Félegyházi Hirlap - Félegyházi Hiradó, 1934 (52. évfolyam, 1-52. szám)

1934-01-07 / 1. szám

Kiskunfélegyháza, 1934 január 7 Ara 8 fillér Lll.—XL. évfolyam I. szám FÉLEGYHÁZI HÍRLAP FÉLEGYHÁZI HÍRADÓ Szerkesztőség és kiadóhivatal, Bercsényi ucca 2 szám. Vesszősi-féle könyvkereskedés POLITIKAI HETILAP Megjelenik minden héten vasárnap reggel Lapunk előfizetési ára: Egész évre 4 P, félévre 2 P negyedévre 1 P • • Ötéves törlesztési kedvezmény a köztartozásokra A 33 al­­­izottság december 22-i, ülésén rendeletet fogadott el, amely ötéves törlesztési kedvezményt biztosít a köztartozásokra. A ren­delet szövege a következő: 1. fejezet: 1. § 1. Mindazok az adózók, akiknek az 1933. évi helyesbített együttesen kezelt­ közad­ó) előírása a 250 pengőt nem haladja meg, abban a kedvezményben részesülnek, hogy az 1933. évi december 31-én fennálló adótarto­­zásukat külön kérelem előterjesztése nélkül öt év alatt kamatmentesen törleszthetik olyképen azonban, hogy a folyó adónak megfelelő össze­gen felül évenként a hátralékos tartozásra még a folyó adónak legalább 25 százalékát kötelesek befizetni. 2. Azoknak az az adózóknak, akiknél az 1933. évi helyesbített előírás összege a 250 pengőt meghaladja, az adófi­atal, azoknak az adózóknak pedig, akiknél az 1933 évi helyesbített előírás összege az 1000 pengőt meghaladja, a pénzügyigazgatóság indokolt esetekben évi hat százalékos késedelmi kamat mellett legfeljebb olyan mérvű kedvezményeket engedélyezhet, mint amilyet az 1. bekezdés a 250 pengőnél kisebb adóval megróttunk biztosít. 3. Annál az adózónál, aki a az előző bekezdés alapján rész­letfizetési kedvezményben részesül, az előző évről fennmaradt hátraléka után az év folyama alatt felszámított késedelmi kamatok ötven szá­zalékát, az év végén tőketartozása javára kell elszámolni, ha a hátralékos a fizetési kedvezmény feltételei értelmében fizetési kötelezettségének eleget tesz. A folyó adók után azok esedékes részleteinek késedelmes befizetése esetében fel­számított késedelmi kamatok, a fizetési kedvez­mény feltételei értelmében fizetendő összegekbe nem tudhatók be. 4. Az előző bekezdésben foglalt rendelkezések a társulati adó alá tartozó adózókra nem alkalmazhatók. 2. §. Az a hátralékos, aki az 1. § ban foglalt rendelkezések alapján engedélyezett fizetési kedvezmény feltételeinek nem tesz eleget és az elmaradt összegeket felszólítás ellenére nem pó­tolja, a részletfizetésre és a kamatkedvezményre való jogát elveszti és tőle az egész tartozást — a szabályszerű késedelmi kamatokkal együtt — azonnal be kell hajtani. 3. §. A fennálló törvényes elsőbbség azoknál a törvényes elsőbbséggel bíró köztarto­zásoknál, amelyekre az 1. §. alapján részlet­­fizetési kedvezmény adatott, épségben marad, figyelem nélkül arra, hogy a tartozások kivetése és esedékessége óta mennyi idő telt el és te­kintet nélkül arra, hogy az 1933 évi december 31. napja után esedékessé vált törvényes elsőbb­séggel bíró köztartozásokból mennyi esik előnyös sorozás alá. II. fejezet, 4. §. 1. Az engedélyezett fizetési kedvezmények nem szolgálhatnak indokul arra, hogy a fizetési kedvezmények engedélyezését megelőzően letiltott és a kedvezmény tartama alatt befolyt követelések a zár alól feloldassanak, a köztartozások bármely címen lekötött jövedel­mek igénybe ne vétessenek és hogy a kincstárt és a helyhatóságokat megillető visszatartási jog ne gyakoroltassák. A pénzügyigazgatóság azonban jogosult — ha ez a kincstár érdekeit nem ve­szélyezteti — a lefoglalt követeléseket, illetőleg a lekötött jövedelmeket egészben vagy részben mentesíteni, illetőleg a visszatartási jog gyakor­lását megfelelően korlátozni. 