Félegyházi Hírlap, 1899 (17. évfolyam, 1-103. szám)

1899-01-01 / 1. szám

XVII. évfolyam­­ táblán való sokszorozása, vagy pedig 1 fillérnek Krisztus születése óta való kama­tos kamatozásából származó összegek, mind elenyészően csekélyek ahhoz az óriási szám­sorhoz képest, amely három kilenczesből származhatik. Ez­ pedig elenyészően cse­kély ahhoz a megérhetetlenséghez képest, mely az Isten által teremtett világ minden­ségében létezik. — Kínai lutri. A new-yorki rendőr­ség nagy buzgósággal fárad a kínai lutri kiirtásában. A lutrizásnak ezt a különös módját a new yorki kínaiak nagyban űzik noha a nyerési esély ugyancsak csekély : 25 millió az 1 hez. A lutri nagyon egy­szerű a czédulán harmincz kínai Írásjegy van, amelyből a lutris tizet kitöröl. A lut­ri­z­ó­k is kitörölnek tizet és a­ki ugyanazt a tizjegyet töröli ki, a­melyet a lutris az nyert. Persze ez olyan eset, amely aligha fordulhat elő. A tétek 2 czenttől 2 dollárig terjednek, a nyereség 1000 től 20.000 dol­­árig van. Noha ezek a kedvezőtlen nyerési esélyek ismeretesek, a kínainak 99 száza­léka szenvedélyesen lutrizik és Chinatown*­batl, New Yorkok kínainak lakta város részében min­dett üzlet egyúttal lutris bolt is.­­ A német császár kötvénye. Ér­di kés történetet beszélnek a berlini biztosító társaságok körében. Mielőtt a szentföldet járó császár elindult volna Keletre, egy na­gyobb összegű biztosítást ajánlott fel egyik amerikai társaság berlini képviselője. A császár nem kötötte meg az „amerikaival“, mert mint mondá, „miért nem biztosították a spanyolokat is a háború előtt.“ Azért mégis szerette volna magát biztosítani, de egyetlen porosz hazai társaság sem merte a 10 mil­ió márkás kockázatot elfogadni s igy a császárt csak a német nép ragaszko­dásáról „biztosíthatták/* — A félegyházi mezőgazdasági, ipari és kereskedelmi bank deczember 31 iki zárlata 3 270 733 írt 18 kr forgal­mat tüntet ki. — Felkötött nemesfaju szőlők kilón­ként kaphatók. Czim a kiadóhi­vatalban. — A hivatással járó veszedelmek. Egy biztositó társulat legközelebb könyv­­ecske alakjában ügynökei számára egy normatívát adott ki, mely el van látva kellő utasításokkal, hogy az élet- és baleset ellen való biztosítások esetén miként osztályozzák hivatásuk szerint a biztosítandókat, hogy a díjszabásokat a társulat károsodása nél­kül­ tisztán meg lehessen szabni, így tartoz­nak az első skálába vagy osztályba azok, a­kiknek foglalkozása legkevésbé veszé­lyes, a­kik tehát biztosítás e­setén legkeve­sebbet fizetnek. Ezen boldog halandók közé tartoznak a hivatalukhoz kötött tisztviselők, bírák, bank- és adóhivatalnokok, bankárok, szobatudósok és írók. Az ügynökök már a második osztályba soroztatnak. Ló- és hajó ügynökök pláne a hatodikéba Ezek élete ugyanis lórúgás vagy vízbehullás által in kább van veszélyeztetve. A pénzügyőrök már a hetedik osztályba sorozzák, mert ki milyen akad bajuk a csempészekkel. Az állványokon dolgozó aranyozok munkája tujír igen veszélyes lehet, mert a 10. osz­tályba tartoznak. Asztalosok, kik gőzgép mel­lett dolgoznak, a 13ikba. Ide soroz­­tatáaa egyszersmind a tornyokon dolgozó ácslk. A legveszedelmesebb foglalkozás az állatszeliditeké, a­miért is ezeket az utolsó a 1­ 4 ik zónába helyezték. Ezeknek kell legtöbbet fizetniük, ha magukat biztosítani akarják. Némely