Félegyházi Hirlap egyesült Félegyházi Hiradó, 1912 (30. évfolyam, 1-51. szám)
1912-01-07 / 1. szám
1912. j január 7. HEJSEHÁZI HÍRLAP egyesült FÉLEGYHÁZI HÍRADÓ 3 Kiskunfélegyháza város tisztviselőihez. Tiötob ..oldalrólhangzott el részint . óhaj, részint, panasz iránt, hogy a megalakult tisztviselő'• egyesület részére . külön helyiség vétessék ffel. Igaz, hogy alapszabályaink 2-ik § ának 1. pontja előírja ogy helyiség ifenntartását, hol a ■ tisztviselők kellemes ordiont találhatnak és úgy az előkészítő bizottságnak az alapszabályok kidolgozásán, ismint az alakuló közgyűlésnek „,azok elfogadásánál, mint végcél lebegett, szemei előtt. Ez az intenziója a vezetőségnek is. S így közös lévén az óhaj, nincs közöttünk eltérés, mint tisztán taktikai. Az őezzel irányadó tényezők felfogása megegyezik abban, hogy ha azolegális összetartás fejlesztése és ezzel egyidejűleg anyagi előnyök kivívása által egyesületünket szinte szilért alapokra fektettük és az által biztosítanunk sikerült, foglalkozhatunk csak azzal a mindannyiunk által ,hőn,óhajtott eszmével, hogy megteremtsük azt a kellemes, meleg otthont, hol minden tisztviselő kivétel nélkül, megtalálhatja, a szórakozás minden kellékét,kiár kezdetben "...felmerült ugyan ily irányú lépések megtételére az eszme, de eltekintve attól, hogy ez idő szerint megfelelőhelyiség sem , áll rendelkezésre, tisztánanyagi okok voltak, melyek a kérdés függőben tartását paracsolták. Kéh,itt állott előttünk. Vagy belevisszük tagtársainkat oly kockázatú műveletbe,mely 3—4 ezer korona adósságai rak vállatékra és évi minimális 2000 korona kiadás mellett 15—20 korona évi tagsági dijat állapítunk meg, mi mellett ki vagyunk téve esetleges feloszlás alkalmával az adósság egyetemleges megfizetési kötelezettségének, vagy pedig elfogadva a készséggel felajánlott vendégszeretetet és minimális tagsági díj fizetése mellett .•18 év alatt abban a helyzetben lehetünk, hogy amennyiben egyesületünk életképes lesz, berendezhetünk magunknak a tisztviselőkigényeinek megfelelő oly helyiséget, mely mindanynyiunk ideálja készpénzért az átmeneti idő alatt megtakarított pénzünkből. Ezek után joggal tehető fel a kérdés, melyik út választása volt ahelyes ? különösen most amikor a nyomasztó drágaság elleni küzdelem állított becünket sorompóba. Váljon az elérendő eredményeknél befolyása lesz-e annak, illetve attól tétetik-e függővé, hogy hitelbe vásárolt fényes berendezésű helyiségeinkből irányítjuk mozgalmunkat. Azt hiszem uraim nem ! Sőt azáltal remélünk elérni úgy anyagi, mint erkölcsi eredményt, hogy tudunk határt sírabni vágyainknak, mert az önmegtartóztatásnál szebberényt nem ismerek. Hiszem és remélem, hogy így megismerve intenziónkat, elnémulnak a panaszok annál is inkább, mert minden utógondolat nélkül használt jelenlegi helyiségünk olyanok, hol 30—40 ember, esetleg több is megtalálja azt a kényelmet, amire feltétlenül szükség van. Megfelelő hírlapokról pedig a választmány gondoskodni fog. Még egyet őszintén, minden kertelés nélkül akkor, amidőn az érdekek ezerféle szála köt össze benünket, egyetlen tényező az, mely bár alapszabályaink szerint helyiségünkből ki van zárva, de mégis félek, hogy széjjelhúzásra vezető a politika. Nem érzek magamban hivatottságot annak elbírálására váljon helyes-e vagy nem ? De akkor, amidőn oly szép reményemet kecsegtető actiónk anyagi és erkölcsi előnyeit érhetjük el, a legőszintébb, legönzetlenebb kérésem az, tekintsük a helyiségeinket mindenkor templomnak, melynek oltárán áldozunk acolegális összetartás, szeretet ideális érzelmeinek. Idre tekintsük egymásban a politikai ellenfelet, de iparkodjunk feltalálni azt a kartársat, ki őszinte szeretettel közeledik felénk. Eredményt, csak úgy érhetünk el, ha lépésről-lépésre kitartással és összetartással haladva jelszavunk lesz: Mindannyian, egyért — és egy mindannyiunkért ! Müller Kálmán egyes, titkár. A mezei közös dűlőút meghatározása. Fölmerült esetből kifolyólag elvi határozatban mondotta ki a földmivelésügyi miniszter, hogy az a körülmény, hogy valamely út a közutak, hálózatába fel nem vétetett, még nem állapítja meg annak az útnak,közös dűlőút jellegét. ■Magánalkalmazaitak