Félegyházi Hírlap, 1898 (16. évfolyam, 2-105. szám)

1898-01-06 / 2. szám

XVI évfolyam Előfizetési ár : Egész évre . . 4 frt. Félévre . . . 2 frt. Negyedévre . . 1 frt. Egyes szám ára: a vasárnapi 5 kr., a csü­törtöki 3 kr. Kiadóhivatal : Vesszösi József könyvnyomdája Félegyházán . Kossuth-utca, Szabó Iire-féle ház. 2-ik szám, Félegyháza, 1898. január hó 6. Szerkesztőségi iroda: Piac­tér 1353. szám, h­ol a szerkesztő naponkint 12 től 2-ig található. Kéziratok nem adatnak vissza. 31­eg­jelenik minden vasárnap és csütörtökön. Felelős szerkesztő : DOBÁK FERENC. Hirdetések díjszabály szerint Szabályrendelet a permetezésről Ha télen nem dolgozunk, lega­lább gondolkozzunk —mondja a példa­beszéd. Gondolkozzunk arról, hogyan és miképen mentsük meg szőlőinket a fellépett peronospóra ellen. Néhány évvel ezelőtt Félegyhá­zán még kinevették azt az embert, aki szőlőjét orvosolta, permetezte a peronospóra ellen. Ma már — hála Istennek — odajuttunk, hogy a per­metezésnek legcsökönyösebb ellenzői is elismerik, hogy a permetezés kellő időben és kellő módon alkalmazva üdvös óvszer a peronospóra ellen. Aki a nyáron megtekintette sző­­lőskerteinket, tapasztalhatta, hogy az a szőlőtábla, melyet permeteztek, úgy nézett ki a peronospóra által tönkre­tett szőlők között, mint egy-egy vár a végtelen sivatagon. Nem az írott betű, nem a miniszteri rendelet, ha­nem a tapasztalat vitte a szőlősgazdá­kat a védekezésre. „Maga korán tanul a magyarr”, mondja a közmondás. Ez teljesedett be a peronospóra elleni védekezésnél is. A fölülről jött írást, kényszert, rendeletet figyelmen kívül hagytuk. De a magunk kárán megta­nultak arra intenek bennünket, hogy a szakemberek által helyesnek, jónak, üdvösnek ítélt védekezési módot el­fogadjuk és kövessük. Félegyháza is — mint a többi alföldi városok — ma már szabály­rendeletet alkot a peronospóra elleni kötelező védekezésről. A szabályrendelet tervezete, me­lyet Ulrich István városi főjegyző ál­lított össze, legközelebb a közgyűlés elé kerül. Hogy az illetékes tényezőknek alkalmuk legyen a szabályrendeletet megbírálni, és helyes észrevételeiket arra megtenni, a tervezetet szóról-szóra itt közöljük s egyszersmind felhívjuk rá a szőlőbirtokosok figyelmét. Kis-Kun,Félegyh­áza város szabályrendeleti tervezete a szőlőragya (peronoszpora viti­cola) elleni kötelező védekezésről. 1. §­Kis­kun-Félegyháza város-és határ­területén levő minden szőlőtulajdonos kö­teles a szőlőragya (peronoszpora viticola) ellen az alább megírt időben és módon védekezni. 2. §. A védekezés permetező gépekkel tör­ténik, melyekkel a szőlő minden hozzáfér­hető zöld része be­permetezendő legalább háromszor és pedig : 1. A szőlő virágzása előtt, május hó­napban. 2 A szőlő virágzása után, június hó végéig. 3. Augusztus hó közepe táján. A két első permetezés feltétlenül kö­telező, a harmadik permetezés alól a ko­rábban élő csemegeszőlők tulajdonosai felmenthetők. 3. §. A permetezéshez vagy 1­/1 — 2 szá­zalékos bordós keverék (áll 1 —2 kgr. rézgálic és ugyanannyi égetett mészből, melyek 100 liter vízben kevertetnek el), vagy berri­i, azaz burgundi keverék, (mely­ben a mész helyett mosó, vagy maró szóda van) használandó. 