Félegyházi Hírlap, 1890 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1890-01-05 / 1. szám
VIII. évfolyam. — A karácsonyfa-ünnepélyről, a múlt számunkbeli térszak miatt, csak most referálhatunk. E kedélyes ünnepély úgy látszik évi szokássá lesz nálunk, iránta a közönség érdeklődése mindig nagyobb-nagyobb térben nyilvánul. Ez érdeklődés karácsony keddjén zsúfolásig hozta egybe a közönségetz ó templomban, délelőtt 10 órakor már alig lehetett az ünnepély folő közönségét , az iskolás fiúkat és leánykákat elhelyezni a templomban. A szépen feldiszített karácsonyfát fent piramisalakban felgyújtott gyertyák fénye vonta körül, tövénél pedig az emberbaráti szeretet kedves ajándékai voltak elhelyezve. Az ünnepélyt most Agócs János apátplébános úr nyitotta meg, festői ornátusában a karácsonyfa előtt állva emelkedett szellemben szólt a szülőkhöz, a gyermekekhez s a közönséghez, ecsetelte a karácsonyfa jelentőségét, a keresztény humanizmus ez alkalmi nyilvánulását. A szép megnyitó beszédet Tóth és Szente tanítóurak álltal vezetett csinos énekduett követte, fiuk és leánykák által előadva majd Késik János IV. oszt. tanuló szavalta el az alkalmi költeményt, végül a gyermekek még egypár karácsonyi éneke után az ünnepély véget ért. Azaz, hogy akkor lett a közönség bebocsátva a karácsonyfához, melynek aljában az elhelyezett ajándéktárgyak, a sok meleg kabát, nadrág, csizmák, czipők, melegkendők és női ruhakelmék láttára a leggyöngédebb oldalról dobbant meg a szív mindazokban, kik a karácsonyfát megláto- igatni eljöttek. E látogatók között nagy számban volt képviselve az előkelő közönség mindkét nemből. Aznap délután a karácsonyi ajándékok kiosztattak a szegénysorsú iskolás gyermekek között, kik boldogságtól eltelve vitték haza a kapott új ruhaneműt stb. Az ünnepély eredményének anyagi elszámolását lapunk más helyén találják az érdeklődök. — Múlt évi ügyforgalom a városházán. A polgármester részérül elintézendő volt 276. ügy darab ; elintézett : 267 elrabol, elintézetlen maradt 9 darab. Az adóügyi tanácsnok által elintézendő volt 1496 ügy darab, elintézett 1465 drbot, elintézetlen maradt,31 ügy darab. Főjegyzőnek volt 508 elintézni való darabja, elintézett 494 drbot, elintézetlen maradt 14 darab stb. Tb. főjegyzőnek volt 2307 darabja, elintézett 2296 darabot, elintézetlen maradt 11 drb. Katonajegyző 1855 drbot kapott, elintézetlen maradt 3 drb. illeték kezelő pénztárnok, 562 drbot kezelt, elintézett 452 drbot, elintézetlen 10 drb. A kiadó 48 drbját mind elintézte. Tanács tárgyalt, 925 drbot, elintézett 913. drbntl elintézetlen maradt 12 drbja. Közgyűlés 151 drbját mind elintézte, 25 iparügyből elintézetlen maradt 1 drb. Főkapitány elintézett 1137. dbot hátraléka maradt 6 drb. Alkapitány 2800 községi bíráskodási ügyén kívül 242 drbot intézett el, hátraléka nem maradt. Renderfogalmazó 896 drb közül elintézett 891 elintézetlen maradt 5 drb. Ren- Idörbiztos 44 drbot intézett el . Csendbiztos 36 drbot. Ezek szerint közigazgatási ügydrb , volt 8063 elintéztetett 7972 elintézetlen maradt 91. 