Félegyházi Hírlap, 1896 (14. évfolyam, 1-48. szám)

1896-01-05 / 1. szám

XIV. évfoly­am­ jelenlétében és felügyelete alatt, kiket a magas magyar királyi kormány a törvény rendelkezéséhez képest kirendel. Előrelát­hatólag a húzás előtti közvetlen napokban a sarsfegyak iránti vételkedv rendkívüli tolongásban fog nyilvánulni, miért is mind­azoknak, kik csekély kockázat mellett oly rengetek nyereményesélyeket nyújtó játék­ban résztvenni óhajtanak, becses figyelmé­be ajánljuk, hogy igyekezzenek mielőbb a „Magyar Osztálysorsjáték“ sorsjegyeinek birtokába jutni. Minden körülmények kö­­zött az az egy bizonyos, hogy a „Magyar Osztálysorsjáték“ már is legszebb diadalát üli. — Az osztálysorsjáték f­eláruaitója : a ▼ilághirü Heintze Károly cég Budapesten. A tanyák kutyái. — Ebek az iskolatörvény ellen — A kutyák a természetrajz följegyzései szerint házi állatok és hűek az emberekhez. Minden raj­zban, a természetrajzban is van­nak hibák, mert a köztudat szerint a ku­tyák nem annyira házi állatok, mint inkább a­dóalapok, s nem annyira az emberekhez hűek, mint inkább a gazdájukhoz. A kutyák annyira nem respektálják a természetrajzot, hogy vele ellentétbe helyezkedve, megha­rapják az embereket. Elvben ez ellen kifogást nem lehetne emelni, mert a kutyák tényleg arra valók, hogy harapjanak,fia kell s másik tulajdon­ságuk az adónál csak városunk szerencsés pénzügyi viszonyainak köszönhető. A kutyák igen hasznos dolgot művelnek, ha a lókö­töknek, házasoknak a lábába kapaszkod­nak,ellenben létcéljaikkal teljesen ellentétbe jönnek akkor, a­midőn az iskolás gyere­kekről szedik le a gúnyát. Pedig ez a panasz hallatszik most a nagy tanyavilágból több felől, hogy a gyer­mekek nem mehetnek az iskolába a kutyák miatt. Mint ez a konkrét panasz mutatja, a természetrajzból még az is kimaradt, hogy­­a kutyák ellenségei a kötelező népiskolai oktatásnak. Ez pedig nem tréfa dolog. A tanyák kicsi apró emberei úgy is kétségbeesett harcot vívnak a civilizáció felé való törek­vésekben. Odakint tudvalevőleg, még any­­nyira sincs hósöprés, mint idebent s a kis süvölvények a közökön, sarkokon át adan­dó alkalmakkor térdig gázolják a havat, hogy félórai út után az iskoláig érjenek. A téli fagy s a havazás mellett most még el lenü­k szegődnek a kutyák is. Van ugyan a városnak egy szabályren­delete, a mely sok mindenfélét parancsol­gat abba, hogy az ebek nappal kötve tar­tassanak. Hanem a városnak van sok min­denféle szabályrendelete, a­melyek sok mindenfélét parancsolnak, a­­miknek azon­ban nem tesznek eleget az emberek. Ily­­formán áll ez az ebtartási szabályrendelet is a külterületen. Az emberek vagy elfele­dik megkötni a kutyát vagy részaktu atból hagyják szabadon. Föl kellene pedig érni­ök észszel, hogy ha aztán az az eb valakit, megmar s az panaszra megy, büntetéspénzt fizetnek s fogházba is zárja őket a törvény. A tanyai eb emellett télen vadabb is, mint más időben. Nem lévén oly finyás, mint a városi kartársai, nyáron megeszi a gyümölcsöt is és abból valahogy ellakik. Télen pedig nem valami sok étel jár neki kint a tanyákon. Ha