Félegyházi Hírlap, 1999 (5. évfolyam, 1-24. szám)

1999-01-08 / 1. szám

V. évfolyam 1. szám Félegyháza, 1999. január 8. ÁRA: 30 Ft FÉLEGYHÁZA ÉS KÖRNYÉKE LAPJA MEGJELENIK KÉTHETENTE PÉNTEKEN A munkanélküliekkel meg kell találni a kapcsolatot Félegyháza képviselő-tes­­tülete decemberben döntött ar­ról, hogy kit bíz meg a város legnagyobb közművelődési in­tézményének irányításával. Mint ahogy az lenni szokott személyi ügyekben, nem ment ez olyan könnyen városatyá­inknak. A beérkezett pályázók közül mindenkit behívtak meg­hallgatásra, de az utolsó pilla­natban többen úgy vélték, Némethné Darabos Andrea elégtelen gyakorlati idővel ren­delkezik, ezért nem felel meg a kiírásban megszabott követel­ményeknek. Hogy a vitát eldöntsék, szünetet rendeltek el, melynek ideje alatt a jogi, ügyrendi és a művelődési bizottság arra az álláspontra helyezkedett, hogy Némethné pályázata mégiscsak érvényes. Az ügy igazi pikan­tériája ezek után, hogy meg­győző szavazati aránnyal janu­ár elsejétől őt nevezték ki a Móra Ferenc Művelődési Köz­pont igazgatójává. (Folytatás a 6. oldalon) Kilakoltatás?! Tíz családra vár kilakolta­tás a következő három hónap­ban Kiskunfélegyházán, amennyiben nem rendezik lak­bértartozásukat a költségvetési szervezet felé. Jelenleg 500 la­kás van önkormányzati tulaj­donban a városban, ebből 100 bérlő notórius nem fizető. Az évek alatt összegyűlt mintegy 16 millió forintos kintlevőség­re könnyű magyarázatot talál­ni, ha valaki megnézi, milyen állapotban vannak az egy éve leadott, vagy egyszerűen ottha­gyott lakások. Leszakadt tapéta, penészes falak, leszerelt, elhordott radi­átorok jelzik, hol söpört végig az igénytelenséggel keveredő nincstelenség. Ennek ellenére a kilakoltatás csak végső eszköz­ként szerepel a behajtás mód­szerei között. Nálunk töltötték a szünetet Százhuszonkét kárpátaljai árvízkárosult gyermek és 9 kísérő tanár töltötte a téli szünetet Kiskunfélegyházán. Január 12-én utaznak vissza Kárpátaljára. Kiskunfélegyháza már régóta tart­ja a kapcsolatot a kárpátaljai faluval, Mezővári­val. Tavaly nyáron is töltöttek már itt pár hetet kárpátaljai gyerekek. A szükség idején a város természetesen azonnal felajánlotta a segítséget. Segélyszállítmányokat küldtünk és a falu árvíz­­károsult gyermekei részére pedig lehetőséget adtunk arra, hogy a téli szünetet Félegyházán tölt­hessék. (Folytatás a 3. oldalon) A gyerekek megismerik a befogadó családok hétköznapjait is. Majoros Jenő­né megmutatta a féltve ő­rzött fényképalbumát is. Kirándulni jöttek a gyerekek Mezőváriból? Becsapva érzi magukat sokan, akik a kárpátaljai árvízkáro­sult gyermekeken akartak segíteni. Mert kiderült: a karácsony előtt Kiskunfélegyházára érkezett gyerekek többsége semmilyen árvíz­kárt nem szenvedett. Sőt a 122 gyerek közt vannak olyanok is, akik kimondottan jó anyagi helyzetben élnek otthon, házukat a víz pedig nagy ívben elkerülte. Az iskolában viszont me­gkérdezték tőlük, hogy akarnak-e Magyarországra menni. Akartak. A legidő­sebb árvízkárosult gyerek 40 éves. Lapozzon a 3. oldalra! VELÜNK CSAK NYERHET! Most éppen a SIRIUS RÁDIÓ AJÁNDÉKCSOMAGJÁT! Tisztelt Olvasók! Egy hete, az új esztendő első napján jókívánságokat vál­tottunk, derűs, boldog új évet kívántunk. Minden kezdet, így 1999 is reménykeltő, hittel, bi­zakodva tekintünk az elkövet­kező hetek, hónapok elé. Az­óta az új év jelen idővé vált, napjai egymást váltva mindig más feladatot hoznak elénk. Az új évben szembetaláljuk ma­gunkat azzal, hogy a várt, ter­vezett jövő egyszerre mává, je­lenné válik, és 1998 visszavon­hatatlanul a múlthoz tartozik. Még túl közel van hoz­zánk az elmúlt esztendő. Kö­zel ahhoz, hogy reális mérle­get vonjunk, még nem tudjuk teljes egészében számba ven­ni eredményeinket, beteljesült reményeinket, megvalósult céljainkat. A város, a megye közéleti szereplőjeként olyan döntések alakítójává, részesé­vé lehettem, amelyek az álta­lunk kitűzött célokhoz köze­lebb visznek. Úgy gondolom, hogy képviselőként, az Or­szággyűlés törvényalkotó munkájában osztozva jóleső érzéssel vehetem számba azo­kat az intézkedéseket, ame­lyektől 1999-ben biztonságo­sabb, nyugodtabb életet re­mélhetnek a város, a megye polgárai. Összegezve a mö­göttünk hagyott hónapok par­lamenti munkáját, elsősorban azokra a törvényekre utalok, amelyek a családok életét, a fiatalok tanulási esélyeit, az őket tanító pedagógusok bé­rének növelését, az önálló ott­honteremtés feltételeinek javí­tását szolgálták. 