Félegyházi Hírlap, 1885 (4. évfolyam, 17-52. szám)

1885-08-09 / 32. szám

gyűlés „a nevelés szent ügyét“ s a folyamo­dók ez irányban való törekvését kitelhetőleg kész eredményre vezetni. Mire a plébános úr Szabó Ferencz elnöklete alatt egy bizott­ság jelöltetett ki a legközelebbi teendők elő­terjesztésére, 1861. okt. 1-én olvastatott fel a gym­­na­siumi ügyek megvizsgálására kiküldött bi­zottság javaslata, mely a következőkép szól: Az algymnasium, mint nyilvános tanintézet, visszaállítandó, még­pedig fokozatonként; az I. oszt. tanítói állomására még e­l­folyó évi okt. hóban lenne kihirdetendő a pályázat és a választás is ekkor lenne megejtendő.­­A fize­tést 500 írtban véli a bizottság megállapí­­tandónak. Az ekként visszaállítandó tanintézet költségei a község által lennének fedezendők, mire nézve megjegyzi a bizottság, hogy az eddig fennállott elemi osztályokból két taní­tói állomás mint felesleges (!) megszüntettetvén, miáltal mint­egy 600 írt­­meggazdálkodtatnék, hasonlóképen feleslegesnek tűnvén ki 3 le­ányosztály létezése is (!), a harmadik osztály megszüntetésével ismét 300 írt s igy össze­sen 900 írt gazdálkodtatik meg, mely ösz­­szegből a gymnasiumi tanárok fizetésének nagyobb része kikerülne. A pótlék a köz­pénztárból fedeztetnék. Méltánylandónak véli a bizottság, hogy tanítókat lehetőleg a ré­giek alkalmaztassanak a gymnasiumnál. A fentemlitett folyamodók kérvényé­re a kir. helytartó-tanácstól felszólittatik 1861 okt. 29-én a város elöljárósága, hogy nyilatkozzék: kivánja-e a város által díja­zandó gymnasiumot felső helyen megállapí­tandó tanterv szerint ismét visszaállítani ? Ennek felolvasása után közlelkesülés közt végzéssé lett a következő: Ezen községben régibb időktől jótéko­nyan felállított kis gymnasium újólagos visz­­szaállítása a község minden rendű lakosainak legfőbb óhajtása, örömmel üdvözli a helytartó tanács erre vonatkozó kegyes leiratát s habár már a helytartó­ tanácshoz intézett kérvényében a városi elöljáróság és gyűlés kijelentette, hogy a tanítást az illető felsőbbség által megálla­pítandó szabályok szerint kívánja a városi közpénztárból díjazandó tanítók által teljesít­­tetni, ezen felhívásra nem késik ismét ünne­pélyesen kijelenteni, miszerint a tanítók fi­zetését egyedül viselni s a felsőbbség által meghatározandó tanszabályokhoz alkalmaz­kodni teljesen kész s magát ezennel kötelezi is. E határozatot a helytartó tanácshoz fel is terjesztették hivatalosan s még ugyanezen gyűlésen megválasztották Fekete Imre nép­iskolai tanítót felsőbb megerősítés, illetőleg jóváhagyás reményében. Erre a helytartó­­tanács 1862. évi szept. 4-én megadta az en­gedélyt a gymnasium visszaállítására, mind­­azállal több pontra vonatkozottt­g ünnepélyes nyilatkozatot és kötelezettséget kivánt. A nyilatkozatot a község nevében Mihálovits János főbiró, Szabó János, Seres László ta­nácsnokok, Endre László, Varga Mátyás, Tarjányi Bálint képviselők és Fejes Márton főjegyző írták alá. A Nyilatkozat egyik említésre méltó pontját emelem ki csak, a többi már úgyis érintve lévén az 1861. okt 29-iki gyűlés ha­­tározatakép: „Itt ezennel ünnepélyesen kinyilatkoz­tatjuk s magunkat kötelezzük, hogy a gym­nasium helyiségéül a várost tulajdonjoggal illető régebben és e mai napig egyedül e czélra épített s a legjobb karban lévő 7 kü­lön osztályból álló épületet jelöljük ki.