Félegyházi Hírlap, 1885 (4. évfolyam, 17-52. szám)

1885-04-26 / 17. szám

kül maradtak, a leégett színpaddal elvesztették keresetforrásukat, e nyomort még nagyobbá teszi az, hogy igazgatójuk iais havi fizetési hátralékukat képtelen megadni. E bizonytalan jövőjű árvahelyzetben csakis a könyörület segíthet a szerencsétlen színészeken, kiknek mindenike a hazai művészetnek buzgó terjesztőjeként működött idáig. Addig is, míg új vagy más színházhoz jutnak, érdekükben ezennel kegyes adománygyűjtésre hívjuk fel közönségünk szíves jóakaratát. Adakoztak eddig: N. N. .2 írt, N. N. 50 krt, Feuer Béla 50 kr, Dr. Hoffer József 1 frt, ifjú Molnár Imre 1 frt, B. B. 50 kr, Heinrich György 1 frt, P. J. 40 krt, Szvitek Lajos 1 frt, Knótz N. 50 kr, ifj. Kocsis Sándor 1 frt, Ihász Aladár 1 frt, s lapunk szerkesztősége 2 frtot, eddig összesen 12 frt 90 krt. Ezentúli adakozásokat szívesen elfogadunk azokat rögtön rendeltetési helyére juttatjuk s számunkban nyugtázzuk. II I K E K. — Gymnasiumunk ügye, mint értesülünk, újólag foglalkoztatja a közoktatásügyi minisztériumot. Nem láttuk ugyan a miniszteri leiratot, mely még ez ideig a megyétől nem érkezett le a városi hatósághoz s igy arról egész tüzetesen nem is értesíthetjük olvasóinkat, de annyi így is tudomásunkra jutott, hogy a miniszter leiratában kérdést intéz a hatósághoz, várjon akarja-e a helybeli algymnasiumot a törvényben előírt követelményeknek megfelelően felszerelni, hogy az a kor szelleméhez méltóan működhessék, s e kérdésre adandó választól teszi függővé annak továbbra való fennállását, vagy beszüntetését. Továbbá felhívja a hatóságot, hogy a gymnasium részére alkalmasabb helyiségről gondoskodjék s végül, hogy a tanárok fizetését az állami gymnasiumoknál alkalmazott tanárok javadalmazásának megfelelő összegben állapitassa meg a közgyűlés által. Ezek volnának a főbb pontok, melyeket a miniszter leiratában különösen hangsúlyoz. — A szervezési szabályrendelet. A városi szervezési szabályrendeletet — mint bennünket értesítenek — a megye nem hagyta jóvá, mert azon közgyűlés tárgysorozata nem lett a szabályrendelet mellé csatolva, melyen a szabályrendelet módosítására kiküldött bizottsági tagok megválasztattak, továbbá mivel nem lett bemutatva az 1879-ik évben törvényhatóságikig jóváhagyott s most módosíttatni kívánt régibb szabályrendelet. Csakis ezen hiányok pótlása után fogja a megye jóváhagyni. Ez ■ .ónban már csak a nyári évnegyedes ki gyűlésen fog megtörténni, asasí-írt eix jr.- s» .. ó fr j • A rij • «• €1 sríianőben levő általános tisztujitás sem lesz június hóban megejthető. — Az országos kiállítás köréből. Az orsz. kiállításra a fővárosba utazó közönség számára az összes hazai vasutak 83,3% árkedvezményt engedélyeztek. A menettérti jegyek az osztrák-magyar államvasút valamennyi állomásán május 1-től október 30-ig hétfő és csütörtöki napokon adatnak ki. A jegyek 14 napig érvényesek. E kedvezményes jegyek váltásakor azonban egy kiálltó bagazsomon túl meglehetős terjedelmű földbirtoka van bérbeadva, ennek az árendájából kitellik a komenczió ára, sőt még marad is belőle az erszényben. Node ő nem tart erszényt, őneki sem erszényre, sem pénzre szüksége nincs, mert ő ősi ember, de annyiban mégis engedni kénytelen a modern világnak, hogy