1889. évben történt. Lopási eset 40. Rendőri nyomozás folytán kideríttetett 18 eset, kiderítetlen maradt 22 eset : Öngyilkossági eset 2. Öngyilkossági kísérlet 1- Tűzeset 7. Véletlen haláleset 5. -- A múlt hó 28 án sebtében elhatározott diszszánkázás és korcsolyázás a hiányos értesítés folytán nem sikerült úgy , mint terveztetett, amennyiben a publikum egy része egyenesen a jégpályára ment ki — s így a városban a rendes díszszánkázásban a publikumnak csak egy kisrésze vett részt. De azoknak, kik a mulatság ezen részét nélkülözték, kárpótlást szerzett a rendezőség, amennyiben a korcsolya -csarnokban a nizsi uzsonna elköltése után annyira sikerült tánczmulatságot rögtönzött, hogy este 9 óráig senki sem gondolt a hazamenetelre, fényes bizonyítására annak, hogy publikumunk e pangó társas életben örömmel fogadja a szórakozásra kínálkozó alkalmat. Igazán sajnálhatják a részt nem vevők elmaradásukat. Újév napján ismét zenét vitt ki a fiatalság a jégre, mi a korcsolyázóknak szintén kedves és kellemes meglepetésül szolgált. Laptársunk, a kormánypárti „Félegyháza és Vidéke“ hetilap, a múlt év utolsó számával három éves pályafutásának megszűntét jelentette ki. S mint vezérczikkében megszüntet indokolja, megszűntének oka nem a hiányos anyagi pártolásban keresendő, hanem abban, hogy felvetett eszméit az a párt, melynek érdekeit oly erősen akarta képviselni, soha „megbeszélés“ tárgyává sem tette. A megszűnés oka tehát az erkölcsi támogatás hiányában keresendő. — Népesedésünk. A szokásos „Szilvester-esti“ hálaadó istentisztelet alkalmával mindkét templomban kihirdetett népesedési statisztika számai az 1889-ik évről így szólnak: Az ó-plébánia területén született, 627 ; ezek közül fiú: 335, leány : 292 ; ebből törvénytelen 38. Meghalt 323 ; a legidősebb halott 90 éves volt. Házasságra lépett 113 pár. Az új plébánia területén született 451 fiú, 533 leány, összesen 984; ebből törvénytelen 79. Meghalt 636; a legidősebb halott 99 éves volt. Házasságra lépett 143 pár. Összesítés mindkét plébánia területén')': született 786 fiú, 825 leány, összesen 1611; ebből törvénytelen 117 ; meghat 959; házasságra lépett 256 pár. — Átok a borhamisítók ellen. Czekes Konrád, Humanista s a császár által megkoszoruzott költő, 1495-ben Nürnberg város tanácsának egy könyvet nyújtott át, mely a városról szól. Ebben a legélesebben ostorozza a borhamisítókat, kik már akkor is oly gonoszul folytatták mesterségüket, mint manapság. „Bármi mindent gondoltak is ki századunkban“ —így ia „átkosabbat és gonoszabbat nem gondoltak ki e gyalázatosságnál, mi nemcsak Németországban, de más országokban is el van terjedve. Mindent, szint, itt, illatot, állagot, sőt, a növény eredetét is meghamisítják. Valóban, az örök pokoli kínokat érdemelné az, ki a szent tényeknél is használt bort, az emberi test üdítőjét, megmérgezi és megrontja. Átok arra, ki a természet legfölségesebb adományát, melynél becsesebb nem létezik a csillagok alatt, a föld legnagyobb kincsét, amit Phöbosnak köszönhetünk, a természet, ajándékát, mit nekünk orvosságul nyújtott ínségeink ellen, mérges nyavalyákat és betegségeket hozó, az emberi nemet megsemmisítő szerré változtatja, mint valami kegyetlen és vérengző hóhér.“ A borhamisítók üzelmei miatt elkeseredett költő filippikáját a következő felhívással végzi: „Azért, legbölcsebb atyái a városnak, kik a mérgezés ellen ép úgy oltalmat akartak nyújtani, mint az utonállás ellen, nemcsak a pusztító mérget tartalmazó hordókat kell a folyó habjaiba sülyeszteretek, hanem azokat is, kik e mérget készítik és terjesztik, elevenen a lobogó lángok is vethetek !