1999-ben nyu­godtabb, kiszámíthatóbb és megtervezhető életet kívánunk és szeretnénk önmagunknak és másoknak. Ehhez pedig nélkü­lözhetetlen a jó, betartható és betartatható törvény. Különleges esztendőbe léptünk. Ez az év a millenniu­mi évfordulóra való felkészülés éve. A nagy évfordulóktól min­dig többet várunk és remélünk. Ilyen évfordulós esztendőt hagytunk magunk mögött. Eb­ben a városban semmihez sem hasonlíthatóan szép, emelkedett hangulata volt az óév búcsúz­tatásának. December 31-én is­mét megemlékezhettünk Pető­fi Sándor születéséről. A Pető­­fi-kultusz ápolása, tradícióink tisztelete megtartó, összetartó erő Kiskunfélegyházán, de bár­tan hozzátehetem, Bács-Kiskun megyében is. Ezért bízom ab­ban, hogy a millenniumi ünnep­ségre való felkészülés összeha­sonlíthatatlan történelmi esélyé­vel jól fogunk élni. Lelki, szel­lemi értelemben is fel tudunk készülni az új évezredre, s meg­találjuk történelmi múltunkban azokat az értékeket, amelyek­re, mint szilárd alapra építkez­hetünk. Az évfordulóhoz köze­ledve szűkebb hazánkban egyszerre tekinthetünk büsz­kén az évszázados épületek­re, a város múltjának tanúira, de ugyanezzel a tekintettel fogjuk át az M5-ös autópálya ívét is. Mitől boldog az em­ber? Ha magának, szerettei­nek biztonságos otthont te­remthet, ha van munkája, amelyet örömmel végez, ha van hivatása, amelynek meg­felel, ha szeretetteljes kötelé­kek között élheti életét. Ezek a dolgok hétköznapjaink bol­dog pillanatainak forrásai, amelyeket megtartani, gazda­gítani természetes emberi tö­rekvésünk. Január 1-jén bol­dog új évet kívántunk egy­másnak. A boldogsághoz a mindennapi boldogulásra is szükség van. Bízom abban, hogy megyénk, városunk gazdaságának erősödése en­nek a boldogulásnak teremti meg megbízható alapját. Erre most minden esélyünk meg­van, és megvan a szándék is, hogy itt, a Duna-Tisza közén sikerrel feleljünk meg 1999. és a következő esztendők ki­hívásainak. Az új évben ezt az elérhető és megvalósítható boldogulást kívánom váro­sunk polgárainak, a lap min­den olvasójának. Endre Sándor országgyűlési képviselő, a Bács-Kiskun megyei közgyűlés elnöke FAGYOS VOLT A KARÁCSONY Aki nem fizetett, annak leszerelték a radiátorát Karácsonyi ajándékként elzárták a meleg vizet a Petőfi-lakó­­telepen azokban a lakásokban, amelyek bérlői tetemes vízdíjtarto­zást halmoztak fel. A radiátorokat - ugyancsak a tartozás miatt - ezeknél a családoknál még a tavasszal leszerelték. Az érintettek többségének reménye sincs arra, hogy saját erejéből törleszteni tudná az adóságát. Egyelőre az önkormányzat sem tud segíteni. A fűtőmű vezetői pedig hajthatatlanok voltak. Ők nem szociális in­tézmény, hanem szolgáltató szervezet. Aki tud fizetni, az kap me­leg vizet és lesz nála fűtés. Részletek a 3. oldalon. Sikeres évet zártak Az országos élmezőnyben szerepeltek tavaly is a kiskunfélegyházi VASAS TK ifjú birkózói. Sportösszeállításunk a 7. oldalon. JAVUL A FÉLEGYHÁZI VASUTAS ÁLLAPOTA Először templomba fog menni Ha felgyógyul, először a templomba megy majd Gál Pál vezető jegyvizsgáló, akinek a vonata Lakitelek határában ka­rambolozott egy török kamion­nal. Sok helyen eltört a csontja, de a körülményekhez képest jól érzi magát. Mindene megvan - ennek örül a legjobban. A bal­eset részletei az 5. oldalon. Rejtvényünkből megtudhat­ja, mi Amerikában a legjobb befektetés. A vörösbor leghatásosabb ellenszere a fehérbor. Norvégiában a kagyló, ná­lunk a kocsonya a sláger. Nyár a télben­­ kezdje az évet vidámsággal. Kesztyűbe dudálni is meg­tanítjuk a 8. oldalon.

Next