Félegyházi Hirlap egyesült Félegyházi Hiradó, 1907 (25. évfolyam, 1-52. szám)

1907-01-06 / 1. szám

1907. január 6. FÉLEGYHÁZI HÍRLAP egyesült FÉLEGYHÁZI HÍRADÓ Ferenc, Dobák István, Fazekas Alajos, dr. Fazekas Kálmán, Feuer Béla ifj., Feuer Sándor, Haubner Károly, dr. Hetessy Kálmán, dr. Hoff­i József, Holló József, Holló László, Jenovay Dezső, Kiss Bol­dizsár, Madarassy László, Mihálovits Alajos, dr. Molnár Béla, dr. Molnár József, Nagy Gyula, Pinkert Zsigmond, dr. Porst Kálmán, Puky József, dr. Roth Zsigmond, dr. Sallay János, Sennyei József, Sille István, dr. Szerelemhegyi Károly, dr. Szabó Árpád, Szabó Kálmán, Szalay Gyula, dr. Táby József, Toldy Jenő, dr. Zámbó Géza. Póttagok: Dongó Orbán, dr. Fekete Béla, Frank Miksa, Keserű Imre, dr. Lánczy Vilmos, Szomor Gyula, Sztodolnik János, dr. Tóth Endre, Szentkirályi Tóth József. A tisztviselői kar megválasztása után Kolossváry Mihály elnök a következő szép székfoglaló beszédet mondotta : Hálás köszönettel fogadom el a zászlót, mit az újonnan alakult egylet kezembe adott. Ezen első alkalommal rövid keretekben körvonalazni óhajtom azon teret, melyen egyesületünk mo­zogni fog. A közel évtizedek elhibázott kultúr­politikája volt az — és ez önmagától megérlelődött meggyőződés — hogy nem­zeti művelődésünk minden civilizatórius erőt egyrészről a fővárosba koncentrált, másrészről a mi még megmaradt kultúr­­tényező a perifériákon, a nemzetiséglakta vidéken helyezett el. Nem tartozik e helyre most bővebben boncolgatni, hogy meny­nyiben volt ez jó és hátrányos kultúr­politika, de lehetetlenség nem jajdulnunk fel azon tagadhatatlanul fennálló jelen­séggel szemben, hogy eképen a magyar-­­­aktarészek, különösen a Duna—Tisza köze, hol a színmagyar elem lakik, szellemi kultúra tekintetében az ország egyik legelhanyagoltabb része, lett : míg a felvidék és a nemzetiségek csekély lakosú városai közismertek, addig az Alföldnek óriási kiterjedésű, őserőt rejtegető községei az ismeretlenség homályában maradtak. Vájjon ki ismeri a mi 70000 hold kiter­jedésű és 35 ezer lakosú városunkat ? Avagy minő kultúrintézményei vannak Csongrádnak, Majsának, Dorosmának, Kisteleknek, Orosházának ? egy kis biro­dalom mindegyiknek határa, lakossága szinmagyar, erkölcseiben romlatlan, mun­kájában kitartó, vagyonilag rendezett; meg van minden emeltyűje a szellemi emelkedésnek, minden előfeltételek a tár­sadalmi berendezkedésnek. A magyar nemzetnek szive itt van az Alföldön, nem a főváros kozmopolitikus tömegében és nem is a perifériák ellenséges tájain. Ezt a szivet kell nemesítenünk, termékennyé tennünk, ezt kellene megnyitnunk az előretörő művelődésnek, mert az annyi heterogén elem közé helyezett magyarságnak jövője, nagysága attól függ, tudja e önmagában össz­pontosítani a szellemi világot, a­mely felé hajoljanak az ország határain belül a kisebb nemzetiségek. Tisztelt közgyűlés! A nemzetek élete egy nagyszerű organizmus, melynek éppen úgy meg­van a maga fiziologikus egymás­utánja, amint bármely más élő lénynek, a nemzeti fejlődésnek éppen úgy vannak kultúrfokai, mint annak a szerves lénynek, mely egy élő sejtecskéből a természet törvényének egymásutánja szerint fejlődik ki, amely nemzet e fejlődési fokokban megakad, vagy elsatnyul és elpusztul, vagy egy szomszéd nemzet kultúrája által felszívódik és ezzel elveszti nemzeti jel­legét, államiságát. T. gyűlési Mi abba a korszakba jutottunk, mely halogatást nem tűrő szóval int bennünket arra, hogy a rohanva váltakozó