„ — A poétának aligha igaza nem volt. A „Képes Családi Lapok“ szépirodalmi és ismeretterjesztő képes hetilap már tizenegy év óta küzd hazafias lelkesedéssel és kitartással nemzeti irodalmunk bástyáján; már tizenegy év óta lobogtatja a nemzeti művelődésnek s ízlés -nemesítésnek a zászlaját, s most is, amidőn Brankovics György jeles szerkesztése mellett már tizenkettedik évfolyamába lép, a legelőkelőbb, a legkitűnőbb írók és írónők műveivel indul — a nemzetiségünket még mindig fenyegető s hazánkat sáskarajként elözönlő német szépirodalmi lapok elleni hadjáratra. A „Képes Családi Lapok“ munkatársai : Jókai Mór, Tolnai Lajos, Mikszáth Kálmán, Dalmady Győző, Temérdek (Jeszenszky Dániel), Lanka Gusztáv, Brankovics György, Rudnyánszky Gyula, Pósa Lajos, Prém József, Dr. Sziklay János, Palágyi Lajos, Inczédy László, Muray Károly, Méry Károly, Petri Mór, Dr. Roditzky Jenő, Benitzky-Bajza Lenke, Büthner Lina, Nagyvárady Mina, Kuliffay, Benitzky Irma, Hevesiné-Sikor Margit, Fanghné-Gyujtó Izabella, Gaál Kamiln, Karlovszky Ida, Harmath Lujza stb. stb. Vájjon ki cserélné fel ez előkelő szellemi kamatok termékeit a külföld műveivel ? Magyar ember bizonyára nem ! S a magyar nő — még kevésbbé. — A „Képes Családi Lapok“ az összes szépirodalmi lapok között a legélénkebb s legváltozatosabb. Tartalma az irodalom minden válfaját felöleli; képei a leghíresebb festők műveit mutatják be. „Hölgyek Lapja“ czímű divat-melléklete a legújabb divat képeket hozza, s a nevelés, az egészség, a gazdaság, a kertészet s a konyha terén nincs oly kérdés, amelyet ne tárgyalna. „Regény-melléklete.“ három-négy eredeti regénynyel ajándékozza meg évenkint előfizetőit. — „Zöld boritéka“ telve van mulattató apróságokkal s talányokkal, melyeknek megfejtői értékes jutalmakat kapnak. — S a „Képes Új Családi Lapok“, daczára sokoldalúságuknak, mégis bátran kezében adhatók a család minden rendű és korú tagjának; mégis a legolcsóbb szépirodalmi képes hetilap. Előfizetési ára a „Hölgyek Lapjával“ s a „Regény-melléklettel“ együtt egész évre 6 írt, félévre 3 frt negyedévre 1 frt 50 kr. o. és a kiadó hivatal (Budapesten, nagy korona-utcza 20. sz.) mehet az előfizetések legczélszerűbben posta-utalványok intézendők, kívánatra bárkinek ingyen és bármentve szolgál mutatványszámokka. „Félegyházi Hírlap.“ KÖZÖNSÉG KÖRÉBŐL. Köszönetnyilvánítás. Mindazoknak, a kik helyben és vidékről imádott férjem megrenditl halála alkalmával irántam oly meleg, megható, soha meg nem hálálható részvétet tanúsítottak, megtört szivem egész hálaérzetével ez úton mondok mélyen érzett köszönetet. Özv. Csillag Zsigmondné. APRÓSÁGOK. A jégről. Fiatal ember (egy kezdő korcsolyázó hölgyhöz): — Kis nagysám ? szabad kezet kérnem? — A kis hölgy elpirulva. — Istenem, hát, nem illendőbb volna szándékát odahaza, a mama előtt nyilvánítani?— Furcsa rokonok. Grófnő: Vannak önnek rokonai ? — Ur: Igen is grófnő; Moson- és Sopronmegyében. — Grófnő: Oh, oh! mosónék Sopronmegyében ! ? Papucsvitéz okoskodása. — Itt van ii ! Ez valóban nagyszerű; a nagy tolongásban kilopták a zsebemből a kapukulcsot ! Noha az a tolvaj rátalál a házra, melyiknek kapujába az én kulcsom való s azután még megleli a szobában az én feleségemet, tudom, elmegy a kedve, hogy máskor is kapukulcsot csenjen. * Már annak tartja. — Orvosnövendék. — Nézd, ez a suszterinas a nyelvét mutogatja felém! — És te ennek örülsz? — Természetesen, — mert ez már most is doktornak tart engem. * ICristkindli. Vegyél papa nekem dobot! —Igen, hogy teledoboljad a fejemet? — Kedves papám, csak akkor fogok dobolni, ha alszol. KÖZGAZDASÁG. Kávészabályok. Praktikus utasítások jóízű kávé készítéséhez : 1. A kávét ne a kávébab színéből ítéljük meg, hanem izéből (a kávé sokszor festve van.) 2. A pörkölésnél arra kell ügyelni, hogy a kávé csak geszttenyebarnává s ne feketévé legyen, hogy legnemesebb alkatrészei, a könnyen illanó étherikus olajok, le ne égjenek, aminek folytán a kávé kellemetlen, keserű izűvé válik. 