adóját megfizeti s a többi pénzt takaréktárba helyezi. E szerint barlangjának a világosságot a „kék könyv“ és „Takaréktári betétkönyv“ szelleme adja meg. Csak az a kérdés, vájjon e könyvek nem a falrepedések fénytelen labirinthiába vannak-e elrejtve. Helyesen cselekszik, így legalább az ősi ember eszejárása kifog a modern tolvajok kutató szellemén. Jól teszi, hogy barlangjában nincs egyéb bútordarab, mint a subája, mely — juhbőr voltánál lógva - - méltó ősi kosztüm. Télen, mikor más ember agyon dermedne ilyen elátkozott magányban, Mátyás gazda ősi észszel segít magán. Egyik sarkában a barlangnak tüzet gyújt s a füsttel kiszorítja a hideget s melegszik a lángoknál. Este pedig — ha a tűz kialudt, szétteríti a pernyét s az átmelegült földön ágyat vet a subából, mely derékaljat, vánkost és dumnát képvisel egy személyben. S ebben van is észszerűség. Csakhogy a suba bőrösféle — természetes, hogy a melegtől „vargát ránt“ és viszont a „varga“ is rángatja a subát, amennyiben már sokan azt is rá mondják Mátyás gazdára, hogy ő varga. Pedig hát soha életében nem tanulta a láböltözék mesterségét. Hogy se mesterséghez, se gazdálkodáshoz kedves akarata nincs, az hagyján. Hanem az mégis különös, hogy ősi ember létére nem ért s nincs hajlama az építészethez. Pedig hát ez lényeges tulajdonság volt, az ősembereknél. Mátyás gazdánál nem. Ő nem épít, pedig volna hozzá módja. No de minek is, hiszen az ő barlangját megalkotta az időviszontagsága. Pár évvel ezelőtt az édesapja szándékozott épitni egy modernebb hajlékot Mátyás gazdának, s e végből elsősorban is eny szekérrel nádat küldött a fiának, Az ősi fiúm fogadta el az ajándékot, sőt parazsat hozott ki a barlangból, hogy rögtön felgyújtja a nádat, ha vissza nem viszik. Nem tudom, építkezési ellenszenvből tette-e a visszautasítást a náddal szemben, vagy azért, mert ősi észszel is belátta, hogy az építkezést nem a tetőanyaggal kell kezdeni. Annyi azonban bizonyos, hogy később a nádmerénylet után Mátyás gazda mégis rászánta magát az építkezésre. Úgy történt az, hogy ősi szíve föl talált lángolni egy fehér személy iránt, el is határozta azt nőül venni s a leendő családi életnek rendes házat épitni a barlang helyett. De hajh!.... az asszony ingatag lett a mi Mátyásunk iránt, s a mi Mátyásunk pedig haragra lobbanva, lemondott az asszonyról s igy az építkezés dugába dőlt — valószínűleg azért, mert ő, — miként az apja elsősorban nádat szerzett be az építkezéshez. Most is ott áll barlangja előtt a nagy kúpba rakott nád, mint pyramidális szomorú emlék csalódott szerelmének sírja fölött. Ezt a nádkúpot már aztán mégse gyújtja meg parázzsal, mint az apja nádját akarta. Ebbéli vezeklő busongását még az is elősegítette, hogy a rendőri tisztviselőség által kényszer építkezésre lett felszóllítva — mivel rendőrileg az ilyen barlanglakás életveszélyes, Mátyás gazda nem ijedt meg a hatóságibeavatkozásra. Rámutatott a nádkapra — mondván : „Lássák, már itt a nád, akartam építeni, mert kedvem volt hozzá, de mivel parancsolják, most már azért sem építek.