Félegyházi Hírlap, 1898 (16. évfolyam, 2-105. szám)
1898-01-06 / 2. szám
XVI. árfolyam. — „Éljen soká!“ ez a mottója egy képnek, mely utcai falragaszokon, kereskedőink kirakataiban, családi naptárakban és hírlapi hirdetéseken látható s eredetiségével általános feltűnést kelt. Az ismert Kathreiner cég ajánlja az a maláta kávéját ezzel a képpel, melynek gyönyörű kivitele s egyszersmind bizonyság arra is, mily nagy lendületet vettek e részben a reklámok s nevezetesen az évek hosszú sora óta megjelenő Kathreiner féle hirdetések mily nagy mérvben emelik becsüket. Az itt látható kép is elsőrendű művész ecsetjéből való. A rajta lévő kis baba bizonyára megfigyelte, midőn a babája egy családi estélyen poharat emelt, hogy egy vendéget vagy családtagot felköszöntsön. „Éljen soká!“ A tiszta öröm és őszinte ragaszkodásnak eme szép megnyilatkozása hatott az ő fogékony kedélyére s emlékébe vésődött. S a gyermekek sajátszerű utánzási hajlamánál fogva, mely mindig megtalálja csapongó érzelmeik tolmácsolására a talaio kifejezést, ő is köszönti a nénikéjétől hozott reggeli kávét. Ez pedig nem egyéb, mint a kedves Kathreiner, mely neki oly jól esik, oly kitünően izik, mely az ő pontocskáit, gömbölyű karjait erősíti, orcácskáit üdévé varázsolja. És amint a telt csészét szájához viszi, megelégedésének és a kitörő örömének a pápájától hallott „Éljen“ ben ad kifejezést, melyet nénikéje felé kiált. A kis banlának tetszésnyilvánítását és idősebb nővér fesztelen s mindamellett oly kedves kacagásai, melyre a kicsike üdvkiáltása fakasztotta, a művész igen szerencsésen juttatta kifejezésre. A nénike is régóta élvezi az egész csalddal egyetemben a Kathreiner féle Kneipp malata kávét, mely oly kitünően egyesíti magában a malátának egészségi szempontbó megbecsülhetetlen sajátságait a megszokott, kellemes és kedvelt kávé- ízzel. Minél tovább szemléli az ember a gyönyörű gyermekcsoportozatot, annál kedvesebb és kellemesebb benyomást tesz. Az általánosan kedvelt Kathreiner-féle malátakávénak jobb ajánló levelet nem lehetett volna találni, az itt látható valódi művészi kivitelű képnek. — Hirtelen halál. E hó 31-én, özv. Késik Istvánná, Illés Veronika a Zsibáros piacon egyet mást árulgatván, egyszerre csak a száján elindult a vér és ott hirtelen meghalt. Honnan azután Ill. tizedbeli lakás nyitották. — A nők helyzete hazánkban. Magyarországon, a legutóbbi népszámlálás szerint, a nők száma megközelíti a 9 milliót. Ezek közül 1 millió 30 évet meghaladott nő él magánosan. Foglalkozásra nézve közel 15 ezer nő van szellemi munkával felfoglalva. — Pénzverés 1898 bail. A valutarendezéssel kacsolatos arany- ezüst- és nikkelpénzverést a jövő évben is folytatják. Az 1897. évben 18,450.000 korona értékben kivert 55,970.000 darab 20 és 10 koronás, valamint 2 és 1 filléres pésznemeken kívül 1898 ban a következő pénznemeket fogják kiverni: arany 10 koronás 200.000 darab 2.000. 000 korona értékben ; arany 20 koronás 780.000 darab 15.000.000 korona értékben; bronz 2 filléres 50.000.000 darab 1.000. 