Félegyházi Hírlap, 1998 (4. évfolyam, 1-25. szám)

1998-01-09 / 1. szám

IV. évfolyam 1. szám Félegyháza, 1998. január 9. ÁRA: 24,50 Ft FÉLEGYHÁZA ÉS KÖRNYÉKE LAPJA MEGJELENIK KÉTHETENTE PÉNTEKEN W Újévi koszonto I* Tisztelt Félegyházi Polgá­rok! Tisztelt Olvasók! Nagy tisztelettel köszön­tőm Önöket az önkormányzat képviselő-testülete és a magam nevében az 1998-as esztendő kezdetén. Nagy öröm számom­ra, hogy a Félegyházi Hírlap hasábjain szólhatok a város polgáraihoz. Nem könnyű évet tudhatunk magunk mögött. Az elmúlt esztendő sem a város, sem polgárai életében nem volt problémamentes, sokszor áldo­zatot is követelt. További ter­hek nehezedtek a családokra, a közösségekre és az egyénekre is, ami sok türelmet, erőfeszí­tést és munkát kívánt vala­mennyiünktől. Mindezek elle­nére azt is tudom és látom, hogy ebben a kis alföldi, kiskun vá­rosban eredmények is szület­tek, gondolok itt egyéni, közös­ségi, kulturális, sport- és gaz­dasági sikerekre. Fontos ma, hogy e gondokkal terhelt vilá­gunkban minden kis sikernek örülni tudjunk. Ezúton is kife­jezem köszönetemet és nagyra­becsülésemet városunk vala­mennyi polgárának, szerveze­tének és gazdálkodó egységé­nek, hogy tevékenységükkel és támogatásukkal hozzájárultak Kiskunfélegyháza város műkö­dőképességének megőrzéséhez és elősegítették további fejlődé­sét. Külön szeretném megkö­szönni azt, hogy ezzel támogat­ták Kiskunfélegyháza város önkormányzat képviselő-testü­letének munkáját is. Nem könnyű költségvetési évet zárt a város sem, mivel év közben különböző jogi, gazdasági és pénzügyi változások is történtek, de ennek ellenére a város nem kényszerült hitelfelvételre, megfe­lelő szinten tudta működtetni az oktatási, kulturális, egészség- ügyi, szociális és egyéb intéz­ményeit. Úgy ítélem meg, hogy az intézményi ellátások és szol­gáltatások színvonala nem csök­kent, több esetben fejlődésről is beszámolhatunk. Jelentős beru­házásokat is vállalt - a felújítá­sok mellett - a város. Többek között 1997-ben készült el a Móra Ferenc Gimnázium torna­terme, az Oskola utcai iskola­tömb rekonstrukciója, a húsfel­dolgozó tanüzem, és elkezdődött egy újabb 50 férőhelyes idősek otthonának építése is a Csanyi úton. Elkezdődtek a sűrűn lakott külterületek - Selymes, Halesz - gázbemházásai, és befejeződtek a külterületi gazdátlan villanyhá­lózatok rekonstrukciói. Az elmúlt évek gyakorlatát folytatva 1997-ben is többmilliós orvosi gép-műszer beszerzésére került sor a városi kórház ré­szére, valamint a városi tűzol­tóság új tűzoltóautót kapott. A beruházások közül ki kell, hogy emeljem az útépítéseket, ame­lyeknek döntő része lakossági önerős útépítés volt 1997-ben 18 utcát sikerült szilárd burko­lattal ellátni, a város történelme során ez példa nélküli. Az eredmények mellett persze maradtak még gondja­ink, problémáink, amelyek megoldása az elkövetkező esz­tendő feladata lesz. Gondolok itt a megszaporodott szociális, egészségügyi, foglalkoztatási és a lakásproblémák megoldá­sára, valamint a különböző inf­rastrukturális (szennyvíz, csa­padékvíz, útépítés) fejleszté­sekre. Polgármesteri tevékeny­ségem és eddigi tapasztalata­im alapján továbbra is bízom a kiskun örökség hagyománya­iból táplálkozó, itt élő embe­rek küzdeni tudó és alkotó akaratában, becsületes munká­jában és a közösségek erejé­ben. Bízom abban is, hogy a közös munka, a közös akarat és a jó szándék a város jövőjét fogja szolgálni. A nem könnyű feladatok megoldásában szá­mítok valamennyi félegyházi polgár segítségére, türelmére és megértő támogatására. Ezen gondolatok jegyé­ben, az 1998-as esztendő kü­szöbén eredményekben gaz­dag, lélekben derűs, hittel teli boldog új esztendőt kívánok, s ehhez valamennyi félegyházi polgárnak nagyon sok erőt és egészséget. Ficsór József polgármester Elfogták a félegyházi pénzszállitó autó kirablóit Mint közismert, Kiskunfél­egyházán december 19-én este fél hatkor egy álarcos, fegyve­res rabló támadta meg a Viola ABC mögött parkírozó pénzbe- gyűjtő autót és 18 millió forintot vitt magával. A rendőrség nyomozó munkája január 6-án eredmény­re vezetett. Mint kiderült, a rab­lást maga a sofőr, Sz. Zoltán 23 éves fiatalember tervelte ki. Se­gítségére volt a pénzszerzésben unokatestvére, Sz. Zsolt is. Az álarcos rablásra Mészáros Ta­mást kérték fel, akinek édesap­ja, M. István is segédkezett a kivitelezésben, illetve