“ S miként „áll Buda még,“ úgy áll ma is az ősember barlangja, csakhogy nem rendületlenül. Az idő talán jobban fog imponálni Mátyás gazdának mint a hatóság. Pedig neki nehéz ám imponálni, mert először is névrokon Mátyás királyival, továbbá van is vele rokon tulajdonsága, még pedig az, hogy „az igazat“ szörnyen kimondja, meg aztán ő is szívesen vált szót (még ma is) a fehér cseléddel, mint a nagy király, — s a mi legfőbb: a mi Matyink — természetre nézve — vérrokon a Mátyás király lustáival. Ez utóbbi tulajdonsága teszi őt specziális ősemberré, ezt ajelentések elfogadására nézve vezérelvül a következőket , bocsájtja ki: A kiállításra küldendő tárgyak csak olyanok legyenek: 1. melyek az illeti tanoncz, vagy segédmunkás saját iparszakmájába valók (tehát nem azonkívül cső időtöltések, vagy czéltalan úgynevezett „remeki munkák“); 2. melyek a kiállító tanoncz, vagy segéd által lényeges alkatrészeikben önállólag, tehát más munkaerők hozzájárulása nélkül állíttattak elő, melyek sem anyaguknál, sem felszerelésüknél és külső kiállításuknál fogva nagyobb befektetést, illetőleg költségeket nem igényelnek. Továbbá az iparos ifjúságot az iránt is fölvilágosítani, hogy jövő előmenetelében a kiállításon való részvétel nem csekély előnyére válhasuk, hogy a munkakiállításban résztvevők 1. évi július 1-től augusztus 10-ig érvényes szabadjegy gye a kiállítást megtekinthetik, végre, hogy a bejelentések annál könnyebben eszközölhetők legkésőbb május hó 10-ig, mivel a tárgyak beküldésének első határidejéül csak június 1-je van megállapítva és addig minden bejelentő elkészülhet tárgyaival. — Ajánljuk e körülményt az iparosok és azon szülők figyelmébe, kiknek fiaik valamely iparágnál mint tandíiczok alkalmazva vannak. — A pestmegyei jegyzők az elmúlt héten a jegyző vizsgáló-bizottságba beválasztandó 2 rendes és egy póttag megválasztása czéljából Földváry Mihály alispán elnöklete alatt a megyeház nagytermében közgyűlést tartottak, melynek eredménye az, hogy a vizsgáló bizottságba rendes tagnak Dobozi István (maglódi jegyző) 31 szavazattal, Kiss János (dunakeszi jegyző) 26 szavazattal választattak meg. Póttagul 19 szavazattal Szabadházy Béla soroksári jegyző választatott meg. — Szinház. — Pesti I. Lajos itt időző társulata f. hó 18-án, szombaton Gaspar On e operettet hozta szinte elég öszszefogó előadásban. Nagy Linda k. a. kellemes hangja és könnyed játéka ez estén sem tévesztette el hatását a közönségre, mely nem is mulasztotta el tetszésének élénk tapsokban adni kifejezést. Mellette még Makayné, Dobó, Andrássy és Lomniczi érdemelték ki a közönség tapsait. A vasárnap „A latán nők elrablása“ került szilire. E darabban láttuk leggyengébbnek a társulatot. A szereplők általában nagyon kedvetlenül játszottak s a darabot teljesen elejtették. Kedden, Rajzné Amália jutalom■Mául láttuk a Kis szórakozott vígjátékot Laczi a dráma irodalom egyik legjelens terítékét. Celeste-et, a kedves, *•írozottfiatal nőt Raizné személyes jeles alakítással. Champonetet Dobó -év legjobb szerepeiek ismertük fel. A több szereplők is emelték az előadás sike-*" rét ügyes játékukkal. A szerdára hirdetett Odette közbejött akadályok folytán elmaradt s másnap, csütörtökön került szinre. A czímszerepben Rajzné mutatta be ügyességét, melylyel e nehéz szerepet sikeresen megoldotta. Különösen sikerült az a jelenet, midőn 15 év óta nem látott leányával találkozik. Kívüle még Halmay Kornél, Lomniczi, Dobó és Németh érdemelnek