Félegyházi Hirlap - Félegyházi Hiradó, 1934 (52. évfolyam, 1-52. szám)
1934-01-07 / 1. szám
Kiskunfélegyháza, 1934 január 7 Ara 8 fillér Lll.—XL. évfolyam I. szám FÉLEGYHÁZI HÍRLAP FÉLEGYHÁZI HÍRADÓ Szerkesztőség és kiadóhivatal, Bercsényi ucca 2 szám. Vesszősi-féle könyvkereskedés POLITIKAI HETILAP Megjelenik minden héten vasárnap reggel Lapunk előfizetési ára: Egész évre 4 P, félévre 2 P negyedévre 1 P • • Ötéves törlesztési kedvezmény a köztartozásokra A 33 alizottság december 22-i, ülésén rendeletet fogadott el, amely ötéves törlesztési kedvezményt biztosít a köztartozásokra. A rendelet szövege a következő: 1. fejezet: 1. § 1. Mindazok az adózók, akiknek az 1933. évi helyesbített együttesen kezelt közadó) előírása a 250 pengőt nem haladja meg, abban a kedvezményben részesülnek, hogy az 1933. évi december 31-én fennálló adótartozásukat külön kérelem előterjesztése nélkül öt év alatt kamatmentesen törleszthetik olyképen azonban, hogy a folyó adónak megfelelő összegen felül évenként a hátralékos tartozásra még a folyó adónak legalább 25 százalékát kötelesek befizetni. 2. Azoknak az az adózóknak, akiknél az 1933. évi helyesbített előírás összege a 250 pengőt meghaladja, az adófiatal, azoknak az adózóknak pedig, akiknél az 1933 évi helyesbített előírás összege az 1000 pengőt meghaladja, a pénzügyigazgatóság indokolt esetekben évi hat százalékos késedelmi kamat mellett legfeljebb olyan mérvű kedvezményeket engedélyezhet, mint amilyet az 1. bekezdés a 250 pengőnél kisebb adóval megróttunk biztosít. 3. Annál az adózónál, aki a az előző bekezdés alapján részletfizetési kedvezményben részesül, az előző évről fennmaradt hátraléka után az év folyama alatt felszámított késedelmi kamatok ötven százalékát, az év végén tőketartozása javára kell elszámolni, ha a hátralékos a fizetési kedvezmény feltételei értelmében fizetési kötelezettségének eleget tesz. A folyó adók után azok esedékes részleteinek késedelmes befizetése esetében felszámított késedelmi kamatok, a fizetési kedvezmény feltételei értelmében fizetendő összegekbe nem tudhatók be. 4. Az előző bekezdésben foglalt rendelkezések a társulati adó alá tartozó adózókra nem alkalmazhatók. 2. §. Az a hátralékos, aki az 1. § ban foglalt rendelkezések alapján engedélyezett fizetési kedvezmény feltételeinek nem tesz eleget és az elmaradt összegeket felszólítás ellenére nem pótolja, a részletfizetésre és a kamatkedvezményre való jogát elveszti és tőle az egész tartozást — a szabályszerű késedelmi kamatokkal együtt — azonnal be kell hajtani. 3. §. A fennálló törvényes elsőbbség azoknál a törvényes elsőbbséggel bíró köztartozásoknál, amelyekre az 1. §. alapján részletfizetési kedvezmény adatott, épségben marad, figyelem nélkül arra, hogy a tartozások kivetése és esedékessége óta mennyi idő telt el és tekintet nélkül arra, hogy az 1933 évi december 31. napja után esedékessé vált törvényes elsőbbséggel bíró köztartozásokból mennyi esik előnyös sorozás alá. II. fejezet, 4. §. 1. Az engedélyezett fizetési kedvezmények nem szolgálhatnak indokul arra, hogy a fizetési kedvezmények engedélyezését megelőzően letiltott és a kedvezmény tartama alatt befolyt követelések a zár alól feloldassanak, a köztartozások bármely címen lekötött jövedelmek igénybe ne vétessenek és hogy a kincstárt és a helyhatóságokat megillető visszatartási jog ne gyakoroltassák. A pénzügyigazgatóság azonban jogosult — ha ez a kincstár érdekeit nem veszélyezteti — a lefoglalt követeléseket, illetőleg a lekötött jövedelmeket egészben vagy részben mentesíteni, illetőleg a visszatartási jog gyakorlását megfelelően korlátozni. 