Félegyházi Hirlap, 1901 (19. évfolyam, 1-103. szám)

1901-01-03 / 1. szám

Előfirtatési á­r : HELYBEN: VIDÉKRE: Egész évre . . 8 korona. Egész évre 10 kor. — fill. Félévre .... 4 korona. Félévre . . 5 kor.. — fill. Negyedévre • ■ 2 korona. Negyedévre 2 kor. 50 fill.' _ Egyes sirám ára: 8 fillér.­­ 1 Felelős szerkesztő s , tulajdonos: 13 oldárd­ír '11035. Megjelenik hetenkint kétszer v­asárnap és csütörtökön. Hirdetéseit díjszabály szerint. —....-■— Kézi­ratok nem­ adattak vissza. ===== A t. Olvasóhoz! A „Félegyházi Hírlap“, mint olva­sóink látják, ezentúl k­j alakban jele­nik meg. Az uj alakkal egyet e­ml­étt némi változás is állot­ be a „Félegyházi Hírlap11-nál, amennyiben a a Félegy­házi Hírlap“ mai számával Dohák Fe­renci .szerkeszti p úr tulaj­donába ment át. A ,,Félegyházi Hírlap“ azonban ezentúl is nyomdámban nyomatik. Azok, a­kik a lapba bárminemű közleményeket k­ivéve a hirdetéseket — óhajtanak közétenni, kérem, hogy egyenesen Dobák Ferencz úrhoz szíveskedj­enek azokat küldeni. Tisztelettel Vesszősi József. Rendkivüli közgyűlés. V : OBUI mu w ” -»*•. ! -t 9 er- —i- .'Pb., Szereleuhegyi Kárai, p lunccstri’ ~o nord­ok­ mellett rocdkivüli közgyűlést tartott. A rendkivü­li közgyűlés összehivását az­­állatorvosiig­ tette szükségessé. Az állat­­egészségü­gy államosításával ugyanis a m­i­niszter városunk mindkét állatorvosát állami állatorvossá nevezte ki, kiknek állásukat 1901. január elsején­ el kellet foglalniuk. A helyi teendők ellátására a főispántól csak rövide­b­b szabadságot vehetnek igény­be. Nehogy tehát a város, melynek eddig két állatorvosa volt, állatorvos nélkül maradjon, a sürgős intézkedés szükségessége for­gott 1811. Miután az állam Félegyháza város területére egy állami orvost már kinevezett, ugyancsak kinevezett egyet a félegyházi járás területére is, melynek székhelye szintén itt lesz és alkalomszerű­en, egyes esetekben igénybe vehető lesz. a képviselőtestület — a városi tanács javaslatára — az egyik vá­­ ross uiiü.-ji-. jä-'Jsi.i» . kezdve a városnak­­ állatorvosi l­ak­ása van. Minthogy a ennek a* egy városi állatorvosnak a .i az eddigi állapo­­toa mérve, meg rodtak : a köz* gyítés — szi­ntén a t. i ■ j­avaslatára — az egyik város* állatorv­os beszünteté­séből megmaradó . 600 bó! 200 irtot a városi állatorvos Javad áhol csatol. Ez az intézkedés a az adielet utódod­­ásáig ideig­lenes jellegű. A képviselőtestület e­bbe az intéz­kedésébe iagadh­ sttám­n­yi motivumok is belejátszottak és p­d. -r­­öcsére­g az ügy javára. Fél u­tra a , sokszor hir­detett már pályázatot o­rvosi állásra és a pályázat vajjy meddő vagy úgy választott a közgyűl­és,­­ legyen az orvos, akinek magyarost­­e van; az orvosgyakorlati ügyesség égé, munka­szeretete, a közönséggé­r­ismódja stb. ismeretlen volt, így az i­meretienség homályából előharcz­ni és néha bi­zony hagyott fenti ad­ást. . Ha ez igy volt az államosítás előtt, inkább igy lesz az államosítás teán, aikor a legjobb ezeket az állam lekó.i ím .s fizetéssel. Így történt' azután, hogy úgy 'Cs javasla lápok, mint a közgy'l. a ii - Urnakulétre- i •)...... •••' ' ' * - * 'r' városi állatorvossal agy -. és, luint a gazdaközönség neg van elégedve. Mikor őt, kit az állam m­ár szintén kinevezett maga­sabb fizetéssel máshová, a gazdaközönség óhajára a közgyűlés megtartott, nem isme­ri den nevet, hanem egy ismert állatorvost biztosított bizalmáról. A gyors intézkedést még az is indo­kolta, hogy az állami állatorvosok tisztán e­gy vizitért 75 krajczárt jogosítottak szedni s ha városi orvost nem kapunk, a közönség a magas taksának lesz ki­zolgáltatva. A vá­rosi állatorvos pedig 20 krt szed egy láto­gatásért. Ez pedig egy kis zsebbeli küslömb­­séget jelent. Másik tárgya volt a köz­érdésnek : tudomásul vétele annak, hogy a vármegye törvényhatósága dr. Fazekas Kálman tanács­nok és k­. tiszti ügyésznek a város 1901-ik évi költségvetése ellen beadott felebbezését I­zertura-n. csupán az alapítványi pénzek­nek li­’s­za