a nyomok eltüntetésében. A sofőrt és unokatestvé­rét, valamint a rabló édesapját le­tartóztatták a rendőrök. Beisme­rő vallomásuk után házkutatást is tartottak lakásaikon, a fegy­ver és a pénz azonban nem ke­rült elő, csupán az elégetett ru­hák, álarc és pénzeszsákok nyo­maira bukkantak. A pénz és a fegyver feltehe­tően Mészáros Tamásnál van, akit még nem tudtak kézre keríteni. Ellene országos körözést adtak ki. Mészáros Tamás 23 éves, 170 centiméter magas, közepes testalkatú. Különös ismertetőjele, hogy arcának jobb oldalán kö­rülbelül 15 centis függőleges sebhely húzódik. Micsoda szilveszter! A Sirius rádió szilveszteri fődíjának elnyeréséért jelmezben kellett megjelenni a stúdióban. A Makra család és R. Nagy László kéményseprője, Móczár Gábor macskája, Hegedűs Kálmán rablója, Mészáros István Törpapája és a pókszövetség elnöke, Basics Gréta pókocskája közül végül a “Pocakos” rabló jelmezét, illetve játékát ítélte legjobbnak a cseppet sem szigorú zsűri. Mindenesetre az látható a képről, hogy nem volt könnyű a választás. Sír a vasút, áll a MÁV “A közlekedés fejlesztése nemzeti ügy!" - szoktuk hallani válasz­tási kampányok idején. Aztán áll az utazó a szürke hétközna-pokon a büdös, koszlott várótermekben, és a vonat nem jön. Nem jön tíz perce, félórája, órája. Nem vigasztal senkit, hogy a többiek pedig leszállni nem tudnak a ki tudja hol késő szerelvényről. A Szeged-Cegléd vona­lon több mint húsz éve nem volt komolyabb felújítás. Az eredetileg 100 kilométeres sebességre tervezett pályán több helyen csak negy­vennel lehet haladni. A mozdonyok is 20-30 évesek. Ilyen körülmé­nyek között nem csoda, hogy az egy sínpáron zajló forgalomban szinte mindennaposak a késések. De miért ilyenek a körülmények? Miért hagyták évtizedekig lepusztulni ezt a vonalszakaszt? Erről kér­deztük Rédei Józsefet, a félegyházi állomásfőnököt és dr. Garai István országgyűlési képviselőt, aki rengeteget harcol mostanában azért, hogy változzon a helyzet. Lapozzon a harmadik oldalra! VELÜNK CSAK NYERHET! Most éppen a KISKUN TAXI ÁLTAL FELAJÁNLOTT 3000 Ft-os UTAZÁSI SZELVÉNYT! Költő szülöttét ünnepelte a város Kiskunfélegyházán a szil­veszterkülönleges ünnep. Amíg világ a világ, december 31-én kora este, a mulatozás előtt ki­csit bensőségesebb, kicsit komo­lyabb ünneplésre gyűlnek össze a város polgárai. Petőfi Sándort, a lánglelkű költőt ünnepli a vá­ros. Az a város, amely a poros anyakönyv sárguló lapjain sze­replő bejegyzések ellenére fiá­nak tekinti a költő forradalmárt, és örökké büszke rá. Az idei, a 175. születésnap ha lehet, még több szunnyadó érzést szabadí­tott fel a félegyházi lokálpatrió­ták szívében. Ennek megfelelő igényes­séggel igyekezett az ünnepséget megszervezni az önkormányzat, a Petőfi-emlékbizottság és a Pe­tőfi nevét viselő helyi intézmé­nyek. A megemlékezés csúcs­pontja mindenképpen az volt, amikor felcsendült Balázs Árpád érdemes művész, Erkel-díjas zeneszerző műve, amelyet a Pe­tőfi-emlékbizottság felkérésére, Petőfi Sándor Szülőföldemen című versének soraira kompo­nált. A művet az ősbemutatóra Kapus Béla karnagy és Jankovszky Ferenc karmester tanította be és a kiskunfélegyhá­zi kórus és a Koncert fúvósze­nekar adta elő. Ficsór József át­adta a Petőfi-emlékévek tiszte­letére felújított Petőfi-emiékér- meket. Az idén Fekete Pál tanár­nak, volt országgyűlési képvi­selőnek posztumusz, és Juhász István tanárnak szavazta meg a kitüntetést a képviselő-testület a Petőfi-kultusz és -emlékek ápo­lásában, a költő irodalmi hagya­tékának megőrzésében végzett kiemelkedő munkájukért. Dr. Kerényi Ferenc professzor is­mertette az emlékbizottság és az önkormányzat anyagi támogatá­sával a Kiskun Múzeum Baráti Köre által kiadott könyvet, dr. Mezősi Károly Petőfi családja a Kiskunságban, kiskunfélegyhá­zi életük című művének reprint kiadását. Tóth Gyuláné, az emlékbi­zottság ügyvezető elnöke virág­gal köszöntötte az ünnepségen megjelent dr. Újváry Elemémé Mezősi Klárát, dr. Fontos Gézáné dr. Mezősi Katalint és dr. Mezősi Károlyt, a jeles Pető- fi-kutató leszármazottait. Az ün­nepség a Petőfi-emlékháznál fe­jeződött be, ahová égő gyertyá­val a kezükben vonultak át az ünneplők. A megemlékezés a volt mészárszék épületében, a jelenlegi könyvtárban kezdó'dött, s már ott is óriási volt az érdekló'dés.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék