Félegyházi Hirlap - Félegyházi Hiradó, 1919 (37. évfolyam, 1-41. szám)
1919-01-05 / 1. szám
A FÉLEGYHÁZI HÍRLAP 1919. január 5. socialista pártprogramja két sarkalatos tételét : a nemzetköziséget ,és a kommunizmust. Ezeknek előbb-utóbb be kell látniok, hogy ezzel a felfogással nem a socialista pártban, hanem a polgári pártban van a helyük. Egyek vagyunk a socialistákkal legtöbb kérdésben. Mi is védeni akarjuk minden erőnkkel a nehezen kivívott népjogokat. Mi is hirdetjük a munka jogát és tiszteletét. Jogot, kenyeret, földet követelünk a dolgozó népnek. Mi sem akarunk letérni a demokratikus haladás útjáról. De magyarok akarunk maradni. A nemzetköziség a mi lelkünknek idegen fogalom. És nem kell a kommunizmus, sem most, sem egy távoli jövő végcéljaként. Az egyéniség jogát megölni nem akarjuk és nem leszünk részesei oly nagy mérvű jogfosztásnak, mint amelyet a magántulajdon megszüntetése jelentene. A polgárság azon részének is, mely vasárnap nem volt ott a közgyűlési teremben, meg kell hallania az elhangzott hívó szót és sorakoznia a kibontott zászló mögé. Az a zászló nem egy párt zászlaja többé, hanem zászlaja az egész polgári Magyarországnak. * * * A polgárság szervezkedő nagygyűlése vasárnap, december 29-én folyt le a városháza közgyűlési termében. A termet zsúfolásig megtöltötte az érdeklődő polgárság tömege, melyben szocialistákat is meglehetős számban láthattunk. Tóth Imre, a függetlenségi párt elnöke, nyitotta meg a gyűlést. Beszédében mindenekelőtt visszautasította azt a fenyegetést, amely felső szocialista körökből hangzottt ip. a fWiV.niivtAAjv .T-len. Aztán a szervezkedés szükségességét és célját fejtegette. Utána dr. Horváth Zoltán tartott hatalmas koncepciójú nagy beszédet, mely úgy szónoki szépségével, mint érveinek erejével elragadta a hallgatóságot. Beszédének elején vázolta azt az évtizedeken átfolytatott szívós küzdelmet, amelyet a függetlenségi párt az ország függetlenségének kivívásáért és a népjogokért folytatott. Ezeket a célokat elértük, most már a rendet, nyugalmat kell megteremtenünk, mert enélkül nincs munka és a békét sem kötik meg velünk ellenségeink addig, míg a belső rend meg nem szilárdul. Majd rátért arra, hogy a polgárság céljai nagyban egyeznek a szocialisták céljaival. A polgárság is követeli a rikító vagyoni igazságtalanság megszüntetését, de a nagy vagyont nem elvenni, hanem megváltani akarja, mert az ingyen adott vagyonnak nincs értéke. A szocialista pártnak nyílt és kifejezett végcélja a kommtinizmus és a földreformot is ennek elvei alapján akarja megvalósítani. Ezért csak örökbérletként, de nem tulajdonul akarja adni a földet a munkásságnak. Majd éles szavakban kelt ki a kommunizmus ellen, amely csak tudósok agyában született meg, de a gyakorlati életben meg nem valósítható. Ha mégis megvalósítanák, ez lenne az igazi rabszolgaság. A kommunizmuson kívül még egy tenger választ el bennünket: a nemzetköziség. Nem hiszi, hogy magyar földműves nemzetközivé tudna válni, hogy mindegy volna neki, ott kap e földbirtokot, ahol született, vagy idegen földön, ahol még a nyelvét sem értik meg. Végül felhívja a polgárságot, hogy alapítsa meg a polgárok szakszervezetét és pedig 5 alosztályt, melyek a következők legyenek: 1. tisztviselők és egyéb szellemi munkások, 2. iparosok és ipari segédmunkások, 3. kereskedők és kereskedelmi alkalmazottak, 4. birtokosok, 5. földmunkások polgári szakszervezete. Utána Héderi Antal szocialista szónok kért szót és hosszú beszédében megcáfolni igyekezett dr. Horváth Zoltán érveit és lerontani beszédje nagy hatását. Hogy ez mennyire sem sikerült neki, azt fényesen bizonyítja az az osztatlan tetszés és helyeslés, amellyel a Héderi után újból felszólalt dr. Horváth Zoltán beszédét a hallgatóság fogadta. A gyűlés utolsó szónoka dr. Szabó Árpád az idő előrehaladottságára való tekintettel röviden és csak nagy vonásokban vázolta a függetlenségi pártnak a népjogok kivívása körüli érdemeit. Ezután az egybegyűlt polgárság nagy lelkesedéssel kimondotta, hogy megalakítja a polgárok szakszervezetét a dr. Horváth Zoltán javaslata szerinti alosztályokkal. Városi ügyek. Városiközgyűlés. Az ó-esztendő utolsó napján rendkívüli közgyűlésre jött össze a képviselőtestület. Első pont gyanánt szerepelt Seres István polgármester helyettes nyugdíjazási kérelme. Jól esett hallani, hogy a közgyűlés általános meghatottság közt ismerte el Seres István érdemeit. Mert 35 éven át volt a város munkás tisztviselője, azok közül való volt, akiknél a sikert a lelkiismeretes munkásság biztosította.