000 korona értékben ; bronz 1 filléres 5.100.000 barau 50.000 korona értékben ; mindössze tehát 50.960.000 darab új pénznemet fognak kiverni 18.650.000 korona értékben. E szerint arany 20 koronást 10.000 darabbal többet vernek ki a jövő évben, mint kivertek a lefolyt évben, ez által emelkedik is a kiverendő pénzeknek értéke 200.000 koronával, a többi kiverendő pénznemek értéke és összege azonos az 1897-ik évivel . Mindenki meg fog bolondulni. Még pedig, mint egy angol kiszámította, négyszáz év múlva. Negyven év előtt Európában 535 emberre jutott egy elmeháborodott s jelenleg 312 emberre jut egy bolond. Ha ez ugyanebben az arányban halad, pedig társadalmi életünknek szerinte ez az eredménye, akkor 80 év múlva Európában minden 100 emberre egy bolond jutna, 260 — 300 év múlva már minden tizedik ember volna őrült s négyszáz év múlva már csak bolondok hemzsegnének az óvilágban. úgy látszik, annak az angolnak sem kell négyszáz évig várnia, amíg megkompolyodik 1 — Új koronák. Kevés országban lehet a fogalomba levő pénzekből olyan dús gyűjteményt összeállítani, mint a mi valutareformos hazánkban. A régi jó susztartallér, egy és kéthatosos, meg a húszonterkrajcáros már annyira kikopott ugyan a forgalomtól, hogy valósággal raksiágszámbamegy, de azért bizony még éppen elég sok színben, alakban és nagyságban adhatjuk ki a pénzünket. A holnapi nappal még egy új fajtával szaporodik meg a gyűjtemény: forgalomba jönnek ugyanis a tavalyi veretű millenniumi koronák, amelyek akkor csak mint emlékérmek, csinos tokokban kerültek a közönség közzé. Az uj koronák egyik lapját a király díszpalástba öltözött alakja, a másikat pedig az Árpádot pajzsaikra emelő vezérek domborműve díszíti. Az érmek nem olyan fényesek,mint az uj koronák, hanem halvány ezüstszínű m ódon pénzekre emlékeztet. — Kiadó lakás. Csillag utcában egy nagyobb lakás szent György napjától kiadó. Cim a kiadókivalóan. — Szaklapok egyesülése. Magyarország pusztult szőleinek helyreállításánál és a nomoki szőlők terjedésével, a gazdaközönségnek új, teljesen ismeretlen és meglehetős nehéz művelési módokat kell elsajátítania. Nem igen van tehát a gazdasági irodalomnak ma fontosabb része, mint az, amely a szőlő és borgazdasággal foglalkozik, amit legjobban igazol ezen irodalmi ágnak az utóbbi időben tapasztalható fellendülése. Ezen a téren jelentőséggel bíró esemény következik be az új esztendővel, amikor két létező nagyobb szaklapunk egyesül. Az Engelbrecht Károly központi szőlészeti és borászati m. kir. főfelügyelő szerkesztésében megjelenő „Szőlő és borgazdasági Lapok“ egyesül a Baross Károly kiadásában megjelenő és most 30 ik évfolyamába lépő „Borászati Lapok„-kal. A „Borászati Lapok“ ez által Magyarország legelterjedtebb szakújsága lett, maga köré egyesíti a szakirodalom összes számottevő elemeit és így kétszeresen nélkülözhetlen minden szőlősgazdának. A „Borászati Lapok“ továbbra is Baross Károly kiadásában jelenik meg, tiszteletbeli szerkesztője Engelracht Károly, felelős szerkesztője dr. Brucher Jenő lesz. A „Borászati Lapok“ megjelen minden vasárnapon, előfizetési ára egész évre 5 írt, félévre 2 írt 50 kr., negyedévre 1 írt 25 kr. Kiadóhivatala Budapest, (Köztelek.) FÉLEGYHÁZI HÍRLAP Disznótori eset. — Hogy mulattak öregjeink? — Disznótorozás idején történt. A sok hurka, kolbász, töltött káposzta jó „ágyast“ vetett; csúszott rá az ujbor (volt bőven, hiszen se peronoszpóra, se