Félegyházi Hirlap - Félegyházi Hiradó, 1932 (50. évfolyam, 1-50. szám)
1932-01-17 / 1. szám
Kiskunfélegyháza, 1932 január 17. L.—XXXVIII. évfolyam I. szám. Ára 8 fillér FÉLEGYHÁZI HÍRLAP FÉLEGYHÁZI HÍRADÓ Szerkesztőség és kiadóhivatal, III. ker. Kazinczy-uda 8. szám (tűzoltó laktanya épület) POLITIKAI HETILAP Keresztény, Kisgazda, Földmives és Polgári Párt hivatalos lapja Megjelenik minden héten vasárnap reggel Lapunk előfizetési ára: Egész évre 4 P, félévre 2 P, negyedévre 1 P Újjászületés (VI.) Néhány heti hallgatás után újból kopogtat olvasói ajtaján a Kunság legrégibb és legtekintélyesebb lapja, a Félegyházi Hírlap. Ötven esztendős múltja alatt, nem egy alkalommal élt át nehéz napokat, válságos órákat ez az éber őre és krónikása városunk érdekeinek és eseményeinek. Ily nehéz órák voltak az elmúlt hetek napjai, amelyek alatt a lapunkat előállító Petőfi nyomdát elsodorta a mai gazdasági válság romboló ciklonja. Dobra került a nyomda, megszólalt háromszor egymásután a „senki többet!“ és az öreg Vesszősi-féle nyomda, melynek legrégibb gépén állítólag Kossuth Lajos egy kiáltványát, majd Kossuth bankjegyet nyomatott a 48-as kormány, máris új gazda kezére került, néhány év alatt immár harmadszor. Az öreg nyomda és az öreg Hírlap a két régi kenyerestárs, most sem tudtak elválni egymástól. Az árverési vevő a nyomdát régi helyéről csupán új helyre vitte. Azután a régi nyomda betűszekrényei elé fiatal, törekvő, szakképzett emberek állottak. A gépekről, a felszerelésről, a betűkről lemosták egy félszázad megkövesedett szennyét és porát, csodálattal szemlélték azt a sok szép, még használatba is alig vett régi metszésű betű és díszanyagot, amelyről az utolsó húsz évben talán el is feledkeztek már a nyomda üzemi vezetői, hogy milyen nagy érték van a kezükön. A múlttal, a régi nyomdával összetársult azután a jelen. A Kossuth régi szobrokkal, cirádákkal díszes bankóprése mellett helyet kapott a nagy gyorssajtó, a régi vágású, kopott betűhöz társult a gyorsmunkájú, mindenkor új betűvel dolgozó szedőgép, az antik, cifra, finommetszésű diszanyag kiegészült a legmodernebb beszédesen kiáltó, egyszerű diszanyaggal. És amikor a múlt és a jelen találkozásából megszületett első lapunk újra az olvasó asztalához lép, kérjük, olvassa figyelemmel. Külalakjában, tartalomban egyaránt új, elevenebb, szebb lap hasábsora és betűtengere köszönti. Félegyháza új, nagy magyar iparvállalattal gazdagodott a Félegyházi Hírlap mai megjelenése alkalmával. Az Alföld legmodernebb és legnagyobb nyomdaüzeme nyitotta az utcára lépő Félegyházi Hírlap mai számával kapuját. E fölött a kapu fölött: Kossuth Lajos neve ékeskedik. Hol ékeskedhetnék jobban ez a név, mint annak a nyomdának a homlokán, melynek gépe a 48-as Kossuth-kormány kiáltványát is készítette, mely ma azt a kun lapot állítja elő, amely ötven éve immár az igazi Kossuth demokráciát hirdette, hirdeti és követi. A Félegyházi Hírlap és kenyeres társa az új Kossuth nyomda szeretettel köszönti Félegyháza népét. Csak annyi viszontszeretetet kér magának, mint amilyen becsületes szeretettel, jószándékkal Félegyháza népe érdekeinek és a nemes Kossuth eszméknek hirdetője és szószólója lesz ma és a jövendőben is. Politika és közérdek A 48-as vezér és az iparpártolás két százalék pótadó Ismeretes, hogy a Constantinum új épületszárnyának felépítése úgy vált lehetővé, hogy Klebelsberg Kuno gróf akkori kultuszminiszter elengedte a városnak a 200 ezer pengős népiskolai építési hozzájárulást és kamatait azzal, hogy