♦ * t millírnél 11 órakor nyitotta meg az ülést. A képviselőtestület először Seres István kérelmét fogadta el 1919. márc. 1-től leendő nyugdíjazása tárgyában. Majd hoszszas vita után megállapította a helyettes tisztviselők háborús és rendkívüli segélyét, miáltal a rendes tisztviselőkkel minden tekintetben egyenlők lettek. Megállapította továbbá a városi alkalmazottak egyszeri rendkívüli háborús segélyét, az ezt fedező 108,800 K-t a különböző alapokból előlegezi, míg az állami utalványozás leérkezik, a segély után 350 kamatot fizetnek a tisztviselők. Hasonló módon folyósít az időköziújabb alkalmazottak részére 8488 K 33 f. háborús segélyt. Rendezte a városi hivatalszolgák, kézbesítők, tűzoltók, útkaparók és becsüsök fizetését. Alapfizetés 1000 kor., a megfelelő lakbérrel, egyéb háborús és családi pótlékokkal. A tanyai kézbesítők, ha ők élelmezik a lovaikat, 1000 h lótartási átalányt kapnak. Tudomásul veszi a közgyűlés, hogy a közélelmezési bizottságban a rokkantak két taggal képviseltetik magukat. Megszünteti a városi szeszfőzés ellenőrzésére fizetett 3000 K ellenőrzési díjat s utasítja a polgármestert, hogy szakértőt alkalmazzon a főzéshez. A városi napidíjasok napi díját fokozatosan felemeli. A városi cselédelhelyezőben a vezető fizetését havi 100 K ban, az alkalmazottakét 50 K-ban állapítja meg. A fogyasztási adóhivatalban Molnár Imre háborús segélyét 1200 K-ban, Pázsit Lajosét 1000 K-ban, a többi tisztviselőét 600 K-ban szabja meg. Tájti József kézbesítőnek útkaparói szolgálatát nyugdíjidejébe beszámítja. Az ide vezényelt csendőrök pótdíját engedélyezte. A virilisek 1919-iki névjegyzékét tudomásul veszi Mihályi József írnokot nem nyugdíjazza, hanem megadja neki a kért 6 hónapi szabadságot. Csányi István hivatalszolgát 1919. január 1 től nyugdíjazza. A főgimanáziumi két szolga illetményeit egyenlővé teszi a «városi szolgák fizetésével. A körülmények figyelembevételével megállapítja a jövő évi közgyűlési napokat. Molnár Andor h. alkapitány visszatartott nyugdíját fenntartással folyósítja, dr. Molnár Sándor részére 5000 ruhabeszerzési segélyt utal. A városi orvosoknak hatósági orvosi teendőik utáni díjaikat megállapítja, és pedig halottkémlésért 2 K, iskolai bizonyítványért 3 K, exhumálás és hullaszállításért 15 K szedhető. A szegényeknek hivatalos órán túl is orvosi segélyt kell nyújtaniok. Zubek Mihályt főgimmnáziumi rendes tornatanítóvá lépteti elő. A kórházhely haszonbérletére és a tanyai trachoma férőhelyek bérletére vonatkozó szerződéseket jóváhagyta. Vakulya János illetőségét megállapítja, Csizmadia József és László ily irányú kérelmét pedig elutasítja. Közellátásunk. Dr. Fekete Sándor városunk polgármestere a múlt hét folyamán közélelmezési tárgyalásra jelent meg az alispánnál. Az alispán közölte vele, hogy Kiskunfélegyháza város még nagymennyiségű gabonát köteles beszolgáltatni a központba. Miután polgármesterünk beszámolt a helyi viszonyokról, a hosszas tárgyalások eredménye az lett, hogy elengedi ugyan az alispán a még beszolgáltatandó gabonamennyiséget, de az eddigi havi 10 vagyonterményt sem küldi le a város részére. Városunk tehát teljesen erejére van hagyatva. Ezúton is felhívjuk azokat a gazdákat, akik még fölöslegeiket nem szállították be, a megállapított mennyiséget haladéktalanul borív ellátatlan. Dr-isállalainkról gondoskodni lehessem Az ellátás módja tekintetében még folynak a tárgyalások, végleges megállapodás nem történt. Cukorszállítás ügyében minden intézkedés megtörtént, megérkezése minden pillanatban várható. Rokkantak nagygyűlése. A helybeli rokkantak december 27-én nagyszámú közönség jelenlétében gyűlést tartottak a városháza nagytermében. Céljuk az volt, hogy megalakítsák a helybeli rokkantak egyesületét, minél szélesebb alapon érdeklődést keltsenek a rokkant-ügy iránt, anyagi helyzetük, megélhetésük érdekében. ''Miután az egyesület megalakult, megválasztotta tisztikarát. És pedig elnökké Szabó Józsefet, alelnökké Rózsa Pált, jegyzővé Elek Alajost, pénztárnokká Kelemen Jánost választották. Ellenőrök : Mendi János, Emődi Lajos. Könyvtárnok: Szikszai János. Titkár: Peregi József zászlós. A tisztikaron kívül 30 tagú intézőbizottságot is választottak, azonkívül képviseltetik magukat a közélelmezési bizottságban, felülvizsgáló bizottságban és a panaszirodában. Miután a gyűlés kimondotta, hogy csatlakozni fog a Hadirokkantak, özvegyek és árvák országos szövetségéhez, csendesen szétoszlott. Most pedig kívánatos az, hogy te is mozdulj meg, magyar társadalom ! Azt hiszszük, nincs senki, aki fel ne fogná a rokkantügy felkarolásának rendkívüli fontosságát. Nincs senki, aki ne sietne tehetsége szerint azok fájdalmának enyhítésére, akiket a gonoszság megfosztott szemük világától, a gyönyörű természet szemléletétől, akiket a világbűne sántává vagy bénává tett. Szolgáljanak a rokkantak bűnjelek gyanánt, amely bűnöket tehetségünk szerint nekünk is jóvá kell tennünk. De hozzád is volna néhány szavunk, kedves rokkant testvér, akinek munkáké-