Félegyházi Hirlap - Félegyházi Hiradó, 1932 (50. évfolyam, 1-50. szám)

1932-01-17 / 1. szám

­ Mindenki saját otthonhoz juthat! Rendkívül kedvező kamatmentes törlesztés mellett. Kamatmentes ,elmondhatatlan kölcsönt adunk családi ház építésére, átépítésére, kibővítésére, családi házat terhelő drágább kölcsön konvertálására, telek­­vásárlásra stb. „Saját Otthon“ Építő-Takarék-Szövetkezet Budapest, VI., Vilmos császáár út 45. Vezérképviselő : Csáky Sándor Szeged, Zerge­ utca 6. Helyi képviselő: Tóth Kása István Kiskunfélegyháza, Zombor­ utca 42. — A M­. A. N. Sz. műsoros teadélutánja A hagyományos erkölcsi és anyagi siker eredmé­nyével zárult a MANSz. legutóbbi műsoros tea­délutánja is, melyet január 14 én rendeztek a Gazdasági Egyesületben. A műsoron a tanítóképző vegyeskara szerepelt szebbnél-szebb magyar nó­tákkal, nagy tetszést aratva. A legközelebbi, egyben az utolsó farsangi teadélután február 4-én, csütörtökön délután 5 órai kezdettel lesz a szokott helyen, amikor is dr. Tóth János orvos tart előadást. — Hivatalok áthelyezése a Városházán. Bár már régebben közöltük a hivatali helyiségek újabb elhelyezését, többek kérésére ismételten közöljük a hivatali helyiségek új beosztását. A végrehajtói és fogyasztási adóhivatal az első emeleten a régi állampénztár helyein kapott helyet. A községi bí­róság és a népgondozói hivatal a második eme­letén, a régi számvevőségi szobában nyert elhe­lyezést. A fogyasztási adópénztár különállása megszűnt, beolvadt a főpénztárba. A fogyasztási adókat tehát a főpénztárban kell fizetni. Nagyon bevált úyítás, hogy a városi adóhivatal mellett külön iktatót állítottak fel, ahol az adó­ügyekben készült kérvényeket kell beadni. Ezen hivatal az adóügyi tanácsnok előszobájában nyert elhelye­zést. — Egyéb hivatalok régi helyükön maradtak. — Pedagógiai szeminárium Kiskunfélegyházán. Hercsuth Kálmán kir. tanfelügyelő Kiskunfélegy­házán a városháza közgyűlési termében 1932. feb­ruár hó 9.-én, kedden, délelőtt 9 órai kezdettel pedagógiai szemináriumi napot tart, melyen vá­rosunk és környékének összes tanítósága és az iskolákkal kapcsolatos hatóságok vesznek részt. A pedagógiai szemináriumon előadást tartanak Hercsuth Kálmán khr. tanfelügyelő, Juszt Ferenc kecskeméti igazgató, Putnoki Jenő a hely­beli ál­lami tanítóképző gyakorlóiskolájának vezetője és Katona Géza kecskeméti népművelési titkár. A szemináriumi napot közös ebéd fejezi be a vá­rosi Fürdő­szálló éttermében. — Dalárda teaestély. A Petőfi Daloskor, mint értesülünk február 8 án, farsang hétfőjén, az el­múlt évi nagysikerű farsangi teaestélyt a Koro­nában tartja belépődíj nélkül. A műsoron most is bohókás vígjátékok zene és dalos számok sze­repelnek, részletes műsorról annak idején bőveb­ben beszámolunk. — Az insegakció és a putri. Bár nem va­gyunk ellensége annak, hogy minden éhező em­ber egy darab kenyérhez jusson, mégis fel kell emelni szavunkat az ellen, hogy a naplopók és egyéb dologkerülők hada közé furakodjon azon dolgos embereknek, akik önhibájukon kívül kény­telenek a társadalom segítségét igénybe venni. A helyszínen szereztünk meggyőződést arról, hogy az ínségesek között nagy számmal láthatók a putribeli lakosok, akik tudvalévően úgy irtóznak a munkától, mint ördög a tömjénfüsttől. Kellene valami módot találni a vezetőségnek, hogy az ínségsegélyben, amely segélyt tulajdonképpen a város közönsége adja és fizeti potadóban nap­­lopókat, dologkerülőket és egyéb társadalmi élős­ködőket ne tartsunk, ne tápláljunk közpénzen. Kövessük itt is az „irás“ szavát, aki nem dolgo­zik (önhibájából) az ne is egyék. A Szentkuti műkedvelő gárda melynek irá­nyítója, vezetője Slornyik János kántortanító új­évkor és vízkereszt napján nagyszerű előadáso­kat tartott, melyben a gazdaifjak—Ganine Ar­neid vezetése mellett igazán szép eredményt és ha­ladást mutattak. — Leszállították a szivarárakat. A pénzügy­minisztérium