Félegyházi Hirlap - Félegyházi Hiradó, 1930 (48. évfolyam, 1-52. szám)

1930-01-05 / 1. szám

Kiskunfélegyháza, 1930. január 5. Ára 10 fillér. XLVIII—XXXVI. évfolyam I. szám. FÉLEGYHÁZI HÍRLAP FÉLEGYHÁZI HÍRADÓ Szerkesztőség és kiadóhivatal: LVlÜtiklíi lipfilít­ Lapunk előfizetési ára : 11., Bercsényi­ utca 47. szám. I­LlIllKet! liclilitp Egy évre g pengő. Búcsúszó. Mint a Félegyházi Hírlapnak fel­­­lelős szerkesztője ezennel köszönetet mondok Kiskunfélegyháza város de­rék társadalmának, hogy 4 éven át ala­pon keresztül bizalmukkal megaján­dékoztak. E közbizalom juttatott en­gem abba a felelősségteljes állásba, melyre — minden erőm és tudásom ki­fejtésével, — a jövőben is érdemes akarok maradni. A közbizalom­­— e drága diadém — fényt sugároz reám, de én ezt a fényt a szív és ész pá­rosult erejével sugárzom vissza szü­lővárosomra, annak becsületes társa­dalmára és ezzel egyidejűleg hőnsze­­retett, töviskoszorús édes hazámra. Nehéz itt előttem, de keblemben ifjúi hév lobog, erő és munkakedv, mely­hez még Isten áldását, a nemes vá­rosom polgárainak bizalmát és szere­­tetét kérem ; igy könnyű lesz meg­ooooooor¡'­'' küzdenem az elébe? ,­ tornyosuló aka­dályokkal. Még egyszer ízivből köszönöm kedves olvasóimnak tántoríthatatlan, őszinte bizalmát és most már legyen szabad kérnem, hogy ezt a bizalmat ruházzák át utódomra dr. Szőke Bá­lintra, ki a lapnak elelős szerkesztői tisztét a mai nappal közérdekből a legnagyobb készséggel, örömmel vál­lalta. Én pedig szivem minden dobba­nását, józan eszem minden tudását — a tisztességgel párosult becsület ne­mes fogalmával — nemzetem és vá­rosom szolgálatára szentelem! Kiskunfélegyháza, 1930. évi ja­nuár hó 3-án. Ha­zafias tisztelettel: Dr. Tóth József, polgármester, annak vissza nem szorítható mivoltát. Ez a megítélés bennünket további tettre serkenthet, bizalmat önthet a csüggedők szívébe is, megizmosíthatja tetterőben az első frontban harcoló­kat, csatlakozásra késztethet minden honfitársunkat úgy belföldön, mint külföldön, azokat, akik valami oknál fogva időlegesen, vagy véglegesen elszakadni kényszerültek az édes anya­földtől. Az eszme terjedése. Ma még messze vagyunk az eszme diadalától, de annak előrehaladását nemcsak belföldön, de külföldön is tapasztalnunk lehet. Az új esztendő domináns hangja, a revízió nagy gon­dolata kell, hogy adja s mindaz a jelenség, amit ezzel kapcsolatban ta­pasztalhatunk, biztatással kecsegtet a jövőre nézve. Legutóbb, amikor a Revíziós Liga nyilvános igazgatósági ülése lezajlott, seregszemlét lehetett tartani az eszme belföldi harcosai kö­zött, akiknek száma meghaladja a két millió főt. Ez a hatalmas tábor azon­ban megsokszorozódik a felcseperedő új nemzedékben s máris úgy kell te­kintenünk ezt a komoly testületet, mint amelyik nem csupán a felnőtt családtagokat fűzi magához. Ha annak eszmeáramlatát figyel­jük, a Revíziós Ligában találunk min­den hazájáért lelkesedő magyar em­bert nagyszülőkkel, szülőkkel, gyer­mekekkel és unokákkal együtt. Ezt a tábort tessék összeszámlálni s együtt áll az osztatlan magyar nemzet, ame­lyik az új esztendő beköszöntével beleharsogja a világba a minden ma­gyar szivet eltöltő vágyat, revíziót! Ez a hang túlterjedt már meg­csonkított határainkon, mert ha szem­lét tartunk a külföld nagy