Kunfélegyházai Híradó, 1882 (1. évfolyam, 6-37. szám)

1882-06-11 / 8. szám

hetünk róla. Az alatt látszólagosan 51­ a nap­ átmérő­­nyire közeledik a naphoz, farkát délre fordítva, s maga is a nap déli oldalán áthalad és azután kelet felé gyorsan távozik. Egy pár nap múlva, midőn nappal fényleni megszűnt, déli állása miatt szabad szemmel reggeli órákban már nem lesz többé látható. A csillagászok azonban főkép a déli félgömbön, a­hol általában nagyszerűbb lesz a tünemény, még hónapokig fogják láthatni. („Kai, néplap.“) Vegyes­ek. — A tisza-eszlári eset. Bizonyosan ol­vastak már, vagy legalább hallottak valamit­­. olva­sóink a tisza-eszlári esetről, mely szerint egy özvegy anyának kis leánya nyomtalanul eltűnt, s hogy ké­sőbb az állíttatott róla, hogy az ottani zsidó sakter által megöletett volna. Az esetről a fővárosi lapok a múlt héten a legborzalmasabb híreket közölték, melyek szerint az irtóztató tett mindinkább kezd megvalósulni. Erre vonatkozólag a következőket írhatjuk. A Tisza-Eszláron megejtett bírói vizs­gálat alkalmával ugyanis, mint állítják, Seharf Józsefnek 16 éves fia borzalmas részletességgel be­szélte el a kis S­o­l­y­m­o­s­s­y Eszternek meggyilkol­tatását. Elmondta, hogy édesatyja, Seharf József, a zsidótemplom mellett néhány lépésnyire fekvő há­zának az Újfalut és Tisza-Eszlár többi részét össze­kötő útra nyíló ablakán kinézvén, midőn Solymossy Esztert visszajönni látta Eszlárból, kiment házából és a kis leányt, ki fehéres-sárga kendőjébe takartan egy csomagot vitt, behivta házába, kérvén őt, hogy szombati nap lévén, ő vigye a konyhából az ételt az asztalra. A kis leány készséggel bement a házba s itt a templomfelügyelő 16 éves fiának szék­ében be­szélt vallomása szerint, a sakter a kis leányt hátul megragadta, kezeit egy idegen metsző segélyével összekötötte s lakásának belső szobájában őrizte egész ugyanaz­nap esti 10 óráig. Tiz és tizenegy óra között, ugyanezen forrás szerint, a templomfel­ügyelő és neje bevitték a kis leányt a templom pit­varába, ott a felügyelő neje a kis leány lábait meg­mosta, mire az ott egybegyűlt idegen metszők jelen­létében a pitvar közepén álló asztalra fektették. A fiú maga azt állítja, hogy őt, midőn a kis­lányt a templomba vitték, onnan kikergették, de ő a pitvar ajtajának meglehetős nagyságú kulcslyukán át szemlélte a pitvarban történteket. A fiú, mint, is­métlem, szél­ében beszélik, határozottan azt állítja, hogy saját anyja mosta meg a kis Eszter lábait, Schwarcz Sámuel metsző pedi­g elvágta annak nyakát és a lecsorgó vért fel­váltva egy-egy tányérba fogták fel és egy tisgyulill adonyba­n a­t­att ok. Beszélik, hogy a fiú a vizsgáló bíróság előtt ép úgy, mint a törvényszék előtt kijelentette, hogy önkényt és tel­jes jószántából, minden kényszerítés nélkül tette e vallomást s vallomásának hitelesítésekor újólag megkérdeztetvén ez iránt, a legapróbb részletekig elmondta ugyanazon ténykörülményeket. Azt, hogy a kis leány hullája hova lett, nem tudja, mert ké­sőbb bekergettetvén a szobába, ott reggel felé el­nyomta az álom. E vallomás alapján történtek, mint mondják, az elfogatások és bocsáttattak ki az idegen metszők ellen az elfogatási parancsok. A vizsgáló bizottság állítólag rögtön meggyőződést szerzett magának arról, vájjon a pitvarba vezető ajtó kulcslyukán át belátni-e a pitvarba, s azt ta­pasztalta, hogy ezen nagy kulcslyukon keresztül a