Félegyházi Hírlap, 2001 (7. évfolyam, 1-48. szám)

2001-05-10 / 18. szám

2. r L­smiusnR­wfl, Asumiz Kiskunfélegyháza, Blaha L. tér 1. Telefon: 76/560-028, 76/465-656 Nyitva: 8-24-ig, péntek-szombat 8-02-ig. Kiskunfélegyháza, Kossuth utca Tel.: 76/462-273 . ...... - • • - • ... . - - - -■ . 1 Aktuális Segesvár is csatlakozna testvérvárosnak Május 3-án nyolcfős küldöttség látogatott Kiskunfélegyházára, Segesvárról, Romániából. Hétvégén lezajlott a kapcsolatfelvétel, mely városunk jobb megismerését célozza. Segesvár nem sokkal nagyobb városunknál, 35-36 ezres lakosú település. A magyarok aránya körülbelül húsz százalék, tehát 6-7 ezer magyar él a kisváros­ban. Segesvár küldöttsége csü­törtök délután érkezett meg Kis­kunfélegyházára. A delegáció­ban a nemrég megválasztott pol­gármester Dórin Dánéban, önkormány­zati és RMDSZ-es képviselők, valamint a német kisebbség képviselője volt. Pénteken Ficsór József polgármesterrel megtekintették Kiskunfélegyhá­za gazdasági, szociális és kultu­rális központjait, így a Petőfi Gépészeti Szakközépiskolát és a Móra Ferenc Gimnáziumot is. Ellátogattak városunk legtöbb embert foglalkoztató üzemébe, a cipőgyárba és a műanyaggyár­ba. A program folytatásaként a szociális otthon működését és a tűzoltóság korszerű felszerelé­seit mutatták be a delegáció tag­jainak félegyházi vendéglátóik.­­ A látottak alapján pozitív kép alakult ki városunkról, nem gondolták volna, hogy ilyen kis városban mint Félegyháza, ilyen magas színvonalon felszerelt in­tézmények vannak. Elsősorban a Gépészeti szakközépiskola számítógépparkja ragadta meg a résztvevőket, felsőfokon beszél­tek róla - mondta Kormányos Imre, az idegenforgalmi és kül­­kapcsolatok bizottságának elnö­ke. Hozzátette: a nap legfontosabb eseménye a délután lezajlott képviselői ta­lálkozó volt, a tiszaalpári önkor­mányzati üdülőben. Itt átbeszél­ték a két önkormányzat műkö­dését nagyon eltér ebben a két város gyakorlata. Az új informá­ciókról úgy nyilatkoztak , hogy a frissen szerzett tapasztalatokat megpróbálják alkalmazni, beve­zetni Romániában. Emiatt is ta­nulságos volt számukra a talál­kozó. A kialakult kép, rólunk, félegyháziakról pozitív - mond­ta Kormányos Imre. Csak felső­fokban beszéltek rólunk, irigy­kedve mondták, hogy meglepő az a tisztaság, nyugalom a mi vá­rosunkat jellemzi. A saját sze­mükkel győződhettek meg arról, hogy nálunk magasabb az élet­­színvonal. Szombaton a város nevezetes­ségeivel ismerkedhettek meg. Megnézték a Petőfi emlékhelye­ket és a múzeumot is. Az együtt­működés lehetőségeinek tárgya­lása volt a legtanulságosabb Kiskunfélegyháza számára. Eléggé meglepő volt, hogy ők már úgy érkeztek városunkba, hogy képviselőtestületük már döntött a partnervárosi okmá­nyok aláírásáról, konkrét határo­zattal utaztak ide és kinyilvání­tották azon szándékukat, hogy szívesen aláírnák az erről szóló okmányokat. A gyakorlatban ez azért másképp néz ki, mondta Kormányos Imre. Többévi jó együttműködésnek kell ahhoz kialakulnia, hogy aláírjon két város egy ilyen színtű megálla­podást. Az olaszországi Feltre­­vel már nyolc éve nagyon jó a kapcsolatunk, de az együttmű­ködésről szóló okmányokat még nem írtuk alá - folytatta Kormá­nyos Imre. Ez nem befolyásolja az együttműködést, maga a rati­fikáció formális dolog a kapcso­latok ápolásában, de bizonyos fokú kötelezettséggel, felelős­séggel is jár. Tartalmilag nem meghatározó, hiszen egy aláírt, szentesített kapcsolat is lehet la­zább, kevésbé gyümölcsöző, de ez fordítva is igaz lehet. Idén nem tudná Kiskunfélegyháza kellő módon, - anyagi forrás hi­ányában - az eseményt méltó módon megünnepelni és ratifi­kálni az okmányok aláírását. Amennyiben Kiskunfélegyháza képviselőtestülete megszavazza az együttműködést, talán mód nyílik arra is, hogy már ebben az évben Segesváron aláírja a két város az okmányokat. Az Európai Uniós pénzek megszerzésére irányuló pályá­zatok beadásakor csak az aláírt okmányokat veszik figyelembe, az nem számít, hogy hány alá­írás nélküli kapcsolattal rendel­kezik egy település. A segesvári delegáció számára azért is fon­tos ez a kapcsolat, mert az ott élő magyaroknak ennél nagyobb segítséget Magyarországról nem adhatnánk. Segesvár megítélé­sét, helyzetét nagymértékben segítheti egy ilyen