“ Megnyílt tehát újból az intézet és áll is a mai napig. Hogy milyen körülmények között tengette napjait egész az 1883. évig, mikor már az uj középiskolai törvény meg­követelte azt, hogy csak okleveles tanárok alkalmazhatók, az tudjuk mindannyian, a tanárok gyors változása, az állások ideiglenes betöltése, a csekély díjazás mind oly körül­mények, melyből nem haladást, de ide szá­mítva az intézet 7—8 évi bezáratását is — visszaesést, sülyedést lehet inkább consta­­tálnunk. (Vége köv.) — O .., ő .., de hát mi ez ? — dür­­mög a haragos. — Hát nem lehet más belőle, mint lakodalom — fejté ki az anyjuk. — Igen, igen, szeretsz-e még Mariskám? — Én mindig szerettelek. — Úgy hát nekem adják másodszor is kis feleségemet, ugy­e kedves urambá­­tyám, asszonynéném ? — Én nem értek ebből a komédiából semmit — dünnyögött az öreg úr, éltéve a két pisztolyt. — Magam se hittem volna, hogy erre süljön ki a dolog. Eljövök ide, hogy szakít­suk végét már a rovásnak; meglátok az Utczán egy nőt, belebolondulok már úgy vaktában is s ez a nő nem más, mint: Ma­riskám. — Én tudtam jól, hogy ez lesz a vége. Pistánk nem adta ki a mérgét legénykorá­ban, hát most szakított rá időt; kitombolta magát, visszajött az esze — szólt Mariska. — Igen bizony, most visszajött, hogy megint elvándoroljon — akadékoskodott az öreg úr. — Megmaradok már holtomig, édes uram báty­ám. És lett nemsokára nagy lakzi. Réty Kálmán ott beszélte el, mennyi baja volt az öreg úrral, hogy Pistára ne menjen ka­­rabélylyal, karddal, furkóssal. Nagyon sok minden megváltozott azóta. Az öreg Kerekes uram és felesége rég nyugszanak az örök hazában. A kis Maris­ka már eladó lánynak is édesanyja. Pistánk és felesége gálám bősz fejjel osztogatják a bölcs tanácsokat s intézik falujok sorát. Sok, sok megváltozott, de én úgy ismerem Pista urambátyámat és Marinénémet, mint kik olyan szépen éldegélnek, mintha csak a mézes hetek járnak még mindig. Lám, lám, kolbász kevesebb mint a nap, de méz, az tart egész éjjen át. —y -■»•* H I E E K. — Huszár Antal nagyabonyi apát­plébános, mint a váczi püspökség részeiből, az ujtemplomi plébánia és kántoriak végleges fe­lülvizsgálása ügyében kiküldött püspöki biz­tos, a napokban városunkban időzött. — Az uj vendéglő. Erről is régen zen­gett az ének, de a közgyűlés kebelé­ből újonnan kiküldött bizottságnak ügy­buzgó tevékenysége újra feléleszté a tetszhalottat. Olvasóink bizonyosan emlékez­nek az államépítészeti hivatal azon vélemé­nyére, mely szerint a beérkezett pályater­vek közül az építkezés alapjául egyetlen egy sem fogadható el. A vendéglő-ügyben kiküldött új bizottság, mely a csak nem­rég tartott városi közgyűlésen kapta megbízatását, alapos megvitatás tárgyává tette a leérkezett szakvéleményt s hosz­­szas vita után elhatározta, hogy megke­resi úgy az államépítészeti hivatalt, mint a két háromszög jegy alatt benyújtott pályaterv szerzőjét, miszerint az előbbi határnapot tűzzön ki, melyen a nevezett pá­lyamű szerzője az államépítészeti hivatal­nál