Félegyházi Hírlap, 1898 (16. évfolyam, 2-105. szám)
1898-07-24 / 60. szám
XVI. évfolyam ugrálásának is lett eredménye. Kitudódott hogy ők csak mondvacsinált kezesek, mert Feuer Lajos egyleti elnök az „Ahava Venchva“ 1500 forintját kezesek nélkül vágta zsebre. Csak mikor a tagok közgyűlést követeltek, akkor fogta meg Kádárt és Szinait, hogy kezeskedjenek a pénzért, mert máskép baj lesz. Mégis Kádár János egy jobb sorsra méltó ember igazával veri a mellét, s egy jól nevelt iparoshoz — pláne ipartestületi elöljárósági taghoz! — nem illő, kocsis modorban állítja, hogy a rongy 1500 forintért jó kezes. Aki ezt nem hiszi, az szerinte „gazember.“ (Lásd a F. Híradó legutóbbi számát !) A testvériségnek még sem Bécsben, sem Budapesten ki nem egyezett tagjai azt üzenik Kádár úrnak, hogy a „gazember“ titulust, melyet rájuk érdemetlenül vesztegetett, tartsa meg magának addig is, míg ők kézzel foghatólag bebizonyítják, hogy Kádár úr igen is „nem jó kezes“ az „Ahava Venchva“ 1500 írtjáért! Az egyleti elnök és pénztárnok rokoni szeretetben alapuló államcsinyje és az ebből kifolyó gyanúsítások csak egyetlen egy esetben tisztázhatók. Úgy t. i. ha az egylet tagjai a belügyminisztertől leszámolást és vizsgálatot kérnek s a vizsgálat eredményéhez képest bírói útra terelik az ügy tisztázását. Ha ezt meg nem teszik, a gyanúsítás és rágalom eltemeti elnöküket zsiránjaival együtt. Veritas. Irodalom. Az önálló magyar hadsereg. Az „Atheneum“ r. társaság kiadásában megjelenő „A magyar nemzet története“ című tiz kötetes nagy munkának (milleneumi kiadás) nyolcadik kötetéből legújabban megjelent 157., 158., 159. füzeteiben Marcali Henrich leírja a híres 1790 — 91 -iki országgyűlés történetét. Tudvalevőleg ezen az országgyűlésen a Mária Terézia és Józef császár által követett magyar nemzetellenes politika visszahatása gyanánt a rendek követelték a magyar szabadságjogok és nemzeti jogok újból való megerősítését. Ez az országgyűlés, mely a legmagasabb fokú érdeklődéstől kísérve nyittatott meg Budán, arról is nevezetes, hogy a hölgyek akkor nyertek legelőször engedélyt arra, hogy az országgyűlést látogassák és a karzaton jelen legyenek. Az országgyűlési gravamenek közül a legsúlyosabbak voltak azok, s egy díszpéldánya tette, hogy a szokatlan látványban részem volt. A kis tó szélét tudniillik nád körítette itt és ennek a külső nádfalnak minden egyes szála külön visszaverődéssel játszott a vizen. Az igazi nád, ami a viz fölött volt, nem mozdult, legfeljebb, ha a szellő lendítette, akkor ingott meg valamicskét. De a viz apróbb fodrai máskép mutatták a nádszálakat. A vízben a tükörkép mozgó elevenséggé változott. A nád kígyózó vonalakkal játszott. S minden ilyen vonal felfelé furakodott. A mélyben látszó része elvékonyodott s utána lendült a felső résznek. A hajnali nap káprázatos játéka volt ez a víztükörrel. Csak ilyenkor, kora reggel, vagy alkonyatkor a sugarak rézsűt esnek a vízre. Csakhogy napszállat idején nyugatról keletnek fordulva gyönyörködhetünk ebben a szép panorámában. A vén Kaszás óvatosan szedi fel a varsáit, amelyek sorban egymás mellett fogják el a tó sarkát, amerre a nád közt egyik oldalról a másikra szeret átváltani a hal. Mig ez a csöndes, egyhangú munka tart, valami másra ügyelek. A mi oldalunkról egy kotlós szárcsa röppent át a tó túlsó szélére s nehézkes röpülése közben is élénk, sipitó hivó hangokat hallatott. Talán mi zavartuk meg, elölünk menekült legigazibb magányba. Erre hallom a hangját a sötét sűrűből, ahová belopózott. Szinte sír, szinte kór, vagy talán követel is, olyan kitartóan kittyeg, sípol. Egyszer csak elkezd neki innen, mellőlünk, valami felelgetni. De nem egy, hanem legalább is három vagy négy idétlen, félénk hang, egyik közelebbről, másik távolabbról. Olyan szelíden, olyan aggodalmasan, hogy ki érzett belőle, mennyire félnek most attól, hogy szót kell fogadniok. Az anyamadár egyre ezt hajtogatta onnan túlról : „Gyertek ! gyertek ! Induljatok ! Ne féljetek !