Kunfélegyházai Híradó, 1882 (1. évfolyam, 6-37. szám)
1882-06-11 / 8. szám
hetünk róla. Az alatt látszólagosan 51 a nap átmérőnyire közeledik a naphoz, farkát délre fordítva, s maga is a nap déli oldalán áthalad és azután kelet felé gyorsan távozik. Egy pár nap múlva, midőn nappal fényleni megszűnt, déli állása miatt szabad szemmel reggeli órákban már nem lesz többé látható. A csillagászok azonban főkép a déli félgömbön, ahol általában nagyszerűbb lesz a tünemény, még hónapokig fogják láthatni. („Kai, néplap.“) Vegyesek. — A tisza-eszlári eset. Bizonyosan olvastak már, vagy legalább hallottak valamit. olvasóink a tisza-eszlári esetről, mely szerint egy özvegy anyának kis leánya nyomtalanul eltűnt, s hogy később az állíttatott róla, hogy az ottani zsidó sakter által megöletett volna. Az esetről a fővárosi lapok a múlt héten a legborzalmasabb híreket közölték, melyek szerint az irtóztató tett mindinkább kezd megvalósulni. Erre vonatkozólag a következőket írhatjuk. A Tisza-Eszláron megejtett bírói vizsgálat alkalmával ugyanis, mint állítják, Seharf Józsefnek 16 éves fia borzalmas részletességgel beszélte el a kis Solymossy Eszternek meggyilkoltatását. Elmondta, hogy édesatyja, Seharf József, a zsidótemplom mellett néhány lépésnyire fekvő házának az Újfalut és Tisza-Eszlár többi részét összekötő útra nyíló ablakán kinézvén, midőn Solymossy Esztert visszajönni látta Eszlárból, kiment házából és a kis leányt, ki fehéres-sárga kendőjébe takartan egy csomagot vitt, behivta házába, kérvén őt, hogy szombati nap lévén, ő vigye a konyhából az ételt az asztalra. A kis leány készséggel bement a házba s itt a templomfelügyelő 16 éves fiának székében beszélt vallomása szerint, a sakter a kis leányt hátul megragadta, kezeit egy idegen metsző segélyével összekötötte s lakásának belső szobájában őrizte egész ugyanaznap esti 10 óráig. Tiz és tizenegy óra között, ugyanezen forrás szerint, a templomfelügyelő és neje bevitték a kis leányt a templom pitvarába, ott a felügyelő neje a kis leány lábait megmosta, mire az ott egybegyűlt idegen metszők jelenlétében a pitvar közepén álló asztalra fektették. A fiú maga azt állítja, hogy őt, midőn a kislányt a templomba vitték, onnan kikergették, de ő a pitvar ajtajának meglehetős nagyságú kulcslyukán át szemlélte a pitvarban történteket. A fiú, mint, ismétlem, szélében beszélik, határozottan azt állítja, hogy saját anyja mosta meg a kis Eszter lábait, Schwarcz Sámuel metsző pedig elvágta annak nyakát és a lecsorgó vért felváltva egy-egy tányérba fogták fel és egy tisgyulill adonyban atatt ok. Beszélik, hogy a fiú a vizsgáló bíróság előtt ép úgy, mint a törvényszék előtt kijelentette, hogy önkényt és teljes jószántából, minden kényszerítés nélkül tette e vallomást s vallomásának hitelesítésekor újólag megkérdeztetvén ez iránt, a legapróbb részletekig elmondta ugyanazon ténykörülményeket. Azt, hogy a kis leány hullája hova lett, nem tudja, mert később bekergettetvén a szobába, ott reggel felé elnyomta az álom. E vallomás alapján történtek, mint mondják, az elfogatások és bocsáttattak ki az idegen metszők ellen az elfogatási parancsok. A vizsgáló bizottság állítólag rögtön meggyőződést szerzett magának arról, vájjon a pitvarba vezető ajtó kulcslyukán át belátni-e a pitvarba, s azt tapasztalta, hogy ezen nagy kulcslyukon keresztül