különben is igen kicsiny pitvarnak épen azon ré­szét látni legjobban, melyen most is egy egyszerű falócza van elhelyezve. A legelső vizsgálat a kir. al- Ügyész és a vizsgáló biró által Tisza-Eszláron, má­jus 18, 19, 20, 21, és 22-ik napján tétetett meg és az e vizsgálat alkalmával felmerült súlyos gyanú­­okok alapján azonnal öt egyén­bőn letartóztatva. Később, a Nyíregyházán folytatott vizsgálat folyama alatt, Tisza-Eszláron elfogatott még három egyén, két egyént pedig a viszgáló bíróság által kibocsá­tott elfogatási parancs alapján másutt tartóztattak le. Ekként Nyíregyházán ma összesen t­í­z egyén van vizsgálati fogságban, de ezek száma még ki­egészítésre vár, mert ezen kívül is több elfogatási parancs adatott ki s a gyanús egyéneket, kiknek alkalmuk volt Tisza-Eszlárról egész csendben és háborútlanul eltávozni, más törvényhatóság területén nyomozzák. Az elfogottak között van Seharf József tisza­eszlári zsidó templomfelügyelő és neje, Schwarcz Salamon metsző, Seharf József 16 éves fia, továbbá Junger Adolf, Braun Ábrahám, Lustig Sámuel és Grosz Márton. Konstatálva van, hogy Tisza-Eszláron ápril 1-én négy idegen metsző (sakter) jelent meg, kik azon napon és a következő vasárnapon Scharfnál és Schwarcznál tartózkodtak s álllítólag a megelőző napon, illetőleg éjen át tör­tént meg a sakter-választás. Tény az, hogy a Nyíregyházán elfogottak közül, kivéve a templom­­felügyelő 16 éves fiát, állandóan tagadják még ez utóbbi tényeket is, s az elfogottak közül senki sem akarja ismerni az idegen faktereket, sőt róluk egy­­átalában tudni sem akarnak, kiknek pedig ápril 1-én ottléte teljes pozitivitással van bebizonyítva. Az utóbb említett és még nem effektuált elfogatási parancsok az idegen metsz­ő ellen bocsáttattak ki. E tárgyban a „Budapesti H-irlap“ a következőket jelenti: Nyíregyházán az a­ Tű­r keringett, hogy a Rotschild e még 300.000 for­itot küldött a zsidó­sághoz a törvényszék megves égetésére. A nyíregy­házi zsidók folyamodtak ,­­­ryhoz, hogy tűzzön ki 10.000 frt jutalmat a­ ga­lag kiderítésére, eset­leg Solymossy Eszternek eve vagy hallva való megkerítésére. Székely főügyészfi helyettes még min­dig az ügy tanulmánya­i­val van elfoglalva, s csakis ennek befejezése után, négy Eszlárra. A vizs­gálat még 10—12 napig élt a zsidóság bűnössé­gének kiderítését Székely leténnek tartja, é­s a legkomolyabb bonyodalmaktól fél. Hír szerint Buda­pestről a vizsgáló­bíróhoz névtelen levél érkezett, melyben azzal fenyegetőznek, hogy életét veszélyez­­teti, ha oly antiszemitikus irányban folytatja a vizs­gálatot.­­ Braunt, a téglási sakter fiát, a debre­­czeni törvényszék tegnap Szatmárott elfogta és erős fedzet alatt a debreczeni vonattal ma délelőtt­kor hozták Nyíregyházára. A kir. ügyész személyesen vette át a vonatnál. A nyíregyházi intelligens zsi­dók élükön dr. Heimannal kijelentették, hogy ha Solymossy Eszter meggyilkoltatása rituális bűn­ténynek bizonyulna s a törvnyszék annak minősí­tené, ők készek kitérni és kálvinistákká lenni. — Felhívás. A gömörmegyei művészeti és régészeti kiállítás nagy bizottsága beküldte szer­kesztőségünknek a folyó évi szeptember hó 3-án, Rimaszombatban tartandó művészeti és régészeti kiállítás programmját, melyből a kö­vetkezőkkel kívánjuk olvasóinkat megismertetni: Gömör megye a nemzeti művelődésnek mindenkor jelentékeny tényezője volt , megértve az idők köve­telményeit, műkincseinek