személyesen megjelenvén, az amúgy is csak lényegtelen javításokat pályaművén mielőbb eszközölhesse. A bizottság, mint­hogy kívánsága mindkét részről teljesíttetett, a­mint a kiigazított s most már az állam­építészeti hivatal által is jóváhagyott terv leérkezett, megtette jelentését a közgyűlés­hez. Jelentésében kéri az első pályadíjat a két háromszög jegyű pályaműnek, mely­nek szerzője — mint halljuk — Szentpáli Jenő szegedi építész s a második díjat Balázs Ernő bpesti építésznek kiadatni. Kéri továb­bá hogy hatalmazza fel a közgyűlés, hogy a­mint a részlet­tervek beérkeznek, nyomban megtarthassa az új vendéglő építésére az árlej­tést, valamint bízza meg a további teendők­kel is. Hisszük, hogy a közgyűlés egész terjedelmében magáévá teszi a bizottság ja­vaslatát s készséggel bízza meg a további teendőkkel is a bizottságot.­­ A városi képviselőtestület f. hó 11-én délelőtt 9 órakor rendkívüli ülést tart, melyen a következő tárgyak kerülnek tár­gyalás alá: 1. Az ó-templom tornyának­­új­­ból leendő építése iránt tartott ajánlati tár­gyalás eredményének jóváhagyás végett való bejelentése. 2. A törvényhatóságilag jóvá­hagyott városi szervezési szabályrendelet bemutatása. 3. Halálozás folytán üresedés­be jött adónyilvántartói állás betöltése iránti intézkedés. 4. Az ujtemplomi plébánia ügyé­ben tanácsi előterjesztés. 5. Vendéglő épí­tési ügyében kiküldött bizottság jelentése 6. A városi tanács előterjesztése a városházi hivatal-helyiségek szaporítása iránt, ezzel kapcsolatosan Bernácsky Béla gyógyszerész ajánlata a jelenlegi városházi mészárszék helyiség 10 évre leendő kibérlése iránt. 7. A törvényhatóság határozatának bemutatása, melylyel a honvédlaktanya építési költsé­geire megszavazott kölcsönt jóváhagyó alis­­páni végzést helyben hagyja. 8. Kocsis Sán­dor javaslata a vasúti utcza folytatásában két sor háztelek eladása iránt, mivel kapcso­latosan előterjesztetik a polgármester azon indítványa, hogy az alsó felső oldalán levő terület népkertté alakíttassék át. 9.) Bense Antal péteri jegyző lemondása a rendőrka­­pitányi írnoki állásról. 10.) Honthy László hivatalos jelentése a városi levéltár rende­zése s benntartott fizetésének kiutalványo­zása tárgyában. II.) Almási Nándor népta­nító kérvénye, melyben a lakásán felhasz­nált fűtő­anyagok árát megtérittetni kéri. — Villámütés. A tegnap hajnalban dühöngő orkán alatt a villám több helyen lecsapott, ide benn a városban egy villám­ütés Ivanics György építőmester házát érte. Az épület ki is gyuladt, de a hely­színen nyomban megjelent tűzoltóknak si­került a tüzet elnyomni, mely a roppant szélben, daczára a szakadó esőnek, köny­­nyen végzetessé válhatott volna városunkra. — Szakelőadások a kiállításon. A tech­nológiai ipar­múzeum, hogy az országos ki­állítás az iparosokra nézve lehetőleg tanul­ságossá tétessék, időnként előadáso­kat rendez a kiállítás egyes csarno­kaiban, melyeknek tárgyait jobbára a kis iparban használható kiállított erőgépek, fa és fém ipari munkagépek és szerszámok, vala­mint kiválóbb iparczikkek szakszerű ismer­tetése fogják képezni. Ezen előadásokon részt­vevők számára az orsz. kiállítás elnöksége mérsékelt áru (20 krajczáros) belépti