ennek egy részét a város építésre fordítsa. Az építkezéshez a város adott az így elengedett összegből 56 ezer pengőt, míg a kultuszminiszter 80 ezer pengőt adományozott saját tárcájából. A Constantinum új szárnya felépült, de megmaradt még 16 ezer pengő, mely összegre vonatkozóan Toldy Jenő apát, a zárda felügyelő bizottságának elnöke azt javasolta, hogy ennek egy része a belső berendezésre fordíttassék. A helyes javaslatot mindenhol örömmel fogadták, hiszen szegény, vergődő és a súlyos adóterhek alatt nyögő iparosainknak jelentett munkát és kenyeret. Csodálatosan csak egy polgár ellenezte ennek az ipari munkának kiadását, a 48 as vezér, Horváth Zoltán dr. Neki úgy látszik nem fájt a szíve, nem érezte szükségét annak, hogy azoknak az iparosoknak és munkásoknak sorsán, helyzetén javítson akik ily módon kenyérhez jutottak volna. Bent a negyvennyolcas körben, újságjában a szegény népért, az iparosok, munkások jobb sorsáért aggódik, segítésüket sürgeti, követeli és ime, mint városatya már ellenzi, ha egy darab kenyér jutna számukra. Ha Kiss Jenő egykori vezérével szemben nem az iparosok és munkások érdekében szólal fel és Horváth Zoltánon áll, egyetlen iparos és munkás a Constantinum maradvány pénzéből nem jut keresethez. De bizony másképen vélekedik és cselekszik a 48 as vezér, amikor például a várossal szemben eljár a város egyik nagy hitelezőjének megbízásából, aki annak idején a gőzfürdő fűtőberendezését szállította, és most peresítette a várost A 60 ezer pengős per után 5200 pengő ügyvédi költséget fizet Horváthnak a város. Ugyanezen ügyben végrehajtásért 900 pengőt számított föl a városnak. Szerencsére a város, ügyésze jogorvoslatért fordult a törszékhez, mely 900 pengő helyett 96 pengőben állapította meg járandóságát. Furcsa kissé az egyik oldalon egy kis munkát és kenyérkereseti lehetőséget sajnálni a nyomorgó ipartól — a másik oldalon perköltségekben ezreket a városon keresni, amikor ezeket a a perköltségeket az adózó polgárok fizetik a politikus és népbarát Horváth Zoltánnak — ha mint ügyvéd áll szemben a város közönségével«. Bizony furcsa dolog amikor a politikus sokalla a pótadót — az ügyvéd pedig perköltségben egy pernél több, mint két százalékos pótadót r*h ügyvédi költségével polgártársai vállára. Mint po* litikus vizet prédikál — mint ügyvéd meg bort iszik. Tóth Pál városi képviselő és neje nemes példája A ma példátlanul súlyos életviszonyai között, lassan teljesen kihal az emberek lelkéből a jó, nemes érzés. Az emberek elfelejtkeznek az isteni parancsolatnak a felebarát tiszteletére, becsülésére, segítésére vonatkozó rendelkezéséről. A pénz, a megélhetés utáni napi hajszában kíméletlenül és kegyetlenül tör előre az erősebbé az élelmesebb és marad el, a gyámolatlan, a szegény, a tisztességtudó. A jólelkűség, a nagylelkűség, az együttérző meleg szív, különösen a tehetős, a vagyonban éppen dúskálók között mind ritkább. Ezért nemcsak kitűnő, de az utókor számára egyenesen feljegyzésre és megörökítésre méltó a köztiszteletben álló Tóth Pál és neje Vidéki Veronka nemes cselekedete, mellyel a karácsonyi és újévi ünnepek alatt a szegények egész sorát segélyezték. Tóth Pál Attila utcai csinos kis házán kívül, 10 holdas gazda a Belsőferencszálláson. Négy hold szőlője, hat hold a szántója. Nyolc a felnőtt családja és ezek közül négy család, két nős fia és két férjezett leánya az apa kenyerese, a kis földön él és dolgozik. Jut az apának és gyermekeknek is. Tóth Pálnak, aki egyben érdemes tagja Kiskunfélegyháza vá