foglalkozások különféle módon osztályoztatak, így például a hely­ben működő becslők az első, az utazók pedig a hatodikba. Ez valószínűleg a diva­tozó vasúti katasztrófák miatt van így. A bírák általában az első, a vizsgáló bírák pedig a harmadikba. Csikódnak lenni szinte veszélyes mulatság lehet, mert ezek a 13. osztályba zónáznak. A csőszök, tekintettel arra, hogy sok bitanggal van dolguk, a kilenczedikbe. Bakternek lenni sem lehet valami biztos foglalkozás, mert ezek 8-ikba tartozuak. Hogy utazó kereskedőnek vesze­delmesebb mint a boltban levőnek, ezt ért­jük, de hogy miért tartozik a drámai szí­nész a 6 ik, az énekes pedig a 7 ikbe, ezt be nem látjuk, ha csak fel nem tesszük, hogy a sok gixer ártalmas egészségnek. Festők a 2 ik, szobafestők a 6-ikba soroz­tatnak. Mozdonyvezetők és fűtők az utol­sóba, mozdonyt vezetni ép oly veszedelmes, mint oroszlánnal vagy tigrissel bánni. Há­zalók a városban a 6-ik falun a 8 ik ka­tegóriába tartoznak, valószínűleg a kutyákra való tekintettel. A hírlapírók foglalkozását nem találja a könyvecske veszélyesnek, mert ezeket a 2-ik osztályba helyezte, míg a reportereket, a­kiknek bálokba, orfeu utakba és más veszedelmes helyekre köl­­járni, árvizet, tűzvészt megtekinteni, az ötö­dikbe. Magasabb zónába is helyezhette vola mert ezek az emberek gyakran a párbaj veszélyének is ki vannak téve. Ezen eshe­tőséggel azonban, ugy látszik, nem számoltak. — Köszönetnyilvánítás. A kis-kun­­fó egyházi vár kath. főgima. Petőfi segélyző egyesülete nevében mély kész­letemet nyilvánítom Bakos Nándor urnak azon szép ténykedését, hogy az egyesület ózdijaira 20 forintot szíveskedett adományozni. Fél­egyháza, 1898. deczember 30. Eystrich György egyesületi elnök. — Erős sovinista úgy ..n, de derék magyar ember Szalay Farkas honfitársunk, ki felbuzdulva a Klondyképen hirtelen meggazdagodott aranyásók sikerein, maga is elindult az aranyterme, hó és jégborí­­totta, távol Északamerikában. Hogy azon­ban hazájától távol is kifejezést adjon ma­gyar érzelmeinek, még itthon ellátta magát megfelelő ruházattal, fegyverrel, szerszá­mokkal, sőt — tekintettel a Klondykében uralkodó rengeteg drágaságra — még élel­miszerekkel is, melyek között — élelmi és gyógyszer gyanánt, néhány lucrat e négy­­csilagos Esterházy cognac foglalt el tekin­télyes helyet. Igaz ugyan, hogy mint S­alay írja, nagy beviteli vámot szedtek be rajta partraszállitásakor, de majd megfizetik rajta a klimdykeiek minden cseppet aranynyal; már pedig, ha ez tény, akkor Szalay uram akár egy csákány vágást se tegyen, mert magából a vele vitt Esterházy cogi acból is meggazdagodhat. A­mit tiszta szivből kí­vánunk is neki. — Angol irónő mint utczaseprő­ Hogy mit képes tenni egy energikus hölgy, ha megkérdett munkáját be akarja fejezni, mutatja Sparow Ada angol irónő példája. A nevezett angol irónő oly könyvet szándéko­zik kiadni melyben megismertesse a londo­ni szokásokat, ug­y az előkelő társaságét, mint az alsóbb osztály szokásait. Személyes be­nyomások szerzése végett arra is ráadta a f­iét, hogy beüljon v ticzaseprőnek. Még sze­génye­­­bbet­ öltözve, mint többi társai, a legnagyobb szorgalommal végezte munkáját. Nem volt oly munka, melyet visszautasított, hisz­ arról volt szó, hogy a szükséges tanul­mányokat szerezze meg s megkezdett és