2. A pénzügyigaz­gatóság az engedélyezett fizetési kedvezményeket felülvizsgálhatja és határozattal módosíthatja, avagy teljes egészében hatálytalaníthatja, ha a hátralékos körülményeiben oly változás állott be, amely az adott kedvezmény további fenntartását indokolatlanná teszi, avagy ha megállapíttatnék, hogy a hátralékos adófizetési kedvezményre nem szorul.­­ A fizetési kedvezmények iránt elő­terjesztett kérvények, h­a a hátralékok összege 500 pengőnél nem több, illetékmentesek. Szebb jövőt! Ezzel a gyönyörű nemzeti köszöntéssel üdvözli egymást az újév napján minden magyar ember. Bizony, ismét egy keserves hosszú esz­tendő telt el az idő végtelen tengerében s mi hadigondozottak nem is szívesen tekintünk vissza az elmúlt időkre, mert abban csak szenvedést­, nélkülözést kell észrevennünk. Természetesen nemcsak nekünk, de a többi társadalmi osztá­lynak sem sok jót adott a múlt év és igér az új esztendő, bármennyire is fürkésszük az új év végtelen látóhatárát. A csalfa, sokat igérő 1933. év elmúlt, azt hiszem az egész nemzet örül, hogy túl van rajta, mert hiszen mindenkinek kevés volt benne az öröme és sokkal több a bánata. Az­­ év végén minden gazda, üzletember, vállalat mérleget készít az elmúlt év eredményéről. Nekünk hadi­gondozottaknak szintén visszapillantást kell vet­nünk az elmúltakra, mert kötelességünk beszámolni a társadalomnak, hogy a nyilvánosság elé tárjuk annak a társadalmi rétegnek, a hadirokkantaknak helyzetét, akik 1914 — 1918. években életüket és vérüket áldozták a haza oltárán s a nagy vér­áldozatból csonkán-bénán munkaképességüktől csaknem teljesen­ megfosztva jöttek haza. Beszámolónk röviden a következőkben fog­lalható össze: az 1933. évben nem értünk el újabb eredményt, de a meglévőkből sem vesz­tettünk el semmit. Az első pillanatban talán érthetetlennek látszik ez a megállapítás, azonban az általános helyzet ismeretében azonnal meg­­érthetővé válik, mert amikor úgy a kormány, mint a város a lehetőség határáig mindent le­épített, akkor mi hadirokkantait megtartottuk eddigi pozíciónkat. Ugyanis sem a m. kir. kormány, sem a város nem redukálta a a hadi­rokkantak törvényesen megállapított járandóságát, illetve segélyét s már maga ez a körülmény mindent megmagyaráz. A városi segély változat­lanul való megtartásában oroszlánrésze van dr. Tóth József polgármesternek, a csoport nemes­­szívű díszelnökének, aki a város példátlanul nehéz pénzügyi helyzete ellenére is meg tudta értetni a felsőbb hatóságokkal azt, hogy a rokkantak városi segélyét nem szabad és nem lehet redukálni. Országos viszonylatban a hadirokkantak a m. kir. kormánytól várják a hadirokkantak el­látásáról gondoskodó 1933 évi VII. törvénycikk végrehajtási utasításának kiadását­, mert csak akkor bontakozhat ki teljes egészében a törvény nemes intenciója minden vonatkozásában. Adáig ugyanis a végrehajtási utasítás nem lát nap­világot, addig mi nem remélhetjük, hogy a magánvállalkozás, a nagy­üzemek, gyárak és gazdaságok versenyezve fognak arra törekedni, hogy a világháború hősi rokkantjait üzemeikben biztos állásokban alkalmazzák. Ennek a végrehajtási utasításnak megszü­letését és gyakorlati érvényesülését kívánjuk és várjuk az új