dicséretet. — Gazdag Imre biztosítása. Szolnokról ápril 13-ról írják a „Pesti Napló “-mik . Talán nem lesz érdektelen annak megemlítése, hogy a meggyilkolt Gazdag Imre a trieszti általános biztosítótársaság (Assicurazioni Generali) szolnoki főügynökségénél múlt év június havában baleset ellen 15000 frt erejéig biztosította magát. Miután meggyilkoltatott, a baleset-biztosítási feltételek értelmében a kötvény birtokosának a társulat a 15.000 frt biztosított összeget, melyért évenként csak 17 forint 70 kr. díj volt fizetve, kifizeti. A „Pesti Napló“ közleménye valóságon alapszik. Gazdag Imre mint illetékes helyről értesülünk, a Generali által életbe léptetett, első oszt. ályas balesetek elleni társulat ügynökségénél Szolnokon egy 15,000 frtos kötvényt halálesetre és egy 15,000 frtos kötvényt rokkanttá válás esetére váltott és 2 éven át évenként 18 frtot be is fizetett. Egy ily csekély áldozat mellett saját magát, vagy legalább a családot lehet balesetek által előidézhető anyagi következmények ellen biztosítani, melyeknek a legóvatosabb ember is ki van téve. — Szenzácziós regény közlését kezdte meg e napokban a Pesti Hírlap. Ez Eli Bert,hét A gyújtogat,ik czimű nagy regénye. A szenzácziós művekben annyira gazdag franczia regényirodalomban is kevés oly mű van, mely oly nagyban lekötné az olvasó figyelmét, mint Berthez e hatásos regénye. De mű vb korántsem puszta adathalmaz. Ellenkezőleg az író kitűnően értett ahhoz, hogy „a gyújtogatok“ kapitáyához, a „Szép Ferenchez“ kötött legendát lebilincselő képzetemmel dolgozza föl egy elejétől végigTrámai hatású mesévé. Egyébként is a Pesti Hírlapot, mely negyedévi 3 frt 50 krért s havi 1 frt 20 leiért megrendelhető, ajánljuk olvasóink figyelmébe. Függetlenül, egyedül a magyar nemzeti politika érdekeit szolgálja, demokratikus szellemben. Vezérczikkeit legkiválóbb publiczistnsak Írják : Tárczáit és karczolatait, me- lyek.ről minden szám többet, is tartalmaz, a kedvelt tolt.. Mikszáth Kálmán (Scarroll), kinek a „t. Házból”czimú országgyűlési karczolatai közkedveltségre.'tettek szert: Bartók Lajos (Don Pedro), Agai Adolf (Csivseri Bors), Könyves Tóth Kálmán, Kürtng Emil (Kólor lovag,) Tábori Róbert (Columbus,) Tóth Béla dr. Síabó Antal, dr. Sziklai János, Szobor István, Latkóczy Mihály, dr. Miskó Izidor, Sebők Zsigmond, stb. árják Többi rovatait is gonddal és élénken szerkesztik.a nagyszámú belminkatárs^^j^g^ — Jelen számunkból “pességi ‘‘----- 4“kát csupán lapunk legközelebbi számaiban tehetjük közzé. ' — Kitűnő dinyefajok. Őszi György tornatanár úr Bernatsky János orosházi jeles dinnye-tenyésztőtől kitűnő fajú dinynye-ningokat kapott be, nevezetesen Ananász-csemege, Perzsa, Avignói korai, Ispahan, Dutma, Cantalupp, Turkesztán rózsa- és muskatály-, Kartács s több névtelen dinnye-magokat, s meg van bizva nevezett tanár úr, hogy vasárnap és hétfőn azokat a jelentkező termelőknek a legcsekélyebb árak mellett oszsza ki. — Baleset: Lócskai András helybeli lakos, Lajos nevű 4 éves fia f. hó 22-én játék közben a kuba esett és belefúlt. A gondatlan szülők ellen megindították a vizsgálatot. — TŰZ. F. hó 21-én délután Svábi László szegedi ut mentén levő tanyáján tűz ütött ki s egy istálló és félszer elhamvadt. — Statisztika. Múlt Ilit folytán született fiú 