regalé-adó nem volt még akkor). A hosszú disznótori mulatozásnak azt a címet adták, hogy csapni való, szarvasütés idő van. Ők bizony nem mentek lámpás nélkül. Az előzékeny házigazda gondoskodott hát lámpásról. Meg maga gyújtotta meg benne a faggyúgyertyát. No, de most már menjetek. Másik hordót nem ütök csapra a mennybeli jussatokért se. Nyugodjatok le. Rátok fér’ Ha nem lennétek a vendégeim, azt is elmondanám, hogy nagyobb malacok vagytok, mint amit belaktatok. Ez olaj volt, a tűzre. (Jól tudta azt a házigazda !) — Hát ilyen smucig vagy ? Azért se. Most már azért se megyünk És belenértek a gazdát bosszantó nótába: Nem, nem, nem. Nem, nem, nem. Nem megyünk mi innen el, Mig a házi gazda minket, — l’urkós bottal ki nem ver. De hiába sok a végsőt erőltette. Hát el- Indulának és el is jutának — a templomig, itt pedig — mint mindenki tudja — a világfennállás óta olyan légvonás van, hogy a lámpa világa elsötétült, mint a Hamlet lelke. A lámpás vivő gyakorlati ember volt. Minek vigyen ő olyan valamit, aminek nem lehet hasznát venni. Pfuj ! a templom oldalához vágta a családi ereklyét. A lámpás a perctől kezdve erősen néhai lett. A vendéglátó ur véletlenül másnap és a néhai lámpájának porhüvelye előtt ment el és némely töredezett darabokról következtette, hogy aligha az ő lámpása nem múlt ki ilyen csúf halállal. Kutyák megálljatok ! — gondolkozott jámborul, majd visszaadom én azt kamatosan. Várjatok csak ! Másnap a következő manuskriptumot vitte a staféta a lámpapusztítóékhoz: Nini! Maradt még egy kis hurka tegnaptól. Jöjj csak estére. De lámpást nem adok. Hozzatok magatokkal. A kompánia együtt volt pontosan az esteli harangszóra. A lámpatörés legbünösebbje jámborul meg is kérdezte a háziasszonytól, a ki a konyhán szorgalmaskodott. — Ugyan komámasszony! Mutasson már a lámpásomnak helyet. Hová tegyem? Hiúz szemekkel leste a gazda, hogy a lámpapusztitó pernahajder hova helyezi a lámpását ? Várj csak! — sziszegte a fogai között. Abban az imposztorban azonban nagy fizika lakozott. Jól tudta ő a házigazdának jelszavát. Szemet szemért, fogat fogért. Aztán később lassan kiporoszkált a konyhába és az oldalfalról lelopta a maga lámpását, betette a zsebébe és arra a helyre, ahol előbb az övé állott, ráillesztette a házigazdának a polcon levő lámpáját. A házigazda pedig kipécézett hadicsel szerint ültette vendégeit. Ama bizonyos pernahajder az asztalfőre került, nehogy ha megérzi a sáfrány illatott, kiugorhassék. A nagyobb hatás kedvéért a konyhaajtót nem engette bete,ni s a mellé ült. Mikor már jó hangulat volt, a házigazda vészjóslóan emelkedett fel. — Ne dikciózz, János, mondotta az asztalfő ünnepelte. Megemlegeted te azt a dikciót, mondotta fölényesen a gazda. — Azt hiszi az é. K. — barátom — mondta tovább, hogy én rajtam oly könnyű nevetni. Öreg róka legyen az, aki engem meg tud tréfálni, — pajtás, Cimborák! Tegnap ti nevettetek a lámpám kimúlásán, de az nevet igazán, aki utólszor nevet. Ezzel imperátori lépéssel kimegy a konyhába és gyorsan, meg se nézve, arról a bovagról, hová előbb a barátja helyezte, a lámpást leveszi, gyorsan földhöz vágja. Reeses. Ez a lámpás a lámpások legborzasztóbb halálával múlt ki. Pillanatnyi csend. A gazda