a négy évvel azelőtt véghezvitt szivaráremelést most megszüntette miáltal a for­galom emelkedését reméli. A cigaretták árát még nem szállították le, pedig az is időszerű lenne a dohányzási kedv felélesztésére. Indítvá­nyozzuk tehát a cigaretták árának lejebb szállítá­­sát is. — Dalosszerenád. A Petőfi Daloskor 8 án, szombaton este 9 órakor János napi szerenádot adott Tarjányi János gyógyszerész, a Petőfi Da­loskor népszerű „Jani Bácsija“ tiszteletére. A szerenád alatt Szalay Gyula elnök üdvözölte az ünnepeltet, aki köszönőbeszédében hitvallást tett a szépséges magyar dal mellett s annak további ápolására buzdította különösen a fiatal daloso­kat. A szerenád után a dalosok az ünnepelt ven­dégei voltak.­­ Csökkent a perek száma. A felemelt tör­vénykezési illeték és az ügyvédi előleg beveze­tése előreláthatóan hatalmas százalékkal csökken­tette a perek számát, jótékonyan lelohasztotta a pörlekedő kedvet. Úgynevezett tömegnapokon (minden szerdán) fele perfelvétel sincs, mint azelőtt­i ínségeseink sorsa. Országgyűlési képvi­selőnk és polgármesterünk annyira szívükön vi­selték a város ínségeseinek sorsát, hogy az egész vármegye területén aránylag a kiskunfélegyházi Ínségesek kapták a legtöbb segélyt. Itt említjük meg, hogy a bejelentett Ínségesek és munkanél­küliek nagy létszáma felsőbb hatóságok figyelmét felkeltette. Egyébként a vármegye kiküldöttei a legközelebbi napokban szemlét tartanak az Ínsé­gesek fölött. — Súlyos panaszok a sertés árak miatt. Nap-nap után siránkoz­­ gazdák jelennek meg szerkesztőségünkben a sertés árak miatti panasza­ikkal. Annak dacára ugyanis, hogy aránylag gyenge kukorica­termés volt a hízott sertés ki­­logramja potom 70—90 fillér, sőt a kevésbé prima sertés kilogramjáért 50—60 fillért ígérnek. Ha tekintetbe vesszük, a tengeri métermázsája után, úgy gazdáinknak ezen bevétele is elapadt, mint lassanként röviden bevételük. — Vadmacskát költek Kecskemét határában. A kecskemétkörnyéki tiszaparti füzesekben va­sárnap, amikor Horváth János vadőr délután ke­rülő útját végezte, egy állat nyomaira bukkant. A nyomok egy lyukhoz vezettek Horváth azt hitte, hogy zsákmányul ejti a vadat. Felment egy fára, mikor meglátta egyetlen lövéssel leterítette. A városban azután megállapították, hogy a vadőr vadmacskát lőtt, amely az Alöklön igen ritka. — Piros rózsa, fehér rózsa és az olahok. A temesvári rendőrség ugy látszik csakugyan a leg­ötletesebb hatóságok k­zé tartozik az egész ro­mán égboltozat alatt. Hol azon akad meg, hogy temesvári rádiózók a budapesti egyetemi temp­lom fajátékát hallgatják, hol meg azon, hogy a város nevét tíz esztendei román megszállás u­tn is Temesvárnak — tehát magyarul — merik egyesek mondani. Most az állambiztonság és a közrend őrei két virágárust fogtak le amiatt, hogy mind a kettő rózsát árult, még pedig pi­ros rózsát és fehér rózsát Ha sárgá­t kínálgatott volna, hajaszála se görbült volna meg egyikőjük­nek se, de a piros és fehér, az nagyon gyanús, mert mind a két szín benne van a magyar nem­zeti zászlóban, sőt a zöld levéllel — pedig min­den rózsalevél zöld — hamisítatlanul kiadja a magyar trikolort. — Kiskunmajsa, Pálos és Majsajakab elcsa­tolása. Az igazságügyi vezetőkörök is belátták azt a tarthatatlan helyzetet, amelyben törvény­kezési szempontból Kiskunmajsa, Pálos és Maj­sajakab van azáltal, hogy a kalocsai törvényszék hatáskörébe tartoznak. A kecskeméti ügyvédi ka­mara az érdekeltek közbenjárására mozgalmat indított az iránt, hogy Kiskunmajsa, Majsajakab és Pálos törvénykezésileg a kiskunfélegyházi kir. járásbírósághoz illetve a kecskeméti kir. törvény­székhez csatoltassék. A január 5 én tartott köz­gyűlés is állást foglalt emelett s magáévá tette a kecskeméti ügyvédi kamara átiratát, amely Fél­egyháza szempontjából nagy fontosságú. — Folyik az inségmuka. Hétfőn az időjárás egy kissé megenyhült s igy a város főmérnöke 170 ínségest