4- §. A városi tanács köteles az összes szőlőket minden év június hó 1-ig, továbbá július hó 10 ig és augusztus hó végéig a mezőgazdasági bizottság e célból kikül­dött tagjai által bejáratni és megvizsgál­tatni. A kiküldöttek ezen minőségükben hi­vatalos személyeknek tekintendők. A vizs­gálat eredményéhez képest azok, kik a permetezést a megintéstől számított 3 nap alatt nem teljesítik, a kihágást eljárás elle­nük megindítandó s a permetezést költsé­gükre a városi tanács teljesítteti. 5. §. Amely szőlőhegyeken hegyközségek alakultak, a városi tanács kötelezettsége a hegyközségek választmányára hárul, mely kötelességének pontos teljesítésében a vá­rosi tanács ellenőrzése alatt áll. 6. §­A városi mezőgazdasági bizottság tagjainak jogukban áll az ellenőrzést külön megbízatás nélkül is gyakorolni s a tapasz­talt hiányokat bejelenteni. 7­ §• Ezen szabályrendelet ellen vétők, nevezetesen : a) kik a védekezést a 2. és 3. § ok­ban előírt időben és módon nem teljesítik, b) azon felügyelettel megbízott egyé­nek, kik a 4. § ban teljesíte­n­dő ellenőrzés alkalmával a mulasztó birtokost megbün­tetés végett be nem jelentik, — kihágást követnek el és az 1894. évi XII. t. c. 95. §. alapján száz koronáig terjedhető pénz­­büntetéssel büntetendők, amely büntetés­pénzek az 1894. évi XII. t. c. 101. §-a értelmében kezelendők. 8. §. Az ezen szabályrendeletben kihágás­nak jelzett ügyekben elsőfokúlag a mező­­rendőri bíróság ítélkezik, kinek határozata a kézbesítéstől számított 15 nap alatt a vármegye közigazgatási bizottságához, en­nek határozata pedig ugyanazon törvényes határidő alatt a földmivelésügyi m. kir. miniszter úrhoz felebbezhető. 9. §. Ezen szabályrendelet a földmivelés­ügyi m. kir. miniszter ur jóváhagyása után kihirdetendő és kihirdetés után azonnal életbe lép. Kelt, Kun-Félegyházán, 1897. decem­ber hó 28. Tervezte : Ulrich István, főjegyző, az akkori idők és a mostani viszonyok között e téren is sokban van lényeges eltérés. Ma már egy hét hosszú idő arra, hogy akit a közönség kedvel és házibarátjának tart, 7 napig ne lássa, illetve várakozzék utána. Azon célnak szolgálata hozta tehát létre az „É­n“ megjelenésemet, hog­y a hét első felé­ben megtörténtekkel frissiben megismertessem a tisztelt olvasó közönséget s igy nemcsak a hír­szolgálat lesz bővebb általam, de az érintkezés is sűrűbbé válik velem. Esedezem, fogadjanak be engem is azzal a bizalommal és szeretettel, melylyel egy jóra törekvő és nemes ügyet szolgálni vágyó ifj­út, a műveit társadalom fogadni szokott. — Járvány és az iskolák. Fel­sőbb intézkedésre a dece­mber 15-én bezárt iskolák megnyitását január hó 10-ére halasztották. Tudvalevőleg az iskolákat először csak január 3-áig zárták be. — Pestvármegye folyó évi január hó 10 én és (esetleg) következő napjain rendes évnegyedes közgyűlést tart, mely­nek 45 tárgya között bennünket érdeklő nem igen van.­­ A majsai vasút ügyében ho­zott képviselőtestületi határozatot az alispán sürgősen felkérte. Valószínűleg a legközelebbi megyei közgyűlésen tárgysorozaton kivül előterjesztik. — A félegyházi gazdakör, mely tud vele vfileg politikát nem űz, f. hó 6-ára összehívott közgyűlésén fog dönteni „léte, vagy nem léte fölött !