diadallal néz körül. Ebben a pillanatban K. a csöndet felhaználva, nagy flegmával kiveszi a maga zsebéből. — Pajtás! én nem tudom, kinek a lámpását törted el, mert az enyém meg van. Homéri kacaj ! Aztán egész este nevettek, maga a gazda is, hogy de ez már ügyes volt, nagyon ügyes volt. A mi apáink így mulatozának. * * * Most pedig hogy mulatunk. Fényes szalonok Sok adósság. Kifejlesztett igények. Emberszólás. Sivárság. A fényben nincs boldogság. Nincs, nincs! Werner László. Közönség köre. Köszönetnyilvánítás. Mindazon jó barátainknak és ismerőseinek, kik felejthetetlen férjem elhunyt Vízi-roakke! vigasztaltak, y Aortisztességén megjelentek s ez alkalomból fogataikat rendelkezésemre bocsátották ez után is, magam és gyermekeim nevében őszinte köszönetet mondok. K.-Félegyházán, 1897. évi dec. hó 30-án. Özv. Ranczay Józsefné. Nyikter.*) Másolat. 2806. 897. Ő felsége a király nevében ítéltetett. Vádlott Tarjányi Mihály félegyházi *) E rovatban közlöttekért nem vállal felelőséget a Szerk. I o Elsőrangú hazai gyártmány. || I X X H ai Xo X '4) bf *0 +19 PONTOS CZIM: ELSŐ MAGYAR Q&IMSÁGI LÉPSTájt RESZVENY-TARSULAT UDAPEST. Magyarország legnagyobb és egyedüli gazdasági gépgyára, mely a gazdálkodáshoz szükséges összes gazdasági gépeket gyártja. Rendelések megtétele előtt kérjük minden szakbavágó kérdéssel bizalommal hozzánk fordulni. Részletes árjegyzékkel és szakszerű felvilágosítással dijmentesen szolgálunk. Szecskavágók. Morzsolok.E l-ső szám, szül. 64 éves, kath., nős, vagyonos földműves a Solarski Szaniszló sérelmére elkövetett s a büntetetk. 261. §-ba ütköző becsületsértés vétségében bűnösnek kimondatik s ezért a hivatkozott §. alapján az 1892. évi 27. t. c. 3. §-ában meghatározott célra fordítandó s 15 nap alatt végrehajtás terhe mellett fizetendő 30 frt. harminc forint pénzbüntetésre, s a behajthatatlanság esetén az 53. §. értelmében átváltoztatandó (6) hat napi fogházra s a bűnügyi költségek viselésére, s a 277. §. értelmében jelen ítéletnek a Félegyházi Hírlapban saját költségén leendő közzétételére — ítéltetik. Tartozik ezen felül panaszos Solarski Szaniszló részére 8 írt ügyvédi költséget jogerőtől 15 nap alatt végrehajtás terhe mellett megfizetni. — Dr. Zámbó Géza ügyvéd munkadíja saját fele ellenében 8 forintban állapittatik meg. — Indokok: Vádlott beismerte, hogy a f. évi augusztus 31-én panaszost csalónak nevezte, illetve róla azt állította, hogy ez őt megcsalta, mihez képest őt a hivatkozott vétségben bűnösnek kimondani s tekintettel büntetlen előéletére, beismerésére, mint enyhítő körülményekre, de másrészt súlyosítóul véve azt, hogy panaszos sértésre okot nem szolgáltatott, őt a fenti mérvben büntetni s a költségekben az élj. rend, 82. § a alapján marasztalni kellett. Félegyházán, 1897. november 8. Dr. Kudar s. k. kir. alt bíró. Másolat hiteléül : Dobos Károly (P. H.) kiadó. Kiadó lakások. Tóth Imrének az ujtemplom melletti házában két, esetleg három lakás 1898. ápril 24-től haszonbérbe kiadó. Értekezhetni vele a téglagyárnál, vagy a Szarvas András házában lévő bankban. Kiadó lakások. 1898. Szent György naptól több rendbeli lakás kiadó, a Kossuth-utcai tiszti étkezde helyiségében. Értekezhetni lehet HOLLÓ JÓZSEF úrral.