3. A frissen pörkölt kávét nem kell szűk edénybe önteni, hanem gyors lehűtés okáért egy szitára, vagy ennek hiányában lehető nagy lapra, hogy a forró kávé ne pörkölődhessék és ne égjenek tovább. 4. Mikor a kávé kihűlt, tétessék egy bádogdobozba, mely jól záródó, de nem nagyon meleg helyen helyezendő el. 5- A megőrlésre szánt kávé menyisége ne edényben, hanem súly szerint méressék meg, mert a könnyebb fajta kávé babja a pörkölésnél nagyobbá lesz, mint a nehezebb erősebb fajtáé, így ha edényt, űrmértéket használunk a mérésnél, az a könnyű fajta kávéból kevesebbet, az erősebből többet fog tartalmazni, holott ép ellenkezőleg kell enni a dolognak. 6. Csészénkint körülbelül 8 gramm őrlett kávét vegyünk, mert ez a mennyiség bizonyult a a leghelyesebbnek. 7. A kávét oly finomra kell őrölni, amilyenre csak lehetséges. 8. A kávét nem szabad főzni, hanem az erősen forró víz öntendő egyszerre rá. 9. Ne használjunk kávéaljat, hanem ezérszerű szűrőkészüléket alkalmazzunk, melynek feneke a készítendő menyiséghez képest nagyobb vagy kisebb legyen. 10. A leszűrt kávét azonnal meg kell inni, mert az utóforralás, újólagos melegítés folytán, veszít aromájából. A köszénfüst hatása az almatermésre. Az Egyetértés 338-ik számában a vegyesek között a következőket olvastuk: Az idei almatermés nem tartozott a legjobbak közé, ezt állítják nem csak nálunk, hanem más országokban is a gyümölcs termelők. — így például a Mura völgyben Bruck és Grácz között az „anthonomus pomorum“nevű almahernyó tette tönkre az almatermést. Az almafák ezen a vidéken úgy állottak tavasz derekán, mintha leégtek volna, minden virágban benne volt a nevezett rovar álcrája. De kitűnő tapasztalatokat is tettek ezen a vidéken, azt t. i. hogy azokat a gyümölcs fákat, melyek a vasút mentén voltak, a nevezett hernyó nem bántotta s ezeken temérdek alma termett. Vájjon e jelenségek másutt tapasztaltattak-e ? Erre nézve csekély megjegyzésünk, az hogy a váczi indóház szép kertjét a legszebb és legnemesebb almafák díszítik s a legnagyobb gondozásban részesülnek, daczára, hogy a kőszén füsttel folytonos érintkezésben voltak, az idén a gyümölcsnek hire-hamva sem volt, ennél fogva a köszénfüst az almatermésre hatással nem bírt, legalább Váczon nem. A méz mint táp- és gyógyszer. Egy tekintélyes orvos a mézről azt mondja, hogy az minden penész-gomba képződést akadályoz. Köhögés, nátha, hurut, torokgyík, diphteritis már keletkezésükben elnyomhatók , de sotha már kifejlődött is, folytonos használat mellett. i. 5 —10 percenkint egy-egy kávés kanálnyi mézet lenyelve, kigyógyíthatók. Úgyszintén a száj, torok és légzési szervek bántalmai és a tüdőbajtól is sikeresen gyógyíthatók. Hatalmas erősítő tápszer a méz a vérszegényeknek, a hirtelen növő gyermekeknek, alábbadozó betegeknek és öreg embereknek. Az emésztést rendben tartja s a szorulást megakadályozza. Liszttel keverve a mézet sebekre ízként használja a köznép. Gyógyerejét különösen a méz méregtől nyert, mely a jó méznek egyik szükséges alkatrésze. A hagyományok szerint az ó- és középkorban a méz, mint általánosan kedvelt élelmiszer, ital (a méhsör) és gyógyszer szerepelt. Aki egészségét fenn akarta tartani, vagy ki hosszú életkort akart elérni, az mézzel táplálkozott. Természete ső szám ben