“ A kicsinyek innen felelgettek : „Jaj jaj ! de félünk ! Nem merünk !“ De mégis csak meggondolhatták magukat, minthogy nagyon porok oda át a mamájuk. Sipoló jeladásuk egyre sűrűbb volt, mindinkább egy pontról hallatszott. Egyszer aztán látok egy fekete pontot a vizen, alig nagyobbat, mint a félöklöm, amint távolodik a mi oldalunkon levő nád széléről s igyekszik kifele a nagy vízre. Utána még egyet, aztán újra egyet. Úgy következtek egymásután sorban egy féltucatka apróság, folyvást siránkozva, kérezkedve a mamájához valamennyi. Buksi kis fejeket félénken forgatták, felénk tekintgettek, de nem mi tőlünk tartottak mégsem, az látszott rajtuk, inkább lefelé pislogtak feltűnő gyakran. Remek vándorlás volt az, a tó egyik részéről a másikra, a magó vizen. A hat apróság egyre közeledett a célhoz, a nyugtalankodó mama hangja is selidült már, nem volt olyan éles. De egyszerre mintha a szívébe nyilatt volna, olyat rikkant . Huss ! valamennyi apróság víz alá bukik erre egy pillanat alatt. Csak apró hullámgyűrűk jelzik, hogy hol voltak. Ideje volt. Egy foltos pofájú sólyom csapott le oda, ahol az imént legsűrűbben úsztak egymás mellett. Majd, hogy a sólyom is a víz alá nem bukott, oly erővel csapódott hozzá a víz tükréhez. De még jókor kilendült a nem neki való fürdőből, mielőtt — halálos veszedelmére — átázott volna a szárnya. Röstelkedve, és tán kissé ijedten is suhan tovább a nád fölött. Az aggódó mama hangja újra hallik. A kicsi szárcsák előtünedeznek a vízből, csak a fuk van kint belőle ; nagy a rémület köztök, nem igen várják egymást, amelyik közülük hamarabb éri a nádgyűrűt, sietve menekül bele. Ott oszt’ van nagy öröme, lármás jeladása a szerencsés viszontlátásnak . A vén Kaszás elém tartja a zsákját. Nem szól, csak az arca ragyogásából tudom, hogy nincsen panasza. Tele van a zsák hallal. Mind most került bele a varsákból. Mialatt én az apró szárcsák kirándulásában gyönyörködtem. FÉLEGTHÁZI HÍRLAP a melyek a hadsereg elnémetesítésére, nemzeti jellegéből való kivetkeztetésére vonatkoztak. Ez a nemzeti sérelem már előjött mindjárt, mikor II. Lipót király koronázási diplomájának kiállítása felett vitatkoztak. Még a diplomakészítő bizottság kiküldetése előtt felolvasták a rendeknél a magyar katonaság folyamodását, melyet a „Károli, Pálfi, Nádasdi, Splényi Gyalog és Erdődy, Toscana, Splényi Lovas Regementbéli főtisztek“, nyújtottak be a „Tekintetes Nemes Hazának“. Ezek a főtisztek tizenkét pontban foglalják össze kívánságaikat. Kívánják a független, önálló hadsereget, mely kizárólag magyar tisztek parancsnoksága alatt álljon ; ez a hadsereg egyedül a hazától függjön, békesség ideje alatt folyton „a hazában kvártélozzon“, a hadsereg ruházata, nyelve legyen magyar. „A német nyelv — úgymond, — melynek súlyát nehezen viseli a közkatona, a haza seregei közül kiirtassék s az egész hadi szolgálat magyar nyelven folytassák, a mi az idegeneknek illendő eltávozásra fog szolgálni “ „Háború idején a magyar sereg soha a némettel össze ne kevertessék, hanem maga s együtt harcoljon, hogy az által elkerülje ama mesebeli szamárnak sorsát, ki a lónak eledelt hordván, maga éhen meghalt, stb. Ez a folyamodás is egyik jellemző kifejezése annak az általános nemzeti ébredésnek, mely József császár után következet. Ennek a folyamodványnak sorsát is megirja Marcali Henrik. Maga a folyamodvány