és történelmileg nevezetes emlékeinek kiállítása által most is hatni akar a köz­műveltség terjesztésére. Bizottság alakult, mely a megyében létező s a megyét közelebbről érdeklő művészeti és régészeti tárgyak ki­­állításának Rimaszombatban leendő ren­dezését elhatározta, hogy: 1) feltüntesse a megye területén levő festészeti és szobrászati műveket, fő­leg a köztünk élt és élő művészekéit, 2) megismer­tesse a megyében találtató régiségeket, és törté­nelmi emlékeket, 3) szakjelentésekbe foglalja az eredményeket, melyek a kiállításon lesznek feltün­tetve, 4) előkészítse egy a jövőben megalkotandó megyei múzeum programmját. A kiállítási- és végrehajtó­ bizottságok mindent elkövetnek, hogy a megyéhez méltó kiállítás rendeztessék, mely há­rom osztályt fog képezni: I. osztály: a festé­­szeti tárgyak osztálya. Ide tartoznak: 1) azon ereden olaj- és vízfestmények (templomi oltár-, történelmi-, arcz-, táj-, genre-, csendéleti képek stb), melyek bármely művész által készíttettek, 2) oly műbec­csel biró másoltok, melyek az eredetiről vétettek, 3) elismert művészek rajzai, metszetei stb., 4) körébe veszi mellékcsoport gyanánt az iskolai rajzoktatás eredményeit. II. osztály: a szobor­művek osztálya. Ebbe tartoznak: 1) a szoro­sabb értelembe vett s művészi értékkel bíró szobor­­művek, 2) oly plastikai műtárgyak, melyeknek be­csét a technikai kivitel kölcsönzi (basreliefek), 3) mellékcsoportját fa-, kőmetsző-tanműhelyek s kitűnő fém- és agyagipar termékei képezik. III. osztály: régiségek osztá­l­ya. Magában foglalja: 1) a kő és bronzkori tárgyakat, 2) a történelmi kor ösz­­szes tárgyait, melyek kiállításra alkalmasak, u. m. hadi és házi eszközök, bútor- és ruhaneműek, éksze­rek stb., 3) a régi pénzeket és érmeket, 4) a régi okiratokat és nyomtatványokat. A kiállításra bekül­dendő tárgyakat illetőleg pedig a következők álla­píttatnak meg : a) Minden tárgy a kiállító, illetőleg a tulajdonos nevével látandó el, úgyszinte a kor (évszám) és a művész neve, a régiségeknél a talá­lás helye is — mennyire csak lehet — minden da­rabnál jelöltessék meg ; b) az eladásra szánt tár­gyakra az eladási ár kiteendő; az eladásnak közve­títéséről a végrehajtó bizottság gondoskodik, úgy­szintén, c) gondoskodva lesz arról, hogy úgy a ki­állítási tárgyak ide- a visszaszállítása, valamint a kiállításra érkező közönség is a lehető kedvezmény­ben részesülhessenek az állami vasutakon; d) a tárgyak beszállítása a helybeli vasúti állomásról, ki- és becsomagolása, tűzkár elleni biztosítása, felügyelet s ez állomásra való szállítása a végre­hajtó­ bizottság feladata lesz. e) Minden tér díjmen­tes , szabadságában áll azonban a feleknek saját szekrényüket vagy ásványukat használni. Üvegszek­rények csak korlátolt számban állanak a bizottság rendelkezésére. A bejelentések 1882. julius 1-ig, a tárgyak augusztus 16ig, okvetlenül bekülden­dők ily czim alatt. „A gömörmegyei művészeti és régészeti kiállításnak Rimaszombatban.“ Bejelentési ivekkel kívánatra szolgálunk. A kiállítás megnyi­­tása szeptember 3-án (vasárnap) i. e. 10 óra­kor ünnepélyesen történik. Másnap (4-én) a kiállí­tási bizottság közgyűlést tart. Ugyanakkor ré­­gészeti előadás. A látogató közönség részére háromféle belépti jegyek adatnak ki, a megnyitás és bezárás alkalmával 60 kros, köznapon 30 kros, vasárnap 20 krajczárosak. Az iskolák növendékei­nek féláru belépti jegyek adatnak. A netán fenn­marad tiszta jövedelem jótékony czélra fog fordit­­tatni. Minden a kiállításra vonatkozó levelezés ily czím alatt eszközlendő : „A gömörmegyei mű­vészeti és régészeti kiállítás irodájá­nak Rima­szombatban, gymn. épület.