2. A pénzügyigazgatóság az engedélyezett fizetési kedvezményeket felülvizsgálhatja és határozattal módosíthatja, avagy teljes egészében hatálytalaníthatja, ha a hátralékos körülményeiben oly változás állott be, amely az adott kedvezmény további fenntartását indokolatlanná teszi, avagy ha megállapíttatnék, hogy a hátralékos adófizetési kedvezményre nem szorul. A fizetési kedvezmények iránt előterjesztett kérvények, ha a hátralékok összege 500 pengőnél nem több, illetékmentesek. Szebb jövőt! Ezzel a gyönyörű nemzeti köszöntéssel üdvözli egymást az újév napján minden magyar ember. Bizony, ismét egy keserves hosszú esztendő telt el az idő végtelen tengerében s mi hadigondozottak nem is szívesen tekintünk vissza az elmúlt időkre, mert abban csak szenvedést, nélkülözést kell észrevennünk. Természetesen nemcsak nekünk, de a többi társadalmi osztálynak sem sok jót adott a múlt év és igér az új esztendő, bármennyire is fürkésszük az új év végtelen látóhatárát. A csalfa, sokat igérő 1933. év elmúlt, azt hiszem az egész nemzet örül, hogy túl van rajta, mert hiszen mindenkinek kevés volt benne az öröme és sokkal több a bánata. Az év végén minden gazda, üzletember, vállalat mérleget készít az elmúlt év eredményéről. Nekünk hadigondozottaknak szintén visszapillantást kell vetnünk az elmúltakra, mert kötelességünk beszámolni a társadalomnak, hogy a nyilvánosság elé tárjuk annak a társadalmi rétegnek, a hadirokkantaknak helyzetét, akik 1914 — 1918. években életüket és vérüket áldozták a haza oltárán s a nagy véráldozatból csonkán-bénán munkaképességüktől csaknem teljesen megfosztva jöttek haza. Beszámolónk röviden a következőkben foglalható össze: az 1933. évben nem értünk el újabb eredményt, de a meglévőkből sem vesztettünk el semmit. Az első pillanatban talán érthetetlennek látszik ez a megállapítás, azonban az általános helyzet ismeretében azonnal megérthetővé válik, mert amikor úgy a kormány, mint a város a lehetőség határáig mindent leépített, akkor mi hadirokkantait megtartottuk eddigi pozíciónkat. Ugyanis sem a m. kir. kormány, sem a város nem redukálta a a hadirokkantak törvényesen megállapított járandóságát, illetve segélyét s már maga ez a körülmény mindent megmagyaráz. A városi segély változatlanul való megtartásában oroszlánrésze van dr. Tóth József polgármesternek, a csoport nemesszívű díszelnökének, aki a város példátlanul nehéz pénzügyi helyzete ellenére is meg tudta értetni a felsőbb hatóságokkal azt, hogy a rokkantak városi segélyét nem szabad és nem lehet redukálni. Országos viszonylatban a hadirokkantak a m. kir. kormánytól várják a hadirokkantak ellátásáról gondoskodó 1933 évi VII. törvénycikk végrehajtási utasításának kiadását, mert csak akkor bontakozhat ki teljes egészében a törvény nemes intenciója minden vonatkozásában. Adáig ugyanis a végrehajtási utasítás nem lát napvilágot, addig mi nem remélhetjük, hogy a magánvállalkozás, a nagyüzemek, gyárak és gazdaságok versenyezve fognak arra törekedni, hogy a világháború hősi rokkantjait üzemeikben biztos állásokban alkalmazzák. Ennek a végrehajtási utasításnak megszületését és gyakorlati érvényesülését kívánjuk és várjuk