kis Jonos mellékfoglalkozása mellett is folytatott mű­véne­k az igazság színezetét adja. Csak nemrégib­en vett búcsút goromba és nem na­gyon tiszta munkástársaitól, kik őt naagyon megszerették — s a kiktől adatokkal meg­rakodva visszatért régi társaságába. — Melyik a legműveltebb állam ? Erre a kérdésre legtöbbször olyan választ kapunk, a milyent a rokonszenv vagy ellen­szenv sugalmaz. A csalhatatlan rideg sz­á­mok azonban igazságos feleletet adnak erre a kérdésre, ime az egyes államokban be­sorozott katonakötelesek közül az írni és olvasni nem tudók száma ilyen arányt mu­tat. Ezer besorozott katona köteles közül írni és olvasni nem tud Svédországban egy, Németországban 21, Norvégiában 4 Dániá­ban 5, Svájczban 22, Hollandiában 50, Ang­liában 52, Franc­­iaországban 64, Belgium­ban 144, Osztrák császárságban 263, Görögi­országban 300, nálunk Magyarországon 302 Olaszországban 398, Portugáliában 594 Spanyolországban 689, Romániában 699, Oroszországban 708 és Szerbiában 793 egyén. — Mikor érünk mi pl. „Hol­landiába“ is ? — A legerősebb mágnes. Amerika a hazája minden óriási dolognak ; legújabb dicsősége, hogy ott kontruálják a világ leg­erősebb mágnesét, természetesen elektro­mágnest. Colonel King konstruálta két régi, 325 c­entiméternyi kaliberű ágyúból, ame­lyeknek 2400 kilogramm a súlyuk egyen­­ként. Ezt a terhet növelte még több ton­nányi súlyú vaslapokkal és az egészet kö­rültekerte 14 tengeri mérföldnyi hosszúságú rézsodr­onynyal. Erre a mágnesre azután rá­vett egy horgonyt, amely hat vastag vas­lapból készült. A horgonyt 20.000 kilog­­rammnyi erővel sem lehetett a mágnestől eltávolítani, pedig az erőlködésben a vontató vasláncz is ketté szakadt. Öt egymás sar­­kához illesztett ágyúgolyót úgy kibír a mág­nes, hogy a golyók együtt maradnak, mint egy gyöngysor. Egy ember három-négy lé­pésnyire állott fel a mágnes előtt, háttal for­dulva felé ; egy nagy vasszöget hegyével a melléhez illesztve, viszintesen tartott — és azután mikor elbocsátotta, a szeg tovább is abban a helyzetben maradt a mágnes ereje folytán. A kedv hiján s én pénz nélkül boldogtalanok vagyunk. Ezen viszás állapot megszüntetésére irtam­ „Eufeledtetö“ czituű­ művemet. Tesse­­nek csak f­elöle venni így példányt egy forintért, s ha olvassák bizonyára el fog­ulni szomorúságuk ! így aztán öröknek jó kedvük — nekem pedig pénzem lesz s ekkér a boldogság mindenütt el lesz érve Oh hogy már régebben nem jutottam arra a bölcs gondolatra, hogy miként or­vosoljam az emberek boldogtalanságát ! Bi­zony mondom, n­evem nagyon régen érzett hiány az emberi boldogság elérését tekintve s­­­agy űrt fog betölteni az emberi nem boldogulásának történetében s a kik olvas­sák, méltán az emberiség jótevőjének fogják tartani a „Bufeledtetőt.“ Özvegyek és árvák, kaczagó fiatalok mogorva öregek, rabbiátusok és papucshő­­sök, egészségesek és betegek, zsugoriak és pazarlók ne sajnáljanak adni egy forintot a „Lufeledt«tóért“, mely az özvegyeket és az árvákat vigasztalja, a fiatalokat kac­agtatja, a mogorvákat szívethetökké varázsolja, a rabbiátusokat szelídíti, a papucshősöket megnyugtatja, az egészségeseket vidámitja, a betegeket meggyógyítja , a zsugorinak is hasznára válik a „Befeledtető“, mert míg azt olvassa, addig nem jut eszébe az evés , a pazarló pedig addig nem