azonnal munkába állított. Ezek nagy­része munkabér előlegét már ki is vette termé­szetben. — Van még magyar önérzet. A napokban a Vigadó-kávéházban egy prágai bankhivatalnok­­ pezsgőzés közben azt kiáltotta a cigánynak: Húzd el azt, hogy a magyar nem ember. A szom­széd asztalnál felemelkedett helyéről egy fiatal­ember oda lépett a pezsgőző társasághoz, a nó­tarendelő elé­ ,Radó Gyula vagyok, mondotta és szó nélkül, egész röviden képen tört­­e Csesz­­ticzky Károly prágai bankhivatalnokot, azután egyetlen szó nélkül sarkon fordult és visszaült asztalához. Cseszticzky pedig fizetetett és távo­zott. Haladéktalan dolga akadt — Prágában. FÉLEGYHÁZI HÍRLAP 1932 január 17. MimmárssMrot Kép Kiskunmajsa község régi vágya, hogy járás­bíróságot kapjon, mely óhajtás legújabban komoly lépésekre ösztönözte Majsa elöljáróságát. Mint értesültünk a kecskeméti ügyvédi kamara sür­gette Majsának a hozzánk való csatolását. Ebben az ügyben átiratot küldött a kecskeméti ügyvédi kamara Majsa községhez is. A majsai képviselő­­testület foglalkozott a kérdéssel és örömmel csat­lakozott az átirat­hoz, hangoztatva azonban, hogy legfőbb vágya az önálló járásbíróság, melynek törvényszéke Kecskeméten lenne. Az elmúlt héten Komáromy Károly főjegyző, dr. Szentiványi Béla ügyvéd, dr. Kulcsár Béla ügyvéd, a Kunsági Hírlap szerkesztőségének ki­küldöttje, Hegyi Imre mérnök, dr. Névy Gyula ügyvéd és Terbe Károly községi bíró küldöttsé­­gileg tisztelgett Zimay polgármesternél, kit fel­kértek, hogy az önálló járásbíróság iránti törek­vésüket támogassa, mely kérelmüket újólag be­terjesztették a minisztériumba. Zimay Károly polgármester a kérés legmelegebb támogatását megígérte. Mi a magunk részéről annyit, hogy Kiskunmajsa, mint az Alföld egyik legnagyobb forgalmú községe megérdemelné az önálló járás­­bír­ságot. o- oc oooooooooct. O 0-000 szindhz G. jvtaveszer ----------0-*10 0---------­ A Vető­fi Daloskor 25 éves jubileuma A ránk következő esztendőben nevezetes évfor­­i dűlőhöz ér a Petőfi Daloskör lelkes gárdája. Az 1907. évben alakította meg a Kiskunfélegyházi Da­­l­­oskört Győry László ehunyt állampénztári tanácsos é s ez a daloskör, mely később címébe a Petőfi ne­­­­vet is felvette 1907 óta szakadatlan kulturinttrikát fejtett ki a félegyházi szikes és homokos ugaron. Kiskunfélegyháza, szülővárosunk magpa­­ tartozik a régi, öreg városok közé. Mindössze évesnek mondhatja magát, hiszen jó török testvé­reink a régi Délegyházát emélt szerencsétlensé­günkre a buda isztambul út mentén feküdt, majd minden átvonulás alkalmi­lal felégették. Városunk sem sok jubileumot ért m­­eg, még kevésbé kulturá­­­lis egyesületeink. Hiszen gondoljunk csak vissza 25­­ évvel ezelőtt Félegyháza még csak egy kis, sötét (még villany sem volt) eldugott sárfeszek volt, ami csak szerencsés földrajzi fekvésének köszönhette, hogy mégis felkeresték. Huszonöt évvel ezelőtt nem igen volt itt még semmi kulturális megmozdulás s ha volt is, a legtöbb a részvétlenség mocsarába­­ fulladt. Nagyon meg kell tehát itt becsülni azt az egyesületet, amely 25 viharos magyar esztendőt nemcsak kiállott, hanem ezen negyedszázad alatt a kultúra fáklyáját hordozta és a magyar dal édes­­bús dallamait hallatta. Huszonöt esztendő óta hivatott interpretálom a magyar dalnak a Petőfi Daloskor, amely a vi­lágháború és a forradalmak vészes viharai után felfelé ívelő, szép pályát futott be országos viszony­ ! papir" és J­­­e n &­mírkereskedés Miiípiláse év -ÉSS3 ♦ 5’ év óta fennálló, Kiskunfélegyháza és környé­kén legjobban bevezetett, elismerten szolid könyv, papír, zenemű és iroda felszerelési szaküszei. .: Üzletii könyvek raktára, hangszerek és alkatrészek. SiiteoSak­hasi előírt füzetek, író- és rajz­­szerek legolcsóbb beszerzési forrása. 1500 kötetből állló kölcsönkönyvtár előfizetési díja egy hónapra P 1 '20. — Magyar és külföldi folyóiratok előfizetési irodája.

Next