kapcsolat. Ezzel a román nemzetiségű kép­viselők is egyetértettek. Ha le­hetőségük lesz magyarországi intézményekkel, gazdasági élet szereplőivel felvenni a kapcso­latot, közvetlenül megtapasztal­hatják majd az itteni módszerek helyességét. Kormányos Imre kiemelte, hogy mindenképpen változott a hazánkról ki­alakult képe a se­gesvári delegáció tagjainak. A román képviselők azért tartanák fontosnak az okmányok aláírá­sát, mert ugyan Segesvárnak is van németországi, svájci, fran­ciaországi kapcsolata, de az ilyen irányú kapcsolataik eddig nem hozták meg a remélt sikert. Az eddigi viszony nem volt elég gyümölcsöző egyik ország kép­viselőjével sem­, így ebben az irányban is van mit tanulniuk tő­lünk. Szeretnének Európával rajtunk keresztül kapcsolatba kerülni. Az egész románságot segítve ezzel, elősegítve az or­szág pozitív változásait. Ez ha­zánk érdeke is. A konkrét együttműködés el­ső lépéseként a IX. Kiskun Ku­pa kapcsán másik testvérváro­sunk, Korond lemondta a rész­vételt, így mivel a szervezés már lezajlott, Segesvár átveheti a he­lyüket a nyáron megrendezésre kerülő labdarúgó tornán. A kulturális és gazdasági kap­csolatok élénkítésére mindkét város keresi a csatlakozási pon­tokat. Az oktatás kapcsán felme­rült, hogy szívesen jönnének nyelvi gyakorlatra Kiskunfél­egyházára, a segesvári iskolai oktatásban is szerepel francia és német nyelv tanítása. Segesvár fúvószenekara is jelentős, ezen a területen is adott az együttmű­ködés lehetősége. A gazdasági kapcsolatok élénkítésének egyik formája lehet magyarországi vállalkozók megnyerése ottani beruházásokra. A franchise rendszerben működő, fagyasz­tott pékáru is Kiskunfélegyházá­ról indult el, mely Európa szá­mos országába, így már Seges­várra is eljutott. Ez újabb megle­petésként érte a delegáció tagja­it. Segesvár nagy lehetőséget látna abban is, hogy a települést turisztikai célponttá fejlesszék, ugyanolyan stílusú épületek ta­lálhatóak itt, mint egy német vá­rosban. Andrási Attila Félegyházi Hírlap Ereklyés zászló Félegyházán Kiskunfélegyházán a Szent Já­nos téren 1934-ben állított a vá­ros úgynevezett Ereklyés Or­szágzászlót, amely a 30-as évek­ben teremtett hagyományt or­szágszerte, ezzel fejezve ki a magyarság revíziós törekvéseit Trianonnal szemben. Az emlékmű 4 m magas volt, a zászlótartó rúd előtt a karmai között Nagy-Magyarország tér­képét őrző turulmadár állt. A tu­rulmadár hátsó kiképzése egy apostoli kettős kereszt, jelké­pezve a magyar királyság szoros kapcsolatát a kereszténységgel. A talapzaton Árpád fejedelem pajzsra emelését ábrázoló pla­kett, valamint a Szent Koronát Szűz Máriának, Magyarország patrónusának, felajánló Szent István királyt ábrázoló bronz dombormű, illetve Magyaror­szág és a város címere volt lát­ható. A hét méter magas zászló­rúd vége esküre emelt kézben végződött. Az emlékművet kerí­tés vette körül. Az emlékművet a második vi­lágháborút követően lebontot­ták, talapzatát az 1959-ben fel­állított Holló Lajost ábrázoló mellszobor alatt helyezték el, a mai napig ott található. Az egy­kori ereklyéket, a talapzat relief­jeit a Kiskun Múzeum raktárá­ban őrizték meg. A város elhatározta az Erek­lyés Országzászló felújítását és eredeti helyére történő visszahe­lyezését a városháza szecessziós épületével szemközt, a Nepomuki Szent János szobor környezeteként kialakított köz­park előtti köztéren, annak a szecesszió korszakának kerté­szeti eszközeivel az értékmentő hagyományokra támaszkodó át­építésével. Az országzászló mellett egy diszkót is felállításra kerül, amely ivókútként üzemel. A munkák költségei a követ­kezők: A régi posztamens áthelyezé­se annak műszaki állapota miatt nem volt célszerű, ezért teljesen új, de az eredetivel megegyező, mészkő posztamens kerül kiala­kításra, amelynek alapozási munkái a turulmadár és a négy dombormű restaurálásával és el­helyezésével, valamint a fa zászlórúddal együtt: bruttó 3.597.500 Ft, egy mil­liót adott Rockenbauer Zoltán NKÖM, 400 ezer Ft a BKKM-s Műemlékvédelmi és Falufelújítási Alapítvány. A környezetrendezés munkái (burkolatborítás, növénytelepí­tés, pihenőhelyek kialakítása, hulladékgyűjtők, megvilágítás, díszkút): bruttó 10.336.000 Ft Összesen: 13.993.500 Ft Szabó Mónika a kuratórium titkára 2001. május 10.

Next