Félegyházi Hirlap - Félegyházi Hiradó, 1932 (50. évfolyam, 1-50. szám)
1932-01-17 / 1. szám
á ros képviselőtestületének, gyermekein felül 9 unokája is van és ezek közül négy unoka szintén az ő kenyerén él. Ez a derék polgára Félegyházának, élete társával tíz hold földből nemcsak maga él, nemcsak négy családos gyermekeinek is adja a kenyeret, de karácsony és újesztendő ünnepein felváltva 20 szegény embernek is juttatott ünnepi lakomát: húslevest, paprikást, káposztáshúst, bort és minden jót, ami ünneppé tette a szegény vendéglátottak előtt a szent napokat. Áhitatos ének, ima egészítette ki a vendéglátó házban az ünnep hangulatát és ebben a buzgóságban versengtek a vendéglátó gazda és a megvendégeltek. Bárha sok követője akadna a derék Tóth Pál és neje Vidéki Veronka nemes példájának. Sok szegény ember pillája nem volna akkor olyan könnyes és biztosabb hittel, nagyobb reménnyel várnánk a ma sötét borúlátóban a holnap derengését, több napfényét, örömét. Tóth Pál és neje, akiknek képét is közöljük, többek között a következő szegény polgártársakat vendégelték meg: Borbély Mihály, Kiss Rozália, Jaksa Sándor, Tóth Veronika, Atkári Pál, Andrási Veronika, Eszik János, Szabó András, Nagy Ilonka, Sárkány Veronika, Bosnyák Rozália. Bárha sokan követnék ennek a derék, öreg kun házaspárnak léleknemesítő példáját. Leszállítják a kamatlábat Az országos közvélemény sürgetésére, a kamatterhei leszállítása, melyet egyébként az eggész gazdasági élet égetően vár, a legközelebbi időben megtörtént. A leszállítás felett, való döntés a Hitelügyi Tanács hatáskörébe tartozik és a tanács többsége a leszállítás mellett foglalt állást. Ne is említsük, hogy a leszállítás ellen különböző tényezők minden elképzelhető befolyásukat érvényesítik, de ma már a legilletékesebbek sem titkolják a nyilvánosság előtt, hogy a leszállítást kívánják és keresztül fogják vinni. Természetesen az ellenvéleményen levők nagytöbbsége csak azt akarja inkább, hogy a leszállítás ne legyen nagy arányú és kizárólag csak fokozatosan történjék. A terv helyes keresztülvitelét megnehezíti az is, hogy a terhes kamattételek leszállításával egyidejűleg a pénzintézetek és banknagyságok leakarják szállítani a betétek kamatlábát, annál is inkább mert régóta már a betétek folyton erősebben fokozódó visszaszivárgása észlelhető. Ez a kívánság azonban a legkevésbbé sem igazságos, mert a bankkamatláb, melyet az adósnak fizetni kell, ma is 12 százalék, míg a betéti kamatláb 5—6 százalék, mindössze, miből látható, hogy kizárólag a bankkamatlábat kell leszállítani, mert hol van az megírva, hogy egy-egy vezérigazgatónak ezer pengői legyenek havonta akkor, amidőn a tisztviselők megélhetésére szükséges alig néhány száz pengő havi fizetését 20 százalékkal szállítják le. Az áldozatot mindenkinek meg kell hozni. Az igaz, hogy a bankvezérek túlnyomó része elismeri a leszállítás szükségességét, de kompromisszumra törekszenek és úgy akarják a kérdést megoldani, hogy a tehertételek több részletben történő jelentékeny leszállításával egyidejűleg szintén több részletben kisebb arányú betétkamat leszállítás történjék. Erről folyik most tanácskozás az összes illetékes helyeken és mihelyt létrejön a megállapodás, összehívják a Hitelügyi Tanácsot, mely reméljük a kis emberek érdekeit szem előtt fogja tartani. oooooooooooooooooo Minden kiskunfélegyházi polgárnak elsőrendű érdeke, hogy hetenként asztalára kerüljön a „Félegyházi Hírlap“ FÉLEGYHÁZI HÍRLAP 1932 január 17. Újra kiírják a pályázatot a indóház vasmunkáira Az épülő új vasútállomás falai magasra emelkedtek amikor híre jött, hogy az épület vasszerkezeti munkáit a Máv. igazgatósága Tóth Károly és társai alkalmi vállalkozóknak ítélte oda 37.000 vállalati összegben A munka odaítélését Bornstein Dezső szegedi mérnök megpanaszolta miután az ő ajánlati összege 5000 pengővel kisebb volt. Időközben Tóth Károly helybeli lakatos mester és alkalmi társa Kecskeméti Antal szegedi cég között bizonyos nézeteltérés támadt, melyből kifolyólag Tóth Károly el akarta ejteni a Kecskeméti céget és az volt a szándéka, hogy helyette Bornstein Dezsőt jelenti be újabb társként a Máv-nál. Annak ellnében, hogy Bornstein a beadott panaszát visszavonja, Dr. Tóth József polgármester ez ügyben sokszor az éjszakába nyúló tárgyalásokat folytatott de végleges eredmény nélkül, miután a három vállalkozó sehogy sem tudott megegyezni a már kiadott munka elvégzésében. Arra való tekintettel, hogy az így beállott zavar a munka elkészítését is veszélyeztette a Máv, feloldotta a munka odaítéléséről szóló határozatát és a volt pályázókat egy új, de most már zártkörű