félretétetett, az aláíróik pedig üldöztettek. Ezek a füzetek is tele vannak erre a korra vonatkozó számos képpel. Mint Műmellékletek vannak a füzetekhez csatolva „I. Ferenc koronázási esküje“. (Mansfeld egykorú metszete után.) — „I. Napoleon“ (Isabey metszete után.) — „II. Lipót koronázási esküje“. (Egykorú színezett metszet után.) — „II. Lipót koronázása“ egykorú metszet után. Egyes füzet ára 80 kr. Kapható minden hazai könyvkereskedésben. HIVATALOS KÖZLEMÉNYEK. Hirdetmény. Kun-Félegyháza város mérnöki hivatala ezennel közzé teszi, hogy a Fehérkereszt vendéglő, — vásártéri pokolpince, — valamint a szentkuti legelő bérletei 1898. évi december hó 31-én lejárnak. Ezen bérleteket tulajdonos város újból biztosítani kívánja, mire ez alkalommal zárt ajánlati versenytárgyalást hirdet. — Fehivatik az érdeklődő közönség, hogy a megigért egy évi haszonbérnek 25 %-át bánatpénzül készpénz vagy elfogadható értékpapírban mellékelja. Ajánlatok zártbomlókba helyezve rendszeresen lepecsételve és megjelölésével annak, hogy a pályázat mely bérletre nyujtatik be, — a városi pénztárnál 1898. évi augusztus hó 15 ig teendő le. Bővebb Hirdetmény. Kun-Félegyháza város központi választmánya által közhirré tétetik, hogy az 1899. évre érvényes országgyűlési képviselő választók ideiglenes névjegyzéke a város levéltárában I. évi julius hó - tól 25-ig közszemlére van kitéve. A névjegyzékből netán kimaradottak felvétel végett július hó 25-ig írásos kérvénynyel jelentkezhetnek. Ugyancsak július hó 25 ig kifogásolhatók a netalán illetéktelennek tartott felvételek is, akár a felvételek, akár a törlés iránt beadandó kérvényekre az észrevételek f. évi julius. hó 16-tól 25 ig fogadtatnak el. A felszóllalások és észrevételek a központi választmányhoz intézendők s bizonyítékokkal felszerelve a polgármesteri hivatalhoz adandók be. Felhivatik tehát a lakosság, hogy a névjegyzéket a kitűzött helyen és időben mindig reggeli 8 órától déli 12 óráig tekintse meg s netaláni felszóllalásait és észfölvilágositást a városi gazdasági hivatal a hivatalos órák alatt ad. Kun-Félegyházán, 1898. julius 19. Mihalovits Jenő, gr. mérnök. 6829/898. ki. Ili ilettvény. Csólyos puszta helyszinelés alapján készült uj földadó sorozatai munkálatai a m. kir. III ik számú helyszinelési felügyelőség által beküldettek — azok a városi adóhivatalban az 1898. évi julius hó 14-től augusztus hó 14 ig közszemlére kitétetnek; erről az érdekelt birtokosok azzal értesitettek, hogy azok a kitűzött határidőn belül a hivatalban bárki által megtekinthetők, s netaláni felszóllamlásaikat az 1885. évi XXII. törvénycikk 5. § a értelmében ugyanott beadhatják. Kun-Félegyházán, 1898. julius 11-én. Seres István, pénz- és adótanácsnok. 4378/898. sz. ki. Hirdetmény. K.-Félegyháza város mérnöki hivatala ezennel közhírré teszi, hogy a város körül 3—54. számú nyomás földek u. m. : a gőzmalom és kaszárnya közötti haszonbéres földek, a három vásártér és szegedi-ut között elterülő földek, a csólyosi-ut és csongrádi vasút mentén elterülő földek, minthogy egyleti idejük folyó év szeptember hó 29 én lejár ; folyó évi szeptember hó 3 án a gőzmalom és kaszárnya közötti parcellákon (reggel 8 órakor kezdve) árverés útján utóbbi 6 évre lesznek haszonbérbe kiadva. Felhivatnak az érdeklődök, hogy a finnt kitett időben és helyen az árverésen jelenjenek meg. Bérleti feltételek a v. gazdasági hivatalban a hivatalos órák alatt megkinthetők. K.