“ Meghaltak. Kunfél­egyházán, 1882. máj. 27-től jun. 3-ig. Retkes József, 4 hónapos. — Kovács Ferencz, 9 hónapos. — Kiss Gábor, 12 napos. — Karsai Imre, 9 éves. — Fekete Francziska, 3 hónapos. — László Rózália, 50 éves. — Zsadányi Eszter, 3 he­tes. — Dózsa Rozália, 6 napos. — Makai Fran­cziska, 37 éves. — Vadkerti Tóth Mihály, 2 és fél éves. — Solymosi János 6 hónapos. — Munkácsi Gábor, 7 napos. ____ Községi értesítő. Özv. Endre Mihálynénak a belsőgalambosi dűlőben 14 hold, Endre László szomszédságában és Ferenczszállásán 50 hold földje, kedvező feltételek mellett eladó, esetleg haszonbérbe vagy felesnek is kiadandó. — Figyelmeztetik a lakosság, hogy gyer­mekeiket beoltatni el ne mulasszák; az oltás min­den vasárnap délután eszközöltetik. — Liptay Pál­nak a kecskeméti bugacz-monostori határban, a fe­hérszéki dűlőben levő 240 hold földbirtoka szabad kézből eladandó; értekezni a tulajdonossal Kecske­méten lehet. — Özv. Fazekas Alajosné asszonynak, a „Fehér kereszt“ vendéglő mellett levő háza sza­bad kézből örök áron eladó, vagy haszonbérbe adandó; értekezni a tulajdonosnővel lehet IV. tized­­beli lakásán. — Tóth Endre ügyvéd a bócsai birto­kára harmados szántót keres; értekezhetni a tulaj­donos saját házánál. — Heinrich Jánosnak a Fü­­­löpszállási-Jakabon 130 nagy hold földje 10 vagy 12 évre haszonbérbe kiadó; úgy szintén az újonnan tartott 100 hold földje szabad kezbő t­örök áron el­adó. —­ Kovács Terézia úrnőnek felső-monostori 110 hold földje örök áron eladó; értekezhetni a tulajdo­nosnővel Kecskeméten Kovács László-féle házban. — A Halesz túlsó szélénél elvezető dűlő után, Tóth Károly szöllejénél mintegy 40 négyszög­öl területű gazdátlan puszta föld szögellik be, a­ki ezen terü­lethez netán igényt tartana, 30 nap alatt jelentkez­zék a polgármesteri hivatalnál. Toldi Demeternek a csillag­ utczában 266. szám alatti házában egy bebútorozott szoba van bérbe adandó, esetleg az egész ház örök áron is eladó, értekezni lehet a tu­lajdonossal. VASÚTI MENETREND. Budapestről Kunfélegyházára­ érkezik d­­e..........................10 óra 34 perczkor.­n éjjel.......................10 „ 26 „ A gyorsvonat érkezik este 12 „ 39 „ Szegedről érkezik reggel 4 „ 53 „ „ „ délután 4 „ 33 „ A gyorsvonat érkezik reggel 4 „ 21 „ Kunfélegyházáról Budapestre: indul reggel.........................4 óra 57 perczkor. „ délután........................4 „ 41 „ A gyorsvonat indul Budapestre reggel 4 óra 25 prcz. Kunfélegyházáról indul Szegedre: reggel..................................10 óra 40 perczkor. délután vegyes .... 3 „ 20 „ éjjel..................................10 „ 33 „ A gyorsvonat indul Szegedre éjjel 12 óra 43 perczk. Felelős szerkesztő: Iko­th­y László. Lapkiadó-tulajdonos: Bakos István. A dr. Horpáczky-féle házban (ezelőtt dr. Hegyi-féle) egy szoba bolti helyiségnek, Liptay Pál urnak a kecskeméti bugaczi monostori határban, a fehérszéki dűlőben 240 hold föld birtoka szabad kézből eladó; értekezhetni a tulajdon­­ossal Kecskeméten lehet. 1—3 s hozzá való raktár bérbeadandó. 1—3 Szolnok, 1882. Nyomatott Bakos István könyvnyomásdásban. Eladó föld. Kiadó bolthelyiség.

Next