a méznek a maga természetes valóságában kellett lenni, amit Svájczban, Amerikában szirupból vagy keményitő-czukorból készítenek, valamint azon méz is, mely nálunk az elmaradt méhészek által, a melleknek kénnel való lefojtásával, összeesővicszölve, döglött méhek, kukaczok, virágpor belekeverésével készíttetik, egyáltalán meg nem felel a jó méz fogalmának , az nem kellemes izű, nem egészséges méz. Tiszta jó mézet egyedül az úgynevezett mézpergetők útján lehet nyerni. A mézpergetővel a méz a lépekben virágpormentesen s egészen tisztán nyerelik. Az igy nyert méz az, melynek igen tekintélyes orvosok is gyógyhatást tulajdonítanak ; • ezen méz az, mely a vérszegényeknek, az emésztési hiányban vagy rendetlenségben szenvedőknek, az ideggyengéknek biztos gyógyszerül és tápszerül szolgál , s amely valódi áldás volna az emberiségre, ha az kellő mértékben használtatnék. A méz ezen áldásos volta az fs alkatrészeiben rejlik. A tiszta méz gyümölcs-czukor, szőlő-cukor, kevés sav (hangyasav) testanyag és nyálka összetételéből áll. Forduljon el tehát a fogyasztó közönség a fogat és gyomrot rontó czukorféléktől, szörpöktől és mentve lesz a most annyira divatos fogfájás, gyomorfájás (katharus) és számtalan egyéb bajoktól. NYILT-TÉR.*) Ball-Seidenstoffe von 60 kr. bis fl. 6.35 p. Meter — (ca. 650 verseli. Dessins) — vers. vőben- und stückweise porto- und zollfrei das Fabrik-Depot G. Henneberg (K. u. K. Hoflief.) Zürich. Muster umgehend. Briefe kosten 10 kr. Porto. *) 12 rovatban a közlöttekért nem vállal felelősséget a Szerk. HIRDETÉSEK. 3385. sz./tkv. 1889. Árverési hirdetményi kivonat. A félegyházi kir. járásbíróság mint telekkönyvi hatóság közhírré teszi, hogy a magyar kir. államkincstár végrehajtatának R. Kis Mátyás végrehajtást szenvedő elleni 901 frt tőkekövetelés és járulékai iránti végrehajtási ügyében a kecskeméti kir. törvényszék s félegyházi kir. járásbíróság területén levő a jászladányi puszta pálosi 103. sz. tekvben Vm hrsz. alatt felvett 21 hold 357 D-ös területű 4-ik dűlőbeli szántó és rétföldnek R. Kis Mátyás nevén (B. 113 alatt) álló 81/apos ad részére 705 frt kikiáltási árban az árverést elrendelte, és hogy a fennebb megjelölt ingatlan az 1890. évi február hó 10-ike napján d. e. 10 órakor Majsa község házánál megtartandó nyilvános árverésen a megállapított kikiáltási áron alól is eladatni fog. Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlan becsárának 10%-át vagyis 70 frt 50 krt készpénzben, vagy az 1881. 60. t. cz. 42. §-ában jelzett árfolyammal számított és az 1881. é. nov. hó 1-én 3333. sz. a. kelt igazságügyminisz. rendelet 8. §-ában kijelölt óvadékképes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni, avagy az 1881. 60. t. cz.170.§. értelmében a bánatpénznek a biróságnál előleges elhelyezéséről kiállított szabályszerít elismervényt átszolgáltatni. Kelt Félegyházán, a kir. jbság m. tikkvi hatóságnál 1889. évi november hó 20. napján. Czajlik Kálmán, kir. járásbiró. 43./kgy. SZ. Hirdetmény. Alólirott elöljáróság részéről közhírré tétetik, miszerint Kistelek község területén gyakorlandó szesz-kimérés kizárólagos joga 1890. évi esetleg 1891. 1892. évekre nyilvános árverésen a legtöbbet ígérőnek albérbe fog adatni. Az árverés 1890. év január hó 15. délelőtt 9 órakor fog Kistelek község közházánál megtartatni. Kikiáltási ár 4203 frt, az árverési feltételek az elöljáróságnál megtekinthetők. Kistelek, 1889. deczember 28-án Beszedics István Farkas János 2 —3 jegyző, bíró.