Félegyházi Hirlap - Félegyházi Hiradó, 1919 (37. évfolyam, 1-41. szám)
1919-10-26 / 29. szám
XXXVII-XXV. évfolyam. Kiskunfélegyháza, 1919. október 26. FÉLEGYHÁZI HÍRLAP 29. szám.V 1 FÉLEGYHÁZI HÍRADÓ Én úgy látom, hogy az a sok különböző politikai párt, amelynek száma napról-napra gomba módra szaporodik, a paláston élősködő egy-egy ellenséges mély család. Az egész világ szeme láttára szidják, gyalázzák egymást. Mindegyik azt harsogja, hogy a kockán lévő palástot csak ő mentheti meg és ezen közben a palástot összetartó minden gyapjút, mert a moly csak evvel él, kirágják; a palást pedig a kockát vetők kezében marad . . . Átkos magyar! a szörnyű háború és a rémes kommunista világ után még most is pártoskodol, gyűlölködöl és politizálsz? Nem látod a hazád kétségbeejtő helyzetét? Nem hallod az ajtódon kopogó nyomort és ínséget? Nem hallod a ruháért, élelemért és meleg szobáért zokogó sok ezer rokkantat, özvegyet és árvát? Nem látod a hivatalnokoknak és a jóhiszemű munkásoknak az öt év óta tartó szenvedésektől és nélkülözésektől ólomszínűvé fakult mártír ábrázatát? Munkát nem tudsz adni; kenyeret, ruhát és meleg szobát még kevésbé. És te mégis pártoskodol! Te elátkozott magyar, akkor is pártoskodol, amikor már a dögkeselyűk is megjelennek fejed felett, hogy összeaszalódott testedet ellakmározzák . . . Az út a haza megmentésére és a tömegnyomor enyhítésére a mielőbbi, ha lehet, az azonnali békekötésen keresztül vezet. Tehát bármi áron, még Friedrich István miniszterelnök feláldozása árán is békét kell kötni az ententevel. Ha Friedrich nem tud eredményt felmutatni, jöjjön más, akárki, aki békét hoz. Hadd kapcsolódjunk mi is bele a világforgalomba s ennek nyomán hadd induljon meg a teremtő munka. Senkinek nincs joga az ország boldogulásának útját állani. Pártoskodást, politikát hagyjuk azutánra. Most az legyen a vezérünk, aki legelőbb a békéhez segít. . . A vörös terrorban bűnösöket nemre, korra, felekezetibe és fajra való tekintet nélkül adjuk át az ítélkezésre illetékes bíráknak, mi pedig ezen dolog mellett meg sem állva, csak a külső és belső békén munkáljunk. Az ártatlanokat csak azért, mert születtek, ne bántsuk! Ne üldözzük a jóhiszemű munkásságot sem, mert az szívében magyar érzésű, lelkében becsületes. Igyekezzünk ezeknek munkát és kenyeret adni, kultúrában pedig magunkhoz felemelni és az ország ügyeinek intézésében nekik, nem pedig a becstelenné vált vezetőiknek, megfelelő helyet biztosítani. Egyszóval teremtsünk magunk között megértést és békességet, hogy az összes nemzeti erőnket és figyelmünket a mielőbbi béke elérésére fordíthassuk. Dr. Horváth Zoltán. Visszapillantás. Irta: Dr. Szabó Árpád. A bolseviki rémuralom a történelemé. Mintha mély romból ébredtünk volna fel, úgy gondolunk vissza a véresen összeomlott bolseviki uralom ténykedéseire. Nem lesz talán érdektelen egynémely kinövéseire visszatekinteni. A munkásság forradalma az osztálygyűlölet jegyében született meg ; hamis jelszavakkal alapozták meg zsarnoki uralmuk fennállását, hirdetvén, hogy az állam az az eszköz, amellyel elnyomják a vagyonosok a vagyontalanokat és erőszakkal megakadályozzák a munkást abban, hogy megszüntesse a kizsákmányolást. Amit pedig alkotmánynak szokás nevezni, nem más, mint paragrafusokba szedett erőszak. Hogy a munkásság tisztességes tömegét mennyire megfertőzték s vörös álarc alatt