események között a a magyar elem hegemóniáját ez ország hatá­rán belül a szellemi kultúra által biztosítsuk; az isteni gondviselés megtagadta tőlünk, hogy fegyvereinkben lehessünk ,hatalma­sok, de megadta a módot, hogy szellem­ben és erkölcsben nőjjünk nagyokká, ez pedig maradandóbb hatalom amannál. — Kis gócpontokat kellene teremtenünk a magyarlakta részeken, hogy a kultúra széttagolt részeit egyesítsük ; oly kultúrát értek, mely nem dobja el a nemzet ősi tradícióit, hanem a magyar érintetlenül hagyott sajátságaival tudja egybeolvasz­tani a művelődés tényezőit, mely midőn ci­vilizálódik, megmarad minden izében magyarnak. Ez lesz szőkébb körben célja egyletünknek is; meghívunk minden­kit a mi körünkbe, aki velünk érez ; a tudást közkincscsé akarjuk tenni, a tudományt a közélettel, a tudást a gyakorlati emberrel egybeolvasztani, szórakoztatva nemesíteni a szívet, pallérozni az elmét, gyönyörködtetve fejleszteni a műszlést, purifikálni a közszelle­met, egységes társadalmat teremteni városunk­ban , egy tégla akarunk lenni a nemzet kultur­épületében. Ennek az önzetlen etnikai iránynak, ennek a nemes eszmének szí­vesen adom szolgálatába csekély tehetsé­gemet. Nem akarok a­ közgyűlés ennek az ifjú egyesületnek nagyobb súlyt tu­lajdonítani, mint amennyivel az valójában bír, de lekicsinyelni se volna méltányos : „non sunt contemnenda parva, sine quibus magna consistere non possunt“, mondja a klasszikus, nem kell lenézni a kis dolgo­kat, melyek nélkül a nagyok nem létez­hetnek ; mi meg fogjuk tenni kötelessé­günket itt e városban, de ha az Alföld minden nagyobb városában alakulnának ily egyesületek, ha ezekkel közös kapcso­latokat tudnánk teremteni, akkor való­sulna meg a fenti ideál, mely már nem egy városnak, hanem egy egész nemzet­nek kultúrájára lehetne kihatással ; mert itt is példakép álljon előttünk, hogy a római konzulnak viktora a hatalom jelvé­nyéül annak összes vesszőit a fascesekben egy csomóba összekötve egyesité, ezen kapcsolat által adván annak nagyobb erőt, befolyást, jelentőséget. Tehát „viribus unitis“ ez legyen zászlónkra írva, és ezt a zászlót, midőn kezembe veszem, legelő­ször meghajtom azon társaság előtt, mely ez egyletnek tulajd« '’’'épen szülőanyja volt: az irodam­'t­est.. . rendező’társaság előtt; lerovom az uj egylet nevében hálámat és köszönetemet itt e gyűlés előtt az irodalmi egyesület érdemes volt elnöke, dr. Szerelemhelyi Károly iránt, és fáradtságot nem ismerő vezetői, Szalay Gyula és dr. Porst Kálmán urak iránt; ők tartották ébren ezt az egyletet, az ő működésük feledhetetlen lesz e város közönsége előtt, azon közönség előtt, mely akciójuk nemességét, önzetlenségét átér­tette és támogatta ; óhajtásom az, hogy emléküket uj egyesületünk e legelső jegy­zőkönyvében örökítsük meg (szűnni nem akaró lelkes éljenzés) kérésem pedig hoz­­zájuk, hogy az uj zászló alatt újra talál­kozzunk. Isten áldja meg Közművelődési Egyesületünket. E remek beszéd rendkívüli mély és magasztos hatása alatt oszlott szét a kö­zönség jóval esti 7 óra után a legnagyobb lelkesedés között. Az ünnepélyes megalakulást a „FIAT“ rendezése mellett nagy társas vacsora és táncmulatság követte este a Korona-szálloda dísztermében, melyen ve­gyesen hölgyek és férfiak mintegy 180 an vettek részt. Ragyogó és feledhetetlen képet öltött a közvacsora alatt a Korona-szálloda nagy terme, melyben a város igazi elitje közönsége adott találkát ez alkalommal. A közvacsora igazi ünnepies hangulatban folyt