10, leány 8, összesen: 18. Ezek közt törvénytelen 1 fiú, 2 leány. Elhalt fi 16, nő 8, összesen 24. — RÖVID HÍREK. — Az angol orosz háború lokalizálása — újabb hírek szerint — alig remélhető s több lap azt írja, hogy az angol kabinet a napokban ultimátumot intézett Pétervárra, melyben Komarov tbk. eljárásáért elégtételt követel. — A Pénzügyőrök I.lió 1 -től kezdve új uniformist kapnak, mely e következőkből áll: csákó, sapka és honvédszabású sötétzöld zubbony, kékszürke pantalló s ugyanily színű köpeny. De a meglevő régibb egyenruhák ez évben még használva,lesznek. Az egyforintosak napjai meg vannak számlálva Ausztriában, itt ugyanis korszoly szándék van arra, hogy az egyforintosok helyett frank vagy márka, a krajcrárosok helyett sous vagy fillér vezessék. A Zuho- VICS honvéd főhadnagy torpedói, melyeket tőle a pekingi kormány megvett, éefontosságúvá lettek a franczia-kínai háborúban, hogy a francziák legutóbbi nagy vereségeit határozottan 7. torpedói idézték elő. A hamis fogak már Krisztus előtt 5—600 évvel divatban voltak, ez időből most fedeztek föl a toskániai múzeumban egy koponyán egész sor berakott fogat. — Lapunk kiadóhivatalában megrendelhetők Nemencsek J. nagyhírű gyártmányai jutányos áron. Az árjegyzék kiadóhivatalunkban betekinthető. tási sorsjegy és a kiállításra való egyszeri , ipányifjúsági egyletekhez - s ezek a belépésre szóló szelvény is vásárolandó, a teleházihoz is. A körlevél a bejelenti együtt 1 frt 50 krba kerül. A jegyek, a gyors és futárvonatok kivételével, minden személyszállításra berendezett vonat használatára jogosítanak. Félegyházáról egy Ill. oszt. kedvezményes kiállítási menettérti jegy Budapestre és vissza 4 frt. 82 kr., melyhez hozzá számítva a sorsjegy és a kiállítási belépőjegy szelvény árát: 1 frt 50 kr, az összes költség 6 frt 32 kr., melyért a felutazó az egész kiállítást reggeltől estig nézheti, a sorsjegygyel pedig esetleg 100,000 frtot is nyerhet. — Ujonczozás. A f. évi ujonczozás e hó 23- 25 napjain estetett meg városunkban, a tavalyihoz képest határozottan kedvezőbb eredménnyel. A városra kivetett jutalék a múlt évről maradt hátralékkal együtt 165 embert tesz ki. Besoroztatott pedig a mostani ujonczozás alkalmával az I. korosztályból 58, II. korosztályból 33 és a III. korosztályból 4; összesen 95. Hétfőn még az elmaradottak és a III. koroszt. nagy része kerül sorozás alá. — Díszelőadás. F. hó 26-án este Pesti I. Lajos színtársulata Földváry Mihály alispán úr tiszteletére díszelőadást tart. Az előadás három szakaszból fog állani. Első szakasz: Allegóriás képlet, több helybeli kis leány közreműködése, és a Hymnus éneklése mellett előadva a társulat összes személyzete által. A második és harmadik szakaszban „Legjobb az egyenes út“ egy felvonásos vígjátékot és „A koldus diák“ első felvonását fogja a társulat bemutatni. Az előadás előtt Tóth Károly alkapitány úr Ilonka leánya egy alkalmi üdvözlő költeményt fog elszavalni. A helybeli ipartestület alapszabályai, a legutóbb történt módosítás után, a megyei évnegyedes közgyűlésen tárgyalás alá vétettek s a miniszteri megbízás szerint jóváhagyási záradékkal el is láttattak. E megbízható forrásból vett hirt készséggel juttatjuk tudomására iparosainknak, kik a czélbavett ipartestület