­ Sajnálatos, hogy az Alföld egyik legnagyobb gazdálkodó váro­sában politika nélküli gazdakörnek a lét és nem lét problémájával kell küzdenie.­­ A mezőgazdasági bank kezelése alatt levő h­e­ti 10 krás be­fizetésekre alakí­tott szövetkezetnél a befizetések jövő szom­bat délután kezdődnek. A szövetkezet ren­des hivatalos órái minden hétfőn délután és szombaton délután 2 órától 5 óráig tartatnak a mezőgazdasági bank hivatalos helyiségé­ben (Kossuth utca, Szarvas András ház.) . Társas vacsora a 48-as kör­ben. A függetlenségi és 48-as ker Vízkereszt napján d. u. 3 órakor tiszt­újító közgyűlést tart, este hét órakor pedig saját helyiségében (Bakos Sán­dornál) új tisztviselőinek tiszteletére társas vacsorát rendez. Az aláírási ív a kör helyiségében van kitéve.­­ A kaszinói fiatalság az elmúlt év utolsó napján a kaszinó összes helyisé­geiben Szilveszter estélyt rendezett. Az es­tély a legderültebb és legfesztelenebb h­an­­gulatban folyt le. Megmutatta a rendező­ség, hogy nem babonás, pénteken rendezett mulatságot és ad fatum, egy pénteki na­­pon rendezett mulatság, melyen tizenhárom leány vett részt, jól sikerült .... Még egy pár ily eset és szegény péntek rehabi­ltálva lesz. Megérjük, hogy a jövőben min­den mulatságot pénteki napra tesznek. Sze­rencsés gondolat volt a rendezőségtől, hogy a mki ment a díszterembe. Az utóbbi időben tartott mulatságokat az egészen végigvo­nuló ridegség jellemezte, míg ezen az es­télyen a melegség és az igazi fesztelen jó kedv uralkodott. A tánchoz a billerd szoba volt berendezve, a mellette levő kisebb já­tékszobában volt a cukrászda, a társalgó és olvasó terem pedig a buffet-et képezték. Jelen voltak leányok : Gáli Etelka, Kanyó Erzsike és Ilonka, Muncáth Terike, Póka Irénke, Ring Irmuska, Róth Gizike, Szabó Mariska, Tóth Ilonka, Piroska és T­rike, Vargha Szidike, Zádori Ilonka. — Asszonyok: Huszka Dezsőné, Kiasz Sán­dorné, Molnár Andorné, Póka Lajosné, R­ig Pálné, Róth Zigmondné, Szabó Jó­­zsefné, Szniszsák Lajosné, Tóth Endréné, Vargha Istvánné. Felülfizettek : Tóth Endre 4 frtot, dr. Róth Zsigmond 1 frt 50 krt, idb. Mihalo­­vits Béla 1 frtot, Ring Pál 1 frtot, Molnár Andor 1 frtot, Szniszsák Lajos 1 frtot, Szabó Józsefné 1 frtot, Vargha István 50 krt, Kiasz Sándor 50 krt, Soós László 30 krt. A rendelkezésünkre bocsátott számadás szerint volt, bevétel jegyekből 54 frt, ki­adás volt 53 frt 62 kr. maradt 38 kr. Fe­­lefizetésekből bejött 11 frt 80 kr. fennma­radt 12 frt 18 kr. mely összeg a kaszinói könyvtár alapja javára fordittatik. — Az iparos ifjak bálja. E hó 2-án folyt le a „Korona“ szálló dísztermé­ben az iparos ifjúság bála a legnagyobb érdeklődés mellett. A négyeseket 60 pár táncolta. A nők igen ízlésesen voltak öltözve. A jelen volt leányok név­sorát a következőkben sikerült tudósítónk­nak összeállítani : Feri Veronka, Ferencsik Veronka, Fazekas Rózsa, Holló Mariska, Holló Róza, Honti Rózsika, Juhász Ve­ronka, Kis Róza, Kovács Mariska, Kanyó Luca, Kun Verona, Kun Mariska, Kiszner Ilonka, Kürtösi Mariska, Losovi Matild, Lőrinc Mariska, Molnár Erzsi, Molnár Róza, Molnár Mariska, Rádi Róza, Rékasi Erzsike, Szondi Franciska, Szél