-Félegyháza, 1898. május . Mihálovits Jenő, gr. mérnöki Apró-cseprő. A becsületességgel ritkán jár a dics vágy karöltve. Ezért a bölcseknek a nagy hirnevet meg kell vetni és egyedül a nagyrabecsülés és elismerés után kell törekedni. Minden körülmények közt tartsd fel bátorságodat, el ne veszítsd önérzetes büszkeségedet és nem fogod soha másoknak elismerését és becsülését elveszíteni. Ne higyj azoknak, kik mindig szent meggyőződésüket hangoztatják, minden csekélységet becsületszavukkal bizonyítanak. Öröm és boldogság sietve halad mellettünk, de ezt hosszasan tartó remény előzi meg, és még hosszabban tartó emlék követi. Boldognak és a sors kedveltjének vallhatja magát az, ki üzletét, hivatalát, mesterségét kedvvel és örömmel folytatja, szívesen munkálkodik. 60-ik szám revételeit is tegye meg. A határidőn túl érkező felszólalások vagy észrevételek figyelembe nem vétetnek. Kelt: Kun-Félegyháza város központi választmányának 1898. junius 20-án tartott üléséből. Dr. Szerelemhegyi Károly, köz. vál. elnök. HIREK. Isten áldása. Most takarítják be az életet. Bug a cséplőgép mindenfelé, a búza aranyos polyvája száll a magyar levegőben. Isten áldása volt velünk ez esztendőben, most már biztosan elmondhatjuk, anélkül, hogy félnünk kellene az Úr haragjától. Bő az áldás, csaknem olyan, mint amilyennel a májusi ragyogó ígéretek biztattak és sokkalta külömb annál, amint a múlt hónapi szörnyű viharok után vártuk. Tetszett a jóságos atyának egy kicsit ránk ijeszteni, de íme, hogy kiderült, láthatjuk, hogy a rémület és annak ára csak a biztosító üzleteké. Füleinkbe zsong az országos imádság, mivel általánosan jámborságba merült mindenki, akinek csak köze van ahhoz, hogy nem kell félnünk a legközelebbi jövendőt. A kukorica csodálatosan diszlik, de ennek a haszna még nem mérhető és kára is lehet. De az áldás igazi része, a búza , biztos és el nem veheti tölünk senki. Hála neked ezért földmivelő, búza növesztő népnek Ura, a nagy emberi seregeknek igazságos, nekünk kegyelmes Istenünk ! M. H. — Az önkéntes tűzoltó-egylet zászlóján serényen dolgoznak azok a derék hölgyek, kik a díszes zászló hímzési munkálataira vállalkoztak. A munkaterem a Szent János téren levő leányiskola egyik termében van felállítva, hol a munkás kezek hangyaszorgalommal dolgozgatnak hetek óta reggeltől napszálltáig. A zászló a jövő héten teljesen elkészül s augusztus 20 án, Szent István napján nagy ünnepséggel szentelik föl. — Augusztus 20. Nagyban készül az önkéntes tűzoltó egylet parancsnoksága az augusztus 20-án megtartandó zsuzlószentelési ünnepre. A zászlószegeket a notabilitásoknak már szétküldötte s az ünnepély sorrendjét a következőleg állapította meg: 1. Augusztus hó 19 én a vendégek fogadtatása és elszállásolása. Ki a boldog itt e földön ? Az, ki magát boldognak érzi. És ki a boldogtalan ? Az, ki magát boldogtalannak tartja. Ha ifjú korodban erényeidért üldöznek és gyötörnek és ezekhez mégis hív maradsz, úgy előre haladt korban is hasznát veszed ennek. A rózsaszál, melyet tavaszszal megfosztanak leveleitől és bimbóitól, télen újra hajt és ezen szép virágok nyílik. A fiatal korban szerzett szellemi kincsek az érett korban gyümölcsöznek és soha el nem vesznek ! Ki minden törekvéseiben és értelmében becsületes, becsületes úton és módon igyekszik jó szándékát érvényesíteni, az sok emberi gyarlóságtól ment marad, sok nehéz akadályt leküzdhet. Miglen magadat nagyra becsülheted, téged senki le nem alázhat. Becsülete rövid szó nagy jelentőséggel bír és sok erényt foglal magában. Csak azt mondhatja el magáról, hogy becsületesen él, ki mindig az igazságé követi, az ész törvényeinek engedelmeskedik, a jót előmozdítja, vagyis kötelességét mindenben teljesíti. Aki maga borotválkozik, azt minden borbély megvágja. Aki nagyon sok jó embert akar látni, az nézzen keresztül a tenyerén. Több gondolatolvasó van, mint gondolatíró. Lányai Florentin.