a különben is igen kicsiny pitvarnak épen azon részét látni legjobban, melyen most is egy egyszerű falócza van elhelyezve. A legelső vizsgálat a kir. al- Ügyész és a vizsgáló biró által Tisza-Eszláron, május 18, 19, 20, 21, és 22-ik napján tétetett meg és az e vizsgálat alkalmával felmerült súlyos gyanúokok alapján azonnal öt egyénbőn letartóztatva. Később, a Nyíregyházán folytatott vizsgálat folyama alatt, Tisza-Eszláron elfogatott még három egyén, két egyént pedig a viszgáló bíróság által kibocsátott elfogatási parancs alapján másutt tartóztattak le. Ekként Nyíregyházán ma összesen tíz egyén van vizsgálati fogságban, de ezek száma még kiegészítésre vár, mert ezen kívül is több elfogatási parancs adatott ki s a gyanús egyéneket, kiknek alkalmuk volt Tisza-Eszlárról egész csendben és háborútlanul eltávozni, más törvényhatóság területén nyomozzák. Az elfogottak között van Seharf József tiszaeszlári zsidó templomfelügyelő és neje, Schwarcz Salamon metsző, Seharf József 16 éves fia, továbbá Junger Adolf, Braun Ábrahám, Lustig Sámuel és Grosz Márton. Konstatálva van, hogy Tisza-Eszláron ápril 1-én négy idegen metsző (sakter) jelent meg, kik azon napon és a következő vasárnapon Scharfnál és Schwarcznál tartózkodtak s álllítólag a megelőző napon, illetőleg éjen át történt meg a sakter-választás. Tény az, hogy a Nyíregyházán elfogottak közül, kivéve a templomfelügyelő 16 éves fiát, állandóan tagadják még ez utóbbi tényeket is, s az elfogottak közül senki sem akarja ismerni az idegen faktereket, sőt róluk egyátalában tudni sem akarnak, kiknek pedig ápril 1-én ottléte teljes pozitivitással van bebizonyítva. Az utóbb említett és még nem effektuált elfogatási parancsok az idegen metsző ellen bocsáttattak ki. E tárgyban a „Budapesti H-irlap“ a következőket jelenti: Nyíregyházán az a Tűr keringett, hogy a Rotschild e még 300.000 foritot küldött a zsidósághoz a törvényszék megves égetésére. A nyíregyházi zsidók folyamodtak ,ryhoz, hogy tűzzön ki 10.000 frt jutalmat a galag kiderítésére, esetleg Solymossy Eszternek eve vagy hallva való megkerítésére. Székely főügyészfi helyettes még mindig az ügy tanulmányaival van elfoglalva, s csakis ennek befejezése után, négy Eszlárra. A vizsgálat még 10—12 napig élt a zsidóság bűnösségének kiderítését Székely leténnek tartja, és a legkomolyabb bonyodalmaktól fél. Hír szerint Budapestről a vizsgálóbíróhoz névtelen levél érkezett, melyben azzal fenyegetőznek, hogy életét veszélyezteti, ha oly antiszemitikus irányban folytatja a vizsgálatot. Braunt, a téglási sakter fiát, a debreczeni törvényszék tegnap Szatmárott elfogta és erős fedzet alatt a debreczeni vonattal ma délelőttkor hozták Nyíregyházára. A kir. ügyész személyesen vette át a vonatnál. A nyíregyházi intelligens zsidók élükön dr. Heimannal kijelentették, hogy ha Solymossy Eszter meggyilkoltatása rituális bűnténynek bizonyulna s a törvnyszék annak minősítené, ők készek kitérni és kálvinistákká lenni. — Felhívás. A gömörmegyei művészeti és régészeti kiállítás nagy bizottsága beküldte szerkesztőségünknek a folyó évi szeptember hó 3-án, Rimaszombatban tartandó művészeti és régészeti kiállítás programmját, melyből a következőkkel kívánjuk olvasóinkat megismertetni: Gömör megye a nemzeti művelődésnek mindenkor jelentékeny tényezője volt , megértve az idők követelményeit, műkincseinek