van, van, ha nincs, nincs. Van hely, a­hol az ebre bízzák, hogy keresse meg az élelmét, sőt épp azért eresz­­tik szabadon, hogy fogjon nyulat, ha tud. Tessék most már elképzelni ezt a félvad, félfa­rkas állatot, hogy miként veszekedik az apró emberekkel szemben, a­midőn azok az iskolás könyvvel hónuk alatt elvonul­nak a tanya elött, járva a havat. Csúnya dolog ez nagyon. Hát még a­mi utána következik, mikor az egyik tör­vényt nem ellenőrző hatóság bűne miatt a másik törvényt ellenőrző hatóság a sarkára áll ? Mert az iskola mulasztásért bírságot kap a szegény tanyai fia tanyai apja, pedig be kell vallani, hogy semmi erászat sem cselekszik az az apai szív érzései ellen, a­ki a szeretett vérét nem engedi annak ilyen veszedelmek között. A fiúk állítólag még­sem azért születnek, hogy útszéli állatok által megmarassanak. S az egész dolog oka mi voltaképpen? Az ellenőrzés hanyagsága. Mikor a kihágási biró valamely tanyai embert bírságol a kutyája szabadon léte miatt (azt sem a hatóság, hanem valamely a gyermekét féltő szomszéd jelenti föl), gyakran hallani ilyen kifakadá­st a bírsá­golt részéről : — De hiszen három­száz kutya is jár ott szabadon, azt miért nem büntetik ? Megmondjuk, egyszerű ember, hogy miért nem. Mert nem törődik velük senki, i­­lletve egyikkel törödnek, a másikkal nem,­­ mert az talán nem szembetűnő. A játék vége pedig az, hogy a közművelődés vallja kárát­­ ennek a csodálatos és különfétkép magya-­­­rázható erélytelenségnek, a­melynek fry-­­ szer már végét kell szakítani. Ha a rendőr­hatóság úgynevezett bokros teendői között nem ér reá ilyen dolgokkal foglalkozni (pedig hát ez ugyancsak a szentély­bizton­ság kérdéséhez tartozik), akkor a tanható­ság hivatása, hogy a tanya havas közein át barátságos utat nyisson a gyermekeknek a kultúrához. FÉLEGYHÁZI HÍRLAP KÖZGAZDASÁG — Téli országos vásárunkra nagyon pa­naszkodnak a gazdák, iparosok, kereskedők egyaránt. A vásárra felhajtottak 1042 dro szarvasmarhát, 439 lovat, 115 juhot, 384 disznót. Eladás összesen 1320 történt. A hízott disznó imázsája a vásárban 38 — 40 kr. volt, de igy se igen sokat vásároltak. — Mének kiosztása. A dorozsmai álla­mi méntelepen f. hó 24 én osztották ki a méneket a községeknek. A mének kiosztá­sáról városunk lótenyésztőit a következők­ben értesítjük. A méntelep egész állomá­nyában 70—80 drb mén volt. Félegyháza részéről az átvételnél Katona Imre városi képviselő volt jelen. A félegyházi ménállo­máson két régibb,Siglavy és Bois-Roussel a melyek a múlt évben is itt voltak és egy uj — a nagy Furioso helyett — Gaziáng nevű pej mén helyeztetik el. — A mének kiválasztásánál nagy baj az, hogy az egész méntelepen valami kitűnő mén alig van. Ha kerül egy-kettő, a­mely úgy kifejlődés­re, mint fajra nézve figyelmet érdemel, azt községek vagy egyesek előre kibérelik ma­gas díjért. Az átvételre kiküldött városi megbízottaknak azután nem igen van miben válogatni. A kiküldöttek legfeljebb a fedez­tetési díjak megállapításánál érvényesíthe­tik szavukat. így történt, hogy a félegy­házi ménállomáson a fedeztetési díjat egyik