sajtóorgá­numaiban, egymásután bukkanunk olyan cikkekre, amelyek már nem a régi gyanakvó rosszat sejtő s Prága irányítása alatt napvilágra jutó han­gon tárgyalják a magyar revízió kér­dését. Legutóbb az egyik legtekintélye­sebb francia lap, a Le Temps és Rothermere újságja, a Daily Mail kö­zöltek feltűnő bő tudósítást a Revíziós Liga igazgatósági üléséről. Mi nagy jelentőséget látunk eb­ben a tényben, mert azt igazolja, hogy a trianoni békeparancs revideálásának szükségszerűsége túlnőtte Csonka­­magyarország kereteit s a magyar kérdés a világ érdeklődésének köz­pontjába került. Ellenkező esetben elképzelhető-e, hogy ezek a hatalmas külföldi orgá­numok oly tiszteletreméltó helyet és bő terjedelmet biztosítottak volna a magyar revízió kérdésének publiká­lására? A legelemibb sajtótechnika parancsolja azt, hogy olyan kérdé­sekkel foglalkozzék a lap, amelyek a publikumot érdeklik. Azt hisszük, nem ügyes hírlap­írói taktikával, hanem a világ közvé­leményének gondolkodásával állunk szemben, amikor azt tapasztaljuk, hogy a magyar kérdés méltó helyet kap több nagy angol, francia, svájci, olasz, lengyel és svéd sajtóorgánum­ban. Ezek a cikkek nemcsak azért értékesek ránk nézve, mert a magyar problémát felszínen tartják, de azért is, h­ogy olyan hangnemben és olyan megvilágításban ismertetik azt, ame­lyik arra vall, hogy a külföld is látja oooooooooooooooo Dr. Tóth József nyerte meg a város közönségének bizalmát s lett Kiskunfélegyháza polgármestere. Szegény, de becsületes szülők törekvő, erős akaratú gyermeke. Nem dicsérjük, mert abból a fajtából való, akik lelkéből hiány­zik a hízelgés, a hiúság, de nagy az örö­münk, mert tőle joggal várhatjuk, hogy vá­rosunk zátonyra juttatott hajóját a boldo­gulás, a béke csöndes vizein át a biztos jövő kikötőjébe vezeti. _____„Nagy a mn örömünk és hálánk, ami­ért, a város közönségének bizalma ben­nünket a város vezetésére megválasztott, de ennél az örömnél mindenkor nagyobb lesz bennünk a kötelességtudás érzete, mellyel egyedül hőn szeretett városunk érdekeit fogjuk szolgálni* — mondotta dr. Tóth Jó­zsef polgármester a tisztújítószéken. Ezek a keresetlen, őszinte és mégis súlyos sza­vak jellemzik dr. Tóth József egész egyé­niségét. Mi, akik őt gyermekkora óta ismerjük, tudjuk, hogy tartalmat is fog adni kijelen­tésének, mert számtalanszor adta zálogát és tanúságát, hogy a vállalt kötelességeinek száz százalékáig megfelelt. Ő maga is bízhatik vállalt terhes fel­adatának megoldásában, mert munkatársakul a legjobbak kerültek melléje, akiket váro­sunk szolgálatában önzetlenség, kötelesség­tudás, emberszeretet vezet. Isten segítségét és áldását kérjük mun­kásságukra. A december 30-án tartott tisztújítószék lefolyását a következőkben ismertetjük : A tisztújító közgyűlést 10 órakor dr. Székely István vármegyei főjegyző nyitotta meg. A maga részéről a jelölő bizottságba dr. Puskás Béla és dr. Tóth Endre képvi­selőket nevezte ki, a közgyűlés pedig Ko­vács Dezső és Tarjányi János képviselő­­testületi tagokat választotta meg. A jelölői bizottság fél órai tanácskozás után vissza­tért a közgyűlési terembe s megkezdődött 12 tisztviselői állásra a választás. 7 állás betöltését névszerinti szavazás­sal, 5-öt pedig egyhangúlag töltötte be a tisztújítószék. A választás eredménye a következő:

Next