ajánlat beadására szólította fel. Az egész munka kiadásánál az volt a cél, hogy a nagy munkanélküliségben sínylődő helybeli vas és fémmunkások keresethez jussanak. Reméljük, hogy a munka újabb kiadásánál ez sikerülni is fog, bár nagy hiba, hogy a kiadandó munkára egyik helybeli vállalkozó sem tőkeerős. A Városi Gőzfürdő bérlete Mire és miért fizet még ma is súlyos pótadót a közönség A Városi Gőzfürdő, ez a legdrágább üzeme Félegyházának január elseje óta magánkézre került Amikor erről beszámolunk, érdemes visszapillantást vetni a múltra. A gőzfürdő épületét a Speyer kölcsönből építette annak idején a város vezetősége és az egykori negyvennyolcas uralom elég bőkezű volt a közpénzzel, amikor a Fürdő épületét és berendezését egymillió százezer pengőből emelte. Ezen az öregen máshol három ilyen épületet emeltek volna, sőt a fővárosban két hat emeletes bérpalota is könnyen telt volna. Nevezetes ez az épület arról is, hogy amikor emelték, elfelejtettek kéményt és fűtőberendezést is beleépíteni. Csupán az utólag megépített fűtőberendezés egymaga negyedmillió pengő volt, amiből egy szép 2—3 emeletes palota is kitelt volna. No de, az adózó polgárság fizeti ennek az árát. De be kell tekinteni ennek az épületnek a belsejébe is. A vezetékek, csövek tömkelege fut a pincében és kevesen hiszik talán el, de ez az épület közel 6 kilométer csőhálózatot nyel el, újra csak az építők dicsőségére. Már most el kell képzelni, mit jelent ennek az épületnek és ennek a 6 kilométeres csőhálózatnak a fűtése. A gőz a kazánból először 100 méteres vezetéksorokon hosszan végigszalad hosszú pincéken és elsősorban azokat füti; azután halad a legkacskaringósabb formákban az épületben a falakban szerteszét, füti jórészt a falakat és mire a célnak úgyszólván teljesen alkalmatlan fűtőtestek tömkelegébe jut, bármennyit is fut a kazán alatt a vállalkozás, alig valami jut a melegből rendeltetési helyére. A fürdő vízmelegítése ugyanolyan körülményes és drága. A rengeteg szivattyúzás újból vagyonokat emészt fel gőzben. Ha valaki tudni akarja , miért fizetett rá a város csupán a fürdőre évi 15—20 ezer pengőt. Hát azért, mert a kazánoktól kezdve a fűtési, vízmelegítési és egyéb csőberendezés a lehető legdrágább és a célnak a legkevéssé megfelelő. A bérbevétellel, a város nemcsak 20 ezer pengő ráfizetéstől, az adózók 7 százalékos pótadótól szabadulnak, de alighanem súlyosan főhet a fejük a bérlőknek is, hogy ily berendezés mellett, négy pengős szénárakkal és napi 20 mázsa szénfogyasztással, hogyan bírják el a terheket. Az első bérlő, Poór Ferenc máris kilépett a bérletből az óriási terhek láttán. Az új bérlő Ney Lipót és társa minden igyekezete, hogy a jó és olcsó kiszolgálással és a közönség támogatásával elkerülje a város sorsát , a ráfizetést. Mindenesetre nagy érdeme dr. Tóth József polgármesternek és a város főtisztviselőinek hogy a szerencsés bérbeadással a polgárság súlyos közterhein ilyformán is enyhíteniök sikerült, oooooooooooooooooooooooooooooooooooo Hetvenezer pengőt követel a várostól a pénzügyminisztérium Újévkor múlt egy éve, hogy a város először volt komolyabb fizetési nehézségek előtt. Ugyanis, 1931 év január 1-én már nem tudta a saját tisztviselőit fizetni. Ez az állapot eltartott szeptember hó végéig-amikor a város a belügyminisztériumtól 140.000 kölcsönt kapott a legsürgősebb személyi illetmények kifizetésére. A kölcsön folyósítását még június havában elhatározták a községi segélyek alapjából. Azonban pénzkészlet hiányában a kölcsön kiutalására sokáig várni kellett. A késedelmes kiutalás miatt az a furcsa helyzet állott elő, hogy a városnak alig néhány hét múlva nov.l) 30.000 P dec.l) újabb 30.000 P és jan.l) 10.000 P vissza kellet volna fizetnie. Azt ugyanis még júniusban határozta így el a minisztérium de miután a kiutalás csak szeptember végén történt meg a nagy részletek visszafizetése akadályokba ütközött A belügyminisztérium azonban várta a részletek beérkezését, s miután azok elmaradtak Szuppán Géza számvizsgálót városunkba küldte annak kivizsgálására, hogy hová fordították a kölcsönt, és mi az oka a részletek elmaradásának. A számvizsgáló a hónap vége felé járt városunkban és talált a pénztárban mintegy 15.000 , amiről megtette a jelentést. A belügyminisztérium ezt az összeget is hiába várta, mert kellet a tisztviselői fizetésekre. Ezek után az alispánt utasították, hogy tartson vizsgálatot Félegyháza pénztárában. E vizsgálat megejtésére az alispán Dr. Madarász Adorján megyebiztost jelölte ki, aki ma szombaton érkezik városukba. Reméljük, hogy a kölcsön részleteit egyelőre vizsgálat után sem kell megfizetni.