mén­ után 6 frtról 4 írtra szállították le. A másik valószínűleg 3 írt lesz. Az új mén (Gazláng) dija 4 írt. Szerkesztői üzenetek. Tristitla. Helyben. Nem üti meg a kö­­zölhetés mértékét. Kiváncsi- Helyben. Csak türelem, alka­lom adtán sorát ejtjük, de mint láthatja, jelesül el vagyunk látva. A. B Helyben. A közölhetők közzé so­roztuk. B. F. Helyben. Petőfi, Jókai nem irta „y“-nal a nevét, de az 50 kros nevek tu­lajdonosai minden habozás nélkül írják „y“-nal becses nevüket. 4-ik szám: Báli selyemszöveteket 35 krtól 14 frt 65 krig m­éterenkint , valamint fekete, fehér színes, Henneberg selye­met 35 krtól 14 frt 65 , krig m­éterenkin­­t sima, csikós, kockázott, mintázott, dam­aszt stb. (mintegy 240 különböző minőség és 2000 szin és mintázatban) stb. postabéli és vámmentesen a házhoz szállítva mintákat postafordultával küld Hen­neberg G- (és k. udvari szállító) selyemgyára Zürichben Svájcba címzett levelekre 10 kros, levelező la­­pokra 5 kros bélyeg ragasztandó. Magyar nyelven irt megrendelések pontosan el* intéztetnek. 4 $ Hirdetés. ^ Első tizedben levő Molnár ^ Grábor-féle ház 2400 írtért ^ eladó s azonnal birtokba ve­­hető. ^ Értekezni leh­et alulirott 2 tulajdonossal. ß K.-Félegyháza, 1896. jan. 11-én. Molnár István. j£ Hirdetmény: Bugacs Monostoron a néhai Kovács László-féle földbirtokból 102 hold a rajta levő gazdasági épü­letekkel együtt szabadkéz­ből örök áron, egészben vagy apróbb részletekben eladó Értekezhetni dr. Szere­lemhegyi Károly urnát. ¥ 51 -hx- -m-RANEZAY JÓZSEF könyv-, zenemű - és papír-kereskedés, könyvnyomda kömn­ökei›:is/etc. Iiiin-Ftdd­: vh »zon. ›- -Q­A? ›S* -Alt*. I! I I! I Ii! I I $ Ij I KÖN YYNY O M I) A Ajánlja minden e szakmába vágó munka gyors és ízléses kivitelét a legjutányosabb árak mellett, u. m. KÖNYVEK SZÁMLÁK, ROVATOS IVEK, ÉTLAPOK, árjegyzékek, belépti- és névje­gyi'k, «j­ytiszjelent­éstdí. esketési és báli meghívók, 8T FALRAGASZOK, 'W KÖRLEVELEK, borítékok­ és levélpapírokra cégnyomás, ügyvédi, község-jegyzői és bírói nyomtatványok stb. stb. ^Vidék­i n\&a lende-fészk pontosan eszkítönöke.tmai KÖNY­V KERES­K­EZ­­ES. Egyúttal ajánlja a bel- és külföldi irodalom minden műveit, imakönyveket egyszerű és díszes kötésben, iskolai tan- és segéd­könyveket, földabroszokat és tekéket, classicus és modern zeneműveket, a kiadók által hirdetett bolti áron.­­Afr-Á­g Könyvkötészetem­ben a mindennemű könyv­kötői munkák, a leg­díszesebb kivitelben. &&T Hirlapok és folyóiratok megrendelése is pon­tosan teljesitte­tik. A magyar irodalom, újdonságai pár nappal megjelenésök után megérkeznek és kivánatra megtekintésül megküldetnek. Részletben nem levő művek a leggyorsabb úton meghozatnak és szintén bolti árban számíttatnak. Mindennemű író- és rajz­eszközök: "Ott bekötött és vonalzott kereskedelmi könyvek, iskolai táskák, bőrdíszmű áruk, hegedűk, húrok és egyéb zeneeszközök a legolcsóbb gyári árak mellett. -«?«»·­Kőnyomdai és vésnöki munkák, ruggyanta­ bélyeg­zők, megrendelésre elfogadtatnak és kitűnő kivitel mellett a legolcsóbb ár­ban számi­tatnak. ül ^ »- -- J I—^ » ^ A

Next