je­gyeket engedélyezett, melyeket a technológiai iparmúzeum igazgatósága fog az illetőknek kiadni. — Hymen. Schweizer Adolf helybeli tekintélyes fiatal kereskedő a napokban el­jegyezte Fischer Jakab czeglédi kereskedő leányát, Emmát. — Tanácsülés az uj plébánia ügyében. A városi tanács a felállítandó második plé­bánia területének megállapítása tárgyában f. hó 5-én rendkívüli ülést tartott, melyen Hu­szár Antal nagyabonyi apát­ plébános elnökölt, mint a váczi püspökség kiküldötte. Elnöklő apátplébános a tanács megjelent tagjainak üdvözlése után, előadja, hogy az új plébá­niához tartozó épületek felülvizsgálásán kí­­vül kiküldetésének még egy czélja van, meghatározni t. i. a két plébánia között az utczák és utak megnevezésével a határvo­nalat. Az épületekre nézve azon vélemény­nek adott kifejezést, hogy azokat ideiglene­sen kész elfogadni hivatalos helyiségekül és lakásokut, de a kiküldő egyházmegyei ha­tóság által kötelességévé tétetett az is, hogy kötelező nyilatkozatot kérjen az iránt, mi­kor szándékozik a város az új templom mellett fekvő s az egyházi személyzetnek szánt jelenlegi honvéd laktanyát az egyházi személyzet birtokába bocsátani. Tehát kér erre nézve is határozott választ. Molnár István pol­gármester válaszában megjegyezte, hogy — miután egy új honvéd laktanya építése iránt a honvédelmi minisztériummal folyamatban vannak a tárgyalások, mihelyt ezek kedve­ző eredményre vezetnek, az épület át fog alakíttatni az egyházi személyzet befogadá­sára. Az apát által tudomásul vett válasz után a két plébánia szoláris jövedelmeinek, illetve a város két részre választásának kérdése következett. Hosszas vita után azon indítványt fogadta el a tanács, hogy az I- sö és IV-ik tized, úgy a II ik tizedből a Zsidó-templom utcza által hasított rész tar­tozzék az ó-templomhoz s a többi képezné az uj plébánia szoláris jövedelmeinek forrá­sát. A plébániához tartozó földbirtok szét­választását illetőleg lévén már — még 1878- ban létrejött — s püspökileg is jóváhagyott megállapodás, erre nézve a tanács újabb intézkedést nem látott szükségesnek. Ugyan­ily határozatok hozattak a kántor javadalma­zását illetőleg is. Miután az elnöklő apát­plébános megígérte, hogy ez értelemben teszi meg jelentését a püspökséghez, a ta­nácsülés véget ért. -- A budapesti állami közép-ipartano­da értesítője. Megjelent és szerkesztőségünk­höz beküldetett a­­ budapesti állami közép ipartanoda értesítője az 1884—5 iskolai év­rül, melynek tartalma a következő: 1., Je­lentés az 1884/85. tanévről, 2.) Tanári kar 1­884/85-ben, 3.) Az intézett szervezete, 4.) Tananyag, 5., Tanulmányi kirándulások, 6.) Az Irályképző-kör, 7.) A tanulók anyaköny­­v­i névjegyzéke és érdemsorozata, 8.) Rend­kívüli tanfolyamok a.) Az építő inarosok unfolyama b.) .