fecsérli a pén­zét. A „Bufeledtetö“ most van sajtó alatt. Most munkálkodnak rajta lázas gyorsaság­gal, hogy a mű Mentül előbb megjelenve eltüntethesse a búbánatba merült emberiség boldogtalanságát. Azon remény­be­n, hogy a „Bufeledtetö“ összes példányait mentül, előbb el fogja kapkodni a búba merült közönség — tisz­telettel maradtam mélyen t. hölgyeimnek és uraimnak s mindazoknak, kik a „Bu­feledtetöből“ vásárolnak, jó egészséget kí­vánó hívük Várady Dezső. „Pillán­gó“ I­mmár második évfolya­mába lép a Pillangó az a kitűnően szer­kesztett és remek illusztrác­iókkal ellátott életlap, amely már első évfolyamában töké­letesen megfelelt kitűzött czéljának : tudott elmés lenni társaság nélkül és szatirizá­lt személyes támadások nélkül . A Pillangó, a magyar sajtó egyetlen társadalmi és mű­vészeti életlapja, a melynek minden egyes száma, úgy az illustrácziók művészi ki­vitel.­.. mint a szöveg legelőkelőbb irodalmi színvonala tekintetében szenzáczió-szám­ba megy, kedve­s ol­vasmánya a hölgy közönség­nek, mely a magyar Fliegende­r áttérnék hasábjain a legnemesebb humort találja. A Pillangónak, mely színes szárnyaival vidá­man libben be második évfolyamába, elő­fizetési ára egész évre : 4 frt ; félévre 2 frt; negyedévre 1 frt. A Pillangó kiadóhivatala : Budapest, VI. ker., Teréz kö­rt 35. sz. I. em. alatt van Irodalom. Felhívás előfizetésre. Nincs többé boldogtalanság! Ki a boldog ? Mélyen tisztelt hölgye­im és uraim! Az a boldog a kinek pénze és jó kedve van. Önöknek pedig van pén­zük mentül több, jó kedvük azonban nincs. Nekem pedig csupán jó kedvem­ van, pén­zem azonban soha sincs. így tehát önök jó FÉLEGTHÁZI HÍRLAP HIVATALOS KÖZLEMÉNYEK 13019/898. ki. Hi­rdetm­ény. A községi óvodákban a tanítás 1899. évi január hó 3-án kezdetét veendi. Erről az érdekeit szülök azzal értesittetnek, hogy az óvodákba tilos oly házból gyermekeket felbocsátani, a­hol az utolsó hat hét alatt vörheny betegedés fordult elő. Kun Félegy­­házán, 1898. deczember hó 29 én. Dr. Szerelemhegyi Károly, polgármester. 4274/898. szám adó. Hirdetmény. A vármegye útadó kivetési lajstrom elkészíttetvén, azok köz szemlére a városi adó hivatalban azzal tétetnek ki, hogy azok ja­uár hó 1-töl 15-ig terjedő időben a hivatalos órák alatt bárki által meg­­tekinthetők s netáni felebbezéseiket ott be­­adhatják. Kun Félegyházán, 1898 évi de­czember hó 23 án. Seres István adótanácsnok. Hirdetmény. Folyó év deczember hó 31-én a fogy. és italadók bérlete lejárván, 1899. év ja­nuár 1-én a bor és hús fogy. adókat egy uj bérlő veszi át ; ennélfogva felhivatnak a szőlőbirtokosok és bort tartó gazdák, kik­nek 1899. év jan. 1 éve boruk kimarad, hogy ezen borkészletüket 1899. év jan. hó 1 -től 3-ig a városi (régi) fogy. adóhivatalnál pontosan és a valóságnak m­egfelelőleg be­jelentsék, hogy ennek alapján a leszámolás m­egejtessék. A­kiknél pedig a fölvett bér már teljesen elfogyott és ez ideig annak adóját be nem­ fizették, felhivatnak, miszerint ezen hátralékaikat még ez év folyamán ha­­ladéktalanul befizessék, mert a végrehajtás folyamatban van. Egyben figyelmeztetnek még a fent nevezettek, hogy a városi (régi) fogy,­adóhivatal helyisége 1. hó 27 tői 1-fő szám kezdve a Molnár László féle házba helyez­telik át. Dr. Szerelemhegyi Károly, polgármester. C­S­A­RNOK: Egy világváros rejtelmei. Társadalmi regény. Irt­.