Róza, Szi­­kora Erzsike, Szabó Mariska, Sipos Mari, Sallai Erzsike, Tarjányi Terike, Tajti Mariska, Takács Piroska, Tapody Róza, Ujszászi Emmácska, Újfalusi Teréz, Vereb Mariska, Vas Róza, Vas Anna, Vas Er­zsike, Vas Mariska, Zygmond Szidike. — Beküldetett. A félegyházi polgári leányiskolánál tudvalevőleg magasabb tan­díjat szednek, mint a városi kath. főgimná­ziumnál. A tandíjat havonként szedik be, de nyugtát nem adnak róla. Nem a tiszta kezelés kétségbe vonása miatt, ele a helyes ügyvezetés, az árva és a vidéki tanulóknak küldött pénzek elszámolása végett kérem ezen körülményre az intézet vezetőségét a nyilvánosság előtt felhivni és felkérni. — Egy atya. — Mének kiosztása. A dorozsmai állami­­méntelepen elhelyezett mének az egyes fedeztetési állomások részére, folyó évi január hó 17-én fognak szétosztatni. — A jó testvér. E hó­b án Antócs Imre és Eszik Joákhim szabó segéd, unoka­­testvérek betértek egy pohár borocskára. Poharazás közben Antócsnak a gyűrűje és egy Máriás húszasa elveszett. A keresés alkalmával azonban kitűnt, hogy Eszik a tettes, aki a rendőrség kezében van.. . Megvadult lovak. E hó­m­án, Ficsor József lovai, Mihalovits mérnök háza előtt az állást megunván, elrohantak, de gazdájuk csakhamar megfogta őket, m­ielőtt valakiben kárt tettek volna. — Az 1848 iki országgyűlés élő tagjai- Most, hogy pár nap múlva belé­pünk a örök emlékezi­tü 1848 ik év félszá­­zados jubileumának esztendejébe, érdekes tudni, kik élnek még ma is azok közül, a kik tagjai voltak az 1847— 8 iki országgyű­lésnek. Az 1847 -8 iki utolsó pozsonyi or­szággyűlés tagjaiból ma már csak hárman vannak életben, ezek : Tóth Lőrinc, Breznó­­bánya, nógrádi Szontag Pál, Libetbánya és Ivánka Zsigmond Korpona követe. Mind a hárman városi követek voltak. A megyei követek közül egy sincs ma már életben. Az 1848 — 1849 iki pesti, utóbb debreceni és aradi országgyűlés tagjai közül még 16-an vannak életben, úgymint: Sembery Imre (94­ éves), Madarász László (93 éves), Per­cel Miklós (87 éves), Simay Gergely (87 éves), Horváth Boldizsár (86 éves), Ka­lauz Pál (86 éves), Fü­decky Lajos (86 éves), Halassy E. (86 éves), Percel Mór (85 éves), Tóth Lőrinc (85 éves), Madarász József (85 éves), Ostrovszky József (85 éves), Ujfalussy Lajos (84 éves), Karlócy Lajos (83 éves) és Ivánka Zzigm­ond (81 éves) . Ezek közül Sembery Imre és az Ame­rikában élő Madarász László a honvédelmi bizottmánynak is tagjai voltak és így az akkori viszonyokhoz képest az ország kor­mányában is részt vettek. Abból a nagy nem­zedékből, mely törvényhozási munkájával Magyarország sorsát átalakította, napjainkra — csak ez a kicsiny névsor maradt meg, HIKE­K. Az első. Van szerencsém magamat bemutatni. Én a „Félegyházi Hírlapinak újévkor született édes gyermeke vagyok, és hogy életrevalóságomat bebizonyítsam, 4 nap múltával a tisztelt olvasó közönség elé lépek. Rég várta jöttömet a tisztelt olvasó közön­ség, mert hiszen e városnak mindinkább ter­jedő kultúrájában növekvő lakosság olvasási és hírhallási vágya sokkal nagyobb ma már, mint volt akkor, a­midőn ez­előtt 16 évvel „Szü­lőmet“, a „Félegyházi Hírlap“-ot, az akkori idők műveit fiatalsága megteremtette.

Next