­V­ontv­rosök és fűtök tan­folyama, 9.) A műhelyek és szertárak fel­szerelésének gyarapodása az 1884/85 tanév­ben, 10) A könyvtár gyarapodása, 11.) Az intézet részéről az országos kiállításon be­mutatott tárgyak jegyzéke, 12.) A tanulók szünidei gyakorlatának kimutatása, 13.) Az 1883/84-ben végzett tanulók alkalmazási helyének kimutatása 14.) Az intézet alapí­tásának és fejlődésének története. Az érte­sítőt a helybeli ipartestületnek ajándékoz­ták, melynek olvasótermében, a­ki az inté­zet fontosabb életmozzanatairól és szerve­zetéről is tudomást óhajt szerezni, megte­kintheti. Ajánljuk a szakkörök és érdeklődők figyelmébe. — Mire valók azok a karikák? Van Félegyházán sok karó leásva a házak előtt, sőt számtalan helyen a gyalogjárókat is ily leásott karók zárják el a kocsiközlekedés elől. Ezek közül a fabakterek közül több példány mozgó karikákkal van ékítve, me­lyeknek tulajdonképeni czélját mi mind ez ideig felfogni nem tudtuk, míg végre a múlt heti vásáron egy vidéki polgár világosított fel bennünket, ki ficzánkoló lovát egyik ka­rikához kötötte. Mi, a­kik szemtanuk voltunk, bár köszönettel tartozunk e felvilágosításért, respektáltuk annyira a járdán toporzékoló félvér hátulsó patkóit, hogy lekerültünk a gyalogjáró közönségnek — ily körülmények közt — egyedül felhagyott térre, a kocsi­k­­­­r­a. Láttunk már nagyobb városokban hir­detési oszlopokat, olyanokról azonban, melyek­hez a lovakat ponyvázzák, még nem hallottunk, de miután itt ezt is volt alkalmunk tapasztalni, most csak arra vagyunk kiváncsiak, várj­on a ren­dőrség helyén­valónak találja-e, hogy a korcs­mában iddogáló lótulajdonosok kényelméről annyira gondoskodva legyen, mert ha nem sajnálja a fáradtságot utána nézni a dolognak, egy-két korcsma előtt is fedezhet fel ily megkarikázott karókat.­­ Fog­bajban szenvedő olvadóinknak figyelmébe ajánljuk Kovács J. budapesti fogorvosnak lapunk mai számában közölt nyílttéri értesítését. — Kisszállásán, a Dessewffy Ottó tu­lajdonát képező, benszáritásra épült do­hánypajtát az a roppant orkán, mely tegnap éjjel dühöngött, teljesen ledöntötte. — RENDŐRI HÍREK.­­Öngyilkos leány. A napokban egy Kovács nevű fiatal paraszt­leány felakasztotta magát. A szerencsétlent reménytelen szerelem vitte a végzetes lé­pésre. — Piaczvizsgálat. Felhívjuk a piacz­­vizsgálattal megbízott városi tiszti orvosok fig­­yelmét azon körülményre, hogy némelyek — kijátszva a rendőr közegek éberségét, elárasztják döghúsokkal a piaczot, melyek­nél nagyszámát a most járványosan elhulló­­fal­a képezik. — Éjjeli verekedés. F. hó 3-is a közt­éljel Hai. Tóth Ime NIT tizedbeli korcsmájában Nagy verekedés tör­­tént, a melynek a megjelent csekély számú rendőri közegek sem birtak véget vetni, csu­pán a csendőr őrsparancsnok megérkeztével sikerült a garázdálkodókat lecsendesíteni. Rendőri brutalitás. A múlt hét egyik napján a bard­avásár-álláson levő Gera-féle korcsmá­ban iddogáltak Faragó Gáspár és Ut­cza Gábor itteni lakosok. Fizetés alkal­mával tréfásan kötekedni kezdtek egymlás­­sal, hogy melyikök fizesse az elfogyasztott ital árát. Egyik sem akarta igénybe venni a másik szívességét. E közben benyitott a korcsmába az éjjeli őrjárat s egyik ren­dőr azon ürügygyel, hogy „éktelen lármát“ csapnak, Utcza Gábornak az asztalon vé­gig fektetett ólmos botját felkapva, azzal a nyomorék, sánta Utcza Gáborra olyat vágott, hogy az fájdalmasan feljajdulva az ütés súlya alatt a székről lefordult. Faragó kérte a rendőröket, hogy ne bántsák nyomorék társát büntelenül, mikor ők senkit se bán­tanak. Erre az egész őrjárat Faragónak esett, megverték s kalapját elvéve, kidob­ták a korcsmából. A mint a méltatlanul bántalmazott ember feltápászkodott, kalap­jáért az eltávozott rendőrök után sietett, kik közül egy, midőn F. kalapját kérte, az Utcza G.