és történelmileg nevezetes emlékeinek kiállítása által most is hatni akar a közműveltség terjesztésére. Bizottság alakult, mely a megyében létező s a megyét közelebbről érdeklő művészeti és régészeti tárgyak kiállításának Rimaszombatban leendő rendezését elhatározta, hogy: 1) feltüntesse a megye területén levő festészeti és szobrászati műveket, főleg a köztünk élt és élő művészekéit, 2) megismertesse a megyében találtató régiségeket, és történelmi emlékeket, 3) szakjelentésekbe foglalja az eredményeket, melyek a kiállításon lesznek feltüntetve, 4) előkészítse egy a jövőben megalkotandó megyei múzeum programmját. A kiállítási- és végrehajtó bizottságok mindent elkövetnek, hogy a megyéhez méltó kiállítás rendeztessék, mely három osztályt fog képezni: I. osztály: a festészeti tárgyak osztálya. Ide tartoznak: 1) azon ereden olaj- és vízfestmények (templomi oltár-, történelmi-, arcz-, táj-, genre-, csendéleti képek stb), melyek bármely művész által készíttettek, 2) oly műbeccsel biró másoltok, melyek az eredetiről vétettek, 3) elismert művészek rajzai, metszetei stb., 4) körébe veszi mellékcsoport gyanánt az iskolai rajzoktatás eredményeit. II. osztály: a szoborművek osztálya. Ebbe tartoznak: 1) a szorosabb értelembe vett s művészi értékkel bíró szoborművek, 2) oly plastikai műtárgyak, melyeknek becsét a technikai kivitel kölcsönzi (basreliefek), 3) mellékcsoportját fa-, kőmetsző-tanműhelyek s kitűnő fém- és agyagipar termékei képezik. III. osztály: régiségek osztálya. Magában foglalja: 1) a kő és bronzkori tárgyakat, 2) a történelmi kor öszszes tárgyait, melyek kiállításra alkalmasak, u. m. hadi és házi eszközök, bútor- és ruhaneműek, ékszerek stb., 3) a régi pénzeket és érmeket, 4) a régi okiratokat és nyomtatványokat. A kiállításra beküldendő tárgyakat illetőleg pedig a következők állapíttatnak meg : a) Minden tárgy a kiállító, illetőleg a tulajdonos nevével látandó el, úgyszinte a kor (évszám) és a művész neve, a régiségeknél a találás helye is — mennyire csak lehet — minden darabnál jelöltessék meg ; b) az eladásra szánt tárgyakra az eladási ár kiteendő; az eladásnak közvetítéséről a végrehajtó bizottság gondoskodik, úgyszintén, c) gondoskodva lesz arról, hogy úgy a kiállítási tárgyak ide- a visszaszállítása, valamint a kiállításra érkező közönség is a lehető kedvezményben részesülhessenek az állami vasutakon; d) a tárgyak beszállítása a helybeli vasúti állomásról, ki- és becsomagolása, tűzkár elleni biztosítása, felügyelet s ez állomásra való szállítása a végrehajtó bizottság feladata lesz. e) Minden tér díjmentes , szabadságában áll azonban a feleknek saját szekrényüket vagy ásványukat használni. Üvegszekrények csak korlátolt számban állanak a bizottság rendelkezésére. A bejelentések 1882. julius 1-ig, a tárgyak augusztus 16ig, okvetlenül beküldendők ily czim alatt. „A gömörmegyei művészeti és régészeti kiállításnak Rimaszombatban.“ Bejelentési ivekkel kívánatra szolgálunk. A kiállítás megnyitása szeptember 3-án (vasárnap) i. e. 10 órakor ünnepélyesen történik. Másnap (4-én) a kiállítási bizottság közgyűlést tart. Ugyanakkor régészeti előadás. A látogató közönség részére háromféle belépti jegyek adatnak ki, a megnyitás és bezárás alkalmával 60 kros, köznapon 30 kros, vasárnap 20 krajczárosak. Az iskolák növendékeinek féláru belépti jegyek adatnak. A netán fennmarad tiszta jövedelem jótékony czélra fog fordittatni. Minden a kiállításra vonatkozó levelezés ily czím alatt eszközlendő : „A gömörmegyei művészeti és régészeti kiállítás irodájának Rimaszombatban, gymn. épület.