Félegyházi Hírlap, 1998 (4. évfolyam, 1-25. szám)
1998-01-23 / 2. szám
6. oldal 1981-ben született városunkban, tősgyökeres félegyházi családban. A Platán Utcai Általános Iskola padjait koptatta, amikor V. osztályos korában felfigyeltek jó képességeire. Ekkor kezdett intenzívebben rajzolgatni, iskolai tárlatokon szerepelni. Két évig a Holló László Képzőművész Körbejárt, ahol továbbfejleszthette képességét, de végül nem lett tagja a közösségnek. Az általános iskola elvégzése után a Móra Ferenc Gimnáziumba iratkozott be. Tépelődő, visszahúzódó egyéniségének szokatlan volt a gimnázium légköre, s igazából csak harmadévre oldódott fel. Kezdetben az iskola szakköre igazán csábította, bár egy-két alkotásával mindig szerepelt a gimnázium kiállításán, jó képessége csak most kezd erőteljesebben kibontakozni. Kedvenc témái a csendéletek valamint az állatok és a női alakok. Ez utóbbiakat szürrealisztikus formában komponálja képein. Ezek az erősségei. Úgy érzi, e témák ábrázolásakor nyugszik meg igazán, s válik kiegyensúlyozottá. Alkalmazott technikái főként a pasztell, illetve a ceruza. Kedveli a nagy, élénk színfoltokat. Leggyakrabban a kék színt használja, a mélykék szinte minden képén rajta van. Színes világot teremtett magának, de a tanulmányrajzokat kifejezetten nem kedveli, e téren szorgalma is visszafogottabb. Érdeklődési területe a művészet mellett az irodalom és a történelem, igazából még nem dőlt el benne, hogy elkötelezi-e magát tehetsége irányába. A véletlen úgy hozta, hogy lapunk megjelenésével egy időben láthatók élénk, színes képei a HMO vadásztermében, ahol január 21-én az ifjú tehetségeket bemutató műsor egyik szereplője volt. R. F. Ifjú tehetségek nyomában -TARJÁNYI XÉNIA- Az 1998-as esztendő az 1848-as forradalom és szabadságharc 150. évfordulója. Sok olyan történelmi eseménye van hazánknak, melyekre joggal kell büszkének lennünk. Sok közül a legkedvesebb, de egyben legfájóbb emlékű az 1848-as. A Félegyházi Hírlap tisztelegve 1848 emléke előtt, március 15-éig folyamatosan közli korabeli képek felvételeit Kérjük, tanulmányozzák ezeket. Gondolataikban elevenítsék fel e történelmi eseményekről tanult ismereteiket s március 15-én ünnepeljük együtt legszebb nemzeti ünnepünket Aradi Ferenc Emlékezzünk együtt a hősökre! Anyakönyvi hírek SZÜLETTEK: Papp Krisztián (anyja neve: Czombos Ildikó), Sebők Petra (Juhász Ildikó Ilona), Kovács Tamás (Réczi Katalin), Csősz Cintia (Ladányi Erika), Csősz Diána (Ladányi Erika), Hegyi Kornél (Gyöngyösi Gyöngyi), Seres Adrienn (Orosz Erzsébet), Németh Mihály (Tóth Klára Mária), Kovács Edina (Tóth Edit Veronika), Náczi Patrik Zoltán (Pál Katalin Aranka), Lakos Anikó (Virág Anikó), Csányi Dániel (Vajda Anikó), Frank Mátyás (Galló Tünde), Viraczkó Barbara (Konkoly Anita), Lantos Zsófia (Pintér Erzsébet), Szőke Ádám Bence (Zahorecz Mária), Fekete Liliána (Csömör Mária), Németh Gábor (Szabó Katalin), Szolnoki Attila (Túri Ildikó), Tatár Anita (Pölös Anita), Szabó Zsuzsa (Kohajda Éva Ilona) Kürti Gábor (Bartucz Katalin Ibolya), Szűcs Viktor (Tóth Gabriella), Tóth Szimonetta (Cseklye Tünde), Udvari Dávid (Fekete Franciska) MEGHALTAK: Kiskunfélegyházi lakosok: Pólyák Andrásné Cseri Jolán, Szurok Péterné Bense Julianna, Tarjányi István, Retkes Ádám, Török Mihályné Vacina Hona, Tóth József, Farkas Sándor, Gúth Istvánná Sikár Ilona, Vakulya Józsefné Zombor- Tóth Erzsébet, Keserű Pálné Hideg Rozália, Patai Antal, Ajtai Sándorné Vörös Katalin, Török Sándorné Flóring Mária, Bátóczki Lászlóné Horváth Ilona, Banos Anna, Lőrincz Péter. Tiszaalpári lakosok: Bodor Ilona, Győző János Bugaci lakosok: Vezsenyi László, Tarjányi Béláné Csontos Hermina, Juhász János, Rokolya György; Darányi Sándorné Tóth Rozália Margit - Petőfiszállás; Czinkos István - Pilis; Dudás Judit Anita - Baja; Seres Sándor - Jászszentlászló; Oláh Józsefné Szabó Rozália - Szánk. KULTÚRA 1998. január 23. Januári számvetés Egy éve, szinte ugyanebben az időben végeztük el azon összesítést, mellyel számba vettük, milyen tárlatokkal, kiállításokkal szembesülhetett városunk közönsége az előző évben. Az alábbi sorokban az 1997-es évvel tesszük ugyanezt. Ha csak a számokra nézünk, bizony elmaradásnak tűnik a tavalyi 30 rendezvény a tavalyelőtti 40-hez képest. Kiállítások rendezésében 1997-ben csak a három művelődési centrum jeleskedett. A Szakmaközi Művelődési Ház négy csoportos tárlatot könyvelhet el, náluk a hangsúly egyéb közösségi rendezvényekre tevődött át. A néhány évvel ezelőtti nagyszabású bemutatók anyagi terheit már nem tudják