esztendőben, amely hisszük, hogy titokzatos és rejtelmes méhében a szebb jövőt hordja ajándékul nemcsak a hadirokkantainak, hanem az egész, sokat szenvedett magyar nemzetnek. Az általános világpolitika is arra enged következtetni, hogy az 1934-es új esztendő jobb lesz, mint az eltemetett év. El kell nálunk is jönni a kibontakozásnak, mint ahogy a németek­nél is eljött úgy politikai, mint gazdasági téren, habár kétségtelen, hogy a kibontakozás kulcsa Anglia és Fran­ciaország kezében van, de Német­országnak több levegőhöz jutása feltétlenül maga után kell, hogy vonja hazánk pénzügyi és politikai helyzetének jobbrafordulását is Ettől az általános helyzetjavulástól várhatjuk mi is hadi­gondozottak helyzetünk javulását. Addig is azonban, amíg a várva-várt helyzetjavulás, vagyis a minden téren keresztül­­vitt revízió elkövetkezik, kö­­lességünk a hadi­­rokkantak nemes ügyének felszínen tartása. Ez nemcsak a mi belső ügyünk, hadirokkantaknak, de az egész"ország becsületügye, amely rendkívül fontossággal bír a nemzet jövője szempontjából is. Amikor tehát a hadirokkantak helyzetmér­­leget a jobb jövőbe vetett hittel lezárom, kivánom, hogy az újév hozza meg mindenkinek azt, amire legjobban szüksége van, a szegények­nek a kenyeret adó munkát, nekünk hadirokkan­tuknak a mindennapi kenyeret annak, a hazának pedig, amelyért a hősi esztendőkben egészségünket s mindenünket áldoztuk,­ a revíziót. Úgy legyen. K. Koós József, Közgyűlés Kedden, január 2-án tartotta első idei köz­­­­gyűlését a képviselőtestület közepes érdeklődés mellett. Pest vármegye közgyűlése jóváhagyta Ónodi Benedekné 257 pengős szentkuti korcsmabér hátralékának törlését, úgyszintén a Fövenyessy Kornél féle iskolahely vételára után megállapított 5 százalékos kamatot is. A szentkuti állomás mellett tartandó heti­vásárok engedélyezésének ügye a kereskedelem­ügyi miniszter előtt fekszik. A vásárokat az ő engedélyének megérkezése után lehet megtartani. Jóváhagyta még a közgyűlés Törteli Istvánná téglatartozásának törlését is. A Polgári Vadásztársulat képviseletében Czakó József elnökkel kötött haszonbérleti szerződést elfogadták. A szerződés szerint az évi haszonbér 250 P. De Pellegrini Emilio volt városházi üzlet­bérlő (olasz fagylaltos) üzletbérhátralékát behajt­hatatlanság cííkén törölték. A Kiskunfélegyházi Vadásztársulat által haszonbérelt vadászterület haszonbérét 1934 évi február 1­től kezdődőleg aránylagosan évi 27­0-vel felemelték, mivel a vadászterület területébe eső eddig tilalmas 230 hold, felszabadult a tilalom alól. Lajos István és 25 társa munkásház tulaj­donosoknak hátralékos házvételár törlése iránti kérelmét teljesítették s az 1934 év után még fizetendő házvételárat elengedték. Az 1934 január 1-ig esedékessé vált hátralékos házvételár lefizetésére 5 évi részletfizetési kedvezményt adtak. A közgyűlés ezzel 25 munkáscsalád feje felől vette el a Demokles kardot s 25 családnak biztosította veszélyeztetett otthonát. A közgyűlés igy 16 évi további részletfizetést engedett el. Károlyi János színigazgató társulatának a vigalmi adó fizetését elengedték. Behajthatatlanság címén törölték Fekete Antal téglavételár hátralékát, A Neményi Zsig­­mond terhén fennállott és a kórházalapot meg­illető mozgóképszínházi berendezési tárgyak vé­telárát és a szerződésben kikötött jutalékot, a Kan Ignác terhén a központi szeszfőzde és a hatósági kezelésbe vett kisüttök javára fenn­

Next