mily eszközökkel dolgoztak, a történetírónak lesz hivatása megörökíteni. Ponyvairodalmuk és röpirataikban, továbbá szónoklataikban mindig azt hirdették, hogy a kommunista rendben minden vagyon nem egyes ember rendelkezésére, nem is külön osztályokéra, hanem az egész társadalom rendelkezésére áll. Marxra hivatkoztak, mint aki az elméleti magyarázatát adta a kommunizmusnak , míg az életre való alkalmazását Kun Béla és társai mutatták be rablás, csalás és fosztogatás alakjában. Négy hónapot meghaladó uralmuk alatt meg lettünk fosztva a védekezés minden lehetőségétől, tehetetlenül kellett néznünk, hogyan tiporják össze ezeréves alkotmányunkat és annak minden intézményét. A féktelen osztálygyűlöletből feldúlták családi otthonunkat, megtagadták a magántulajdon szentségét és véres verejtékkel szerzett munkának gyümölcsét kéjjel semmisítették meg, saját anyagi előnyük kihasználására, mondván: „dögölj burzsoá." Ez volt röviden Marx elméletének gyakorlati alkalmazása. A függöny legördült, a nemzeti tragédiának immár három hónapja, hogy vége van és ahelyett, hogy ezen zsarnoki uralom után testvéri szeretetben forrottunk volna össze és ahelyett, hogy az erőszakos és esztelen kormányzati rendszer után az alkotó, a teremtő munkához fognánk, szerencsétlen országunk egy utóbbi politikai harc színhelye lett. Nem növelni kell a lángot, hanem oltani. Lecsendesíteni kell a szenvedélyeket és létrehozni a megegyezést, egyesíteni a hazai társadalmat, melyet úgy a terrorista rémuralom, valamint az ezt követő felekezeti villongás darabokra tépett. Igaza van gróf Andrássy Gyulának, hogy az ország hajója sülyed és mindenki csak önmagát menti, a hajóval az országgal nem törődik senki. Fájdalom a múltak tapasztalatán nem tudunk okulni, az osztályharc helyébe, felekezeti villongás lépett és mit eredményez: itt a tél, didergünk, fázunk, nélkülözünk, és tovább szenvedünk, nincs szenünk, nincs fánk, stb. stb. Elég volt ebből az öngyilkos politikából ami csak a magyar társadalom további széjjel darabolására vezet. Irányzata téves, fundamentuma inog. Igaz, hogy a kommunista uralom vezérkarában és táborában nagy számmal voltak zsidó származású emberek, de ezek majdnem kivétel nélkül előbb váltak hűtlenné vallásukhoz, s csak később hazájukhoz. A proletár diktatúra gyászos korszakában a magyar zsidóság együtt tűrt és szenvedett más vallású polgártársaival, azoknak a táborából is hurcoltak el tsíszokat, sőt nem egyet közülük ki is végeztek. Azok pedig akik az email esztelen és erőszakos rendszer bűneiért egy felekezetet akarnak felelőssé tenni, a kancsal mészáros szerepét játszák. Szűnjön meg végre az elviselhetetlen izgalom, forrjunk össze testvéri szeretettel, nincs most más tennivalónk, hogy szerencsétlen országunkat a romoktól felépíthessük, minthogy minden honpolgár faj, felekezet, párt és osztálykülönbség nélkül egyesüljön szeretetben, munkában és nemzeti érzésben, és talán ez esetben valóra válhatik a költő szava. Még jönni fog, mert jönni kell egy szebb idő, mely után buzgó imádság epedez százezrek nyakán. — Apolló mozgószinház újdonságai f. hó 25—26 ikán, szombaton és vasárnap . ..Virágárus leány". F. hó 28 ikán, kedden Mariit regénye a „Kereskedelmi tanácsos Lázában*. F. hó 29 ikén, szerdán Biró Lajos regénye „Hotel imperiál" főszerepben Várkonyi Mihály. Előadások d. u. 4, 6 és 8, órakor kezdődnek.