fizetésének letiltása. A fővárosi kereskedők mozgalmaindítottak még tavaly az iránt, hogy alkalmazottaik adóhátralékának behajtása végett a végrehajtást a foganatosítók ne az üzleti helyiségben hajtsákvégre az eljárást, mert azüzleti forgalmukat hátrányosan érinti és sok kellemetlenséggel jár. A kereskedők részére az adófelügyelőség feliratban fordul a pénzügyminiszterhez azzal a kérdéssel, hogy a kereskedők kérésének eleget tehetnek-e? "Lukács László pénzügyminiszter most döntött ebben az ügyben és úgy határozott, hogy az 1883. évi XLIV. t.,c. végrehajtása tárgyában kiadott végrehajtási utasítás 10 ik mellékletének egyik paragrafusában a zálogolás érvényességének egyik feltételéül megjelölő helyszíne alatt mindenkor a végrehajtást szenvedő lakása értendő és annak folyományaként az alkalmazottak fizetésére vezetendő letiltásokat nem szabad a munkaadó üzlethelyiségében foganatosítani, küzdelmünket a jók támogatásába és pártfogásába. Az előfizetési feltételek a laphomlokán olvashatók. A Szerkesztőség és kiadóhivatal. Olvasóinkhoz. A „Félegyházi Hírlap egyesült Félegyházi Híradón betöltötte fennállásának 27-ik esztendejét és a mai napon a 28-ik évfolyamba lép. Huszonhét esztendő óta hűséges istápolója volt ez a lap városunk anyagi és szellemi felvirágzásának. Ezért küzdött két és fél évtized óta, ezért küzd a jövőben is. Amint megindulásakor a közérdek tisztaságáért emelte föl a zászlót, jövőre is ez a nemes cél lelkesíti küzdelmében. A függetlenségi eszméknek lesz ezután is tántoríthatatlan harcosa s személyi érdekek nélkül a város lakosságának boldogsága az egyedüli, amiért síkra száll. A függetlenség, egyenlőség és testvériség magasztos tanainak volt eddig is hirdetője ez a lap , az marad a jövőben is. Ajánljuk azért lapunkat és H I R IS K. Cselédfogadás. Korkép. Szín : a cselédelhelyezőnél. Személyek : a férj és egy szerződésre várakozó cseléd. Idő : cselédinséges, derült reggel. A férj : Jó reggelt kis barátnőm. Cseléd: Én az úrral még nem barátkoztam, mondja csak, hogy Rozika. A férj: (ismételten illedelmesen köszön): Jó reggelt Rozika. Cseléd (összefonja a karjait a keblén, aztán kissé dacosan félrefordítva megbiccenti a fejét): Én az urat nem ismerem. A férj: Bazalthy Szilárd mérnök vagyok. Cseléd: Oszt mit akar tőlem? A férj : Azt hiszem, ha nem tévedek kedves Rozika, ön egy tisztességes és kellemes otthon nyájas körébe óhajt szerződni. Cseléd : Meglehet. A férj: Biztosíthatom, hogy ezt az ön szerény hajlékomban föllelheti. Cseléd: (félvállról.) Ne meséljen az úr sokat, mondja meg, milyen a nagysága. A férj (derült, kedveskedő hangon) : Ő egy nagyon kedves teremtés. Sokat segít a háztartásban, bár a konyhán csak egyszer szokott megfordulni naponként. Tudja, a különféle szagok ártanak az idegennek. Cseléd (dühösen): Ideges? Akkor tisztelem az urat is, meg a feleségét is.. A férj: Rozika, édes Rozika, látja maga is ideges. Ez, tudja, nem érinti magát, feleségem csak velem ideges. Magát nagyon meg fogja becsülni. Cseléd: Gondolja? és mit fizetne, ha mégis rágondolná ra magam. A férj (örömteli mohósággal): Rozikám ! . . . Kérjen amit akar, csak gyorsan határozzon. Cseléd : Nem szoktam többet kérni, mint amennyit érek. Ahol legutoljára voltam, 28 koronát fizettek, kétszeri uzsonnával, friss vacsorával és a vendégek részéről másik 28 korona jövedelmem volt. Ezenkívül néha az ur is adott borravalót, csakhogy a nagysága idegességeit jobban győzzem. A férj: Rozika édes, biztosíthatom, hogy mindezek a javadalmazások nálunk is meglesznek. Sőt a borravaló . . . Cseléd: És milyen hitfelekezetű az úr? A férj: Ez, azt hiszem Rozika magára nézve teljesen mellékes. Cseléd (kedvetlenül, duzzogóan): Ha gondolja? Mert én katholikus vagyok . . . A férj : Már én is az vagyok. Cseléd: Hát zsidó volt? A férj: Dehogy . . . Izé . . . luterános. Cseléd: Gyereke van-e leginkább a nagyságának. A férj: Van, de azokat nevelőbe adom, ha maga is úgy kívánja. Cseléd: Jobb is lesz, mert én, ha komiszkodnak velem, hát megpofozom őket. A férj: Ez, kedves Rozika, nálunk nem fog megtörténni, nálunk magát tisztelni és szeretni fogják. Cseléd: De nekem van egy unoka- Csak a minőség _ ____________