a­zért közgyülésileg megállapí­tott 5°/0 kamatot emelte föl 6°/0-ra. Azon kivül felhívta a közgyűlést a vármegye, hogy régi magyar szokás szerint a vár­megye sorozó liszteket és bizottságot ven­dégelje meg. Bajos dolog és nehézkes logika az, más zsebére banketteztetni. Dehát — hogy ujjhúzás ne legyen a fölöttes hatóság­gal — a sorozás a vendégség rendezését a tanácsra bízták. Magyar ember és a ló, Szelindek környékén táborozott Bem apó serege, a mely éppen egy vesztett csata fáradalmait pihente. Vele szemben­­ Puchner győztes hada szinte pihent, hogy aztán friss erővel rácsapjon honvédőinkre­­ és — mint ő m­ondá — a vén pólyákat ke lépcsébe szorítsa. Az őrszemek mindkét részről farkasszemet nézhettek egymással.­­ A portyázó honvédhuszárok lépten-nyomon­­ találkoztak a vasúsnémetekkel. Egy csapat Kossuth-huszár biztonság­­ban érezve magát, egy kis pihenőt akart tartani. Leszálltak a lóról s szabadjára­­ eresztve őket, maguk kissé letelepedtek, hogy kissé falatozzanak is. Természetesen­­ Óvatosságból Őrszemet állítottak. Szakasztott igy lett velük szemben az ellenséges lovascsapat is. A magyar őrszem leszáll a lováról s vesszőjével rásuhint egyet, maga pedig gyalog visszahúzódik, aztán mikor jó köze­ érzi magát a pihenő csa­­pathoz, egy AaMár Am­mr^pipái a'-gyttjal várj­­ a továbbiak­at Arra nyargal Bethlen Gergely. A hu­szár föláll és kivéve a szájából a pipát tiszteleg, egyszersmind jelenti, hogy őrszem... — Hát a lovad hol van ? — kérdé az ezredes. — Ott poroszkál már köze­l a ni­­snethez. Majd ott fogják . . . — Nem lehet a’ jelentem alásan, nem úgy van nevelve . . . És egy negyedóra múlva a huszár lova egy füttyentésre vágtatva tért vissza gazdájához, nyergében egy svan­zsérrel. A kit természetesen lefüleltek. E« az ilyen fogások gyakoriak voltak annak idejében a székelyhuszároknál. « De nem is kell olyan messzire vissza­ül-'»ni Boldogult Henneberg, még ezredes korában, éppen akkor lépett be a lovagló iskolába, mikor egy tüzes remonda ugyan­csak­­a földhöz teremtette a rajta ült hu­szártisztet. — Katonadolog ! — vigasztalta a fiatal lovast az ezredre. — Csak kelj fel fiam. A fiatal tisztet két huszár állította talpra, orrán száján bugyogott a vér, mig arcza halotthalványra vált. Alig birta elre­­begni, hogy : — N­emcsak ledobott az a dög, de harapott és össze-vissza rugdosott . . . — Ez már huszárdologi — jegyezte meg komoly hangon Henneberg. Aztán el­fordult a huszárokhoz : — Fiuk ! — melyiketek akarja kosztba venni azt a bestiát­? Városi közgyűlés. — Hivatalos jegyzőkönyv. — 1900. évi deczember hó 16-án, 205. szám Előterjesztetett, hogy a városi róm. kath. iskolaszék megbízatása f. évi deczember hó 12 én lejárt. Felhivatott a képviselőtestület az 1876. évi XXVIII. t. sz. 9. § a alapján uj iskolaszék válasz­tására. Elrendeltetvén a névszerinti titkos szavazás, szavazatszedő küldöttségi elnökül Szabó S. József, küldöttségi tagokat pedig Bád­ndy Kálmán, Dobák Ferencz, Ring Pál és Tóth­ Imre küldettek, ki. B'adatott összesen 141 szavazat, mely­ből nyert: Csepreghy End­e?, dr. Faze'as rr » i ■*t 1 t • *­.-r yy Tf isutXUTrzRt«) ww . r* . _ Vi- , -.-^y - .. . Kauiztiai Hagy Imre, Milytroviu Alá,»*, Ring Pál, S­zés István, dr. Szerelemhegyi Károly, Szabó Sándor József, Tóth Imre 141 ifj. Molnár Imre 140, Kocsis Ferencz és Ulrich Antal 139, D­­vák Ferencz 136, Magyar István 134 Huazka Dezső és De­kák István 95, Hol­ló László 93, Molnár Béla, Keserű Antal, dr. Sor Ferenc* 91, Kocsis Sándor 90, dr. Relikos Imre, Szar­vas András, Zuubel­mre, Katona Imre, K. S­abó I­­van Colma István, Csák Kálmán, if . Dobos Mátyás, Bá­­nt Károly, Barta Pál, Tarjányi Antal 89 Varra Máté 88, Bakos Nándor 85, S­abó László 53, Alm­ási Sán­dor, Barta János, Bánhidy Kálmán, Endre Antal,­­ S­abó M János Lengyel Gábor, S­abó János, Tábi László 52, Tarjányi Mihály, dr. Tabjá­nyi Gyula, Sz­abó József János, Ficzkó Juhász Sándor, K. Szabó J. János, Pi­á­r György, Kalmár János 51.

Next