havi befizetéseket, de emellett még többféle megoldás is lehetséges, negyedévenként, félévenként és évenként is lehet egy összegben fizetni. - Mikortól kerülhet sor a lakástakarékossági szerződések megkötésére? - Előreláthatólag már a jövő hónaptól lesz erre lehetőség. Bízom benne, hogy ez az új előtakarékossági forma járható útnak bizonyul majd mindenki számára. -Am- wmmmmmH Nem ajándék az iparosoknak Hatéves huzavona után a félegyházi önkormányzat tavalyi utolsó ülésén úgy döntött, hogy mégis visszaadja az ipartestületnek a Móra tér 9. alatti épületet. Ez az ingatlan egykor az iparosok székháza volt, s az ötvenes években vették el tőlük. Akkor az ilyen és az ehhez hasonló kiköltöztetéseket államosításnak hívták. A ház ezt követően kulturális célokat szolgált, utána a vegyes ipari vállalat irodaháza lett, majd a Patyolat, később a zeneiskola költözött ide. A rendszerváltás után a zeneiskola a régi pártházba ment, az új pártok pedig a zeneiskolába. A székház nélkül maradt iparosok eközben önerőből gyűjtöttek pénzt és vettek egy épületet a Jókai utcában. Látszólag tehát rendeződtek a dolgok, s minden a legnagyobb rendben volt. A mesterek azonban sosem felejtették el az őket ért igazságtalanságot, s a legelső kínálkozó alkalomkor kérték vissza egykori tulajdonukat. Évek óta folyamatosan napirenden volt a kérdés, de hogy miért kellett ennek az ügynek idáig húzódnia - senki nem tudja. Pontosabban az iparosok nem tudják. A pártok végül lemondtak az épület használatáról. Talán azért is, mert az már olyan állapotban van, hogy egy jobb ízlésű párttag oda be nem teszi a lábát. Most már nem volt nehéz a döntés, ha annyira kell az iparosoknak, hát tessék, legyenek vele boldogok. Az épület borzasztóan rossz állapotban van, körülbelül 8 millió forintba kerülne a teljes felújítása - összegzi tapasztalatait Kis László, a vállalkozók ipartestületének elnöke. - Ráadásul lakottan kaptuk meg, az itt élő két család elhelyezéséről szerintünk az önkormányzatnak kell gondoskodnia Szóval lesz még miről tárgyalnunk a hivatal illetékeseivel. Aztán még azt is tisztázni kell, hogy az ingyen visszakapott épület után kell-e, és ha igen, kinek áfát fizetnie. A napokban összeül az elnökségünk, s kialakítjuk álláspontunkat, de az épület további sorsáról majd a küldöttgyűlés dönt. Erre január végén vagy február elején kerül sor. Az alsó részt például bérbe adhatnánk, felül lennének az irodák, és egy kultúrcentrumot is ki tudnak itt alakítani. De azt is alaposan végig kell gondolnunk, hogy szükségünk van-e mind a két székházra. Szerintem a Jókai utcait el kellene adni. Nem is olyan régen 6 millió forintra értékelték. - galambos - Óvatos becslések szerint épület felújításához is nyolcmillió forint kellene az Mórások az élvonalban Aki a félegyházi Móra Ferenc Gimnáziumban érettségizik, és tovább akar tanulni, szinte teljesen biztos lehet benne, hogy két éven belül felveszik valamelyik főiskolára vagy egyetemre. Egy kis túlzással talán így lehetne értelmezni annak a felmérésnek az eredményét, amely az 1995-ben érettségizettek sikeres felvételijének alapján rangsorolta az ország középiskoláit. Ebben 659 középiskola eredményességét öszszehasonlítva a Móra Ferenc Gimnázium az igen előkelő 34. helyen végzett. A megyei rangsorban csak a kecskeméti Katona József Gimnázium előzi meg. - Egy végzős évfolyam felvételije gyakorlatilag két év alatt zajlik le - mondja dr. Szolnoky Jenő, a gimnázium igazgatója. - A negyedik évben ugyanis a gyerekek egy része nem tud egyszerre készülni az érettségire, a felvételire és a nyelvvizsgára. A következőévben viszont már csak a felvételihez szükséges tantárgyakat kell tanulni. A közelmúltban kézhez kapott statisztika ezért készült az elmúlt két év alapján. S valóban büszkék lehetünk volt diákjainkra: a továbbtanulásra jelentkezettek 93,75 százalékát felvették. Az országos rangsorban tulajdonképpen csak az erős budapesti gimnáziumok, az egyetemi nagyvárosok gyakorló gimnáziumai és néhány kiemelt két tannyelvű iskola előz meg minket. De még az ilyen eredmények birtokában sem ülünk a babérjainkon, megpróbálunk perspektívát kínálni azoknak a gyerekeknek is, akiket valamilyen oknál fogva nem vettek fel, de szeretnének továbbtanulni. Ezért szeptemberben a nappali tagozatos, felsőfokú szakképesítést nyújtó képzést indítottunk be, gazdasági informatikus és mérlegképes könyvelői szakon. Bármilyen gimnáziumot végzettek részére ez a képzés ingyenes. Most szeptembertől pedig kereskedelmi menedzser és irodavezetői szakot is indítunk. Sokan kérdezik, hogy miért csináljuk mindezt. Nos, nagyon egyszerű a dolog: rá vagyunk kényszerítve. Meg kell ragadnunk minden kínálkozó lehetőséget, mert nekünk mindent önerőből kell megcsinálnunk, mi csak a fejpénzből élünk. Egyetlen fillér önkormányzati támogatást nem kapunk. Úgy tűnik, hogy a képviselők nem tekintik félegyházinak ezt a gimnáziumot. - - Félegyházi zsaruk a dobogón Az ismeretlen elkövetők ellen indított nyomozások 53,7 százaléka eredményesen zárul Kiskunfélegyházán. Ezzel a felderítési mutatóval 1996-ban a városi kapitányságok mezőnyében az előkelő 2. helyen állnak a félegyházi zsaruk - húzta meg az elmúlt év mérlegét lapunk kérdésére Gergényi Péter ezredes, a megyei rendőr-főkapitányság ez évi első sajtótájékoztatóján. Mindez egyelőre csak a főkapitány jegyzeteiből derült ki, de természetesen hamarosan elkészül a rangsor hivatalos formája is. De ennek már semmi jelentősége nincs, a tények tények maradnak: megyei összehasonlításban a félegyházi rendőrök munkájának hatékonyságát csak a kiskőrösiek előzik meg. Persze mindezt másképpen is meg lehet közelíteni: a városban és annak környékén garázdálkodó ismeretlen tettesek 46,3 százaléka vidáman éli világát. -