Félegyházi Hirlap - Félegyházi Hiradó, 1933 (51. évfolyam, 1-53. szám)

1933-01-01 / 1. szám

Kiskunfélegyháza, 1933 január 1 A ra 8 fiHer LI—XXXIX. évfolyam 1. száb­ú FÉLEGYHÁZI HÍRADÓ . m,,, w„r ■ ■■............................................................................ y y---------------------------------------------- --------------------- -------------------- ‘ ----------------------------­ Szerkesztőség és kiadóhivatal, III. ker. Kazinczy­ utca 8. szám (tűzoltó laktanya épület) POLITIKAI HETILAP Megjelenik minden héten vasárnap reggel Lapunk előfizetési ára: Egész évre 4 P, félévre 2 P negyedévre 1 P Rend­ül Hilft Mint lapunk m­ult­­számában is jelez­tük, december hó 28. napján délután köz­gyűlést tartott a képviselőtestület. A tárgy­­sorozaton 15 pont s­erepelt. A közgyűlésen meglátszott a közeli ünnepek hatása s alig 20 képviselőt érdekelt a közgyűlés. Délután 3 órakor nyitotta meg dr. Tóth József polgármester a közgyűlést. Tudo­másul vették, hogy a belügyminiszter is engedélyezte Kanizsai Nagy Imre városi főmérnöknek s Constantinum Klebelsberg szárnyának tervezése és művezetése fejé­ben megszavazott külön díjazást. A belügyminiszter a város 1928. évi zárszámadását jóváhagyta, tudomásul vevék. A téglagyári üzem vezetését teljes ha­­­táskörrel Kanizsai Nagy Imre városi főmér­nökre bízták. Egyelőre az üsemet szünetel­tetik Horváth Gergely volt adótiszt és Páva Mózes volt szám­vevőségi számítlat fegyelmi ügyében az alispán jóváhagyta a közgyű­lés határozatát. Kiss Ferenc tűzoltóparancsnoknak a magyar országos tűzoltószövetség nagygyű­lésére történt kiküldetését tudomásul vették. Varga László napidíjas végrehajtó ké­relmét teljesítették s megengedték, hogy túlélvezett családi pótlékát 8,50 pengős részletekben fizesse vissza havonként. Az 1929. évi december hó 10-én há­rom évi időtartamra megválasztott bizott­ságok újjáalakítását a községi képviselő választások utáni időre halasztották. A községi választói névjegyzék elké­szítésére kiküldött négytagú választmány tagjai kö­zül Szelepcsényi An­dás tag tiszt­ségéről lemondott. Helyébe Gaál János földbirtokost választották meg. Agai Marton a jéggyár bérösszegét évi 6.100 pengőről 5.100 pengőre kérte mérsékelni. Hosszú és szenvedélyes vita fejlődött ki ezen ügyben, amelynek folya­mán a jelen lévő képviselőknek csaknem fele felszólalt. Ágai Márton is fogyasztás csökkenésével támogatta kérelmét s elő­adta, hogy míg az 1930. évben 84 tonna, az 1981. évben 72 tonna, addig 1982. év­ben már csak 85 tonna jég volt a terme­lés és fogyasztás. A szónokok viszont az­zal érveltek a leszállítás ellen, hogy míg Kecskeméten 1.50 P a jég mázsája, addig nálunk 5.50 P. A köze egy óra hosszat tartó vita után a közgyűlés nem teljesí­tette Ága Márton bérleszállítási kérelmét. Iványi Sándor önálló indítványban kérte a tejtermelők súlyos bírságolásának megszüntetését. Iványi indítványa ismét nagy vitát keltett, melynek eredményeké­pen a közgyűlés elhatározta, hogy a tény­leg súlyos tej- és tejtermék vizsgálati díjak mérséklése ügyében eljár. Érdekes, hogy míg a közgyűlés az első 12 ponttal alig negyedóra alatt végyütt, addig az utolsó három pont tárgyalása több, mint két és fél ráig tartott s igy a közgyű­lés hat órakor ért véget. ooooo­o­oooooooooo Adónaptár ! A