vállalni. A HMO szintén négy, de egyéni bemutatóval vette ki részét “az esztétikai nevelésből”. Egyre jobban törekszenek a fiatal tehetségek, és a helyi alkotók számára lehetőséget biztosítani. A tárlatok zömét a Móra Ferenc Művelődési Központ rendezte, 22-t a galériában illetve az aulában felváltva. Talán itt sem voltak olyan nagy nevek, mint régebben, de néhány emlékezetes, kiugró tárlatot említhetünk. Csille Márta nemezmunkái, és Máté András akvarelljei szakmailag is kimagaslottak. Kiváló volt - de inkább csak a szűkebb szakmai körnek - Hollóssi Katalin tűzzománc tárlata, illetve Málik Béla grafikai gyűjteménye, melyben a legjobb magyar grafikusok munkáit láthattuk. Fekete Zsolt festményei, Pintér Anna grafikái szintén igen nagy sikert arattak. De igazi előrelépést az az együttműködés jelenti, amely Kalocsa, Baja, Kiskunhalas és városunk művelődési házai között köttetett a múlt év végén. Ennek értelmében együttesen neveznek megyei pályázatokra, kiállításokat cserélnek, a szállítási, rendezési költségeket megosztják. Amellett, hogy betekinthetünk más városok kulturális életébe, a félegyházi alkotók tárlatai is könnyebben juthatnak el a megye más régióiba. Mivel a rendszerváltás után eltávolodtak egymástól az addig központi irányításhoz szokott művelődési centrumok, mostani önálló kezdeményezésük - a kölcsönös előnyök mellett - példa értékű. Rosta Ferenc Itthon... Igazából nem is tartott kiállításszünetet a művelődési ház, hiszen állt még az aulában Karsai Ildikó kellemes akvarell- és tollrajzkiállítása, amikor január 1 --án az 1998-as év első tárlata nyílt meg a galériában. Virág Zoltán kecskeméti festőművész jó színvonalú, első ránézésre hagyományosnak tűnő - vízpartok és alföldi tanyák témájú kiállítása fogadja a látogatókat. Hogy mégse mondható konvencionálisnak, arról a cseppet sem szokványos közeli képkivágás, és a tájképek hordozta mondanivaló gondoskodik. A szinte kizárólagosan a természetben festő Virág Zoltán közeli vízpartot ábrázoló képeinek különös színvilága megkapó. A művekből áradó hangulat talán a Novemberi csend című képben sűrűsödik össze legjobban. E képhez írt Kecsmár Szilvia IV. A osztályos gimnáziumi tanuló néhány gondolatot: Novemberi csend Egy pillanat csak a hosszú tél előtt. A vízben ide-oda sodródó nyári élmények, egy-egy elfelejtett, vagy otthagyott kép. A melegség utolsó lehelete színes árnyakat rajzol a vízre, melyen már megtapad a hűvös szél. A nádas magát lassan megadni kész, de van néhány zsenge levél, mely még nem hisz a közelgő tél hírnökének. Egy pillanat csak a hosszú tél előtt. Egy nyugodni, megállni kész sóhaj, egy pihenni vágyott gondolat a lelket karcoló, vég nélküli küzdelem után. Egy színes dallam a vízben elmerülve, ahogy táncot jár a pattanásig feszült csendben. S mégis olyan végtelen ez az öröknek beajánlott pillanat. Összeforrott álmok és elhasznált emlékek tömegében egy kis folt: “Novemberi csend”. A csak romos tanyákat ábrázoló alföldi tájak viszont derűs színekkel, fényhatásokkal okoznak meglepetést. A természet elemeiből komponált lány, egységes, fénybe burkolt alkotások, ahol a táj nyugalmát nem zavarja emberi lény. A pusztulás letargiája helyett valami derűs, emelkedett lélekállapot fennkölt harmóniájába helyezi düledező házait. A nyíló virágok, a burjánzó természet ellensúlyozza a romba dőlt tanyák látványát. Legtöbb alkotás szépen megfestett, visszafogott, szelíd elmúlást hordozó, az élet körforgását isteni megbékéléssel szemlélő derűs látásmódú kép. A kisteremben még szubjektívebb élményekből táplálkozó képsor látható. A kiállítás a víz - fény - hit hármasán nyugszik. ... a távolban Minden évben Kecskeméten január 9-étől kezdik a Horgászati és Vadászati Napokat, ahol a szűkebb szakma jelenléte mellett a szélesebb közönségnek is betekintést engednek eme ősi mesterségek jelenlegi helyzetébe. Ez évben négy alkotóművészt is meghívtak, hogy e témájú művekkel a rendezvény jellegét erősítsék. Itt szerepelt városunkból Szecskó Péter Nívó-díjas grafikusművész állatrajzaival, pasztellképeivel. Az Erdei Ferenc Művelődési Központban rendezett kiállítás a nyitva tartás 9 napja alatt nagy közönségsikert aratott. Érdekes, kedves meghívás érkezett Kiskunfélegyháza francia testvérvárosából. Négy helyi alkotó festményeit, képeit várják egy május eleji kiállításra. Az idegenforgalmi bizottság a Holló László körből kettő, a Fehér Paletta körből kettő alkotót javasol kiválasztani. Nagy érdeklődéssel - és figyelemmel - várjuk a megnevezetteket, akik képviselni fogják városunkat. R.F.