-tól elvett ólmos bottal három oly ütést mért a szerencsétlen ember fejére, hogy az bezúzott fővel rogyott össze. Azzal azonban még nem érték be a vitéz rendő­rök, hogy azt a gyámoltalan embert véres­re verték, hanem egyik közülök a bajonettel mély szúrást is ejtett rajta. A rendőrkapitány­ság — mint tudjuk — semmiféle intézke­dést sem tett e brutalitás megtorlására s igy a sértett feleknek nem marad más hát­ra, mint a kir. ügyészségnél keresni a rend ily bátor közegei ellen védelmet. — Statisztika. Augusztus 1­­8-ig szü­letett fiú 17, leány 8, összesen 25. Ezek közt halva született egy leány, kettős egy esetben, mindkettő fiú. Elhalt ugyanezen idő alatt is 13, nő 12, összesen 25. — RÖVID HÍREK.­­ Athletikai klub alakult H.-M.-Vásárhelyen jul. 23-án, s az uj klub már f. aug. hó 23-án sportünnepé­lyt fog rendezni. — (Félegyházán is elkel­ne s lehetséges is volna egy ilyenféle klub megalakítása !) — Havazás volt a na­pokban az erdélyi havasokon s a magas kárpátok közt. — Csillaghullások szezonja beállt, f. hó 7-től 12-ig lesz látható a futó­csillagok játéka, mely esti látványossághoz a hold későn kelése igen kedvező alkalmat szolgáltat. — Államháztartásunk f. évi Il­ik évnegyedében 62.458,270 forint bevétel, 77.242,473 frt kiadás volt­­,14.784,203 forint deficzittel. Ez az évnegyed a tavalyinál 5 millió írttal kedvezőtlenebb, r- F’'°+ tartót küld Kossuth Lajosna­k a n.­m.-vá­sárhelyi olvasókör f. hó 25-re, vagyis Lajos­­napjára. Apróság. Szomorú tapasztalás. — Hol a gyűrűd ? — kérdi az apa fiától — Tanul — volt a felelet. — Hát az órád ? — Az is tanul. — Hát a szalon­kabátod ? — Az is tanul. — Hát a könyveid ? — Azok­­ tanulnak. — Én istenem — mondja az apa — ennek a fiúnak mindene tanul, csak ő maga nem. * Akaratlan vallomás. „Te Friczi, igaz az, h­ogy Jóska a nagy lutrit megnyerte ?“ — Igaz lesz az! nála is bebizonyosodott a példabeszéd, hogy „a szamárnak szerencséje van !“ — „Te, mi ketten is vehetnénk magunknak egy sorsjegyet.“ NYÍL t-tee. A k.-félegyházi keresk. iparhitelint. és népbank 1885. évi julius havi forgalma. Havi összforgalom: 119,528 frt. 80 kr. Farkas Mihály, könyves BEVÉTEL Pénztár állás június 30-án . 496016 Betétek után . 1505114 Visszafizetett váltók után . 1678589 „ magánváltók „ 310— „ kötvény-kötes. „ 188— „ jelzálog „ „ . 450— Visszleszámitolt váltók „ 27585— Részvén­y-átiratási dij „ 7— Becslési dijak „2— Kamatok „ . . 111374 Kezelési­ dijak „ 6365 Megtérített óvási költségek után 6651658 KIADÁS Visszavett betétekre 1429443 Leszámítolt váltókra .... 16805­38 Magánváltókra ..... 100— Kötvény kölcsönre .... 150— Jelzálog „ .... 2550" Visszleszámított váltók fedezetére 22990 Betét folyó kamataira ....— 48 Viszkamatra ..... Üzleti költségekre .... 291­44 Tiszti fizetésre ..... 238113, 10 °/C kamatadó ..... 37961 Óvatolásra .....— — Jótékony czélra ..... — 40 — Osztalékra ................................................ Pénztárállás július 31-én: 8544 1­20 66516 58

Next