le, melyen ragyogó felköszöntőket mondottak : dr. Szerelemhegyi Károly, Ko­lossváry Mihály, Pekár Gyula, dr. Holló Lajos, dr. Fazekas Kálmán. Jóval 10 óra után a szép társaság asztalt bontott, a fiatalság pedig a víg zene hangjai mellett táncra perdült és folyt a szép és feledhetetlen mulatság kivilágos virradtig. A szépen sikerült mulatságon részt vettek . Asszonyok : Almássy Sándorné, özv. Bánhidy Gáborné, Dobák Ferencné, Endre Antalné, Erdődy A­ladárné, Fantoly Gyuláné, dr. Fazekas Kálmánná, özv. Fekete Ödönné, ifj. Holló Józsefné, Hoffer Im­réné, dr. Hoffer Józsefné, Kanyó Antalné, Kanyó Mihályné, Kobek Béláné, Kukányi Ala­­josné, Mihálovits Alajosné, Molnár Fe­rencné, dr. Porst Kálmánné, Sennyei Józsefné, Stitz Jánosné, dr. Szerelemhegyi Károlyné, Szentkirályi Tóth Józsefné, Tury Dénesné, Ulrich Antalné. Leányok : Almássy Ilonka, Endre Ilonka, Fa­zekas Iduska, Fazekas Piroska, Fekete Gizike, Juventius Erzsike, Mihálovits Ma­­tildka, Mihálovits Istvánka, Molnár Te­rike, Molnár Juliska, Munzáth Teréz, Róth Viliké, Rózsa Arany, Sennyei Bella, Spolarsch Birike, Szabó Ilonka, Tassy Zsuzsika, Terbe Gizike, Tör­ök Emma. HÍREK. Tisztelettel kérjük fel mindazo­kat, akik lapunkban bárminő közle­ményt óhajtanak közzétenni, hogy azt legkésőbb péntek délig­ szerkesztő­ségünkbe beküldeni szíveskedjenek mivel lapunkat pénteken este lezár­juk. A később érkező kéziratoknak a legnagyobb sajnálatunkra, technikai okokból, helyet nem adhatunk. Farsang. Elérkezett végre ez a szép téli időszak is, melyet mulatni szerető leányaink, asszonyaink s az aranyifjuság már oly régen epedve várt. Ilyenkor félre hu, félre gond, a vigságnak az ideje ez. Ünnep ennek minden napja, mely bár nincs piros betűkkel jelölve a kalenda­­dáriumban, de annál jobban be van írva arany betűkkel a bálákról álmodozó leány­szívekbe. Az idei farsang azonban rövid lesz. Karneval herceg uralkodása csak rövid ideig fog tartani. Jó lesz tehát ki­használni a rövid farsangot úgy, hogy minél több mulatságon vegyünk részt. Uj év napja. Hideg idővel köszön­tött reánk az uj év első napja, a felke­rekedett hideg és csípős szél hordta a havat a háztetőkről s a határban is min­denfelé erős torlaszokat alkotott. A téli hideg idő azonban nem gátolta az em­berek sokaságát, hogy ne a legmelegeb­ben gratuláljanak embertársainknak. Szo­katlanul erős napja volt különösen a postának, mert temérdek újévi üdvözletét kellett kézbesíteni, de ügyes és jól szer­vezett berendezésével dicséretére legyen mondva, az új­évi forgalmat is könnye­dén bonyolította le. Vízkereszt ünnepe. A katholikus egy­ház a mai napon ünnepli Vizkereszt ün­nepét, melyet a köznép és a régi magyar néptudat „három királyok napjának“ ne­vezett el a három napkeleti bölcs király: Gáspár, Menyhért és Boldizsár neveiről. Megyés püspökünk adományai. Gróf Csárdy Károly váci püspök, aki karácsony előtt közel 50.000 koronát adományozott különböző célokra, újév napján magán­­vagyonából a következő jótékony adomá­nyokat osztotta ki: Egyházmegyebeli templomok és plébániák építkezési költ­ségeire 46.000 koronát, ezenfelül külön az erzsébetfalvi templom építésére 30.000 koronát, zagyvarékási templom kibővíté­sére 20.000 koronát egyházmegyebeli isko­lák építkezésére 20.000 koronát, az Orszá­gos Pázmány­ Egyesületnek 10.000 koro­nát, a budapesti örökimádás templom festett ablakára 2000 koronát. Továbbá a püspökségnek ajándékozott két gyönyörű mellkeresztet láncostól és egy brilliáns- 3

Next