az új esztendőben, amely hisszük, hogy titokzatos és rejtelmes méhében a szebb jövőt hordja ajándékul nemcsak a hadirokkantainak, hanem az egész, sokat szenvedett magyar nemzetnek. Az általános világpolitika is arra enged következtetni, hogy az 1934-es új esztendő jobb lesz, mint az eltemetett év. El kell nálunk is jönni a kibontakozásnak, mint ahogy a németeknél is eljött úgy politikai, mint gazdasági téren, habár kétségtelen, hogy a kibontakozás kulcsa Anglia és Franciaország kezében van, de Németországnak több levegőhöz jutása feltétlenül maga után kell, hogy vonja hazánk pénzügyi és politikai helyzetének jobbrafordulását is Ettől az általános helyzetjavulástól várhatjuk mi is hadigondozottak helyzetünk javulását. Addig is azonban, amíg a várva-várt helyzetjavulás, vagyis a minden téren keresztülvitt revízió elkövetkezik, kölességünk a hadirokkantak nemes ügyének felszínen tartása. Ez nemcsak a mi belső ügyünk, hadirokkantaknak, de az egész"ország becsületügye, amely rendkívül fontossággal bír a nemzet jövője szempontjából is. Amikor tehát a hadirokkantak helyzetmérleget a jobb jövőbe vetett hittel lezárom, kivánom, hogy az újév hozza meg mindenkinek azt, amire legjobban szüksége van, a szegényeknek a kenyeret adó munkát, nekünk hadirokkantuknak a mindennapi kenyeret annak, a hazának pedig, amelyért a hősi esztendőkben egészségünket s mindenünket áldoztuk, a revíziót. Úgy legyen. K. Koós József, Közgyűlés Kedden, január 2-án tartotta első idei közgyűlését a képviselőtestület közepes érdeklődés mellett. Pest vármegye közgyűlése jóváhagyta Ónodi Benedekné 257 pengős szentkuti korcsmabér hátralékának törlését, úgyszintén a Fövenyessy Kornél féle iskolahely vételára után megállapított 5 százalékos kamatot is. A szentkuti állomás mellett tartandó hetivásárok engedélyezésének ügye a kereskedelemügyi miniszter előtt fekszik. A vásárokat az ő engedélyének megérkezése után lehet megtartani. Jóváhagyta még a közgyűlés Törteli Istvánná téglatartozásának törlését is. A Polgári Vadásztársulat képviseletében Czakó József elnökkel kötött haszonbérleti szerződést elfogadták. A szerződés szerint az évi haszonbér 250 P. De Pellegrini Emilio volt városházi üzletbérlő (olasz fagylaltos) üzletbérhátralékát behajthatatlanság cííkén törölték. A Kiskunfélegyházi Vadásztársulat által haszonbérelt vadászterület haszonbérét 1934 évi február 1től kezdődőleg aránylagosan évi 270-vel felemelték, mivel a vadászterület területébe eső eddig tilalmas 230 hold, felszabadult a tilalom alól. Lajos István és 25 társa munkásház tulajdonosoknak hátralékos házvételár törlése iránti kérelmét teljesítették s az 1934 év után még fizetendő házvételárat elengedték. Az 1934 január 1-ig esedékessé vált hátralékos házvételár lefizetésére 5 évi részletfizetési kedvezményt adtak. A közgyűlés ezzel 25 munkáscsalád feje felől vette el a Demokles kardot s 25 családnak biztosította veszélyeztetett otthonát. A közgyűlés igy 16 évi további részletfizetést engedett el. Károlyi János színigazgató társulatának a vigalmi adó fizetését elengedték. Behajthatatlanság címén törölték Fekete Antal téglavételár hátralékát, A Neményi Zsigmond terhén fennállott és a kórházalapot megillető mozgóképszínházi berendezési tárgyak vételárát és a szerződésben kikötött jutalékot, a Kan Ignác terhén a központi szeszfőzde és a hatósági kezelésbe vett kisüttök javára fenn