megalakításában mindekkorig akadályozva voltak. — Mint halljuk, az iparosok azon alkalommal, hogy küldöttségileg tisztelegnek vasárnap a köztünk időző alispán urnái, megragadják az alkalmat arra nézve is, hogy tőle az alapszabályok mielőbbi leküldését kérelmezzék. Az alispán ur bizonnyára méltányolni fogja a küldöttség óhaját s azon körülményt, hogy az ipartestület megalakítására a hazai városok között Félegyháza — mint egyik legelső — indított mozgalmat, s ennek dácsára máig sem alakulhatott meg az alapszabályok hosszas távolmaradása miatt. rj., ■ — Munkakiállitás. A folyó évi orsz.. .4. gos kiállítás keretében julius hó l.tól aug. hóly-ig iparostanulók és segédek készítményeiből munkakiállitás rendeztetik, melynek czélja az iparostanulókat és segédmunkásokat részben a műhelyben, részben azonkívül a szabad órákban önálló munkák készítésére serkenteni, a melyek a szakmájukban való előhaladásról, egyszersmind szorgalomról és a szükséges elméleti és gyakorlati képzettségről tanúskodnak. Ennek kivitele és előmozdítása czéljából az orsz. kiáll. bizottság körlevelet intézett az összes hazai * S T Apróság, — C 11 i k inevet. Égi divaturacs, midőn kérdik, miért nem nősül meg : „Én megnősüljek "( Kitegyem magamat annak a veszélynek, hogy gyermekeim legyenek ? A mikor magamról tudom, milyen nagy baj egy apára, ha egyetlen élhetetlen fia van.“ * — Elmés biró. Egyik francziaországi község bírója, hogy a húsvéti ünnepek alatt minden korcsma zárva legyen, a következő hirdetést tette közzé : „A ki a szentmise alatt a korcsmában tartózkodik, föl van jogosítva, fizetés nélkül távozni.“ Mint a további jelentések szólnak, az eszköz, használt s a korcsmák zárva voltak. A gyomirtásról átalában. Továbbá nagy befolyással van a gyomok terjedésére vagy pusztulására ugyancsak a kultúrnövényeknek silány, vagy buja tenyészése. Első esetben uralkodóvá válhatnak a gyomok; az utóbbiban megfordítva a kultúrnövény nyomja el azokat. Látszik ebből, hogy a gyom pusztulásának egyik főtétele szoros összefüggésben van a növénytermelés egyik főelvével, azzal ugyanis, hogy mindig az illető talajoknak megfelelő növényeket termeljünk, olyanokat, melyek ott normális időjárás mellett kellően díszlenek. Ezen elvnek az üzleti viszonyokkal való összeegyeztetése állapítja meg, hogy mit és mily sorrendben termeljünk talajunkban, vagyis az okszerű vetésforgást. A szeleknek, folyóvizeknek és madaraknak a gyomok terjedését elősegítő hatását már említettem. Ez annál fontosabb mivel okozója annak, hogy a gyomirtástminden igyekezetünk mellett sem lehet teljes, hanem kénytelenek vagyunk a gyomok kevesbítésével, vagyis kártékonyságuk csökkentésével beérni. Az eddig elmondottakból megítélhető, hogy mi minden befolyik a gyomok szaporodására, vagy mennyiségük csökkenésére, hogy mily sokfelé kell a gazdának figyelmét kiterjeszteni, ha azt akarja, hogy ezirányú működését siker koronázza. Az itt véghez viendő munkák annyira kapcsolatosak és oly rendszerességet igényelnek, hogy csak egynek kimaradása vagy elhibázása veszélyezteti az eredményt; kapu hagyva vagy kaput nyitva a gyomoknak melyen át azok a kiirtástól megmenekülhetnek, vagy kívülről bejuthatnak. A gyomok tenyésztési és tori“'* (i'^ijjnbiszőségei szerint vannak ugy" .«s ji wn-