­ Zempléni P. Gyula. (26) (Folyt.) TIZEDIK FEJEZET. Miután Jonston asszony öltözékét be­végezte és az okmányokat magához vette, kilép­ett szobájából és a lépcső felé köze­ledett. — Van e már kocsi számomra ? — kérdő a kapust, ki udvariasan eléje ment. Szállodai kocsinkkal azonnal rendel­kezhetünk, — válaszolt a kérd­ezett. — de addig is méltóztassék az étterembe be­sétálni. Jonston asszony gondolatokba elme­­rülve, mitsem gyanítva a terem közepéig ment és egy széken akart helyet elfoglalni, hogy a kocssi előálltáig itt várakozzék. Liers, ki az imént lépett be, azonnal észrevette őt, Jonston asszony azonban nem is sejtette jelenlétét. — Ő maga, — gondola magában, — most, vagy soha ! Föllátott néhány lépésnyire hozzá kö­zeledett s aztán udvariasan meghajtá magát. Jut,után asszony észrevehetőleg meg ijedt, midőn Lierst maga előtt látta s aztán megint az ajtó fülé fordult. Ő megelőzte, a mennyiben egy gyors fordulat által a közte és az üvegajtó közti helyet elfoglalta , még egyszer meghajta megát és udvariasan bár, de határozott han­gon megszállta : — Ma is meg akar futni előlem, mint­hogy tegnap —. . . Jonston asszony bensejében a félelem és utálat küzdöttek egymással, hogy e gyű­lölt férfiuval ily váratlanul s egyedül kel­lett találkoznia. — Hát senki sincs itt ? — kiáltá aka­ratosat­, részint va­gy igazán ide hijjon va­lakit, részint, hogy valódi aggályát elrejtse. — Talán tanukra van szükségünk? — kérdé halkan Liers és még közelebb lépett hozzá. Jonston asszony ugyanannyit hátrált­— Bo­csásdon, — szólt, — vagy pe­dig arra kényszerit, hogy megint oly fel­tűnést keltsek, mint tegnap. — Kezönk között nem lehetne többé egyetértés ? — kérdé gyengéden. Jonston asszony mindinkább elveszte önuralmát, a gyűlölet kitörésére el lett volna készülve, de hangjának gyengéd volta annál inkább megzavarta őt a mennyiben egészen váratlanul jött. — Tehát mégis bevallja, hogy ismer engem, — szólt, az izgatottságtól reszkető hangon, tegnap kedve lett volna mindezt eltagadni. — Nem voltam-e arra kényszerítve ? De minek ismertem volna be olyasmit nyil­vánosan, a mi mindkettőnket kompromittál­hatott volna ? — Mindkettőnket? — szólt felindul­va azon, hogy vele egyvonalba látta magát so­rozva, — nem tudom, mitől kellene nekem tartanom ? — Mint atyja leányának, úgy hiszem, igen soktól. Atyjának említése visszaadta higgadt­ságát. Büszkén felegyenesedett, szép fejé, hátra veté és tekintetét nyugodtan tűrte el­— Atyám emléke szólt­­ fokozódó bövt­vel, — mindig bátor­sággal tölt el ! Igen, uram, én itt vagyok, hogy előtétek köve­teljek mindazon jogtalanságért­, melyet ön atyámon egykor elkövetett, hogy kárpótlást követeljek azon rablásért, mely által ön bennünket a nyomorba taszított. Egy pillanatra Liers kiesett a sze­repéből. Tekintete gúnyosan függött, elegáns külmegjelenésén. A fehér ezüstszürke selyem m­otróé­­ből készült ruha, a fekete bársonyból ké­szült és finom csipkékkel díszített köpeny mindenesetre ellentmondást képeztek azon szomorú helyzettel, melyre szavaiban hivat­kozott. — E selyem és bársonyba burkolt nyomor, úgy látszik, nem igen nagy lehet, szólt végre, többé meg nem állhatván a hallgatást. (Folyt. köv.) Főszerkesztő: Dobák Feren­cz. Felelős szerkesztő : Pápay Jenő-

Next