jogerősen kivetett jövedelem- és vagyonadót tárolni tudvalevőleg akkor lehet, ha az adózó a folyó év­ben önhibáján kívül, rendkívüli kö­rülmények folytán oly helyzetbe került, hogy jövedelme tartósan lecsökkent és a hátralékos jövedelem- és vagyon­adóját még méltányos részletekben sem tudná lefizetni, viszont az adó mindenáron való behajtása az adózó megélhetését veszélyeztetné. Az általános kereseti adóval kap­csolatban akkor áll fenn a jogerősen megállapított összeg elengedésének a lehetősége, ha az adózó halála, vagy más, az adózótól függetlenül bekövet­kezett rendkívüli körülmények folytán a jövedelemforrás megszűnt, vagy ak­kor, ha a tartozás behajtása a hátra­lékos adózó megélhetését létalapjában támadná meg. A kérvényt a folyó év végéig a pénzügyigazgatósághoz (el­késett kérvényeket e határidőn túl közvetlenül a pénzügyminisztériumhoz) konkrét adatokkal és bizonyítékokkal felszerelve kell benyújtani. Fel kell sorolni a kérvényben mindazokat az okokat, melyek kétségtelenné teszik, hogy a jogerősen kivetett adó törlésére jogosító fentebbi körülmények valóban fennforognak. Nem elegendő a körül­mények fennforgását állítani, hanem minden állítást kétséget kizáróan iga­zolni is kell. Legcélszerűbb a város vagy község elöljárósága által kiállí­tott igazolvány. A rögzített adók felmondása Azoknak az adózóknak a jöve­delem-, vagyon- és kereseti­­ adója akiknek a kereseti, illetve a jövede­­­lemadó alapja az 1932. évi kivetés alkal­mával a 10.000 pengőt, vagyonadó­alapja pedig a 600 pengőn aluli ke­reseti- és jövedelemadóalap mellett 150 ezer pengőt, 6—10.000 pengős kereseti- és jövedelemadó mellett pe­dig a 200 000 pengőt nem érte el, az 1933. évre továbbra is rögzítve marad. Ez azt jelenti, hogy­ az 1933. évre ugyanolyan összegű kereseti­, jövede­lem és vagyonadót tartoznak fizetni, mint amennyit reájuk az 1932. esz­tendőre kivetettek Ha az adózó ezt az adókivetést az 1933. évre vonatkozóan magasnak tartja, legkésőbb 1933. január hó 31-ig jogában áll a rögzített adókive­tést felmondani és kereseti, jövedelem és vagyonadójának az 1933. eszten­dőre történő új megállapítását kérni. A felmondás csupán mindhárom adó­nemre együttesen történhetik és szük­séges hozzá az, hogy írásban benyúj­tott felmondásához az adózó egyúttal az 1933. évi adókivetés céljaira új kereseti és jövedelem, valamint vagyon­adóbevallást is csatoljon. E bevallá­­sokat az 1932. év eredményeiről kell benyújtani, tehát az 1932. évi kere­setről s az 1932. évi december hó 31-én meglévő tiszta vagyonról. A rögzítés felmondását, illetőleg az adóbevallást az illetékes m. kir. adóhivatalhoz kell benyújtani. Tekintettel arra, hogy igen sok adózónak a folyó évben kisebb volt a jövedelme, mint az elmúlt évben, mindezeknél jogos a rögzített adó felmondása, mert hiszen kevesebb jö­vedelem után az eddigi adót fizetni egyenlő volna az adóemeléssel. Itt sem elegendő azonban csak állítani, hogy csökkent a jövedelem, hanem konkrét bizonyítékokkal igazolni is kell ezt. A fősúlyt ne a kincstár által imputált összeg sokallására fektessük. Ne azt mutassuk ki, hogy mennyi jövedel­münk nincs, hanem azt, hogy mennyi jövedelmünk, vagy veszteségünk volt. Teljesen jogos az adózónak az a követelése, hogy adóját ne képzelj, 5000 levelezőlap újdonság Vesszősinél

Next