“ Meghaltak. Kunfélegyházán, 1882. máj. 27-től jun. 3-ig. Retkes József, 4 hónapos. — Kovács Ferencz, 9 hónapos. — Kiss Gábor, 12 napos. — Karsai Imre, 9 éves. — Fekete Francziska, 3 hónapos. — László Rózália, 50 éves. — Zsadányi Eszter, 3 hetes. — Dózsa Rozália, 6 napos. — Makai Francziska, 37 éves. — Vadkerti Tóth Mihály, 2 és fél éves. — Solymosi János 6 hónapos. — Munkácsi Gábor, 7 napos. ____ Községi értesítő. Özv. Endre Mihálynénak a belsőgalambosi dűlőben 14 hold, Endre László szomszédságában és Ferenczszállásán 50 hold földje, kedvező feltételek mellett eladó, esetleg haszonbérbe vagy felesnek is kiadandó. — Figyelmeztetik a lakosság, hogy gyermekeiket beoltatni el ne mulasszák; az oltás minden vasárnap délután eszközöltetik. — Liptay Pálnak a kecskeméti bugacz-monostori határban, a fehérszéki dűlőben levő 240 hold földbirtoka szabad kézből eladandó; értekezni a tulajdonossal Kecskeméten lehet. — Özv. Fazekas Alajosné asszonynak, a „Fehér kereszt“ vendéglő mellett levő háza szabad kézből örök áron eladó, vagy haszonbérbe adandó; értekezni a tulajdonosnővel lehet IV. tizedbeli lakásán. — Tóth Endre ügyvéd a bócsai birtokára harmados szántót keres; értekezhetni a tulajdonos saját házánál. — Heinrich Jánosnak a Fülöpszállási-Jakabon 130 nagy hold földje 10 vagy 12 évre haszonbérbe kiadó; úgy szintén az újonnan tartott 100 hold földje szabad kezbő török áron eladó. — Kovács Terézia úrnőnek felső-monostori 110 hold földje örök áron eladó; értekezhetni a tulajdonosnővel Kecskeméten Kovács László-féle házban. — A Halesz túlsó szélénél elvezető dűlő után, Tóth Károly szöllejénél mintegy 40 négyszögöl területű gazdátlan puszta föld szögellik be, aki ezen területhez netán igényt tartana, 30 nap alatt jelentkezzék a polgármesteri hivatalnál. Toldi Demeternek a csillag utczában 266. szám alatti házában egy bebútorozott szoba van bérbe adandó, esetleg az egész ház örök áron is eladó, értekezni lehet a tulajdonossal. VASÚTI MENETREND. Budapestről Kunfélegyházára érkezik de..........................10 óra 34 perczkor.n éjjel.......................10 „ 26 „ A gyorsvonat érkezik este 12 „ 39 „ Szegedről érkezik reggel 4 „ 53 „ „ „ délután 4 „ 33 „ A gyorsvonat érkezik reggel 4 „ 21 „ Kunfélegyházáról Budapestre: indul reggel.........................4 óra 57 perczkor. „ délután........................4 „ 41 „ A gyorsvonat indul Budapestre reggel 4 óra 25 prcz. Kunfélegyházáról indul Szegedre: reggel..................................10 óra 40 perczkor. délután vegyes .... 3 „ 20 „ éjjel..................................10 „ 33 „ A gyorsvonat indul Szegedre éjjel 12 óra 43 perczk. Felelős szerkesztő: Ikothy László. Lapkiadó-tulajdonos: Bakos István. A dr. Horpáczky-féle házban (ezelőtt dr. Hegyi-féle) egy szoba bolti helyiségnek, Liptay Pál urnak a kecskeméti bugaczi monostori határban, a fehérszéki dűlőben 240 hold föld birtoka szabad kézből eladó; értekezhetni a tulajdonossal Kecskeméten lehet. 1—3 s hozzá való raktár bérbeadandó. 1—3 Szolnok, 1882. Nyomatott Bakos István könyvnyomásdásban. Eladó föld. Kiadó bolthelyiség.